A romániai helyzet – nemzetközi összehasonlításban

Mivel a béranyaság számtalan kérdést vet fel a személyi méltóság, az önrendelkezés, az emberkereskedelem, az alapvető jogok és sok más területen egyaránt, nem meglepő, hogy az ehhez való kulturális-val-lási viszonyuláson túl a különböző országok jogrendjén belül is más és más a megítélése.⁸ Ez az eltérés egyrészt a szigorú tiltás, másrészt pedig a teljesen legális gyakorlat két végpontja között a lehetséges

6 Navratyil Zoltán: Béranyaság határok nélkül. Különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseire, in: Iustum Aequum Salutare XIII (2017/3), 101−114, itt: 101—103.

7 Hostiuc, Sorin et al.: Maternal filiation in surrogacy. Legal consequences in Romanian context and the role of the genetic report for establishing kinship, in: Romanian Society of Legal Medicine 24 (2016), 47−51, itt: 49.: genetikai pótanyaság/genetic surrogacy; terhességi pótanyaság/gestational surrogacy.

8 GEKE: „Mielőtt megformáltalak az anyaméhben...”, 269–270.

változatok igen széles skáláját mutatja (Angliában⁹ például törvényes a fizetségmentes pótanyaság, ugyanígy megszorításokkal Dániában, Belgiumban, Hollandiában, Finnországban, Görögországban, Izra-elben), beleértve azt is, hogy nincs e tárgyra vonatkozó semmilyen konkrét szabályozás.

A prohibícióra nézve példaként említhetjük Németország, Auszt-ria, Olaszország, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Svédország, Norvégia jogrendjét, miközben Ukrajnában törvényesen és akadály-mentesen valóságos iparággá nőtte ki magát a béranyaság; ugyanígy Grúziában¹⁰ és a hosszú ideig valóságos „bébifarmokat” működtető Indiában¹¹ is, ahol azonban egy 2017 márciusában hozott törvénnyel drasztikus korlátozásokat vezettek be.¹² Az Amerikai Egyesült Álla-mok több tagállamában (Florida, Texas, Washington, Kalifornia, Ne-vada stb.)¹³ szintén legális a pénzért vállalt szolgáltatás, csakhogy itt az indiai 8-10 ezer dolláros árfolyam tíz-tizenötszörösét kell kifizet-nie egy „bármi áron” gyermeket akaró személynek; ennek ellenére a 2004 és 2008 közötti időszakban mintegy ötezer csecsemő jött világra pótanya igénybevételével.

A magyarországi egészségügyi hatóságok 1997-ben egy törvény-tervezettel kívánták szabályozni a kérdést, melynek értelmében az eljárást csakis orvosilag indokolt esetben lehetett volna alkalmazni, fizetségmentesen, kizárólag a megrendelő szülők ivarsejtjeinek a felhasználásával, mégpedig úgy, hogy a 25−40 éves korú pótanya va-lamelyik megbízó fél hozzátartozója kell hogy legyen. Két év múlva azonban a tervezet e kérdéskörre vonatkozó részeit törölték, miköz-ben az Alkotmánybíróság nyomatékossá tette, hogy nem lehet

em-9 Ld. Angliára és az európai államokra nézve: Navratyil: Az anyaság útvesztői, 205−211.

10 A grúziai helyzetről ld. Parászka: Nyomorúságon hízik a béranyaipar.

11 Navratyil: Béranyaság határok nélkül, 106−109.

12 Ennek értelmében csak gyermektelen, legkevesebb öt éve házas párok vehetik igénybe az eljárást, az együtt élők, egyedülállók vagy homoszexuális párok nem. A béranya csak közeli rokon lehet, az altruista béranyaság gyakorlására nézve marad tehát némi lehetőség, a kereskedelmire nem. Vö. Rudrappa, Sharmila: India outlawed commercial surrogacy – clinics are finding loopholes.

Online elérhető: https://theconversation.com/india-outlawed-commercial-surrogacy-clinics-are-finding-loopholes-81784 (utolsó megtekintés: 2020. január 13.).

13 Navratyil: Az anyaság útvesztői, 198.

beri és állampolgári alapjognak tekinteni a pótanya igénybevételével született gyermek iránti igényt.

A romániai helyzet az érvényes szabályozás tekintetében a ma-gyarországihoz némileg hasonló. Előzetesen megállapíthatjuk, hogy ez a jogi hiátus lehetőséget nyújt ugyan bizonyos kiskapuk keresésére, de a bürokrácia labirintusa úgy működik, hogy ezek többnyire mégis zárva maradnak,¹⁴ miközben az ilyen célú reprodukciós turizmus Uk-rajna felé és vissza zavartalanul üzemel.

Noha a béranyaság gyakorlata szórványosan jelen van az ország-ban, az ezzel kapcsolatos törvényszéki döntések csakis a mestersé-ges megtermékenyítésre, a szervátültetésre, az emberi eredetű sejtek felhasználására vonatkozó szabályozásokra, a családjogi törvényre, illetve az immár hellyel-közzel létező precedens értékű esetekre hi-vatkozhatnak. Románia Polgári Törvénykönyve a 287/2009-es tör-vény 441. artikulusában kimondja, hogy „az orvosilag asszisztált, egy donor bevonásával történő reprodukció nem jelent leszármazási kap-csolatot a gyermek és a donor között”. A 408. cikkely pedig leszögezi, hogy „az anyaság a szülés cselekményéből következik, viszont tör-vényszéki határozattal is kimondható ennek elismerése”.¹⁵ Romániá-ban irányadó alapelv tehát a klasszikus ismérv, melynek értelmében mindig a szülőanya minősül elsőfokon törvényes anyának, miközben az apa személye igazolásra vár: mater in jure semper certa est, pater incertus.¹⁶

Az 1990-es politikai változásokat követő zűrzavaros, mintegy másfél évtizedes időszakban valósággal elharapódzott az alighogy be-vezetett, de hamarosan kiterebélyesedett mesterséges megterméke-nyítések gyakorlata révén az illegális petesejt-kereskedelem (illetve a gyanús körülmények között született gyermekekkel való tranzakciók sora), amelynek aztán törvényes szabályozással vetettek véget. Mi-vel az ilyenszerű kereskedelem illegálisnak minősül, maga az in vitro fertilizáció azonban nem, ez a körülmény bizonyos fokig jelenleg is

14 A klinikák közjegyzői szerződés alapján kérésre végeznek ugyan mesterséges megtermékenyítést, de ez illegális. Ld. Hostiuc el al.: Maternal filiation in surrogacy, 50.

15 I. m., 47.

16 I. m., 49.

visszafogja a béranyaság vállalását, illetve annak igénylését, anélkül azonban, hogy teljesen megszüntetné azt.

Egy 2011-ben történt temesvári eset (a városban reprodukciós kli-nika működött, ahol több tucat gyermek született pótanyától) mind-máig precedens értékűnek számít a romániai joggyakorlatban.¹⁷ Egy házasságban élő asszonynak, akinek férjével közösen volt már egy leánya, egészségügyi okok miatt eltávolították a méhét. A pár még egy gyermeket akart. Az asszony húga – szintén házas, két gyermek-kel – ellenszolgáltatás nélkül vállalta, hogy nővére, illetve ennek férje ivarsejtjéből mesterséges megtermékenyítés révén származó életet kihordja és megszüli, majd lemond a gyermekről testvére javára. A nő egészséges ikreknek adott életet. Törvényszéki eljárás keretében, orvosi bizonyíték alapján sikerült elérni, hogy a genetikai apát nyil-vánítsák az újszülöttek apjává, viszont a Temes Megyei Törvényszék ugyanezt a genetikai anyára vonatkozóan elutasította. A Feljebbviteli Bíróság azonban már reá nézve is hivatalosítja a szülői státust, még-pedig a következő indoklással: „Mivel nincsenek arra utaló bizonyí-tékok, hogy a felek megegyezése a pótanyának (aki a biológiai anya testvére, és aki így altruista áldozathozatalt vállalt) anyagi vagy más juttatást nyújtott volna, ezért jogos a következtetés, hogy az eljárás megfelelt a jog és a tisztes erkölcs rendjének.” Továbbá azért sem tekinthető mindez jogellenesnek, mivel „az, ami nem tilos, megen-gedett”. Az indoklás hivatkozik még a megszületett gyermekek ma-gánélethez való jogára (az Európai Emberjogi Egyezmény 8. cikkelye garantálja ezt), amely sérült volna, ha elutasítják a genetikai anya tör-vényes anyaként való elismerését.

Ilyen előzmények után terjesztette a kormány elé 2012 februárjá-ban Frunda György, a román szenátus akkori emberjogi, egyház- és ki-sebbségügyi bizottságának elnöke azt a törvénytervezetet, amely első alkalommal szabályozta volna kifejezetten a béranyaság kérdését.¹⁸ A szenátus 2013. november 6-án elfogadta, a képviselőház viszont azóta sem; 2016-ban újabb javaslatok szintjén foglalkoztak ismét az üggyel,

17 I. m., 48.

18 Nasterea cu mama purtatoare, obiectul unui nou proiect de lege la Senat. Online elérhető: http://www.perfecte.ro/news/nasterea-cu-mama-purtatoare-obiectul-unui-nou-proiect-de-lege-la-senat.html (utolsó megtekintés: 2020.

január 13.).

anélkül azonban, hogy eredményre jutottak volna. A javaslat azt tar-talmazta, hogy csakis ellenszolgáltatás nélküli dajkaanyaságról lehet szó; mindössze az orvosi költségek fedezése engedélyezett, valamint a terhesség ideje alatt napi öt ételjegy árát kitevő más költség (kb.

15 euró) megtérítése. A sejtdonor egyszeri juttatásának ugyanennyi az összege. A béranya nem lehet genetikai kapcsolatban a magzattal, míg a megrendelő pár legalább egyikének esetében ez a leszármazás kötelező. Az eljárást csupán egészségügyi akadályoztatás esetén ve-hetik igénybe párok vagy egyedülálló nők, illetve örökletes betegsé-gek elkerülése érdekében. Szülés után a béranyának 48 órán belül át kell adnia csecsemőjét a megrendelőknek, akiknek a szülői státusáról törvényszéki határozat dönt. A procedúrát előzetesen összeállított, közjegyzőileg hitelesített iratcsomónak kell garantálnia, amelynek tartalmaznia kell a következő dokumentumokat (21. cikkely):

a. a megtermékenyítésre, kihordásra, szülésre vonatkozó szerződés, valamint a szülői jogokról való lemondás és az átadás kötelezettségét igazoló irat;

b. igazolás a béranya beleegyezéséről, hogy ne kerüljön a neve semmifé-le hivatalos dokumentumba, szüsemmifé-letési bizonylatba;

c. a béranya előzetes írásos nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy egész-ségügyi rendellenesség esetén, orvosi javaslatra és a megrendelők kéré-sére a terhesség első három hónapjában beleegyezik az abortusz vég-rehajtásába, illetve hogy nem hajt végre önkényes – orvosi javaslat és a megrendelő szülők beleegyezése nélküli – abortuszt; továbbá rend-szeres orvosi ellenőrzések végzésére és egészséges életmód folytatására kötelezi magát;

d. ha a béranya házas, a férj írásos hozzájárulása a mesterséges megter-mékenyítéshez, a kihordáshoz, adott esetben az abortuszhoz, illetve a szülői jogokról való lemondáshoz;

e. a megrendelő szülők kötelezettséget vállaló nyilatkozata, hogy „átve-szik” a csecsemőt annak egészségügyi állapotától függetlenül, és fedezik a teljes egészségügyi ellátást.¹⁹

A béranya életkora 18−40 év között lehet, a megbízó szülőké pedig 18–47 év között. Ezt a kitételt egy nagy médiavisszhangot kiváltó eset különösen is nyomatékossá tette. 2005-ben ugyanis egy bukaresti hatvanhét éves tanárnő (Adriana Iliescu) – donoroktól nyert

ivarsej-teket használva – mesterséges megtermékenyítés révén egészséges gyermeket hozott a világra. Az egészséges, kiváló szellemi képességű kislány tízévesen veszítette el édesanyját. Az eset érthető módon éles vitákat váltott ki a gyermekvállalás ésszerű életkori határairól.

A módosító javaslatok kitérnek még a konfidencialitás kérdésére, ami azt jelenti, hogy a béranyától született gyermek tizennyolc éves koráig nem szerezhet tudomást a maga tényleges származásáról.

Rögzítik ugyanakkor azt is, hogy a béranyának a szülés után számí-tott negyvennyolc órás határideig jogában áll visszavonni a szerző-dést, utána azonban már nem. Mindebből azonban jelenleg (2020 szeptemberében) semmi sincs érvényben. Azok számára, akik béra-nya révén kívánnak gyermekhez jutni, az ország határain belül az a meglehetősen kockázatos eljárás marad, hogy közjegyzői szerződés alapján a felek megegyeznek, majd a csecsemő születését követően a hivatalos bizonylatba a szülőanya, valamint a genetikai apa neve kerülhet szülőként, természetesen megfelelő orvosi bizonyítékok és törvényszéki procedúrák után. Ezt követően a béranya lemondhat gyermekéről a biológiai apa és annak felesége/élettársa javára. Mind-ez egyrészt azért bizonytalan, mert az ilyen szerződés nem bír köte-lező – jogilag kikényszeríthető – érvénnyel, másrészt pedig a beavat-kozást végző orvos és klinika adott esetben büntetőjogi felelősségre vonható ivarsejt-kereskedelem gyanúja miatt.

Népegészségügyi felmérések szerint manapság a romániai párok 10-15%-a küzd meddőségi problémákkal. Közülük sokan Ukraj-nában²⁰ látják az ígéret földjét; bizonyos források szerint 2016-ban több mint kétszáz romániai pár élt az ott kínált lehetőséggel. Ebben a szomszédos országban 2004 óta több hasonló klinika kínálja a tel-jesen legálisan működő szolgáltatásait, együtt dolgozva tulajdon-képpen a saját közvetítő cégével. A különböző szintű egészségügyi szolgáltatásoktól, szálláskörülményektől és egyéb viszonyoktól füg-gően 24 000−49 900 euró a tarifa. A tervezett gyermek genetikailag éppúgy származhat a megbízó pártól, mint anonim donoroktól, nem kötődhet azonban a béranyához. A megrendelő bárki lehet

életkor-20 Nicolova, Doroteya: Women Head East for Wombs to Rent, in: Balkan Insight, 29 (2010/10), 1−6. Online elérhető: http://www.balkaninsight.com/

en/article/women-head-east-for-wombs-to-rent (utolsó megtekintés: 2020.

január 13.).

tól, egészségi állapottól, szexuális orientációtól teljesen függetlenül.

Katalógusból választhat béranyát magának, saját ízlése szerint. Ez az összeg – amit a folyamat során öt részletben fizetnek ki – fedezi a megtermékenyítéssel, majd pedig a terhességi időszakkal járó egész-ségügyi költségeket, de benne van a születési bizonyítvány kiállítása is, melyen minden előzetes eljárás nélkül a megrendelők szerepelnek szülőként. Biztosítják ennek hivatalos román fordítását, sőt a kijevi konzulátuson keresztül a szükséges útiokmányokat is beszerzik. Az így született gyermek azonban ukrán állampolgár; hazatérve a szülők feladata a román állampolgárság megszerzése gyermekük számára.

Azonban a különböző román világhálós felületeken is számtalan béranyasággal kapcsolatos hirdetés olvasható, mind a kereslet, mind pedig a kínálat oldalán. Mások gyermekének a kihordására és meg-szülésére leggyakrabban olyan nők jelentkeznek, akik meglehetősen szűkös vagy éppen nyomorúságos anyagi helyzetben vannak család-jukkal együtt, és a nem mindennapi vállalásukért járó fizetségtől – 8–10 000 eurós összegről van szó – várják helyzetük, legtöbbször lakhatási körülményeik jobbra fordulását. Béranyákat viszont érte-lemszerűen a tehetősebb társadalmi rétegből származó személyek keresnek, leggyakrabban gyermektelen házaspárok.

Az alábbi személyes beszámolóban a meddőség lelki terhét tovább súlyosbítja, és még kritikusabbá teszi a családi-kulturális háttér. Egy asszony így vall: „Négy mesterséges megtermékenyítési kísérlet után gondoltam arra, hogy béranyát vegyek igénybe. A férjem makedón származású, egy konzervatív család meggyőződésesen hagyományőr-ző tagja: soha nem fogadna örökbe egy idegen gyermeket. Az anyó-som egyszer kijelentette, hogy aki gyermeket adoptál, az nem tudja, mibe keveri magát: az ilyen fiatal majd főbeveri az idős szülőket... Ha nem lesz gyermekünk, az anyósom képes lesz elszakítani a férjemtől.

Tudom, hogy Európában működik valahol a törvényes béranyaság.

Arra gondoltam, hogy odautazunk a férjemmel egy évre, majd pedig gyermekkel jövünk haza. Az anyósomék aztán mind vizsgáltathatják, genetikailag úgyis a miénk lesz. Kétségbe vagyok esve [...], nem is tu-dom, mitévő legyek.²¹

21 Forrás: https://evz.ro/confesiunea-unei-mame-surogat-cum-e-sa-fii-incuba-tor-pentru-copilul-altora-928411.html (utolsó megtekintés: 2020. szeptember 23.).

A béranyakeresők egy része viszont ehhez képest teljesen más társadalmi-gazdasági szinten mozog; náluk a karrier, valamint a szü-léssel járó testi elváltozások és kellemetlenségek motiválják azt, hogy adott esetben béranya után nézzenek. A közelmúltban például egy meglehetősen sok botránytól övezett médiasztár nyilvános tévémű-sorban 100 000 eurót ajánlott fel egy béranyának azért, hogy meg-szülje neki a genetikailag tőle származó gyermeket.

Az ortodox egyház – életvédő szervezetekkel (Pro Vita) együtt – elítéli, erkölcsi és hitbeli okok miatt elfogadhatatlannak tartja a béra-nyaság intézményét;²² szórványosan viszont akadnak pópák, akik ma-gánbeszélgetésekben egyik-másik kétségbeesett meddő nő ilyenszerű szándékára áldásukat adják.²³