A militáns demokrácia 21. századi alkalmazásának gyakorlata

A militáns demokrácia eredeti értelmezésében a politikai versenyből zárta ki azokat a pártokat, amelyek rejtett célja a demokratikus államrend és a plurális demokrácia megdöntése volt.

Megalkotásakor³²⁵ a koncepció a tömegpártokkal volt hivatott eredményesen felvenni a versenyt, azonban a 21. századra a politikai versenyt nem a pártok hagyományos struktúrái és az állandó aktív tagok (támogatók) nyilvántartott tábora döntötte el. A véleménynyilvánítás szabadsága, illetve alkotmányos korlátai különösen fontos részét képezik az alapjogok gyakorlati érvényesülését és a politikai eredményességet vizsgáló értékeléseknek.³²⁶ Ezért is fontos változás, hogy a korábbi párt-mozgalmi tevékenység helyett a politikai tevékenységre fókuszál a jogalkotó, így annak eszközeihez és módszereihez nyúl, ha a politikai tevékenyéget kívánja szabályozni. Így kerültek előtérbe a korábban széles körben alkalmazott konkrét pártbetiltások helyett azon kifinomultabb eszközök, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és azon belül is konkrétan a politikai szereplők és véleményformálók által alkalmazott egyes kommunikációs eszközök.

A dán lap, Jyllands-Posten 2005. szeptember 30-án közölt néhány karikatúrát³²⁷ Mohamed prófétáról, illetve az iszlámot a terrorizmussal azonosította. A lap, és 16 másik 2008-ban újra közölte a képeket, újabbakkal kiegészítve azokat, mindezt a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozására és az önkorlátozás veszélyeire hivatkozva.

Egy másik esetben ugyanakkor – ugyancsak az állam alkotmányos rendjére hivatkozva – cenzúrázták Ausztriában az osztrák soros elnökséget köszöntő nagyjából 150 db közterületen elhelyezett plakátot, amelyeken ruhátlan modellek maszkban állami vezetőket jelenítettek meg.

A képeken többek között II. Erzsébet, George W. Bush és Jacques Chirac láthatólag közösülnek, illetve egy másik plakáton egy ágyon fekvő ruhátlan nő csak egy harisnyát visel, amelyen az EU szimbólumai vannak. Országszerte tiltakozások követték a plakátok kihelyezését a katolikus egyház és az ellenzéki pártok részéről. Végül a kormány engedett és a

325 Bár Sajó felhívja a figyelmet arra, hogy a militáns demokrácia eszközeit már a második világháború előtt is alkalmazták az államok, különösen a párt-betiltások és az egyenruha viselés korlátozásának formájában. SAJÓ, p.

56.

326 KOLTAY András: Az új média és szólásszabadság. A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása.

Wolters Kluwer, Budapest 2019., pp. 37-38.

327 http://multimedia.jp.dk/archive/00080/Avisside_Muhammed-te_80003a.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.), részletesebben lásd Peter,HERVIK: The Danish Muhammad Cartoon Conflict. Current Themes in IMER Research Number 13. Malmö University 2012 https://www.mah.se/upload/Forskningscentrum/MIM/CT/CT%2013.pdf (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

plakátokat a közfelháborodásra tekintettel leszedték.³²⁸ Nem példa vagy előzmény nélküli Ausztria állami cenzúrája.

Egy olyan társadalomban, ahol nem kell nagy létszámú párttagság és nem is feltétlenül kell komolyan kiépített pártszervezet ahhoz, hogy politikai sikereket érjen el valaki, el kell gondolkodni azon, vajon alkalmas-e még az egyszerű pártbetiltás, mint szankció alkalmazása a szélesőséges elemek és gondolatok kizárására. Pártot alapítani sok országban kifejezetten egyszerű, hiszen általában egyszerű regisztrációhoz kötött. Vagyis, egy szélsőséges nézetei miatt betiltott párt helyett szinte már másnap regisztrálhat a vezetés egy újabbat. A név, a brand változhat, azonban a politikai cél, az eszmeiség az állandó, amelyet viszont sokszor csak a résztvevők egyezőségében érhetünk tetten.

Ezért Sajó arra tesz³²⁹ javaslatot –, hogy a militáns önvédelmi intézkedések eredményeként feloszlatott pártok egykori vezetői számára a párt alapítási jog korlátozásának hatálya tovább tartson, mint az aktív választójog korlátozása. Különösen a spanyolországi Herri Batasuna párt és az első – eredeti – párt, majd a Batasuna párt betiltását követően a vezető tisztségviselők által alapított újabb és újabb klónok sora³³⁰ mutat rá a probléma gyökerére. A baszk radikálisok körében a nacionalizmus erősen vegyül a tradicionális baloldali eszmékkel. Ezért a 2001-ben alapított Batasuna párt ideológiai és jogelődszervezetei között szerepel a Herri Batasuna, a Herriko Alderdi Sozialista Iraultzailea és általában az izquierda abertzale (radikális nacionalista baloldal).

A Herri Batasuna 1979 és 1996 között minden alkalommal indult a baszkföldi választások mellett az országos választásokon is, és rendszerint meghaladta a 15%-ot az elnyert szavazatok aránya. Mi több, az átlagos 3 mandátum helyett 1986-ban öt mandátumot szerzett a Cortezben.

Közel 20 éves demokratikus működést követően nehezen indokolható a párt betiltása. Erre akkor került sor, amikor a baszk társadalom szerkezete és a politikai aktivitása jelentős

328 Austria Drops „Porno” Posters From Sex-ed up EU Campaign, DEUTSCHE WELLE 2005. 12. 30.

http://www.dw-world.de/dw/article/0,2144,1839922,00.html (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)

329 SAJÓ, p. 61.

330 Ezek a következők (a párt betiltásának évével): Herri Batasina, Euskal Herritarrok Batasuna (2003), Autodeterminaziorako Bilgunea és mások (2003), Herritarren Zerenda (2004), Aukera Guzitiak (2005), Abertzale Sozialisten Batasuna (2007), Eusko Abertzale Ekintza (2007), Abertzale Sozialistak (2007), Eusko Abertzale Ekintza (2008), Euskal Herrialdeetako Alderdi Komunista (2008), Askatasuna (2009), Demokrazia Hiru Milioi (2009), Inziatiba Internazionlista – Herriren Elkartasuna (2009), Sortu (2011), Bildu (2011). Forrás: Angela, BOURNE: The proscribtion of parties and the problem of ’militant democracy’. Journal of Comparative Law 2012/1. (a továbbiakban: BOURNE), pp. 196-213.

átalakuláson ment keresztül. A lépéssel azt kívánta elérni a spanyol kormány, hogy a baszk emberek forduljanak el az erőszakot kínáló ETA-tól és annak politikai kirakatpártjától, helyette pedig a spanyol alkotmányban is megjelenő politikai pluralitás mellett tegyék le a voksukat.³³¹ A Knesszet közel három évtizeddel a Kach párt miatt meghozott intézkedéseit követően véglegesen kívánta rendezni az állam- és alkotmányellenes propagandát hirdető parlamenti képviselők mandátumának sorsát, ezért 2016-ban hosszas vitákat követően elfogadta azt a törvényt,³³² amely módosította a Knesszetről szóló törvényt és így lehetővé vált, hogy a mandátumuktól megfosszák az érintett képviselőket.

331 BOURNE,pp. 196-213.

332 https://law.acri.org.il/en/2016/07/19/update-mk-suspension-bill/ (letöltés dátuma: 2019. 09. 29.)