A szervezeti integritást sértő események kezelése

20. § (1) A szervezeti integritást sértő esemény kezelése magában foglalja a szervezeti integritást sértő esemény észlelését, nyilvántartását, kivizsgálását, a  szervezeti integritást sértő esemény nyomán tett esetleges intézkedést, az  intézkedés végrehajtásának nyomon követését és ellenőrzését, valamint – ha az  szükséges – a  szervezeti integritást sértő eseménnyel kapcsolatos belső és külső tájékoztatási feladatok ellátását.

(2) A szervezeti integritást sértő esemény kezelésével összefüggő feladatok ellátásáért saját feladat- és felelősségi körén belül valamennyi munkatárs felelős.

(3) A  szervezeti integritást sértő események kezelésének jelen utasításban megállapított szabályait akkor kell alkalmazni, ha a  szervezeti integritást sértő eseményre az  etikai és a  fegyelmi eljárás különös szabályai nem alkalmazandók.

21. § (1) Az integritás tanácsadónál bármely munkatárs bejelentést tehet – a korrupciós kockázatot jelentő eseményeket is ideértve – a szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozóan (a továbbiakban: integritássérelmi bejelentés).

(2) Az integritássérelmi bejelentést

a) írásban, az integritas@gvh.hu elektronikus levelezési címen vagy b) szóban

lehet megtenni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti levelezési címhez rendelt külön postafiókhoz csak az integritás tanácsadó, valamint – a  postafiók karbantartásához feltétlenül szükséges mértékig – az  Informatikai és Iratirányítási Iroda erre kijelölt munkatársa férhet hozzá. Az integritás tanácsadó a postafiók tartalmát folyamatosan ellenőrzi.

(4) Ha a  munkatárs szóban tesz bejelentést az  integritás tanácsadónál, arról az  integritás tanácsadó jegyzőkönyvet vesz fel.

(5) Az integritássérelmi bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett vagy észlelt szervezeti integritást sértő esemény leírását, észlelésének időpontját, valamint az eseménnyel érintett személy nevét.

(6) Bejelentést névtelenül is lehet tenni, mely a  szervezeti integritást sértő esemény kivizsgálását nem zárja ki.

Az  integritássérelmi bejelentést tevő kérheti továbbá, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a  tényt, hogy bejelentést tett. A  szervezeti integritást sértő eseményre, integritási vagy korrupciós kockázatra jóhiszeműen, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban integritássérelmi bejelentést tevő munkatársat a bejelentés megtétele miatt semmiféle hátrány nem érheti.

(7) Ha az integritás tanácsadónak címzett integritássérelmi bejelentést vagy az ahhoz kapcsolódó egyéb iratokat ezen iratok kezelésére nem jogosult személy vagy önálló szervezeti egység veszi át, úgy azokat köteles haladéktalanul az integritás tanácsadó részére továbbítani.

(8) A  nem az  integritás tanácsadónak címzett, de tartalmában az  integritás tanácsadó feladatkörébe tartozó iratot haladéktalanul továbbítani kell az integritás tanácsadó részére.

22. § (1) Az  integritás tanácsadó az  integritássérelmi bejelentés beérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a bejelentés

a) az utasítás hatálya alá tartozik-e,

b) szervezeti integritást sértő eseményre vonatkozik-e, c) tartalmazza-e integritási vagy korrupciós kockázat gyanúját, d) megalapozott-e,

e) igényel-e vizsgálatot, illetve a vizsgálat mellőzhető-e, f) igényel-e sürgős intézkedést.

(2) Ha az  integritás tanácsadó a  bejelentés előzetes értékelése alapján azt állapítja meg, hogy az  nem minősül integritássérelmi bejelentésnek, de azzal kapcsolatban más jogszabály vagy normatív utasítás által kijelölt szerv, személy vagy önálló szervezeti egység jogosult eljárni, az  integritás tanácsadó – amennyiben személye és elérhetősége ismert, a bejelentő egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul

a) javaslatot tesz az elnöknek a bejelentés eljárásra jogosult szervhez történő áttételére, vagy

b) átadja a  bejelentést az  eljárásra jogosult személynek vagy önálló szervezeti egységnek, az  elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) Mellőzhető különösen annak az integritássérelmi bejelentésnek a vizsgálata, amely

a) névtelen és a bejelentés érdemi vizsgálatához szükséges további adatok beszerzésére sincs lehetőség, b) tartalmában azonos egy korábban már vizsgált integritássérelmi bejelentéssel,

c) a  bejelentés előterjesztésére a  szervezeti integritást sértő eseményről való tudomásszerzéstől számított hat hónap vagy az esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével került sor,

d) nyilvánvalóan alaptalan, vagy e) kizárólag magánvéleményt tartalmaz.

23. § Az integritás tanácsadó köteles haladéktalanul tájékoztatni az elnököt, ha a bejelentett szervezeti integritást sértő eseményben való közvetlen vagy közvetett érintettsége, összeférhetetlensége áll fenn. Az  integritás tanácsadó integritássérelmi bejelentés vizsgálatából való kizárásáról az  elnök dönt. Az  integritás tanácsadó kizárása esetén a  vizsgálatot az  elnök által kijelölt – lehetőség szerint integritás tanácsadó képesítéssel rendelkező – munkatárs folytatja le.

24. § (1) Az  integritás tanácsadó harminc napon belül dönt arról, hogy az  integritássérelmi bejelentés alapján kezdeményezi-e a szervezeti integritást sértő esemény előfordulási kockázatának csökkentése érdekében szükséges intézkedések megtételét, vagy arra a  szervezeti integritást sértő esemény, integritási vagy korrupciós kockázat nyilvánvaló hiánya miatt nincs szükség.

(2) Az integritás tanácsadó az érintett önálló szervezeti egység bevonásával értékeli az integritássérelmi bejelentésben bejelentett kockázatot, és magas hatású kockázat észlelése esetén haladéktalanul javaslatot tesz az  elnöknek a kockázatkezelés módjára vonatkozóan.

(3) Ha az  integritássérelmi bejelentésben foglaltak értékelése nyomán az  integritás tanácsadó megállapítja, hogy a bejelentésben foglaltak nyomán más, különösen büntető, szabálysértési, valamint az etikai és a fegyelmi eljárás különös szabályait tartalmazó normatív utasítás szerinti eljárás lefolytatásának szükségessége merülhet fel, ennek észlelése esetén haladéktalanul javaslatot tesz az elnöknek a szükséges eljárás kezdeményezésére vonatkozóan.

25. § (1) Az  integritás tanácsadó az  integritássérelmi bejelentés vizsgálatába a  Hivatal bármely munkatársát bevonhatja, akiről feltételezhető, hogy az  integritássérelmi bejelentéssel összefüggésben olyan információval rendelkezik, ami  a  vizsgálat eredményét érdemben befolyásolhatja. A  munkatársak kötelesek az  integritás tanácsadóval együttműködni.

(2) Az  integritás tanácsadó az  integritássérelmi bejelentés vizsgálata körében a  munkatárstól írásbeli nyilatkozatot kérhet, ellenőrizheti az  elektronikus beléptetőrendszer és a  vagyonvédelmi célból működtetett kamerarendszer adatait, valamint a bejelentés szempontjából releváns iratokat megvizsgálhatja.

(3) Ha az  integritássérelmi bejelentés jellege és eredményes intézése azt indokolttá teszi, az  integritás tanácsadó az ügyben érintett vagy arról ismerettel rendelkező munkatársat vagy a munkatárs ügyben nem érintett vezetőjét meghallgatja. A  személyes meghallgatásról a  munkatársat a  meghallgatás időpontja előtt legalább egy  munkanappal írásban vagy – ha az  írásbeli értesítés akadályba ütközik – szóban értesíteni kell. Az  integritás tanácsadó a szóbeli értesítés megtörténtét írásban rögzíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét és  időpontját, valamint az  integritássérelmi bejelentés tárgyát. A  meghallgatásról az  integritás tanácsadó jegyzőkönyvet készít, amelyet az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni.

(4) Az  integritás tanácsadó bármely, az  ügy szempontjából releváns iratba betekinthet, arról másolatot készíthet.

A másolatokat az ügy iratai között az integritás tanácsadó által aláírt zárt borítékban kell elhelyezni.

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2021. évi 40. szám 4011 26. § Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés kivizsgálását megszünteti, ha az érintett munkatárs

a) foglalkoztatási jogviszonya a vizsgálat tartama alatt megszűnt,

b) ellen ugyanazon magatartás miatt büntető-, szabálysértési, fegyelmi eljárás indult, vagy per van folyamatban, c) a terhére rótt szervezeti integritást sértő eseményt nyilvánvalóan nem követte el, vagy annak elkövetése nem

bizonyítható.

27. § (1) Az integritás tanácsadó az integritássérelmi bejelentés alapján indított vizsgálatot annak megindításától számított harminc napon belül lefolytatja, és annak lezárásaként intézkedési javaslatot tesz az elnök részére.

(2) Az  elnök által jóváhagyott intézkedési javaslat alapján az  integritás tanácsadó gondoskodik a  feltárt hibák, hiányosságok, illetve a  jogsértő magatartás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések foganatosításának előkészítéséről és a végrehajtásuk nyomon követéséről.

(3) Az  integritás tanácsadó a  megbízatása során tudomására jutott személyes adatokat és egyéb bizalmas adatokat köteles – a megbízatása megszűnése után is – megőrizni, azokat a megbízatásával összefüggő feladat ellátása körén kívül nem használhatja fel, és köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy ilyen adatokat ne ismerhessen meg. E  rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az  integritás tanácsadó tevékenységével összefüggő feladatai ellátása során az ilyen személyes adatokat vagy egyébként bizalmas adatokat megismerő egyéb munkatársra is.

28. § (1) Az  integritás tanácsadó az  érintett munkatársat és az  integritássérelmi bejelentést tevő személyt haladéktalanul tájékoztatja az integritássérelmi bejelentés kivizsgálásának eredményéről, ennek keretében

a) az általa kezdeményezett eljárásról vagy egyéb intézkedésről vagy

b) az eljárás vagy intézkedés kezdeményezésének mellőzéséről és annak indokáról, valamint c) az integritássérelmi bejelentés nyomán tett esetleges munkáltatói intézkedésről.

(2) Az integritássérelmi bejelentésekről az integritás tanácsadó nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a) a bejelentéssel érintett magatartás leírását,

b) a bejelentés beérkezésének időpontját,

c) az (1) bekezdésben maghatározott információkat.

(3) Az  integritás tanácsadó a  (2)  bekezdés szerinti nyilvántartást évente, a  17.  § szerinti beszámolóval egyidejűleg az elnök elé terjeszti.

29. § Ha külső ellenőrző szerv észlel szervezeti integritást sértő eseményt, az  ellenőrzésben érintett önálló szervezeti egység vezetője megküldi a  külső szerv ellenőrzési jelentését az  integritás tanácsadó részére, valamint tájékoztatásul az önálló szervezeti egység tevékenységét irányító vezető és a főtitkár részére.

30. § A belső ellenőrzés során feltárt szervezeti integritást sértő esemény esetén a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban és a jelen utasításban foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy külön kell vizsgálni az alábbiakat:

a) az  operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követés hatékony működésével kapcsolatos szempontokat, ideértve a  rendszer esetleges hiányosságait és azok lehetséges megoldását,

b) az esetleges vezetői mulasztásokat a megelőzés és a következmények elhárítása vagy mérséklése terén, c) az intézkedések esetleges eredménytelenségének okát, valamint

d) a korábbi kapcsolódó tapasztalatokat, az ezzel kapcsolatos dokumentáció esetleges hiányának okát.

31. § Indokolt esetben a  munkatársakat a  szervezeti integritást sértő eseménnyel érintett körben szükség szerint tájékoztatni kell a  szervezeti integritást sértő eseményről, annak következményeiről, a  kivizsgálás eredményéről, az annak nyomán hozott intézkedésről és a jövőbeli hasonló szervezeti integritást sértő esemény megelőzésének lehetőségéről és módjáról.

IV. FEJEZET

AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐK FOGADÁSA