teljesítmény és a digitalizációs felkészültség jellemzői közötti kapcsolatok vizsgálata
5.6. A versenyképességi klaszterek jellemzői és kapcsolatai
Végezetül a versenyképességi klaszterek és a további hét kiemelt változó kap-csolatát elemezzük. (A versenyképességi változót nem vizsgálhattuk az előző alfejezetekben bemutatott korrespondencia-elemzés módszerével, mivel nem teljesültek rá az elemzés feltételei, hiszen a változónak csak két kimenetele van.) Az 58. táblázatban bemutatjuk a hét kiemelt vállalati jellemző szerinti csopor-tokon belül a versenyképes és az átlagos versenyképességű vállalatok arányát.
A táblázatban feltüntettük a kapcsolat szorosságát jelző Cramer asszociációs együttható értékét, a szignifikanciaszintet jelző p-értéket, és jeleztük, mely kapcsolatok tekinthetők szignifikánsnak.
Látható, hogy a versenyképességi jellemzők az alapvető vállalati jellemzők-kel (méret, tulajdonos, fő tevékenység, exportorientáció) nem mutatnak szignifi-káns kapcsolatot (bár például a dominánsan külföldi tulajdonban lévők között mintánkban nagyobb a versenyképesek aránya).
A teljesítmény, a reagálóképesség, a digitalizációs felkészültség szerinti cso-portoknál ugyanakkor szignifikáns az eltérés a versenyképesség szempontjá-ból. A jobb versenyképességgel jellemző vállalatok a teljes vizsgálható vállalati körhöz képest nagyobb arányban vannak jelen a változásokat befolyásoló (pre-aktív), a teljesítmény szempontjából a Vezetők közé sorolt és a digitalizációs
felkészültség szempontjából fogékonyabb digitalizációban tudatos, valamint erőforráshiányos fogékony csoportokban.
58. táblázat. A versenyképességi klaszterek és a kiemelt vállalati jellemzők kapcsolata
Teljesítmény kalaszterek A kapcsolat Versenyképesek Átlagosan
versenyképesek
Cramer V pérték Szignifi
káns
Méret (n=195) 0,072 0,603 nem
Kisvállalat 66,7% 33,3%
Középvállalat 54,6% 45,4%
Nagyvállalat 58,3% 41,7%
Együtt 56,4% 43,6%
Tulajdonos (n=195) 0,107 0,524 nem
Többségében állami vagy
önkormányzati tulajdon 50,0% 50,0%
Többségében magyar
magántulajdon 54,7% 45,3%
Többségében külföldi
tulajdon 60,4% 39,6%
Vegyes tulajdon 100,0% 0,0%
Együtt 56,4% 43,6%
Fő tevékenység (n=195) 0,049 0,794 nem
Építőipar 62,5% 37,5%
Feldolgozóipar 57,3% 42,7%
Kereskedelmi és szolgál
tató tevékenységek 53,9% 46,1%
Együtt 56,4% 43,6%
Exportorientáció (n=139) 0,194 0,156 nem
Nincs export 36,4% 63,6%
Kevesebb mint 25% 60,7% 39,3%
25 és 75% között 43,8% 56,3%
75%nál több export 58,6% 41,4%
Együtt 52,5% 47,5%
141 5. A kiemelt versenyképességi szempontok közötti kapcsolatok
Reagálóképesség (n=190) 0,415 0,000 igen
Változásokat befolyásolók 81,7% 18,3%
Változásokra felkészülők 46,8% 53,2%
Változásokra utólag
reagálók 30,0% 70,0%
Együtt 56,3% 43,7%
Vállalati teljesítmény (n=190) 0,388 0,000 igen
Vezetők 77,4% 22,6%
Követők 40,0% 60,0%
Jövedelmezőségben
elmaradók 35,5% 64,5%
Átlagosan teljesítők 40,0% 60,0%
Együtt 55,8% 44,2%
Digitalizációs felkészültség (n=181) 0,307 0,002 igen
Digitalizációsan
tudatosak 59,7% 40,3%
Erőforráshiányos
fogékonyak 72,5% 27,5%
Felkészülők 50,0% 50,0%
Tétlen elzárkózók 35,0% 65,0%
Digitalizációban
lemaradók 31,0% 69,0%
Együtt 55,2% 44,8%
A 60. ábra a reagálóképesség szerint kialakított csoportokban mutatja a verseny-képességi index összetevői alapján létrehozott klaszterek szerinti besorolást.
A két változó között a közepesnél valamivel gyengébb szignifikáns kapcsolat mutatható ki (a Cramer-együttható értéke 0,415). A kiemelkedő versenyképes-ségű vállalatok aránya a magukat a változásokat befolyásoló (preaktív) cégek közé sorolók között igen jelentős (82 százalék), míg a változásokra felkészülő, proaktív vállalatok és a késve reagálók nagyobb része (53, illetve 70 százaléka) az átlagosan versenyképesek közé tartozik.
A teljesítményklasztereket vizsgálva a Vezetők csoportja emelkedik ki: az ide sorolt vállalatok több mint háromnegyede (77,4 százaléka) a kiemelkedő ver-senyképességű csoportba tartozik. Az iparági átlaghoz viszonyított teljesítmény alapján képzett további három csoportban (a Követők, az Átlagosan teljesítők és
a Jövedelmezőségben elmaradók között) a többség (60-65 százalék) az átlagosan versenyképesek közé sorolható. (Lásd 61. ábra.) A két változó közötti kapcsolat a közepesnél valamivel gyengébb (a Cramer-mutató értéke 0,388), szignifikáns.
60. ábra. A versenyképesség szerinti megoszlás a reagálóképesség szerinti csoportokban
145
változásokra felkészülő, proaktív vállalatok és a késve reagálók nagyobb része (53, illetve 70 százaléka) az átlagosan versenyképesek közé tartozik.
60. ábra. A versenyképesség szerinti megoszlás a reagálóképesség szerinti csoportokban
A teljesítményklasztereket vizsgálva a Vezetők csoportja emelkedik ki: az ide sorolt vállalatok több mint háromnegyede (77,4 százaléka) a kiemelkedő versenyképességű csoportba tartozik. Az iparági átlaghoz viszonyított teljesítmény alapján képzett további három csoportban (a Követők, az Átlagosan teljesítők és a Jövedelmezőségben elmaradók között) a többség (60-65 százalék) az átlagosan versenyképesek közé sorolható. (Lásd 61. ábra.) A két változó közötti kapcsolat a közepesnél valamivel gyengébb (a Cramer-mutató értéke 0,388), szignifikáns.
61. ábra. A versenyképességi klaszterek szerinti megoszlás a teljesítményklaszterekben
81,70%
0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00%100,00%
Változásokat befolyásolók Változásokra felkészülők Változásokra utólag reagálók Minden válaszadó
Versenyképesek Átlagosan versenyképesek
61. ábra. A versenyképességi klaszterek szerinti megoszlás a teljesítményklaszterekben
146
A digitális felkészültség szerinti csoportokat vizsgálva az erőforráshiányos fogékonyak között a legnagyobb a kiemelkedően versenyképes cégek aránya: 72, 5 százalék, ahogyan ezt a 62. ábrán láthatjuk. A Digitalizációban tudatosak között is a versenyképesebb cégek vannak többségben (közel 60 százalék), míg a felkészülők csoportjában azonos arányban találhatók átlagos és annál jobb versenyképességű cégek. A digitalizációban lemaradó és a tétlen elzárkózó csoportokban az átlagos versenyképességűek vannak többségben, a besorolt cégek mintegy kétharmada (69, illetve 65 százaléka) tartozik ide. A két jellemző között a közepesnél gyengébb, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki (a Cramer-mutató értéke 0,307, p=0,002).
77,40%
143 5. A kiemelt versenyképességi szempontok közötti kapcsolatok
A digitális felkészültség szerinti csoportokat vizsgálva az erőforráshiányos fogékonyak között a legnagyobb a kiemelkedően versenyképes cégek aránya:
72,5 százalék, ahogyan ezt a 62. ábrán láthatjuk. A Digitalizációban tudatosak között is a versenyképesebb cégek vannak többségben (közel 60 százalék), míg a felkészülők csoportjában azonos arányban találhatók átlagos és annál jobb versenyképességű cégek. A digitalizációban lemaradó és a tétlen elzárkózó cso-portokban az átlagos versenyképességűek vannak többségben, a besorolt cégek mintegy kétharmada (69, illetve 65 százaléka) tartozik ide. A két jellemző között a közepesnél gyengébb, statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutattunk ki (a Cramer-mutató értéke 0,307, p=0,002).
62. ábra. A versenyképesség szerinti megoszlás a digitalizációs felkészültségi klaszterekben
147
62. ábra. A versenyképesség szerinti megoszlás a digitalizációs felkészültségi klaszterekben
A versenyképességi besorolás kapcsolatait vizsgálva tehát láthattuk, hogy az alapvető vállalati jellemzőkkel – a méret, a domináns tulajdonos típusa, a fő tevékenység és az exportorientáció – nem volt kimutatható szignifikáns kapcsolat.
Ugyanakkor a fő versenytárshoz viszonyított versenyképesség szignifikáns kapcsolatot mutat az iparági átlaghoz képest értékelt teljesítmény, a reagálóképesség és a digitalizációs felkészültség jellemzői alapján létrehozott csoportokkal.
0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 120,00%
Digitalizációban tudatosak
A versenyképességi besorolás kapcsolatait vizsgálva tehát láthattuk, hogy az alapvető vállalati jellemzőkkel – a méret, a domináns tulajdonos típusa, a fő tevékenység és az exportorientáció – nem volt kimutatható szignifikáns kapcso-lat. Ugyanakkor a fő versenytárshoz viszonyított versenyképesség szignifikáns kapcsolatot mutat az iparági átlaghoz képest értékelt teljesítmény, a reagálóké-pesség és a digitalizációs felkészültség jellemzői alapján létrehozott csoportok-kal.