A GYERMEKVÁLLALÁS SZEREPE A NŐI–FÉRFI BÉRKÜLÖNBSÉG ALAKULÁSÁBAN

Lovász Anna & Ewa Cukrowska-Torzewska

A nemek közötti munkapiaci különbségek – köztük az átlagos bérkülönbség – egyik nyilvánvaló oka a gyermekvállalás, illetve az ahhoz kapcsolódó kötele-zettségek hatása. Számos ország adatai alapján készült empirikus becslések azt mutatták, hogy az anyák bére alacsonyabb, mint a gyermektelen nőké (Davies–

Pierre, 2005). Az anyasági bérhátrány fő okai között szerepelnek a munkapiaci távollét hosszának hatásai (az emberi tőke leértékelődése, a kapcsolati háló el-avulása); a munkahelyi jellemzők iránti preferenciák változása és ezeket kompen-záló bérkülönbségek (például rugalmasabb munkaidő, stresszmentes munka), illetve a munkáltatói diszkrimináció, amely szintén összefügg a szülés körüli távollétek hosszával. Az apák esetében a kutatások általában jelentős apasági bérprémiumot mutatnak ki (Lundberg–Rose, 2000), amely az apák megnöve-kedett munkaideje, erőfeszítése, az előléptetések és fizetésemelések tudatosabb kérése, valamint a munkáltatók pozitív diszkriminációjának a következménye.

A gyermek születése utáni időszak bizonyos tevékenységei a nők esetében biológiai adottságok. Hosszabb távon a gyermekgondozás iránti preferen-ciákról viszont nehéz megállapítani, hogy mely részük veleszületett adottság, illetve mely részük a társadalmi normák és az intézményrendszer következmé-nye. Egyéni szinten eltérő lehet az, hogy egy adott anya vagy apa milyen hosz-szú ideig szeretne a születés után otthon maradni a gyermekével, mikor érzi úgy, hogy a gyermek ellátását már másra bízhatja, illetve, hogy mennyi időt szeretne munkával vagy a gyermekével tölteni. Ugyanakkor az egyének pre-ferenciáit és munkapiaci helyzetét egyaránt befolyásolja a kulturális és intéz-ményi környezet is. E tényezők fontos szerepére utalnak a meglévő becslések országok közötti eltérései az anyák foglalkoztatottsági, illetve bérhátrányában (Budig és szerzőtársai, 2012).

Mind az anyasági bérhátrány, mind az apasági bérprémium növeli az átlagos női–férfi bérkülönbséget. Egy kutatás 26 EU-ország esetében becsülte meg az anyák és apák, valamint a gyermektelenek közötti átlagos bérkülönbségeket, illetve azt, hogy ezek mennyit magyaráznak a teljes női–férfi bérkülönbség-ből (Cukrowska-Torzewska–Lovász, 2017). A 8.4.1. ábra az anyasági bérkü-lönbségek becsült mértékét ábrázolja a vizsgált országokban. Háromféle be-csült érték látható: a) kontrollok nélküli, b) a megfigyelhető jellemzők (kor, végzettség, régió) eltéréseit figyelembe vevő, illetve c) a jellemzők eltéréseit és a munkapiaci, valamint szülői szelekció hatását is figyelembe vevő becslések.

A nem szignifikáns becslések fehér színűek.

Az országok az intézményi környezet legfontosabb elemei alapján három csoportba sorolhatók. Az első csoportban a dél-európai országok szerepelnek,

–0,4

Demográfiai jellemzőkre és szelekcióra kontrollált anyasági bérkülönbség

amelyekben általában rövid az anyasági távollét hossza, alacsony a gyermekellá-tás elérhetősége, és tradicionálisak a társadalmi normák. Az 8.4.1. ábra szerint ezekben az országokban az anyák nem szenvednek bérhátrányt, sőt átlagosan többet keresnek a gyermektelen nőknél. Ez annak tudható be, hogy az anyák jelentős része a gyermekük születése után végleg elhagyja a munkapiacot, vi-szont azok az anyák, akik dolgoznak, különösen motiváltak, jó képességűek, és rövid kihagyás után térnek vissza a munkahelyükre. A második csoportban többnyire nyugat-európai országok találhatók, amelyek relatíve bőkezű, kö-zepes hosszúságú anyasági távollétek, magas elérhetőségű gyermekellátás és rugalmas munkaformák, valamint a társadalom jellemzően támogatja a kis-gyermek melletti munkavégzést. Ezekben az országokban – az anyák jelentő-sen magasabb foglalkoztatottsága mellett – általában mérsékelt anyasági bér-hátrány figyelhető meg, amely valószínűleg jelentős részben a részidős munka elterjedtségének és az azzal járó alacsonyabb béreknek is a következménye.

8.4.1. ábra: Az anyák és gyermektelen nők közötti átlagos bérkülönbségek országonként

Forrás: Saját számítás EU–SILC adatbázis (2004–2014) alapján.

A harmadik csoport a kelet-közép-európai országokból – köztük Magyaror-szágból – áll, amelyek általában nagyon hosszú távollétekkel, alacsony gyer-mekellátási és rugalmas munkaforma elérhetőséggel és tradicionálisabb nor-mákkal jellemezhetők. Ebben a csoportban találjuk a legnagyobb mértékű anyasági bérhátrányt: az anyák hosszabb távollét után térnek vissza a védett munkahelyükre, ami az előléptetésükre és a bérükre is negatívan hat. Itt az apák esetében minden országban bérprémium figyelhető meg, amit a gyer-mekük születése után kapnak, és a mértéke igen jelentős.

A 8.4.2. ábra azt mutatja meg, hogy az anyasági és apasági bérkülönbségek, illetve a gyermektelenek esetében mérhető női–férfi bérkülönbség hogyan járulnak hozzá a teljes női–férfi bérkülönbség alakulásához. A dél-európai

–0,3

Gyermektelenek nemek közötti bérkülönbségének részesedése

lovÁSz anna, ewa cukrowSka-torzewSka

országokban a női–férfi bérkülönbség az apasági prémiumnak és a gyermek-telenek közötti eltérésnek tudható be, az anyasági bérprémium negatívan hat rá. A nyugat-európai országokban is meghatározó az apasági prémium szere-pe. Kisebb, de jelentős mértékben járul a női-férfi bérkülönbséghez az anya-sági bérhátrány, illetve a gyermektelenek bérkülönbsége. A kelet-közép-euró-pai országokban azonban a továbbra is jelentős szerepű apasági bérprémium mellett az anyasági bérhátrány szerepe is meghatározó.

8.4.2. ábra: Az anyasági és apasági bérkülönbségek, illetve a gyermektelenek nemek közötti bérkülönbségének hatása a teljes női-férfi bérkülönbségre

Forrás: Saját számítás EU–SILC adatbázis (2004–2014) alapján.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarországon és a hozzá hasonló intéz-ményrendszerű országokban jelentősen lehetne javítani a nők relatív bérén az anyák korábbi munkapiaci visszatérését, illetve a munka és család összeegyez-tethetőségét célzó szakpolitikai lépésekkel. Ezek közé sorolhatók: a fizetett távollétek hosszának rugalmasabbá tétele, a gyermekellátás – különösen a böl-csődei férőhelyek – bővítése, az apák szülés utáni távollétének meghosszabbí-tása, ösztönzése, a rugalmas munkaformák elterjedésének segítése, valamint a társadalmi nézetek formálása az anyák munkavállalásának, illetve az apák gyermeknevelésben való aktívabb szerepvállalásának érdekében.

Hivatkozások

Budig, M. J.–Misra, J.–Boeckmann, I. (2012): The Motherhood Penalty in Cross-National Perspective:

The Importance of Work–Family Policies and Cul-tural Attitudes. Social Politics, Vol. 19. No. 2. 163–

193. o.

Cukrowska-Torzewska, E.–Lovász Anna (2017):

The Impact of Parenthood on the Gender Wage Gap – a Comparative Analysis of European Countries and

Family Policies. Budapest Working Papers on the La-bour Market, BWP, 2017/15.

Davies, R.–Pierre, G. (2005): The family gap in pay in Europe: A cross-country study. Labour Economics, Vol. 12. No. 4. 469–486.

Lundberg, S.–Rose E. (2000): Parenthood and the earn-ings of married men and women. Labour Economics, Vol. 7. No. 6. 689–710. o.

A Kohorsz ’18 (Magyar Születési Kohorszvizsgálat) a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által in-dított longitudinális kutatás.¹ A kutatás felépítését az K8.2.1. ábra mutatja be.²

A kutatás fő célja az, hogy átfogó képet adjon a gyermekek magyarországi felnövekedéséről és az azt befolyásoló tényezőkről. Kérdésfeltevései mul-tidiszciplináris jellegűek, vagyis a gyermek, majd a fiatal felnőttek jólétének és az azt alakító ténye-zőknek többféle (demográfiai, társadalmi, pszicho-lógiai, egészségi stb.) jellemzőiről gyűjtünk adato-kat, és ezek sokrétű kapcsolatait vizsgáljuk.

A gyermekek felnövekedésének komplex vizs-gálata során egyfelől mérjük a felnövekedés külön-böző mutatóit. E kimeneti értékek számos terület-re kiterjednek, összefoglalóan a fizikai fejlődés, kognitív fejlődés, szocio-emocionális fejlődés, az egészség, a jóllét, a teljesítmény, illetve (a későb-bi szakaszokban) akár a mokésőb-bilitás változóinak te-kinthetők.

K8.2. A Magyar Születési Kohorszvizsgálat által nyújtott lehetőségek Kapitány Balázs & Veroszta Zsuzsanna

A kutatás célja a felnövekedés meghatározóinak azonosítása és hatásuk vizsgálata is. Meghatározó-nak tekintjük a gyermek felnövekedésében a csalá-di és társas környezeti (szocializációs) tényezőket, a társadalmi különbségeket, az intézményi ellátott-ságot, az egészségi helyzetet, valamint a gyermeket nevelő család foglalkoztatási helyzetét, életmódját, információs ellátottságát, várakozásait és terveit.

Munkaerőpiaci szempontból a jelenleg zajló adat-felvételi hullámok (várandós adatgyűjtés, 6 hónapos adatgyűjtés) terveink szerint kiváló lehetőséget biz-tosítanak majd – többek között – a következő téma-körök vizsgálatára: családon belüli munkamegosztás és változásai a gyermekvállalást követően, kilépés a munkapiacról a szülést megelőzően, női munka-erőpiaci tervek és beválásuk a szülést megelőzően és követően, a kisgyermekes nők korai munkavállalá-sának körülményei, kisgyermekes családok esetén a családtámogatások és szociális ellátások igénybe-vétele különböző munkaszerződési feltételek esetén.

Hivatkozás

Veroszta Zsuzsanna (szerk.) (2018): Kohorsz ^‚18.

Magyar Születési Kohorszvizsgálat módszertani le-írás. A várandós kutatási szakasz előkészítése. Kuta-tási Jelentések, 99. KSH Népességtudományi Kutató-intézet, Budapest.

1 A kutatás finanszírozására az EFOP 1.9.4. – VE-KOP-16 EMMI felhívás (A szociális ágazat módszer-tani és informatikai megújítása) keretében kerül sor.

2 A kutatásról további információ elérhető a kutatás honlapján, (kohorsz18.hu), illetve a kutatás doku-mentációs kötetében: Veroszta (szerk.) (2018).

K8.2.1. ábra: a Kohorsz ’18 kutatás felépítése

Szabó-Morvai ÁgneS