A projektek csoportosítása

Csak a projekt fogalmának ismeretéből, a jellemző sajátosságokból is következtetni lehet arra, hogy nagyon sokféle projekt létezhet. A projektek csoportosításánál (tipizálásánál) Görög (1999) és Gaál-Szabó (2002) kapcsolódó munkáit vesszük alapul, de nem törekszünk a

EREDMÉNYEK (TERJEDELEM, MINŐSÉG, KOMPLETTSÉG, MŰKÖDŐKÉPESSÉG STB.

IDŐTARTAM (HATÁRIDŐ) KÖLTSÉGKERET (ERŐFORRÁSOK)

teljességre, ebben az esetben is csak a kapcsolódó szempontokra fókuszálunk. A csoportosítás abból a szempontból is jelentőséggel bír, hogy az adott projekthez, illetve annak megvalósításához olyan módszereket válasszunk, amelyek a leghatékonyabban szolgálják a projekt megvalósítását. A projektcélként definiált eredményt választva a csoportosítás ismérvének, a projektek az alábbiak lehetnek:

 A beruházási projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, melynek eredményeként – a céllal összhangban – adott termék előállítására, vagy szolgáltatás nyújtására alkalmas létesítmény jön létre. Ilyen projektnek tekinthetők például, kerékpárutak létesítése, autópályák építése, stb. Fontos sajátossága e projekteknek, hogy a projekt eredménye különböző paraméterekkel jól kvantifikálható.

 A kutatási-fejlesztési projektek csoportjába sorolhatók azok a projektek, amelyeknek eredményeként;

- új termék, technológia jön létre,

- új termék vagy technológia kerül bevezetésre,

- az új termék eredményeként javul a termék jövedelmezősége, stb.

Fontos kutatási-fejlesztési projektnek tekinthető például a megújuló energiák felhasználási arányának növelését elősegítő technológiai eljárások kidolgozása, ennek megfelelően a bio-etanol gyártásnál keletkező szeszmoslék felhasználása például a sertéshizlalásban, a keletkezett „hulladék hő” hasznosítása az üvegházi kertészeti kultúrák termelésénél, stb.

 A szellemi, szolgáltatási projektekhez azok a projektek tartozhatnak, amelyek egy szervezet működési körülményeinek megváltoztatását és működése keretfeltételeinek új, minőségét biztosítják, illetve eredményezik. Ezek a projektek tehát egy adott rendszer változtatásával kapcsolatosak. Ilyen projekteknek tekinthetők egy adott szervezethez köthető projektek, így például; az átalakulást menedzselő projektek, amelyek különböző törvényekkel szabályozott keretek között zajlottak le, a minőségszabályozás projektjei, a különböző környezetvédelmi projektek, vezetői információs rendszerek kialakítását szolgáló projektek, stb.

A különböző szervezetekhez való kötődés alapján a projektek lehetnek:

 Mega vagy szuper projektek, amelyek általában nem csak egy gazdálkodó szervezethez kötődnek, hanem makro, vagy multinacionális szintűek. Méretük miatt jelentős az erőforrásigényük, területi és időbeli kiterjedésük. E csoportba sorolhatók az alábbi projektek: az infrastruktúra fejlesztése, különböző nemzeti és nemzetközi rendezvények, például az Olimpia, Világ-, vagy Európa Bajnokság a különböző sportágakban, stb.

A projektek kiterjedése szerint meg lehet különböztetni; nemzetközi, nemzeti, konszern és vállalati és üzemi szintű projektek.

A projektek tárgya szerinti csoportosítás alapján képzett csoportba az alábbi projektek sorolhatók:

 Stratégiai projektek lehetnek azok, amelyek például egy új termékcsoport kifejlesztését eredményezik.

 Építési projektek, például egy gyógyszálloda, uszoda létesítése a turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása céljából, stb.

A projektek méret szerinti tipizálásának ismérvei lehetnek;

 Időtartam alapján történő csoportosítás, például 1 évig, 5 évig tartó projektek.

 Költségek nagyságrendje alapján történő csoportosítás, például 100 MFt feletti projektek.

 Technikai, technológiai paraméterek alapján történő csoportosítás esetén például egy 10000 db/műszak kapacitással rendelkező gépsor kialakításának projektje

A projektek filozófiája szerint kettő csoport képezhető

 Vállalati projektek, amelyek a vállalatra, annak működésre vonatkoznak, például a vállalat-átalakítási projektek, szervezetfejlesztési projektek, logisztikai projektek, stb.

 Társadalmi projektek, például a környezetvédelmi projektek, oktatási-képzési projektek, szociális projektek, stb.

További ismérveket lehetne találni a projektek csoportosításához. Lehetne rendező elv például: a projekt működési területe; azaz, hogy a projekt ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, regionális, vagy kistérségű elhelyezkedésű. Rendező elv lehetne a funkcionalitás is, ami a termelési, non-profit vagy szolgáltatási projektek értelmezését jelentené. Lehetne még tovább folytatni a rendező elvek felsorolását, de ettől eltekintünk, ne hogy a csoportosítást öncélúnak tekintsük. Nyilvánvaló kell, hogy legyen, a csoportosítás nem lehet öncélú. A csoportosítás fontosságára az előzőekben történt utalás. De ezen túlmenően, hangsúlyozni kell – amit egyébként a fenti csoportosítás is alátámaszt -, hogy a projektek egy hierarchikus rendszert alkotnak, illetve alkothatnak. Ennek felismerése a turizmusfejlesztéshez kapcsolódóan is fokozott jelentőséggel bír. Ebből következik, hogy a projektek hierarchiája a célok hierarchiáját is meghatározza. Ahogy ezt a 21. és 22. ábrán is láttuk és értelmeztük, egy adott cél megfogalmazása például a szakpolitika szintjén csak akkor lesz elérhető, ha annak érdekében a céloknak megfelelő tevékenységtartalmú projektek illetve programok kerülnek megvalósításra.

Kövessük nyomon az elmondottakat az alábbi példa alapján. Fogadjuk el, hogy a szakpolitika szintjén megfogalmazott cél a gazdaság és turizmus fejlesztése. Az ehhez vezető út, csak akkor lehet eredményes, ha sikerül elérni az ezt alapvetően befolyásoló feltételek megteremtését, azaz gazdaság kívánt szerkezetének, és a turizmus intézményi struktúrájának szerkezetének átalakítását, ami szintén értelmezhető a szakpolitika egyik céljaként – a cél hierarchia szempontjából – egy részcélként. A turizmus versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása további célok elérését feltételezi, így az intézményi struktúra átalakítását, és működési feltételrendszerének biztosítását, például a TDMSz-eken alapuló szervezeti struktúra kialakítását. E célok megvalósulása érdekében további konkrét beavatkozásokat kell tenni, meg kell találni konkrétan azokat az eszközök és az azokat jellemző konkrét célokat, amelyek alapfeltételeit képezik a szakpolitikai cél/ok megvalósításának. Ezek az eszközök, végső soron a projektek lesznek. Újabb célként fogalmazható tehát meg, kerüljenek megalapításra a lokális TDM szervezetek, a humán erőforrás biztosítását szolgálja a képzési programok kidolgozása, a szervezeti struktúra hatékony működéséhez szükséges az információs rendszer kiépítése. Eljutottunk tehát egy konkrét projekt szintjéig. Eddigi, kapcsolódó szakmai ismereteinkre is alapozva, könnyen belátható, hogy egy pl. egy képzési program, rendelkezik azokkal a sajátosságokkal,

amelyeket egy projektre megfogalmaztunk. A képzési program tehát egy projekt, amely azt a célt szolgálja, hogy a turizmus új intézményi struktúrájának humán erőforrás-igénye biztosítva legyen, megvalósítása hozzájárul ahhoz a célhoz, ezen erőforrás vonatkozásában a szervezeti struktúra működése megfeleljen az elvárt követelményeknek. Ha működés – hasonlóan a humán erőforráshoz – egyéb feltételei is biztosítottak lesznek, akkor a rendszer egészének működése is megfelelő lesz. Tehát a különböző tartalmú és színtű célok elérése, és azok együttes hatásának eredményeként valósulhat csak meg a a turizmus versenyképességének és fenntarthatóságának biztosítása, és végső soron a gazdaság és benne a turizmus fejlesztése is.

A fenti gondolatmenet alapján megállapítható, hogy a célhierarchia – ennek szerepére, pontosabb definiálására a logikai keretmátrix tárgyalásánál kerül sor – különböző egymásra épülő célok rendszerét jelenti. E a célokat – csak a leírt példát alapul véve – csoportosítni, rangsorolni tudjuk. (Tekintsünk el most a szabatos, a kapcsolódó szakmai szempontok érvényesítését is tartalmazó megfogalmazásoktól). A példa alapján megfogalmazott célok hierarchiáját a 24. ábra szerint foglalhatjuk össze.

24. ábra: A célok hierarchiája a feladat alapján

Forrás: Saját szerkesztés

A célhierarchia vázolt struktúráját tekintsük első olyan próbálkozásunknak, amely az elméleti ismeretanyag gyakorlati felhasználásának képességét méri, azaz az elvárt kompetenciáknak való megfelelés első lépcsőfokának.