A szürke marha forgalmazó és kiskereskedelmi egységeinek vizsgálata71

A termékpálya forgalmazói és kiskereskedelmi szakaszában – a fent vázolt problémák miatt – szintén csak néhány forgalmazó, míg értékesítık közül egyetlen egy sem volt hajlandó adatokat szolgáltatni. Ebben a szakaszban személyes látogatással, fogyasztói szerepkörben, egyéni adatgyőjtéssel tártam fel a szükséges információkat.

A kutatás során a vizsgálatokhoz, elemzésekhez és értékelésekhez a termékpálya feldolgozói, forgalmazói és kiskereskedelmi fázisaiban többnyire a normatív, míg a termelıi szakaszban mind normatív, mind a pozitív közgazdaságtan eszközeit felhasználtam.

3.4 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, FOGALMAK, KÉPLETEK

Eloszlásra vonatkozó próba (illeszkedésvizsgálat)

Két vetületben elemeztem a mintára (kérdıívet visszaküldıkre) és a teljes sokaságra (összes szürke marha tenyésztıre) vonatkozó jellemzık eloszlását. Mind a minta, mind a teljes sokaság esetében vizsgáltam egyrészt a Magyarország egyes régióiban való eloszlásukat, másrészt a gazdaságtípusok gyakoriságát. E két jellemzı vonatkozásában statisztikai próbával értékeltem, hogy a minta eloszlása követi-e a teljes sokaság eloszlását (vagyis e két jellemzı szerint reprezentatívnak tekinthetı-e a minta). Eszerint a hipotézisek:

H0 : P1 = P0i; H1 : P1 ≠ P0i

Próbafüggvény:

(fi – fi*)² χ² = ∑

fi*

ahol

fi : minta megoszlása

fi* : feltételezett gyakoriság, és fi* = n*Pi

Vizsgálataimban a területi megoszlásra és a gazdaságtípusok közötti megoszlásra is egyaránt igaz volt, hogy 95%-os valószínőségi szinten a mintamegoszlás eltérése a sokaságiétól nem szignifikáns, vagyis a gazdaságok megoszlása regionális elhelyezkedés és a gazdálkodás formája szerint a minta reprezentatívnak tekinthetı.

Viszonyszám: két, egymással összefüggı statisztikai adat hányadosa A vizsgálat során alkalmazott viszonyszámok:

megoszlási viszonyszám: valamely részadatnak az egészhez való arányát fejezi ki dinamikus viszonyszám: két összehasonlított idıszak (vagy idıpont) adatainak a hányadosa, ahol a viszonyítandó adat a tárgyidıszak adata, a viszonyítás alapja pedig a bázis idıszak adata

Szórás: az ismérvértékeknek a számtani átlagtól való eltérése

Variációs koefficiens: a szórás számtani átlaghoz viszonyított nagysága (a szórás relatív nagyságát méri)

A változékonyság az alábbiak szerint minısíthetı a gazdasági gyakorlatban:

• 0-10% állandóság (homogenitás);

• 10-20% közepes változékonyság;

• 20-30% erıs változékonyság;

• 30% felett szélsıséges ingadozás.

Box-and-whiskers ábra: a mennyiségi statisztikai sor öt-számos összegzéssel megállapított jellemzıit (legkisebb- és legnagyobb érték, alsó- és felsı kvartilis, medián) egy egyenesen helyezi el oly módon, hogy az alsó kvartilis, medián és felsı kvartilis felhasználásával az adatok középsı 50%-át dobozba zárva tünteti fel.

Box-plot eljárás: A box-and-whiskers továbbgondolása. Egy adatsor szélsıséges, extrém értékeinek (outlierek) felfedéséhez alkalmazott módszer. Lényege, hogy a kvartilisek segítségével elkészítjük az értékek középsı 50%-át tartalmazó dobozt (box-and-whiskers), majd az alsó- és felsı kvartilis köré interkvartilis terjedelem felhasználásával kerítéseket rajzolunk, amelyen kívülre került értékeket tekintjük outliereknek (enyhe outlierek a belsı és külsı kerítés közötti, extrém outlierek a külsı kerítésen kívüli értékek).

Analitikus trendszámítás: az idısorban érvényesülı tendenciát, az idısor alakulásának fı irányát, általános színvonalát leíró függvény meghatározása.

Elırebecslés a trendfüggvény felhasználásával.

Regressziószámítás: mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus összefüggésekben lévı tendencia vizsgálata, és a kapcsolat természetét leíró függvény meghatározása, azaz az ok-okozati összefüggések számszerősítése

Többváltozós korrelációszámítás: mennyiségi ismérvek között fennálló kapcsolat erısségét, intenzitását jellemzi.

A termelıknek kiküldött kérdıíven szereplı kérdéseket tekintettem különbözı változóknak, és azt vizsgáltam, hogy az ezekre adott válaszok, mint a gazdaságokra jellemzı különbözı tényezık szoros kapcsolatban állnak-e egymással, befolyásolja-e egy-egy tényezı a többi alakulását. A számadatokkal megadott válaszok esetében egyértelmően ezen adatokat vettem alapul, míg a szubjektív kérdéseknél a gazdák által adott válaszokat számértékekhez rendeltem hozzá.

Ezután többváltozós korreláció számítással készítettem el a korrelációs mátrixot (3.

sz. melléklet). Az alternatív válaszoknál 1-es és 2-es számmal jelöltem a két válasz lehetıséget. Az elsı változónál (a gazdálkodók regionális elhelyezkedésénél) a magyarországi hét statisztikai régióhoz 1-tıl 7-ig terjedı számokat rendeltem az egyes régiók Magyarország összes GDP-jéhez való hozzájárulásuk szerint, növekvı sorrendben (a legkisebb GDP-jő régiót 1-es, míg a legnagyobbat 7-es számmal jelöltem). A gazdálkodás formájára vonatkozó adatoknál a következık szerint számoztam: 1=természetvédelmi szervezetek, 2=gazdasági szervezetek, 3=egyéni gazdaságok. A többi változónál (ahol háromnál több válaszlehetıség volt) igyekeztem úgy jelölni, hogy a legkisebb értéket (1) a legegyszerőbb, illetve a legkisebb ráfordítással és legkisebb jövedelemmel járó, míg a legnagyobbat a legbonyolultabb, illetve a legnagyobb ráfordítást és legnagyobb jövedelmet realizáló megoldáshoz társítottam. A 17. változónál (az állatok takarmányozási megoldása) az alábbi számozást alkalmaztam:

1 = egész évben csak legeltetés

2 = nyáron csak legeltetés, télen csak tömegtakarmány

3 = nyáron csak legeltetés, télen tömegtakarmány és abraktakarmány

4=nyáron legeltetés és tömegtakarmány kiegészítés, télen tömegtakarmány és abraktakarmány

5=nyáron legeltetés és tömegtakarmány, illetve abraktakarmány kiegészítés, télen tömegtakarmány és abraktakarmány

A 28. változónál (értékesítés módja) az alábbiak szerint jártam el:

0 = egyáltalán nem értékesít

1 = alkalmi felvásárlóknak értékesít

2 = szerzıdéssel rendszeres felvásárlóknak értékesít 3 = saját üzletben értékesít

4 = elızıekbıl bármelyik kettı kombinációja 5 = mindegyik

A 29. változó (vevık) meghatározásánál:

0 = nincs értékesítés 1 = alkalmi felvásárlók 2 = továbbtartók, tenyésztık

3 = végsı fogyasztók (közvetlenül a fogyasztónak értékesít) 4 = éttermek

5 = nagy- és kiskereskedelem 6 = feldolgozók

7 = integráló nagyüzemek

8 = több féle vevınek is értékesít

A 30. változónál (értékesített termék) az alábbi átírást alkalmaztam:

0 = nincs értékesítés

1 = hízó alapanyagot (borjút) értékesít 2 = növendéket értékesít

3 = hízott tinót értékesít 4 = hízott bikát értékesít

5 = fentiekbıl többfélét értékesít 6 = tıkehúst értékesít

7 = feldolgozott terméket értékesít 8 = fentiekbıl többfélét értékesít

Állatsőrőség: az állattartás intenzitását a földterület és az állatállomány egymáshoz való viszonyításával kifejezhetı mutatószám. Kiszámítható állatfajonként külön-külön vagy a különbözı állatfajok állományának, számosállatra átszámított összesített adatából.

Standard fedezeti hozzájárulás (SFH)_: a mezıgazdasági termelıtevékenységek egységnyi méretére (1 hektár, 1 állat) vonatkozóan meghatározott normatív (átlagos idıjárási és üzemi feltételekre vonatkoztatott) fedezeti hozzájárulás.

A termelıtevékenységek fajlagos SFH értékét a tevékenységek adott üzemben található méretével megszorozva, majd a szorzatokat összegezve, a gazdaság összes SFH értékét kapjuk. Ez az érték a gazdaságok tartós jövedelemtermelı kapacitását fejezi ki a termelıeszköz-ellátottság, a termelési szerkezet és a termıhelyi adottságok függvényében. Ennél fogva a gazdaság ökonómiai méretének meghatározására is felhasználható. Egy gazdaság bizonyos tevékenységei, tevékenység-csoportjai által elıállított SFH értékeknek az üzemi SFH-ból való részesedési arányával az adott gazdaság termelési iránya (tevékenységének profilja) is jellemezhetı.

Az üzemi SFH-t úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott fajlagos (ágazati) értékeket megszorozzuk a gazdaságnak az üzleti évre vonatkozó vetésszerkezete szerinti területi adataival és átlagos állatlétszámával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb, mint 5 EUME (forint értékre mindig az aktuális euró/forint árfolyamon számítjuk át), akkor az üzem gazdaságilag életképesnek tekinthetı.

Fedezeti hozzájárulás (FH): az ágazatok termelési értéke és a változó költségek közötti különbözet. Tartalmazza tehát az ágazat nyereségét és – a gazdaság egészét tekintve – fedezetet nyújt (az ágazatokra fel nem osztott) állandó költségekre. Az FH kiszámítható az ágazat egységnyi méretére – pl. 1 hektár búza vetésterület, 1 db tehén (éves átlaglétszám) –, illetve az ágazat egészére is (fajlagos FH szorozva az ágazat méretével). Valamennyi ágazat FH-ját összeadva a gazdaság összes fedezeti hozzájárulását kapjuk.

Hatékonyság: a hozam és a ráfordítás viszonya

Európai méretegység (EUME): az EU-ban az üzem potenciális jövedelemtermelı kapacitása alapján meghatározott ökonómiai méret. 1 EUME 1200 euró SFH-val egyezik meg, tehát úgy kell kiszámítani, hogy euróban kifejezett SFH értéket 1200-zal el kell osztani.

Állandó költség: egy adott tevékenység (ágazat) méretétıl, a termelés volumenétıl független költségtényezık. Adott idıpontban döntéssel nem befolyásolható (nem megszüntethetı, nem módosítható) elemek által okozott költségek. Az állandó költségek általában a gazdaság meglevı tartós erıforrásaihoz (föld, épületek, gépek, állandó dolgozók) kapcsolódnak.

Változó költség: egy adott ágazat méretével összefüggésben, a termelés volumenének változásával módosuló költségek. Adott idıpontban döntéssel befolyásolható elemek által okozott költségek. Ezek – ellentétben az állandó költségekkel – teljesen elmaradnak, ha az ágazati termelést rövidebb, hosszabb idıre szüneteltetjük.

Termelési érték: a hozamnak és a hozamárnak a szorzata

Árbevétel: A termékek vagy szolgáltatások értékesítéséért kapott pénzösszeg.

Személyi jövedelem: a bérek, bérjellegő természetbeni juttatások és a személyi jellegő egyéb kifizetések összege.

Személyi ráfordítás: a személyi jövedelem és azt terhelı járulékok (társadalombiztosítás, egészségügyi hozzájárulás stb.) együttes összege.