A reprodukciós modell paramétereinek becslése

A modell paramétereit részben a korábbi kutatások, részben a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai Túzoktelepének dévaványai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Túzokvédelmi Programjának bihari adatai alapján becsültem. A becsült paramétereket a 8. táblázat tartalmazza. A továbbiakban csak az általam becsült paramétereket ismertetem.

Az elsı fészekalj lerakásának idejét 75 Dévaványán 1998. és 2005. között eredményesen keltetett fészekalj (Körös-Maros Nemzeti Park, unpubl.) adatai alapján számoltam. Elsı lépésben az összes tojás számított lerakási idejét dekádonként csoportosítva egy hisztogramon ábrázoltam (3. ábra).

Mivel ez két tojásrakási csúcsot mutatott, az elsı fészkelés végét és a második kezdetét a kettı közötti inflexiós pont középpontjában határoztam meg, ami május 15. volt. Ezután csak az ez elıtti fészekaljak adatait vettem figyelembe az elsı fészkelés átlagos kezdetének számításához. Ennek eredményeként az elsı fészkelés átlagos kezdı napját április 29.-ben (a 28. nap április 1. után ±3,4 nap) határoztam meg. Ez az érték hasonló volt a Faragó (Faragó, 1989a) által korábban – nagyobb minta alapján – meghatározott értékhez.

A fı- és a sarjúfészkek nagyságát az elıbbiek szerint elkülönített 43, illetve 32 fészekalj adatai alapján becsültem. A kapott 1,935 (S.D. 0,646) és 1,844 (S.D. 0,448) tojás/fészek értékek közül a fıköltésre vonatkozó elsı érték gyakorlatilag megegyezik Faragó (1992a) korábbi becslésével, míg a sarjúköltésre vonatkozó második kissé ugyan elmarad az ı becslésétıl, de az általa mért tartományon (1,82–2,33 tojás/fészek) belül van.

54

6. táblázat: A reprodukciós modellben alkalmazott növénytermesztési technológiák adatai

Növény Technológia Munkák Idıszak

G7: Legelı, csak legeltetéssel VI.

15. után (AE) További legeltetés VII. 01. – IX. 21.

C3: Csak egy növényvédıszeres

kezelés (AE) Betakarítás VI. 25. – VIII. 1.

7. táblázat: A magyar agrár-környezetvédelmi program túzokvédelmi elıírásai a többször módosított 150 /2004. (X. 12.) FVM rendelet alapján

25. § Szántóföldi növénytermesztés túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal a) a program elsı és utolsó gazdasági évében bıvített talajvizsgálat elvégzése;

b) a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása;

c) a tápanyag-utánpótlás során a kijuttatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mennyiséget;

d) magas környezetterhelési kockázattal járó növényvédı szer hatóanyagok használata tilos;

e) az alábbi vetésszerkezetre vonatkozó elıírásokat a teljes gazdaságra vonatkozóan az öt éves támogatási idıtartam alatt kell megvalósítani:

a) minimum 20% gabona;

b) minimum 20% pillangós takarmánynövény (lucerna, fehérhere, vörös here, somkóró, bükköny, stb.);

c) minimum 10% repce;

d) maximum 20% egyéb kultúra;

e) minimum 20% ugar.

f) rovarölı szerek nem alkalmazhatók (kivéve repce esetében);

g) mélymővelés öt évente egyszer engedélyezett;

h) sorközmővelés csak május 1. elıtt engedélyezett;

i) minimum hat méter széles növényvédı szer mentes parcellaszegélyeket kell hagyni;

j) pillangós takarmánynövények esetén:

a) a terület legalább 50%-án az elsı kaszálást június 15. után lehet elkezdeni(az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján);

b) a többi területen az elsı kaszálást április 25-ig el kell elvégezni;

c) minden kaszálás esetén legalább 5% kaszálatlan területet kell hagyni;

d) fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján;

e) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelezı;

k) repce esetén a terület 10%-án a Nemzeti Park Igazgatóság írásos kijelölése alapján a madarak téli táplálékának biztosítása céljából a hóeltakarítás kötelezı.

27. § Lucernatermesztés túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal célprogram

Az a), b), c), d), f), g), h), i), j), k), l) pont alatti elıírások lényegében megegyeznek az elızı csomag a), b), d), f), i), ja-je) pontjaival;

e) a harmadik év során lucerna felülvetés kötelezı, 50%-os vetımagmennyiséggel.

32. § Gyepgazdálkodás túzok élıhely-fejlesztési elıírásokkal célprogram

a) felülvetés, mőtrágyázás nem engedélyezett, tápanyag-utánpótlás csak a legelı állatok által elhullatott trágyából származhat,

b) gyomirtó szerek alkalmazása nem engedélyezett, c) kaszálás esetén vadriasztó lánc használata szükséges,

d) a gyepterületet szarvasmarha, juh, ló, bivaly legeltetésével, vagy kaszálással lehet hasznosítani, legeltetés során az állatsőrőség 0,2 - 1 állategység/ ha,

e) a legeltetést a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni és az ıszi esızések beálltával fel kell függeszteni. A túzok költıhelyein csak június 15. után folytatható legeltetés,

f) legeltetni csak pásztoroló vagy szakaszoló legeltetéssel lehet, g) a gyep mechanikai ápolása (például: fogasolás) nem engedélyezett, h) kamillagyőjtés nem engedélyezett,

i) az elsı kaszálás csak június 15. után engedélyezett, a Dunavölgyi-sík esetében csak egy kaszálás engedélyezett július 1. és október 1. között a Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján, j) kaszáláskor 5% kaszálatlan területet kell hagyni, kaszálásonként eltérı területen,

k) fokozottan védett, földön fészkelı madárfaj fészkének megtalálása esetén a fészkek körül kaszálatlan területet kell kialakítani a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság írásos véleménye alapján,

56

8. táblázat: A reprodukciós modell becsült paraméterei

Paraméter Átlagos érték Forrás

A költés kezdetének átlagos ideje

29,00 (S.D. 6,36) nap Saját számítás a Dévaványai Túzoktelepre 1998. és 2005. között beszállított fészekaljak (N = 43) alapján

Kotlási idı 25,00 (S.D. 0,722) nap Langgemach szem. közl., Haraszthy (1998) Fészekalj mérete a

fıköltésben

1,935 (S.D. 0,646) tojás Saját számítás a Dévaványai Túzoktelepre 1998. és 2005. között beszállított fészekaljak (N = 43) alapján

Fészekalj mérete a sarjúköltésben

1,844 (S.D. 0,448) tojás Saját számítás a Dévaványai Túzoktelepre 1998. és 2005. között beszállított fészekaljak (N = 32) alapján

Fészek napi túlélési rátája

0,9891 (S.D. 0,0036) Saját számítás a Biharban 2001. és 2005.

között helyszíni fészekvédelemben részesített fészkek (N= 38) adatai alapján a Mark 4.3 (White) segítségével számolva

Legkésıbbi tojásrakás ideje

94. nap (VII. 4.) Saját becslés a Dévaványai Túzoktelepre 1998. és 2005. között beszállított fészekaljak alapján.

15–50 cm Saját becslés Andriushchenko (in press) alapján

A fészekaljak napi túlélését a Biharban 2001. és 2005. között az MME által szabadföldi védelemben részesített fészek adatai (MME, unpubl.) alapján becsültem. A fészekmentési adatok közül csak azokat vettem figyelembe, amelyek megfeleltek a következı feltételeknek: (a) a tojó a felzavarást követıen visszatért a fészekre; (b) a tojások a zavarást követıen nem estek rögtön predáció áldozatául; (c) a fészkelés eredménye ismert volt. Így 38 fészek és összesen 775 fészkelési nap adatait sikerült figyelembe vennem. A napi túlélést és annak konfidencia intervallumát a Mark 4.3 szoftver (White, 2006) segítségével becsültem.

A másodfészkelés legkésıbbi idıpontját ugyancsak a Dévaványán 1998. és 2005. között mentett és sikeresen keltetett tojások számából számítottam vissza. A legkésıbbi kelés július 29. volt, ami július 4.-i tojásrakásnak felel meg 25 napos inkubációs idıvel (Langgemach szem. közl.) számolva.