A Z Á LLAMI S ZÁMVEVÕSZÉK VIZSGÁLATAI Összefoglaló

a felsõoktatás kollégiumberuházási programjának ellenõrzésérõl (0741)

A beruházási program ellenõrzése a felsõoktatási intézmények ágazati felügyeletét ellátó Oktatási és Kulturális Mi-nisztériumra (OKM), továbbá 9 felsõoktatási intézménynél 7 új diákotthon építésére és 18 kollégium rekonstrukciójára terjedt ki. A PPP-konstrukcióban megvalósuló felsõoktatási beruházási program 10 455 új diákotthoni férõhely létesíté-sét, valamint 20 000 kollégiumi férõhely korszerûsítését tûzte ki célul, a Magyar Universitas Program részeként.

A felsõoktatási kollégiumi helyzetkép – férõhelyhiány, épületek mûszaki állaga, minõségi szolgáltatások hiánya, ellá-tatlan hallgatói létszám – motiválta a kollégiumi fejlesztéseket. A diákotthon-építési és a kollégiumrekonstrukciós prog-ramokról 2003. és 2004. évben csak mennyiségi célkitûzéseket tartalmazó kormányhatározatok születtek. A célkitûzé-sek kialakítását nem elõzte meg kollégiumfejlesztési stratégia és felsõoktatási szintû megvalósíthatósági tanulmány.

Költségvetési forrás hiányában a fejlesztések megoldásának eszköze a PPP-konstrukció lett. A projektek megalapozá-sát az intézményfejlesztési tervekben szereplõ kollégiumfejlesztési elképzelések jelentették. A fejlesztéseket nem tá-masztották alá regionális oktatáspolitikai tervek, hosszabb távú képzési elképzelések, demográfiai elõrejelzések.

Az együttmûködést elõsegítõ jogszabályi környezet nem volt kielégítõ. Ma is hiányzik a PPP lebonyolítását rögzítõ egy-séges állami eljárásrend, valamint a projektek gazdaságosságának megállapítását szolgáló PSC-számítás módszertana. Az OKM alapos elõkészítõ tevékenységet végzett a PPP-konstrukció kockázati és garanciális elemeinek kialakításában.

180 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2008/2. szám

II. FÕRÉSZ: Hivatali igazgatás

A felsõoktatási intézmények által végzett elõzetes gazdasági számítások a PPP-konstrukció elõnyeit igazolták. A szá-mításokat az intézmények nem korrigálták a közbeszerzési pályázaton nyertes vállalkozói szerzõdéses ajánlatoknak megfelelõen. Így azok a döntések megalapozását nem segítették.

A projektek lebonyolításánál a közbeszerzési versenyfeltételek biztosítottak voltak. Az intézmények és a magánpart-nerek közötti szerzõdésekben a kockázatok megosztása megfelelt az Eurostat elõírásainak. A szerzõdésekben pontosan rögzítették a létesítménnyel, valamint a nyújtandó szolgáltatásokkal szembeni követelményeket, a szerzõdésmódosítás, a teljesítésértékelés és a szankcionálás eljárási módozatait. A beruházások kivitelezése megfelelt a szerzõdéses mûszaki és tervelõírásoknak, a megrendelõi igényeknek. A hallgatók egyetértettek a kollégiumfejlesztési tervekkel, egyedül a kö-zösségi igényeik kielégítésére vonatkozó javaslataik mellõzését kifogásolták.

A bérleti-szolgáltatási díjat és annak elemeit – beruházási, üzemeltetési és közüzemi díjrészek – piaci alku keretében alakították ki a szerzõdõ partnerek. Az új diákotthonok és a korszerûsített kollégiumok fajlagos üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos módon mûködtetett kollégiumok fajlagos üzemeltetési ráfordításainál. A férõhelyek feltöltöttsége közel 100%-os.

A havi intézményi bruttó bérleti díj átlagos összege az új diákotthonokban 44 669 Ft/fõ/férõhely, a korszerûsített kol-légiumokban 36 651 Ft/fõ, melyek 18–27%-át térítik a hallgatók. A diákotthon-építésnél 59%-os, a rekonstrukciónál 77%-os az állami támogatás aránya a bérleti díjon belül (ez utóbbinál az OKM által vállalt 50%-os mértékû rekonstruk-ciós térítés következtében). A hallgatói térítési díjak versenyképesek az albérleti díjakkal.

A bérleti-szolgáltatási díj forrásai

a helyszínen ellenõrzött intézményeknél 2006–2007. évben

A felsõoktatási kollégiumi beruházási program a tervezett 2004–2006 közötti idõszakhoz képest késedelmesen és részlegesen teljesült. A diákotthon-építési program 58%-osan, a kollégiumrekonstrukciós program 94%-ban valósul meg, várhatóan 2009. év végéig. A helyszíni ellenõrzés zárásakor a kollégiumi férõhelyek száma 1217-tel kevesebb a 2004. évi induló állapothoz képest, a rekonstrukciós korszerûsítések miatt. A KSH elõzetes véleménye szerint teljesül a programok államháztartáson kívüli elszámolhatósága. A befejezett diákotthon-építési projekteknél hosszú távon – a jel-lemzõen 20 éves futamidõ végén – a szolgáltatásvásárlás jelenértéke több mint kétszerese, nominálértéke közel három és félszerese a nettó bekerülési költségeknek.

Összegezve a projektek kivitelezése és mûködtetése – az egyedi projektcélok teljesülése, a korábbinál alacsonyabb üzemeltetési ráfordítások, a minõségi színvonal növekedése és a teljes kapacitáskihasználtság alapján – rövid távon eredményes, gazdaságos és hatékony. Hosszú távon a bérleti-szolgáltatási díj nagysága és ennek alakulására ható kocká-zati tényezõk miatt (EUR/Ft árfolyam alakulása, közüzemi díjak emelkedése, kollégiumi és lakhatási normatíva, a hall-gatói létszám alakulása, állami tulajdonba vételnél a maradványérték meghatározása) a kollégiumberuházási program gazdaságossága jelenleg nem ítélhetõ meg.

A helyszíni ellenõrzés megállapításainak intézményi szintû hasznosítása mellett javasoltuk a Kormánynak, hogy a PPP-konstrukciók alkalmazásánál intézkedjen egységes állami eljárásrend kialakításáról, melyben követelményként je-lenjen meg az állam számára a gazdaságilag elõnyös együttmûködés realizálása. Az oktatási és kulturális miniszternek javasoltuk, hogy gondoskodjon a fejezeti finanszírozással megvalósuló beruházások esetén a gazdaságossági és haté-konysági teljesítménykövetelmények érvényre juttatásáról, valamint ellenõrizze és értékelje a tárca területén folyó PPP-fejlesztéseket.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.

2008/2. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 181

Összefoglaló a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2007. évi átfogó ellenõrzésérõl (0742)

Az Állami Számvevõszék a stratégiájában foglalt célkitûzéseknek megfelelõen a helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere átfogó ellenõrzésének programját a 2007. évtõl megújította, azt kiegészítette további – teljesítmény-zési – elemekkel. Az ellenõrzésre az Országgyûlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenõr-zési program alapján került sor.

Az ellenõrzés célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzat a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós forrá-sok igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerûsítési feladatokra, va-lamint az önkormányzat a 2006. évben kialakította-e és megbízhatóan mûködtette-e a gazdálkodás belsõ kontrolljait, a feladatok szabályszerû ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés. Utóellenõrzés alapján értékeltük, hogy az önkormányzatnál megfelelõen hasznosították-e az elmúlt négy évben végzett számvevõszéki ellenõrzések megállapításait, szabályszerûségi és célszerûségi javaslatait.

Az önkormányzatnál a 2004–2006. évek között a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a terve-zett költségvetési kiadásokra. A terveterve-zett költségvetési hiány a 2006. évre a 2004. évinek csaknem hatszorosára nõtt.

A költségvetés végrehajtása során a 2004. és a 2005. évben a költségvetési bevételek fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra, a 2006. évben alakult ki költségvetési hiány. Az önkormányzatnál a költségvetési hiány finanszírozását szol-gáló hitelek állománya 2006. december 31-én a 2004. év végi hitelállománynak több mint kétszerese volt.

Az önkormányzat felkészülése az európai uniós források igénybevételére és felhasználására 2004–2006 között a belsõ szabályozottság, a belsõ munkamegosztás, valamint az információáramlás szervezettsége terén összességében nem volt eredményes. A gazdasági programban meghatározták a valós szükségleteken alapuló, több évre vonatkozó fejlesztési célkitûzéseiket, azok költségigényét és lehetséges pénzügyi forrásait, amelyekhez kapcsolódtak az európai uniós támo-gatások. Szabályozták az európai uniós pályázatok figyelésének, készítésének és a lebonyolításának önkormányzati szintû feladatait, a feladatok ellátásának rendjét, gondoskodtak a szervezeti, személyi feltételek kialakításáról. Nem ter-jedt ki azonban a szabályozás az európai uniós forrásokra irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés és az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenõrzési kötelezettségére, ellenõrzési feladataira, az ellenõrzések végrehajtásáért felelõsök meghatározására. A polgármesteri hivatalban a 2007. évben megszüntették a pályázatok koor-dinálását, a pályázatfigyelési és pályázatkészítési feladatokat ellátó szervezeti egységet. A feladatokat más szervezeti egységhez nem telepítették. Az önkormányzat három európai uniós forrással megvalósuló fejlesztési feladatra a 2004–2007. évek között benyújtott pályázataival összesen 1018 millió Ft támogatást nyert el.

A polgármesteri hivatalban az e-közigazgatás keretében biztosították az ügyek intézéséhez szükséges nyomtatványok elektronikus kitöltésének lehetõségét. Az informatikai stratégiában a 2007. évtõl az e-közigazgatási feladatok széles körére a 3. elektronikus szolgáltatási szint elérését tûzték ki célul. Az önkormányzat a közérdekû adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségei közül maradéktalanul teljesítette a 2006. évben nyújtott fejlesztési célú támogatások, a 2007. évben nyújtott fejlesztési és mûködési célú támogatások, valamint az önkormányzati pénzeszközök felhasználásával, a vagyonnal történõ gazdálkodással összefüggõ, az árubeszerzésre, a beruházásra, a szolgáltatás megrendelésre vonatkozó, nettó 5 millió Ft-ot elérõ, vagy azt meghaladó szerzõdések adatainak közzétételét. Az önkormányzat nem tette közzé a 2005. évi költségvetési beszámoló szöveges indokolását, a 2006. évi költségvetési beszámoló szöveges indokolásának közzététele hiányos volt.

A polgármesteri hivatalban a költségvetés tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatok és azok ellenõrzésének szabályozottságánál meglévõ hiányosságok, valamint a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli folyamatok és azok ellen-õrzési feladatainak szabályozottságánál meglévõ hiányosságok összességében alacsony kockázatot jelentettek a felada-tok megfelelõ és szabályszerû végrehajtásában. A költségvetés és a zárszámadás-készítés feladatainak végrehajtása és a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során azonban a folyamatba épített ellenõrzés mûködésének megbíz-hatósága gyenge volt. A belsõ ellenõrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belsõ ellenõrzés végrehajtá-sában összességében alacsony kockázatot jelentett.

Az ÁSZ az önkormányzat gazdálkodását átfogó jelleggel a 2004. évben ellenõrizte, a zárszámadáshoz kapcsolódóan a normatív és a normatív kötött felhasználású támogatások felhasználásának ellenõrzésérõl a 2004. és a 2005. években ké-szültek jelentések. Javaslataink hasznosítására intézkedési terveket készítettek, a javaslatok több mint négyötöde rész-ben, vagy teljesen hasznosult.

A helyszíni ellenõrzés megállapításai mellett a jogszabályi elõírások betartása, valamint a munka színvonalának javí-tása érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg a polgármester és a jegyzõ részére. A jelentés megállapíjaví-tásainak egyezte-tése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az idõközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Javasoltuk, hogy a polgármester tájékoztassa a Közgyûlést az ellenõrzés megállapításairól, segítse elõ a javaslatok megvalósítását, készíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében.

Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható.

182 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2008/2. szám