A terrorizmusra vonatkozó szabályok megjelenése a jogrendszerekben

A terrorizmus mint a kormányzás megfélemlítés által, vagyis a Franciaországban 1789-94 között alkalmazott állami-irányítási és politikai módszer volt. Az idők során a terrorizmus jelentése változott, kiegészült és a 20. század második feléig szinte kizárólagosan olyan személyekre vagy csoportokra használták, amelyek nacionalista vagy más politikai meggyőződésből erőszakot alkalmaztak és közvetlenül (másként: hivatalosan) nem állt mögöttük harmadik állam. A szakértelem vagy az információ hiánya miatt azonban ma rendkívül változatos erőszakos cselekményekre akasztják rá a terrorizmus billogját, nem beszélve arról, hogy nem is kell feltétlenül minden esetben ténylegesen erőszakos cselekményt elkövetni.⁶¹

A klasszikus európai megközelítés egyértelműen büntetőjog-orientált,⁶² amely azért fontos a cselekmény értékelésénél, mert az üldözésre és a reagálásra ugyan megfelelő választ ad, de a megelőzésre és az értékelésre⁶³ többféle választ kell adnia a jogrendszernek. Egy nacionalista-függetlenségi terrorista és egy iszlámista harcos által elkövetett terrorista cselekmény büntetőjogi megítélése történhet azonos tényállási alapról, ugyanakkor a radikalizáció nyomainak detektálása és a deradikalizáció sikeressége nagyban múlik a megközelítés differenciáltságán.⁶⁴

Szemléltető példa erre, hogy alakilag és anyagilag is ugyanazt a cselekményt – amely a lehetséges célpontokra vonatkozó információátadás, tippadás volt – hogyan értékelte eltérően a brit és az ír jogrendszer az ún. Troubles⁶⁵ időszakában. Az eltérő szempontrendszer annak

61 Az Egyesült Államokban a „domestic terrorism” kifejezés először 2003-ban jelent meg, ugyanakkor a fogalom jelentését illetően – a jellemzően éppen ellenzéki részéről – éles kritika éri, miszerint a szóhasználat (ti.

terrorizmus) pontatlan és összemossa a nemzetközi iszlamista terrorizmussal, ezáltal pedig utóbbihoz tartozó cselekményeket teszi súlytalanná. Vitatott, hogy mit is tekint az amerikai jogrendszer és a politika az ún. domestic terrorism körébe tartozónak. Ugyanis, míg a több tucat ember halálát okozó tömegmészárlást egyszerűen ámokfutásnak titulálják és mentális zavarodásra hivatkoznak, addig a szövetségi intézmények működését fizikailag akadályozó környezetvédelemért felszólaló tüntetőket rendre a terroristákhoz sorolják. Lásd https://www.nytimes.com/2019/08/11/us/politics/domestic-terrorism.html (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.) és https://theintercept.com/2019/03/23/ecoterrorism-fbi-animal-rights/ (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

62 Jól mutatja az európai megközelítést, hogy a 9/11-es merényletek hatására a korábban létező európai kiadatási rendszert lecserélték 2002-ben az európai elfogató parancsra, amely egyértelműen egy megkezdett büntetőeljárást feltételez.

63 Lásd az Európai Unió Terror-elhárítási Stratégiáját https://www.consilium.europa.eu/en/policies/fight-against-terrorism/eu-strategy/ (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

64 https://foreignpolicy.com/2018/11/23/want-to-deradicalize-terrorists-treat-them-like-everyone-else-counterterrorism-deradicalization-france-sri-lanka-pontourny-cve/ (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

65 A függetlenségért küzdő, republikánus katolikusok és a lojalista és unionista protestánsok között Észak-Írországban több, mint 3000 halálos áldozattal járó fegyveres harcokat nevezik így a brit politikatörténetben.

ellenére érvényesült a cselekmények azonos idejű jogi megítélésében, hogy a nyomozati cselekményt, amelyben felmerültek, összehangoltan, a két állam hatóságainak együttműködésében folytatták le. A differenciált megítélésre utólag, a két érintett ország parlamentjeinek felkérésére került sor, amikor bírák folytatták le az eljárásokat.⁶⁶

A terrorizmus elleni fellépés vonatkozásában a kutatók és szakértők többsége egyetért abban, hogy a hatékony nemzetközi együttműködés és az összehangolt fellépés elengedhetetlen a terrorizmus visszaszorításához, a kevesek által hirdetett izolációs politika pedig nem garancia a biztonságra.⁶⁷ Az első nemzetközi együttműködést előíró nemzetközi szerződés a Nemzetek Ligája által kidolgozott, az 1937-es A terrorizmus megelőzéséről és büntetéséről szóló Konvenció, amelyet egyedül Brit-India kormánya ratifikált, így gyakorlatilag elhalt és a második világháborút követően egyébként is az ENSZ létrejöttével új alapokra helyezték a nemzetközi együttműködések rendszerét. A konvenciót az Egyesült Királyság kormánya egyébként éppen politikai és jogi alapokra hivatkozva utasította el.⁶⁸

66 A brit kormány a kanadai legfelsőbb bíróság korábbi tagját, Peter Coryt kérte fel, hogy vizsgálja ki az Észak-Írország és Észak-Írország határán átnyúló hatósági és terrorista együttműködéseket és különösen az információcserét, amely halálos kimenetelű terrorcselekményekhez vezetett. Cory a vizsgálódását követően javasolta az ír kormánynak, hogy egy írországi vizsgálatot is folytassanak le, amelyre aztán az ír District Court korábbi elnökét, Peter Smithwicket kérték fel. Vezetésükkel alakultak meg a Cory Collusion Inquiry és a Smithwick Tribunal. A Smithwick Tribunal jelentése szerint a Garda vezető tisztségviselői közül adták a tippet a két RUC tag 1989-es merényletére, miközben a Gardaval folytatott szakmai egyeztetésről tartottak haza Írországból. Lásd Report of the Tribunal of Inquiry into Suggestions that Members of an Garda Síochána or other Employees of the State Colluded in the Fatal Shootings of RUC Chief Superintendent Harry Breen and RUC Superintendent Robert Buchanan on the 20th March 1989, 2004 (a jelentést csak 2013-ban hozták nyilvánosságra) http://opac.oireachtas.ie/AWData/Library3/smithwickFinal03122013_171046.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

Az észak-ír RUC, illetve Army forrásokról lásd Billy Wright

https://cain.ulster.ac.uk/issues/collusion/cory/cory03wright.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.), Robert Hamill https://cain.ulster.ac.uk/issues/collusion/cory/cory03hamill.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.), Rosemary Nelson https://web.archive.org/web/20070108152316/http://www.nio.gov.uk/cory_collusion_inquiry_report_%28witho ut_appendices%29_rosemary_nelson.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.), Patrick Finucane

https://web.archive.org/web/20070108152519/http://www.nio.gov.uk/cory_collusion_inquiry_report_%28with_

appendices%29_pat_finucane.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.), legutóbbiról készült a 2012-es ún. De Silva

Report is

https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/246867/0802.p df (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

67 Képtelen illúzió volna, ha egy állam arra hivatkozna, hogy az állampolgárai és a gazdasági érdekeltségei számára külföldön is immunitást biztosít a teljes elzárkózás politikája.

Anthony H., CORDESMAN: International Cooperation in Counterterrorism: Redefining the Threat and the Requirement. Center for Strategic and International Studies 2010 https://csis-prod.s3.amazonaws.com/s3fs-public/legacy_files/files/publication/100316_New_Reports_International_Cooperation_Counterterrorism.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

68 Mary, BARTON: The British Empire and International Terrorism: India’s Spearate Path at the League of Nations, 1934-1937. In: Journal of British Studies. The North American Conference on British Studies 2017/2., pp. 351-373.

A terrorizmus, mint jogi fogalom ezt követően elsősorban a nemzeti jogrendszerekbe húzódott vissza, míg a nemzetközi jog inkább csak utalt rá, mint valami látens fogalomra. Bár kétségtelen, hogy több próbálkozás⁶⁹ is volt a terrorizmus fogalmát illetően egy univerzális definíció kialakítására, sőt erre még igény is volt,⁷⁰ ám ezek nem jártak sikerrel. A regionális nemzetközi egyezmények már több sikerrel jártak. Ennek oka vélhetően egyszerűen abban található, hogy az értékek és az érdekek regionális szinten hasonló képet mutatnak, illetve az eltérő nézetek könnyebben feloldhatók egy homogén nemzetközi politikai környezetben. A regionális egyezmények definícióiból – a számos különlegesség mellett – kitűnik egy jelentés mag, amelyet azonban a Cassesse ítéletig⁷¹ nem igazán tett senki magáévá. Látható továbbá a Cassesse ítélet ellentmondásos fogadtatásából,⁷² hogy most sem hozta el az univerzális definíció⁷³ megszületését.

A kutatás nem törekszik a terrorizmus fogalmának meghatározására, amely önmagában is kimerítene egy doktori kutatást. Látva az elmúlt évtizedek próbálkozásait – és ezek kudarcait – a fogalom nemzetközi meghatározására, elmondhatjuk, hogy megkerülhetetlen a politikai elem, amely egyben a legfőbb akadálya is az univerzális definíció megalkotásának. A terrorizmus fogalmának jogtudományi meghatározásában a büntetőjogi tényállás,⁷⁴ az Európai Unió által használt fogalom,⁷⁵ a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló egyezmény definíciója⁷⁶ és a Cassesse által meghatározott szokásjogi definíció jelentenek támpontot.

69 Az EBESZ tárgyban született kiadványa rendszerezi és értékeli azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek az ENSZ megalakulását követően születtek. Lásd Status of the Universal Anti-Terrorism Conventions and Protocols as well as other International and Regional Legal Instruments related to Terrorism and Co-operation in Criminal Matters in the OSCE Area. July2018 https://www.osce.org/atu/17138?download=true (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

70 Lásd Human Rights, Terrorism and Counter-Terrorism. Fact Sheet No. 32. Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights, 2008. https://www.ohchr.org/Documents/Publications/Factsheet32EN.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

71 http://www.worldcourts.com/stl/eng/decisions/2011.02.16_Prosecutor_v_Ayyash.pdf (letöltés dátuma: 2019.

09. 29.)

72 Bővebben lásd Michael P., SCHARF: Special Tribunal for Lebanon Issues Landmark Ruling on Definition of Terrorism and Modes of Participation. In: The American Society of International Law. 2011/6.

https://www.asil.org/insights/volume/15/issue/6/special-tribunal-lebanon-issues-landmark-ruling-definition-terrorism-and (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

73 A kérdésről bővebben lásd Alan GREENE: Defining Terrorism: One size fits all? In: International and Comparative Law Quarterly 2017/2. pp. 411-440.; továbbá Alex. P. SCHMID: The Definition of Terrorism. In: The Routledge Handbook of Terrorism Research (ed.) Alex P. SCHMID. Routledge, London – New York, 2011 p. 86, amelynek eredeti hivatkozott forrása: Report of the High-level Panel on Threats, Challenges and Change. A More Secure World: Our Shared Responsibility. United Nations , New York 2004.

74 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314. §

75 Lásd a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002. június 13-án kiadott 2002/475/JHA számú Tanácsi kerethatározat 1. cikkét.

76 A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54.

ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény 2. cikke (kihirdette a 2002. évi LIX. törvény).