III. Kormányrendeletek
10. A várható környezeti hatások vizsgálatának nyilvánossága
26. § Az erdészeti hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot és a szakkérdés vizsgálata során kapott állásfoglalást, amelyet olyan eljárásban hozott, amelyben a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.
11. Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. §, a 12. § (6) és (7) bekezdése, a 29. § (7) bekezdése, valamint a 30. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
28. § Ez a rendelet
a) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)–(4) bekezdésének és
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
29. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 12. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A NÉBIH jár el elsőfokon országos illetékességgel)
„e) az Evt. 76/A. § (2) és (3) bekezdése”
(szerinti erdészeti hatóságként.)
(2) A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése a következő d)–e) ponttal egészül ki:
(A NÉBIH feladatkörét érintően vezeti)
„d) az Evt. 17. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást és e) az Evt. 76/B. §-a szerinti nyilvántartást.”
(3) A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezeti)
„a) az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást,”
(4) A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 69. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Védett természeti területen és védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén
a) az Evt. 15. § (5) bekezdése szerinti erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,
b) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban,
c) az erdőnek tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, nyiladékként, valamint cserjésként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,
d) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban, e) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,
f) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,
g) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,
h) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,
i) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,
j) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,
k) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban
ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint a d), e) és g) pontban foglaltak esetén a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
(2) Ha az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, akkor az eljárást az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata nélkül kell lefolytatni.
(3) Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(4) Tájképvédelmi elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában álló, az Evt. 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben – az Evt. 10. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – tarvágás engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.”
(5) A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
a) 12. § (1) bekezdés c) pontjában a „bekezdése és” szövegrész helyébe a „bekezdése,” szöveg,
b) 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „(1a) bekezdés szerinti névjegyzéket és” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti névjegyzéket,” szöveg,
c) 12. § (6) bekezdés a) pontjában a „(3)” szövegrész helyébe a „(4)” szöveg, d) 68. § d) pontjában a „faállomány” szövegrész helyébe az „erdő” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés b) pontja.
(7) Hatályát veszti a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 21. alcíme.
30. § (1) A 19. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.
(2) A 21. § (2) bekezdés a) pontjában a „közjegyző által hitelesített vagy ügyvéd által ellenjegyzett” szövegrész helyébe a „közjegyző által hitelesített, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett” szöveg lép.
(3) A 26. §-ban a „jogerőre emelkedésére” szövegrész helyébe a „véglegessé válására” szöveg lép.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 434/2017. (XII. 21.) Korm. rendelete
a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdés d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása 1. § A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 4. alcíme a következő
6/A–6/C. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy CE jelöléssel ellátott, helyesen felszerelt és karbantartott, rendeltetésszerűen használt orvostechnikai eszköz vagy in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: eszköz) veszélyeztetheti a beteg, a kezelő vagy más személy egészségét, illetve biztonságát, rendelkezik az eszköz
a) forgalmazásának, illetve használatának felfüggesztéséről vagy
b) forgalomból történő kivonásáról, illetve a használatának megtiltásáról, ha a forgalmazás felfüggesztése esetén a piacfelügyeleti hatóság felhívására, az abban foglalt megfelelő határidőn belül a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője a megfelelő intézkedések megtételével nem biztosítja az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló vagy az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet előírásainak való megfelelést.
(2) Ha a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője az eszközzel kapcsolatban megsérti az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, a gyártó adott eszköze tekintetében a piacfelügyeleti hatóság az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt megfelelő intézkedéseket alkalmazza. Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelménynek kell tekinteni az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet vagy az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet követelményeit, különösen az általános követelményeit.
(3) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy eszközre előírt megfelelőségértékelési eljárást nem vagy nem megfelelően folytatták le, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt megfelelő intézkedéseket alkalmazza.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a piacfelügyeleti hatóság – az intézkedés indokolásával – egyidejűleg értesíti az Európai Bizottságot és az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy
az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az eszközök vonatkozásában az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államokat.
(5) A Pftv. 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása során a forgalmazó köteles meggyőződni arról, hogy az eszköz megfelel-e a forgalomba hozatal tekintetében az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendeletben vagy az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendeletben előírt követelményeknek. A forgalmazó köteles a forgalmazás megkezdéséig a gyártótól beszerezni és kérésre rendelkezésre bocsátani az eszköz jogszerű forgalomba hozatalát igazoló eredeti dokumentumokat.
6/B. § (1) A piacfelügyeleti hatóság a Pftv. 16. § (7) bekezdésében foglalt esetben az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra elrendelheti a 6/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.
(2) A piacfelügyeleti hatóság a Pftv. 18. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a 6/A. § (1) bekezdése, valamint a 6/C. § (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalát megelőzően a gazdasági szereplő kérésére tárgyalást tart, kivéve, ha erre a meghozandó intézkedés sürgőssége, az egészségügyi vagy biztonsági előírások betartása, az élet, testi épség, egészség vagy egyéb közérdek védelme miatt nincs lehetőség. A tárgyalás lehetőségéről a piacfelügyeleti hatóság az első kapcsolatfelvétel alkalmával egyidejűleg tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt.
6/C. § (1) Ha – függetlenül attól, hogy a biztonságot veszélyezteti-e vagy sem – valamely eszközön nem, illetve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet vagy az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet megsértésével került feltüntetésre a CE jelölés, a piacfelügyeleti hatóság a 6/A. §-ban meghatározottak szerint jár el.
(2) Ha a CE jelölést olyan eszközön tüntették fel, amelyről a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy nem eszköz, kötelezi a gyártót a megfelelőségi jelölés eltávolítására. Ha a gyártó határidőre nem teljesíti a CE jelölés eltávolítását, a piacfelügyeleti hatóság elrendeli a termék forgalomból történő kivonását.
(3) A 6/A. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti döntéseit a piacfelügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi.”
2. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása
2. § Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet] a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos megfelelőségértékelő szervezetként történő kijelölés és a kijelölés megújítása iránti kérelmet (a továbbiakban:
kérelem) az OGYÉI-hez, mint a kijelölt szervezeteknek az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Eur. I.) 35. cikke és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Eur. II.) 31. cikke szerinti illetékes hatósághoz kell benyújtani.
(2) Az Eur. I. 38. cikke, illetve az Eur. II. 34. cikke alapján a kérelemben meg kell határozni az Eur. I. és az Eur. II. szerinti megfelelőségértékelési tevékenységeket, valamint azokat az eszköztípusokat, amelyekre vonatkozóan a szervezet a kijelölést kérelmezi.
(3) A kérelmezőnek igazolnia kell az Eur. I. és az Eur. II. VII. mellékletének való megfelelést.
6/B. § (1) Az orvostechnikai eszközökkel és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos megfelelőségértékelő szervezetként történő kijelölési feltételek teljesülését az OGYÉI legalább évente ellenőrzi.
(2) Az in vitro diagnosztikai eszközök (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során a kijelölő hatóság vizsgálja, hogy
a) a kijelölt szervezet a kijelölt megfelelőségértékelési területen folytatott tevékenysége során betartja-e a minőségirányítási kézikönyvében, valamint a működési és eljárási szabályzatában foglaltakat,
b) az előző ellenőrzés óta a szakmai és adminisztratív felkészültség terén történt esetleges változás befolyásolja-e a kijelölt szervezet alkalmasságát a megfelelőségértékelő tevékenységre,
c) az előző ellenőrzés óta a minőségirányítási kézikönyvben, valamint a működési és eljárási szabályzatban történt esetleges változtatások befolyásolják-e a kijelölt szervezet alkalmasságát a megfelelőségértékelő tevékenységre, d) a kijelölt szervezet megfelelőségértékelési tevékenységével kapcsolatos panaszok kivizsgálása megfelelő volt-e.”
3. § A 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § Ez a rendelet
a) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint
b) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
3. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 435/2017. (XII. 21.) Korm. rendelete
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés c), i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 1. §-a a következő (9)–(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott mérőeszközök, mérőrendszerek érvényes hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványának a másolatát a felszerelés időpontjától számított 15 napon belül köteles átadni az üzemeltető részére.
(10) Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a hitelesítési bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hitelesítési bizonyítványt kiállító hatóságtól való beszerzése érdekében a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a mérőműszer szükséges adatainak közlésére. A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója által közölt adatok alapján a hitelesítési bizonyítványt a hatóság szerzi be.
(11) Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a kalibrálási bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a kalibrálási bizonyítvány hatóság részére történő átadására.”
2. § (1) Az Ügkr. vhr. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszakban minden tárgyévet követő év január 20-ig)
„c) ha a létesítményben
ca) a tárgyévre vonatkozóan nem történt a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkentő, az a) pontban hivatkozott tényleges jelentős változás;
cb) az a) pontban hivatkozott ténylegesen jelentős változáson átesett létesítményrészen túlmenően olyan, legalább egy további létesítményrész is található, amelyre vonatkozóan a korábban kiosztásra megállapított kvótamennyiséget nem szükséges módosítani;
cc) korábban a kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget módosító jelentős változás következett be, és azóta nem következett be olyan újabb változás, amely ismét szükségessé tenné az egységek legutóbb elfogadott számának módosítását, akkor ennek tényéről”
[elektronikus jelentést nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett módon.]
(2) Az Ügkr. vhr. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.”
(3) Az Ügkr. vhr. 3. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Ha az (1) bekezdés szerinti jelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel.”
3. § Az Ügkr. vhr. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti korrigáláshoz a miniszter jogosult további, akkreditált hitelesítő által hitelesített információkat bekérni az érintett létesítményektől, amely információk a CO2-kitettség alátámasztásához szükségesek és megalapozzák a korrigálás véglegesítését.”
4. § Az Ügkr. vhr. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelmet a miniszter – az Ügkr. tv. 16. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatával együtt továbbítja az Európai Bizottságnak a kérelem beérkezését követő 60 napon belül.”
5. § Az Ügkr. vhr. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha egy létesítmény esetében a 12. § (1) bekezdés a)–g) pontok közül több is teljesül, akkor a kibocsátási egységek kiosztása tekintetében az először teljesülő kritériumot kell a bezárás okának tekinteni.”
6. § (1) Az Ügkr. vhr. 12/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A hatóság a minisztert tájékoztatja, ha hatósági ellenőrzés során tudomására jut, hogy a kötelezett a beolvadással vagy a kiválással kapcsolatos, (8) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette.
E kötelezettség megfelelő teljesítésének ellenőrzésén túlmenően a hatóság a miniszterrel együttműködve hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a térítésmentesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységek alapjául szolgáló adatok megfelelőségét is.”
(2) Az Ügkr. vhr. 12/A. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha a (8) bekezdés szerinti bejelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel.”
7. § (1) Az Ügkr. vhr. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A létesítmény üzemeltetője a jelentős kapacitáscsökkentés tényét a miniszter részére a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben és módon jelenti be. Abban az esetben, ha a jelentős kapacitáscsökkentés tényének bejelentéséhez a létesítmény üzemeltetője számára nem áll rendelkezésre 6 hónapnyi hitelesített adat, akkor erről a tárgyévet követő év január 20-ig a miniszter részére elektronikus jelentést nyújt be a Minisztérium honlapján közzétett módon. A létesítmény üzemeltetője haladéktalanul benyújtja a jelentést, amint az ahhoz szükséges valamennyi adat a rendelkezésére áll.”
(2) Az Ügkr. vhr. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítménynek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, valamint a jegyzékkezelő útján gondoskodik a nemzeti kiosztási tábla európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben történő módosításáról és a módosított kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.”
8. § Az Ügkr. vhr.
a) 1. § (5) bekezdésében a „kibocsátási engedély másolatát megküldi a miniszter” szövegrész helyébe a „kibocsátási engedély másolatát megküldi az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter)” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszternek” szöveg,
c) 3. § (8) bekezdésében az „a miniszter által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően” szövegrész helyébe az „a miniszter tájékoztatását követően” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdésében a „minősülő üzemeltetőnek” szövegrész helyébe a „minősülő létesítmény üzemeltetőjének” szöveg,
e) 11. § (3) bekezdésében az „üzemeltetőt hiánypótlásra” szövegrész helyébe az „üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra” szöveg,
f) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „kapacitásváltozás” szövegrész helyébe a „kapacitáscsökkentés”
szöveg,
g) 19. § d) pontjában a „feltétekre” szövegrész helyébe a „feltételekre” szöveg,
h) 20. § (5) bekezdésében az „erről tényről” szövegrész helyébe az „erről a tényről” szöveg lép.
9. § Hatályát veszti az Ügkr. vhr.
a) 1/A. §-ában az „a hitelesítő” szövegrész, b) 11. § (7) és (8) bekezdése.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (3) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök