A társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter
1/2009. (V. 14.) TM utasítása
a Miniszterelnöki Hivatal társadalompolitikai miniszter irányítása alatt álló szervezeti egységei
tekintetében az ügyintézés szabályairól
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. §-ára, a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 88/2009. (IV. 13.) Korm. rendeletre, valamint a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 1/2008.
(MK. 57.) ME utasításra figyelemmel az alábbi utasítást adom ki:
Az utasítás hatálya 1. §
Az utasítás hatálya a Miniszterelnöki Hivatal
a) társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter titkárságára,
b)a társadalompolitika összehangolásáért felelõs tárca nélküli miniszter tevékenységében közremûködõ államtit-kárra (a továbbiakban: államtitkár) és az irányítása alatt álló szervezeti egységekre,
c)a társadalompolitikai szakállamtitkárára és az irányí-tása alatt álló szervezeti egységekre, valamint
d) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkárára és az irányítása alatt álló szervezeti egységekre
terjed ki.
Az ügyintézés általános szabályai 2. §
(1) A vezetõ, az ügyintézõ, az ügyvitelt ellátó dolgozó feladatait munkaköri leírás szabályozza.
(2) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.
(3) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a fõosztályvezetõk, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a)a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltsé-gükbe tartozó vezetõre írásban eseti jelleggel vagy vissza-vonásig átruházhatják,
b) az alárendeltségükbe tartozó személyektõl bármely ügyet magukhoz vonhatnak,
c)az ügyek intézésére – a jogszabályok keretei között – szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,
d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetõje, ügyintézõje által ho-zott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoz-tatását az illetékes vezetõnél kezdeményezhetik.
3. §
(1) Ezen utasítás 1. §-ában meghatározott szervezeti egységeket érintõ feladatok körében az ügyeket érdemben, illetõleg közbensõ intézkedésként (kivizsgálás, informáci-ók és adatok gyûjtése, tájékozódás, koordinált állásfogla-lás kialakítása) a vonatkozó jogszabályok és a felettes ve-zetõk útmutatása szerint, az elõírt határidõre kell elintézni.
Az ügyintézési határidõ – ha az ügy természetébõl más nem következik, vagy a vezetõ másként nem rendelkezik – kormányzati ügyekben 8, illetve 15 nap, a közérdekû beje-lentésekre és a panaszügyekre, valamint a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozóan az irányadó jogszabályok-ban meghatározott határidõ.
(2) Jogszabályban elõírt ügyintézési határidõ hiányában az ügyeket a vezetõ által a feladatok kiadása során megál-lapított egyedi ügyintézési határidõn belül kell elintézni.
A 30 napos ügyintézési határidõt kell irányadónak tekinte-ni azokban az esetekben, ha jogszabály másként nem ren-delkezik, illetve ha a vezetõ a teljesítés határidejét nem írta elõ. Minden olyan feladatnál és esetben, amikor az ügyin-tézés során közbensõ intézkedéseket kell végezni, egyedi ügyintézési határidõt szükséges meghatározni. A megálla-pított belsõ határidõ módosítására az jogosult, aki azokat megállapította, illetve annak felettese. Az ügyintézési ha-táridõket a minisztériumi érkeztetés idõpontjától kell szá-mítani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidõk nem vonat-koznak a „sürgõs” („S”) jelzésû iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésõbb 3 munkanapon belül kell elintézni.
(4) Az országgyûlési képviselõk indítványait a (3) be-kezdés szerinti határidõben kell megválaszolni.
(5) A szervezeti egységekben a munkát úgy kell meg-szervezni, hogy az ügyek határidõben történõ elintézé-séért, illetõleg annak elmulasztásáért felelõs személy meg-állapítható legyen.
(6) Az ügyintézésért felelõs az eljárás során a követke-zõket látja el:
a)áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint
intéz-kedik az ügyben elõzõleg keletkezett iratok pótlólagos összegyûjtésérõl, csatolásáról,
b)amennyiben az ügyben más szervezeti egység, illetve a miniszter irányítása alatt álló intézmény álláspontjának bekérése szükséges, errõl indokolt esetben felettesét, vala-mint a társadalompolitikai szakállamtitkárt külön tájékoz-tatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,
c)az ügyben folytatott jelentõsebb tárgyalásról, értekez-letrõl, megbeszélésrõl, szóbeli megállapodásról, egyezte-tésrõl feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fon-tosabb ügyeknél a lényeges vezetõi utasításokat – indokolt esetben – az ügyiratra, illetve az ügyet kísérõ lapon külön feljegyzi,
d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét,
e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiad-mányozásra jogosulthoz,
f)az elõadói ívre feljegyzi a kezelõi és kiadói utasítá-sokat.
(7) Az ügy intézésére kijelölt köteles vezetõje utasításai szerint eljárni. Ha az ügyintézés során kapott vezetõi utasí-tással nem ért egyet, a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben foglaltak szerint jár el.
(8) A kiadmányozásra elõkészített ügyiratokat – ha a közvetlen vezetõ másként nem rendelkezett – a szolgálati út betartásával kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogo-sulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülõ ügyirato-kat, a miniszterhez szóló elõterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkezõ miniszteri ren-delkezés hiányában az érintett szakállamtitkároknak való elõzetes bemutatást követõen az államtitkár útján kell fel-terjeszteni.
(9) A miniszter, az államtitkár, valamint a szakállamtit-károk által kiadmányozásra kerülõ iratok, illetve feljegy-zések, tájékoztatók esetében a titkárságvezetõk kötelesek ellenõrizni, hogy az ügyintézõk és a vezetõk az elõírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek-e.
(10) A felettes vezetõ rendelkezése alapján a köztisztvi-selõk kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely ezen utasítás, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más szervezeti egység, vezetõ vagy ügyintézõ feladatköré-be tartozik. Ilyen esetfeladatköré-ben az ügyfeladatköré-ben egyébként hatáskörrel rendelkezõ szervezeti egység, illetõleg ügyintézõ tájékoz-tatásáról a munkát elrendelõ gondoskodik.
(11) A miniszterhez címzett
a)hivatalos megkereséseket a miniszter, a kabinetfõnök vagy a miniszter által megbízott munkatárs szignálja ki az államtitkárnak, kivételes esetben a társadalompolitikai szakállamtitkárnak,
b)egyedi ügyekben érkezett beadványokra aza) pont-ban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás a fel-adat- és hatáskörrel rendelkezõ szakállamtitkárnak, illetve fõosztályvezetõnek szól,
c)lakossági tájékoztatást kérõ leveleket – a miniszter el-lenkezõ utasításáig – a kabinetfõnök, vagy az általa megbí-zott munkatárs szignálja ki a társadalompolitikai szakál-lamtitkárnak,
d)méltányossági kérelmeket tartalmazó megkeresések-re ac)pontban foglaltak az irányadóak, azzal, hogy a be-adványokat a döntés elõkészítésére kötelezett szervezeti egység vezetõjének kell kiszignálni.
(12) Az államtitkár vagy a szakállamtitkárok nevére ér-kezõ ügyiratokat a címzettek központi iktatás után, hatás-körükben szignálják ki az általuk irányított feladat- és ha-táskörrel rendelkezõ szervezeti egységek vezetõjének.
A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendõket – a központi iktatás után – a fõosz-tályvezetõk saját hatáskörükben végzik. A nem közvetlen alárendeltnek történõ kiszignálás esetén a címzett köteles értesíteni errõl a közvetlen felettesét.
(13) A miniszter normatív utasításával olyan feladatok végrehajtására, amelyek több, általa irányított szervezeti egységet érintenek – a szervezeti hierarchiától függetle-nül – munkacsoportokat hozhat létre, kijelöli azok vezetõit és tagjait, megállapítja a munkavégzésük szabályait.
A munkacsoportok munkáját a miniszter, az államtitkár vagy a társadalompolitikai szakállamtitkár ellenõrzi.
(14) Az ügyiratok kezelésének részletes szabályait a Miniszterelnöki Hivatal iratkezelési szabályzata, titokvé-delmi szabályzata, valamint irattári terve tartalmazza.
A munkaterv készítése 4. §
(1) Ezen utasítás 1. §-ában meghatározott szervezeti egység fõ feladatait – a Kormány munkatervéhez igazod-va – a félévenként összeállított munkaterv foglalja össze.
(2) A munkaterv tervezetét féléves idõszakra a társada-lompolitikai szakállamtitkár készíti elõ. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplõ minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyûlés és a Kormány határozataiból, a tagállami státusból szárma-zó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüg-gõ egyéb, valamint a belsõ kezdeményezésû feladatokat.
A végleges javaslatot a társadalompolitikai szakállamtit-kár az államtitszakállamtit-kár útján terjeszti fel jóváhagyásra a minisz-ternek. A munkatervet a miniszter hagyja jóvá.
(3) A munkatervtõl eltérõ jogszabály elõkészítésére irá-nyuló kezdeményezéseket az államtitkári titkárság véle-ményének kikérésével a társadalompolitikai szakállamtit-káron keresztül az államtitkárhoz kell eljuttatni. A kezde-ményezésben röviden utalni kell a sürgõsség indokára, és mellékelni kell a szakterületért felelõs szakállamtitkár ál-tal jóváhagyott szabályozási koncepciót.
(4) Ha a munkatervben szereplõ feladat teljesítése az elõírt határidõben nem lehetséges, a fõ felelõs a felügyele-tet ellátó szakállamtitkárt, illetve az államtitkárt – a megje-lölt határidõ lejárta elõtt – köteles tájékoztatni.
(5) A szervezeti egységek az (1) bekezdésben meghatá-rozott munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet felügyelõ vezetõ hagy jóvá.
A kiadmányozási jog gyakorlása 5. §
(1) A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezetõ ki-admányozhatja. A kiadmányozás magában foglalja:
a)az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás, közben-sõ intézkedéstervezet stb.) kiadásának,
b)az érdemi állásfoglalásnak,
c)külön erre irányuló utasítás esetében az ügyirat irat-tárba helyezésének jogát.
(2) A miniszter kiadmányozza
a)a köztársasági elnöknek, az Országgyûlés tisztségvi-selõinek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság el-nökének, a Legfelsõbb Bíróság elel-nökének, a Legfõbb Ügyésznek, az országgyûlési biztosoknak, az Állami Számvevõszék elnökének,
b)az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek ve-zetõ tisztségviselõinek,
c)más országok politikai és állami vezetõinek, d)a külképviseletek vezetõinek
küldött ügyiratokat, a kormány-elõterjesztéseket és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. A miniszter a kiadmányozási jogát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az állami veze-tõkre, valamint a fõosztályvezetõi jogállású köztisztvise-lõkre ruházhatja át.
(3) A tárcaközi egyeztetésekre érkezett anyagokkal kap-csolatos tárcavéleményt az államtitkár kiadmányozza.
(4) A miniszter kiadmányozási jogkörét akadályoztatá-sa vagy távolléte esetén az államtitkár gyakorolja.
(5) Az államtitkár akadályoztatása esetén a társadalom-politikai szakállamtitkár gyakorolja az aláírási jogot.
(6) Az államtitkár és a szakállamtitkárok a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben – ezen utasítás eltérõ ren-delkezése hiányában – saját jogkörben gyakorolják az alá-írási jogot.
(7) A szakállamtitkár távolléte esetén egyes konkrét ügyekben az általa kijelölt fõosztályvezetõ, vagy egyéb vezetõ beosztású köztisztviselõ gyakorolja az aláírási jogot.
(8) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes sza-bályait a szervezeti egység vezetõje az ügyrendben hatá-rozza meg oly módon, hogy a jogszerûségi és a
szakszerû-ségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva le-gyen a gyors ügyintézés.
(9) Gazdálkodási jellegû vagy ilyen kihatású ügyekben – ezen utasítás eltérõ rendelkezése hiányában – a kiadmá-nyozási, illetõleg a kötelezettségvállalási, utalvákiadmá-nyozási, ellenjegyzési, érvényesítõi jog a megfelelõ szabályzatok-ban foglaltak megtartásával gyakorolható.
(10) A kisebbség- és nemzetpolitikáért felelõs szakál-lamtitkár a kötelezettségvállalásra vonatkozó, valamint a miniszter egyedi utasításában meghatározott iratokat az ál-lamtitkár láttamozását követõen kiadmányozhatja.
(11) A miniszter engedélyezi az államtitkár külföldi ki-küldetését, az államtitkár engedélyezi a szakállamtitkárok, valamint ezen utasítás 1. §-ának hatálya alá tartozó szerve-zeti egységek köztisztviselõinek külföldi kiküldetését.
(12) Az ügyiratot irattárba az ügyintézõ helyezheti, ha az ügyre vonatkozóan a kiadmányozási jog gyakorlója ezt a jogot magának nem tartotta fenn.
A miniszter képviselete 6. §
A miniszter képviseletét az Országgyûlésben, a Kor-mányban, a különbözõ kormány-, illetve tárcaközi bizott-ságokban, a társfõhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásnál – a mi-niszter által a jogszabályi keretek között meghatározott rendben – a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a fõosztályvezetõk, illetve a vezetõk által erre kijelölt személyek látják el a következõ rend szerint:
a)az Országgyûlés plenáris ülésén a minisztert akadá-lyoztatása esetén az államtitkár képviseli,
b) az Országgyûlés bizottságainak ülésén a miniszter képviseletére az államtitkár, a társadalompolitikai szakál-lamtitkár, a téma szerint érintett szakálszakál-lamtitkár, illetve a társadalompolitikai szakállamtitkár által kijelölt vezetõ beosztású köztisztviselõ jogosult,
c)a kormányzati munkában – ad)pontban foglalt elté-réssel – a minisztert, akadályoztatása esetén az államtit-kár – együttes akadályoztatásuk esetén a társadalompoliti-kai szakállamtitkár – képviseli,
d) az államtitkári értekezleten az államtitkár, akadá-lyoztatása esetén a társadalompolitikai szakállamtitkár vesz részt,
e)a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelõen a mi-niszter kijelölése alapján az államtitkár, illetve a téma rint érintett szakállamtitkár vagy az általuk kijelölt sze-mély képviseli a minisztert,
f) a társminisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolat-tartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelõen az államtitkár, a társadalompolitikai
szakál-lamtitkár vagy az általuk delegált személy a kapcsolattar-tás rendje szerint képviseli a minisztert,
g) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyaláso-kon a miniszter képviseletére a miniszter, az államtitkár vagy a társadalompolitikai szakállamtitkár által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett szakál-lamtitkár, a szervezeti egység vezetõje, vagy az általa kije-lölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint érde-kelt,
h)az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati szer-vekkel való kapcsolattartásban az államtitkár, a szakállam-titkárok és a szervezeti egységek vezetõi, illetve az általuk megbízott köztisztviselõk képviselik a minisztert.
Jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközeinek elõkészítése
7. §
(1) A jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei (a továbbiakban: jogszabályok) szövegtervezetének kidol-gozása elõtt a miniszter által meghatározott esetben – a koncepcionális irányok miniszteri kijelölését követõen el-vi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérõ komplex, átfo-gó jellegû – koncepciót kell készíteni (a továbbiakban:
koncepció). Mellékelni kell az elkészítés határidõs ütem-tervét (koncepció véglegesítése, vezetõi döntés a kodifiká-cióról, közigazgatási és egyéb egyeztetés, társadalmi egyeztetés módja, kabinetülés, államtitkári értekezlet, kor-mányülés, Országgyûléshez benyújtás idõpontjai).
(2) A koncepció elõkészítéséért, elõzetes társadalmi és szakmai egyeztetésének lefolytatásáért, illetõleg tartalmá-nak szakmai és gazdasági helytállóságáért és megvalósít-hatóságáért a feladatkörénél fogva elsõdlegesen érintett szakállamtitkár és az érintett szervezeti egység vezetõje (a továbbiakban együtt: elõkészítõ) a felelõs. A koncepció kidolgozásában részt vevõ más szervezeti egységek fel-adatkörüknek megfelelõ mértékben felelnek.
(3) Ha a koncepció elõkészítése több szervezeti egység feladatkörét is érinti, be kell kérni az érintett szervezeti egységek vezetõinek egyetértését, illetõleg észrevételeit.
Az államtitkári titkársággal az egyeztetés minden esetben kötelezõ.
(4) Ha a koncepció tartalmát illetõen az elõkészítõ és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményelté-rés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni. Az egyeztetést a téma szempontjából illetékes szakállamtitkár(ok) figyelemmel kíséri(k), elõsegíti(k) an-nak eredményességét.
(5) Ha az elõkészítõ és az érintett szervezeti egységek között érdemi kérdésekben egyetértés nem jött létre, az ál-lamtitkár dönt a vitás kérdésekben.
(6) Az (5) bekezdésben említett véleményeltérést jelez-ni kell a koncepcióban annak feloldása esetén is, különö-sen, ha az jelentõs kérdésre vonatkozik. Ugyancsak jelezni kell a belsõ egyeztetés után fennmaradt vitás kérdéseket, azok döntési alternatíváit.
(7) Az elõkészítõ köteles a koncepcióban valamennyi olyan kérdéskör elemzésére, amelyre szükség lehet a meg-vitatás és a további egyeztetés tekintetében.
(8) A koncepciók és a kormányelõterjesztés-tervezetek esetében a Kormány ügyrendje szerinti vezetõi összefog-lalót kell készíteni.
(9) Amennyiben a koncepció tartalmi hiányosságainál fogva a normaszöveg-tervezet elkészítésére nem alkalmas, az államtitkári titkárság kijelölt köztisztviselõje kiegészí-tés céljából visszaadja azt az elõkészítõnek, megjelölve a konkrét hiányosságokat.
(10) Az egyeztetést (illetõleg a vitás kérdések tisztázá-sát) követõen a koncepciót az elõkészítésért felelõs szerve-zeti egység vezetõje elõterjeszti a szakterületet irányító szakállamtitkárnak. A szakállamtitkár a szakmai koncep-ciót felterjeszti az államtitkárhoz, aki a miniszterhez to-vábbítja, vagy miniszteri, vagy államtitkári értekezleten való megtárgyalását rendeli el.
(11) A miniszter, a miniszteri értekezlet, vagy az állam-titkári értekezlet
a) jogszabály esetén a kodifikációt, illetve egyéb elõ-terjesztés esetén az elõelõ-terjesztés tárgyának függvényében az azzal kapcsolatos egyéb, további feladatok végrehaj-tását, vagy
b)a koncepció átdolgozását rendeli el.
8. §
A jogszabály szövegét az államtitkári titkárság készíti el a jóváhagyott koncepció alapján, együttmûködve a kon-cepció elkészítéséért felelõs elõkészítõvel. Ennek kereté-ben az államtitkári titkárság kijelölt köztisztviselõje fele-lõs azért, hogy megteremtõdjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, a közösségi és a nemzetközi joggal, az Európai Bíróság esetjogával, továb-bá, hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempont-ból kifogástalan legyen.
9. §
(1) Az elkészített javaslat, illetve elõterjesztés szakma-politikai munkacsoporthoz történõ benyújtását, valamint államigazgatási egyeztetését az államtitkár útján felter-jesztett feljegyzés alapján a miniszter engedélyezi. Az en-gedélyezést jogszabálytervezet esetén az elõkészítõ szer-vezeti egység vezetõje az államtitkári titkárság kijelölt
köztisztviselõjével együttes feljegyzésben kéri, amelyben tájékoztatják a minisztert a szabályozás tárgyáról, indoká-ról, valamint a jogszabálytervezettel kapcsolatban lefoly-tatott elõzetes szakmai egyeztetésekrõl. Az elõkészítõ szervezeti egység tevékenysége felett felügyeletet gya-korló szakállamtitkárnak, a társadalompolitikai szak-államtitkárnak, valamint az államtitkárnak az egyeztetés engedélyezését kezdeményezõ feljegyzést jóváhagyás cél-jából minden esetben be kell mutatni.
(2) Az egyeztetésre engedélyezett tervezetet (javaslatot, elõterjesztést) az államtitkári titkárság készíti elõ állam-igazgatási egyeztetésre, figyelembe véve a jogalkotásról szóló törvényben és a Kormány ügyrendjében foglaltakat.
A jogszabálytervezetet a szakmai érdek-képviseleti és ér-dekegyeztetõ szervekkel az államtitkári titkárság, vala-mint a szakmai szervezeti egység egyezteti. Az államigaz-gatási egyeztetésre elkészített tervezetet az elõkészítésért felelõs szakmai szervezeti egység (a továbbiakban: szak-mai fõosztály) küldi ki, majd a beérkezett véleményeket a szakmai fõosztály az államtitkári titkársággal együttmû-ködve feldolgozza, és megszervezi a szükséges egyezteté-seket.
(3) Minden tervezetet (elõterjesztést) a külsõ egyezte-téssel egyidejûleg be kell mutatni a miniszternek, az állam-titkárnak, a szakállamtitkároknak, a miniszteri megbízott-nak és az 1. §-ban meghatározott szervezeti egységeknek, illetve a fogyatékos emberek számára hozzáférhetõ módon (különös tekintettel a látássérült felhasználókra) meg kell jelentetni a Miniszterelnöki Hivatal honlapján.
(4) A külsõ szervek észrevételeit az elõkészítõ az állam-titkári titkársággal együttesen értékeli, az elfogadott észre-vételeket az elõkészítõ vezeti át.
(5) A külsõ szervekkel való véleményeltérés esetén az elõkészítõ az államtitkári titkárság közremûködésével megkísérli a vitás kérdések tisztázását. Az egyeztetés ered-ményérõl az elõkészítõ tájékoztatja az illetékes szakállam-titkárt, külön kitérve a függõben maradt kérdésekre.
(6) A tervezetek esetében a tárcák közötti véleményelté-rés egyeztetését elõször ügyintézõi, majd fõosztályvezetõi szinten kell megkísérelni. Az egyeztetésben az érintett elõ-készítõ és az államtitkári titkárság együttesen vesz részt, ha azonban ez az egyeztetés eredménytelen volt, azt szak-államtitkári, szak-államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése az államtitkári titkárság és az elõkészítõ feladata.
(7) A lefolytatott egyeztetést követõen az elõkészítõ az államtitkári titkársággal együttesen feljegyzésben foglalja össze az egyeztetések eredményét, majd a kiadásra kész tervezetet (elõterjesztést) – az elõkészítõ szervezeti egység munkáját irányító szakállamtitkár, a társadalompolitikai szakállamtitkár, valamint az államtitkár – egyetértése ese-tén kiadmányozás céljából bemutatja a miniszternek.
(8) Az elõterjesztéshez kommunikációs tervet kell csa-tolni.
Más minisztérium által elõkészített jogszabálytervezet véleményezésének rendje
10. §
(1) A minisztériumok (kormányhivatalok) elõterjesz-tés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érde-kében a beérkezõ tervezeteket – a társadalompolitikai szakállamtitkár döntésére figyelemmel – az államtitkári titkárság megküldi a tárgy szerint érintett szervezeti
(1) A minisztériumok (kormányhivatalok) elõterjesz-tés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érde-kében a beérkezõ tervezeteket – a társadalompolitikai szakállamtitkár döntésére figyelemmel – az államtitkári titkárság megküldi a tárgy szerint érintett szervezeti