EGÉSZSÉG ÉS MUNKAPIACI AKTIVITÁS A NŐK KÖRÉBEN
8. HÁZASSÁG, GYERMEKVÁLLALÁS
8.1. A TINÉDZSERKORI GYERMEKVÁLLALÁS HATÁSA
Adamecz-Völgyi Anna
Ebben az alfejezetben a tinédzserkori anyaság és a nők munkavállalása, illetve önbevalláson alapuló, időskori egészségi állapota közötti kapcsolatot vizsgál-juk. A serdülőkori gyermekvállalás következményeiről már számos tanulmány született, arról azonban keveset tudunk, hogy a serdülőkori gyermekvállalás milyen csatornákon keresztül fejti ki a hatását. Kutatásunk arra irányul, hogy felmérjük, lehet-e a magasabb gyerekszám a tinédzserkori gyermekvállalás hosszú távú hatásainak az egyik csatornája.
A tinédzserkori gyermekvállalás hatásainak mérése
A tinédzserkori gyermekvállalás hatásait széles irodalom igyekszik feltérképez-ni, oksági hatásainak mérése azonban nehézségekbe ütközik. Azok a nők, akik 20 éves koruk előtt gyermeket vállalnak, már a gyermek megszületése előtt is alapvetően különböznek azoktól, akik nem. E különbségek egy része a kutató számára mérhető, döntő része viszont nem. Az irodalom három stratégiát alkal-maz a serdülőkori terhesség oksági hatásainak mérésére (statisztikai párosítás, fix ikerpárhatások, instrumentális becslés), és a különböző becslési módszerek némileg más eredményekhez vezetnek. Abban azonban több szerző is egyetért, hogy a serdülőkori gyermekvállalás káros a nők egészségére (Webbink és szerző-társai, 2008), és ez a hatás élethosszig elkíséri őket (Angelini–Mierau, 2015). Az egészségügyi hatásokkal szemben a munkapiaci és oktatási következményeket illetően nincs összhang az irodalomban, arról pedig alig tudunk valamit, hogy a serdülőkori gyermekvállalás milyen csatornákon keresztül fejti ki a hatását.
A tinédzser anyák életük során átlagosan több gyermeket vállalnak, mint azok, akik a serdülőkor után szülik meg az első gyermeküket. A nagyobb gyerekszám elméletileg akár önmagában is okozhatná, hogy a tinédzser anyák később keve-sebbet dolgoznak, vagy rosszabb egészségi állapotban vannak. Arra a kérdésre igyekszünk választ találni, hogy elképzelhető-e, hogy a magasabb gyerekszám a serdülőkori terhesség hosszú távú hatásainak az egyik csatornája.
Adatok és módszertan
A vizsgálathoz az európai SHARE-adatfelvétel második és harmadik hullá-mát (SHARELIFE) használjuk.1 A mintánkban 12 650 nő szerepel Európa 14 országából, akik 1920 és 1959 között születtek, és a SHARELIFE adat-felvételkor 50 és 89 év között voltak.2 Az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy a gyermekkori családi és jövedelmi háttérre, valamint egészségi állapotra és kognitív készségekre kontrolláljunk, amivel reményeink szerint csökkentjük a serdülőkori anyák szelekciójából fakadó becslési torzítást.
1 A Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) adatbázisról bőveb-ben lásd Börsch-Supan és szerző-társai (2013).
2 Vélhetően a nagyon rossz gyermekkori egészségben élők, illetve azok, akiknek az egész-sége később romlott meg, kisebb valószínűséggel vannak már a mintában a rövidebb várható élettartamuk miatt – ebben az értelemben a mintánk szelektált.
Angelini–Mierau (2015) alapján a 20 éves kor előtti gyermekvállalás, a nők teljes munkatörténete és felnőtt- és időskori egészségi állapota közötti korre-lációs kapcsolatot lineáris valószínűségi modellekkel vizsgáljuk. A szerzőpáros stratégiáját két elemmel egészítjük ki. Egyrészt, az általuk használt önbevallá-son alapuló egészségi állapot mellett definiálunk egy olyan kimeneti változót, amely a 20–65 év közötti munkavállalás valószínűségét méri. Másrészt, meg-nézzük, hogy változik-e az ezzel a módszerrel talált összefüggés, ha figyelem-be vesszük, hogy a megfigyelt nőknek hány gyermeke született.
A 8.1.1. táblázat összeveti a magyarázó változók értékeit azok között a nők között, akik vállaltak gyermeket 20 éves koruk előtt, illetve akik nem. A ti-nédzser anyák gyermekkori családi háttere jellemzően rosszabb, gyermekkori egészségi állapotuk azonban nem volt rosszabb, mint társaiké. Az is szembe-tűnő, hogy a tinédzser anyák átlagosan több gyermeket vállalnak életük során.
8.1.1. táblázat: A mintába tartozó nők gyermekkori jellemzői és gyermekvállalási mintázata
Nők, akik nem vállaltak
serdülőkorban gyermeket Tinédzser
anyák A kétoldali t-próba p-értéke Gyermekvállalás
Van gyermekük 0,88 1,00 0,000***
Egy gyermek 0,16 0,09 0,000***
Két gyermek 0,41 0,38 0,079*
Három gyermek 0,19 0,29 0,000***
Négy gyermek 0,07 0,12 0,000***
Öt vagy több gyermek 0,05 0,13 0,000***
Jellemzők a felméréskor
Életkor 66,30 64,57 0,000***
Gyermekkori jellemzők: szülők és család
A szüleik dohányoztak 0,61 0,61 0,801
A szüleik erősen ittak 0,08 0,13 0,000***
A szüleik mentális problémákkal küzdöttek 0,03 0,03 0,170
Az anya a gyermekkel élt 0,96 0,95 0,112
Az apa a gyermekkel élt 0,92 0,84 0,000***
Gyermekkori jellemzők: lakáskörülmények
Egy főre jutó szobák száma 0,73 0,62 0,000***
Fürdőszoba 0,32 0,24 0,000***
Hideg folyóvíz 0,69 0,64 0,002***
Meleg folyóvíz 0,34 0,24 0,000***
Angol wc 0,52 0,41 0,000***
Kiépített fűtés 0,18 0,13 0,000***
Gyermekkori jellemzők: könyvek száma otthon
0–10 0,41 0,5 0,000***
11–25 0,23 0,26 0,075*
26–100 0,23 0,18 0,000***
101–200 0,07 0,04 0,000***
200+ 0,06 0,04 0,001***
adaMecz-völgyi anna
Nők, akik nem vállaltak
serdülőkorban gyermeket Tinédzser
anyák A kétoldali t-próba p-értéke Gyermekkori jellemzők: jobb készségek az iskolatársakhoz képest
Matematika 0,32 0,25 0,000***
Nyelvtan 0,41 0,31 0,000***
Gyermekkori jellemzők: a háztartásfő foglalkozása
Vezető, vezető köztisztviselő 0,05 0,03 0,021**
Szakképzettséget igénylő pozíció 0,04 0,01 0,000***
Technikus 0,05 0,02 0,001***
Irodai alkalmazott, ügyintéző 0,06 0,03 0,000***
Kereskedő, eladó 0,08 0,07 0,200
Képzett mezőgazdasági munkás 0,28 0,26 0,432
Kisiparos, kézműves 0,21 0,23 0,109
Gépkezelő, operátor 0,05 0,06 0,222
Betanított fizikai munkás 0,16 0,24 0,000***
Gyermekkori jellemzők: gyermekkori egészségügyi állapot
Kiváló vagy nagyon jó 0,34 0,35 0,449
Gyermekkori egészségi állapot: betegségek előfordulása
Fertőző betegségek 0,84 0,83 0,694
Gyermekbénulás 0,01 0,01 0,593
Asztma 0,02 0,02 0,564
Légzőszervi problémák 0,03 0,03 0,794
Allergia (nem légzőszervi) 0,03 0,04 0,717
Súlyos hasmenés 0,01 0,01 0,796
Agyhártyagyulladás 0,01 0,01 0,764
Krónikus hallószervi problémák 0,03 0,03 0,146
Beszédkészség zavarai 0,00 0,01 0,110
Súlyos látászavar 0,02 0,02 0,585
Súlyos fejfájás vagy migrén 0,05 0,06 0,323
Epilepszia, rohamok 0,00 0,01 0,331
Neurológiai vagy pszichiátriai problémák 0,01 0,02 0,219
Csonttörés 0,06 0,06 0,765
Tüdőgyulladás 0,09 0,13 0,001***
Gyermekkori cukorbetegség 0,00 0,00 0,303
Szívproblémák 0,01 0,01 0,457
Leukémia, lymphoma 0,00 0,00 0,616
Megfigyelések száma: nők, akik nem vállaltak serdülőkorban gyermeket: 11 669, tiné-dzser anyák: 981.
*** 1 százalékos szinten szignifikáns.
Forrás: Saját becslés a SHARELIFE-felvétel adatai alapján.
Eredmények
A 8.1.2. táblázat első hároml oszlopa a serdülőkori anyaság és az aktív kori fog-lalkoztatottság, a második három oszlopa a serdülőkori anyaság és az időskori jó egészségi állapot közötti összefüggést mutatja. Kontrollváltozók nélkül az aktív kori foglalkoztatottság és az időskori jó egészségi állapot valószínűsége egyaránt negatívan korrelál a tinédzserkori gyermekvállalással (1. és 4. osz-lop). A nők gyermekkori háttérváltozóira kontrollálva a negatív összefüggés
továbbra is fennmarad (2. és 5. oszlop): a tinédzser anyák aktív korukban át-lagosan 4 százalékponttal kisebb valószínűséggel dolgoztak, és késő felnőtt- és időskorban 6 százalékponttal kisebb valószínűséggel vallják az egészségi állapotukat jónak. A munkavállalásra kifejtett hatás a kontrollcsoport szá-zalékában kifejezve 6 százalékos, az önbevalláson alapuló egészségi állapotra kifejtett hatás közel 20 százalékos.
8.1.2. táblázat: Összefüggés a tinédzserkori gyermekvállalás és a kimeneti mutatók között
A serdülőkori anyaság hatása az aktív kori foglalkoztatottság
valószínűségére időskori jó egészségi állapot valószínűségére
(1) (2) (3) (4) (5) (6)
Serdülőkori anyaság együtthatója –0,055*** –0,043*** –0,004 –0,091*** –0,061*** –0,066***
Standard hiba 0,011 0,011 0,011 0,013 0,013 0,013
Kontrollváltozók
Életkor, életkor négyzete x x x x x x
Fix országhatás x x x x x x
Gyermekkori háttérváltozóka x x x x
Gyermekek száma x x
Megfigyelések száma 12 650 12 650 12 650 12 650 12 650 12 650
a Gyermekkori háttérváltozók: a 8.1.1. táblázat összes gyermekkori változója.
Megjegyzés: Az aktív kori foglalkoztatottság átlaga 0,502 (standard hiba: 0,003), a kontrollcsoportban az időskori jó egészségügyi állapot átlaga 0,285 (standard hiba: 0,004). A minta minden nőt magában foglal, függetlenül attól, hogy lett-e gyermekük vagy sem. Az eredmények akkor is hasonlóak, ha a mintát a gyermekes nőkre szűkítjük.
*** 1 százalékos szinten szignifikáns.
Forrás: Saját becslés a SHARELIFE-felvétel adatai alapján.
A 3. és a 6. oszlopban a nők által vállalt gyermekek számát is beemeljük a kont-rollváltozók közé. A gyermekszámra való kontrollálás a foglalkoztatásra kifej-tett hatást gyakorlatilag megszünteti (3. oszlop), míg az egészségi állapotra ki-fejtett hatást nem változtatja meg (6. oszlop). Úgy tűnik, hogy a tinédzserkori anyaság munkavállalásra kifejtett hatásának fontos közvetítője lehet a gyer-mekek száma, míg a korai gyermekvállalás a későbbi egészségügyi kimenete-ket nem a gyermekszámon keresztül befolyásolja.
Következtetések
Természetesen, ebben a tanulmányban nem oksági hatásokat, csupán kor-relációt mérünk. Bár a nők számos gyermekkori jellemzőjére kontrollálunk, ezek a jellemzők önmagukban a serdülőkori gyermekvállalás variabilitásának igen kis részét képesek csak megmagyarázni.3 Ennek ellenére érdekes, hogy a foglalkoztatottsággal talált összefüggést a gyermekszámra való kontrollá-lás megszüntetni, az egészségi állapotra kifejtett negatív hatást ellenben nem befolyásolja. Kutatásunk a továbbiakban arra irányul majd, hogy mind
a ti-3 A tinédzserkori gyermek-vállalás mint bináris kimeneti változó a magyarázó változóink-ra regresszálva R2 = 0,03-at és F = 7-et ad.
adaMecz-völgyi anna
nédzserkori fertilitás, mind pedig a gyermekszám foglalkoztatásra és egész-ségi állapotra kifejtett hatásának identifikációs stratégiáját javítsuk, illetve az időskori egészségi állapotot objektív mutatókkal tudjuk mérni.
Hivatkozások
Angelini, V.–Mierau, J.(2017): Late-life Health Effects of Teenage Motherhood. Uni-versity of Groningen, Groningen, SOM Research Reports; No. 17002-EEF.
Börsch-Supan, A.–Brandt, M.–Hunkler, C.–Kneip, T.–Korbmacher, J.–Malter, F.–Schaan, B.–Stuck, S.–Zuber, S. (2013): Data Resource Profile: The Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE). International Journal of Epi-demiology, Vol. 42. No. 4. 992–1001. o.
Webbink, D.–Martin, N. G.–Visscher, P. M. (2008). Does teenage childbearing in-crease smoking, drinking and body size? Journal of Health Economics, Vol. 27. No.
4. 888–903. o.