i .
L A S Z O R S Z Á G B Ó L , hol az 1790-ik év elején fiával tartóz-kodott, II. József halála hívja vissza. A régi rendszer bukását nem palástolható örömében az egész ország hangulatának visszhangját halljuk.
Triesztben elválva fiától, még ezeket a sorokat küldötte utána:
V i s s z a t é r s z m á r F i a m ! a z á r v a H o n n y u n k b a , L á t n i f o g o d o t t a n L á n c z o n s z a b a d s á g u n k ' A m a ' t í z e l p á r t o l t m i r i g y g y i l k o s u n k b a ' ,
K i k e n b á r t ö l t h e t n é n k e g y s z e r b o s s z ú s á g u n k . A n n y i o t s m á n y k í g y ó t k í v é r ü n k ö n h í z n i
I g y e k e z e t t , s a ' k i k r ő l V e r b ő c z T ö r v é n y t n e m í r t , K o m i s z á r s á g o k b a n a z é r t m e r t e k b í z n i ,
H o g y k i p r é s e l h e s s é k c s o n t j a i n k b ó l a ' z s í r t .
6
I r t ó z v á n e z e k t ő l , A p á d e l t á v o z a ,
H o g y n e l á s s o n b ü s z k e k e g y e l m e s B a r m o k a t C s a l n i J ó z s e f c s á s z á r t , k i m i n k e t á l d o z a ,
' S e l t i p r a n i n á l o k i g a z b b M a g y a r o k a t . M a g y a r M e n y e t s k é k e t f o g s z l á t n i B ú b o k b a ,
K o r c s o s u l t H a z á n k n a k F r a n c z i a m a j m a i t , A k i k r ú t f e s t é k e t k e n n e k o r c z á j o k b a ,
H o s s z ú n a d r á g b a n i s B é t s n e k M a g z a t j a i t . M a j d f o g n a k k é r d e z n i : M i t l á t t á l u t a d b a ?
M o n d : l á t t a m , U r a i m ! a ' m i n á l u n k h i b á z , T é g e d , s z e n t S z a b a d s á g ! i g a z f e n t á l l t a d b a ,
K i r e s o k h í v P o l g á r s e r é n y s é g g e l v i g y á z . N a g y b e c s b e n v a g y o n o t t H a z a s z e r e t e t e ,
A ' r é g i s z o k á s o k b o n t a t l a n t a r t a t n a k M e g ő s z ü l t T ö r v é n y e k k i e s e r e d e t e ,
' S A ' P o l g á r v a g y o n j a n e m h á b o r g a t t a t n a k . D e t a l á m t ö r t é n i k k u r u c z M a g y a r o k r a
H o g y m é g b o t o l h a t o l , á m b á r m e g r i t k u l t a k , -I g a z k ö s z ö n t é s e m t e r j e s z s z e d a z o k r a ,
A ' k i k H a z á j o k t ó l m é g e l n e m p á r t o l t a k . M o n d d : é l m é g a z A t y á m T r i e s z t V á r o s s á b a ,
A z o n v i d á m í t ó t e l l y e s r e m é n y s é g g e l ,
H o g y a ' r é g S z a b a d s á g f e l v i r r a d H o n n y á b a , . S v é r é t f e l á l d o z n á k e d v é é r t k é s z s é g g e l .
V a j h a m i i s , ú g y m o n d , m i d ő n m e g ö l e l e M é l l y s é g e s á l m u n k b ó l e g y s z e r f e l é b r e d n é n k , ( A z o m b a k ö n y e k k e l a ' s z e m e m e g t e l e )
' S S z a b a d O r s z á g o k k a l h í r r ő l v e t e k e d n é n k . A d d U r a m I s t e n e m ! h a j d a n i s o r s á b a
V i s s z a t é r n i l á s s a m S c i t y a i N y á j o m a t , ; ' S é n i s f á r a d h a s s a k s z a b a d u l á s á b a . —
E z z e l f e j e z t e b é t ő l e v á l á s o m a t .
így ír, mielőtt még József rendeleteit visszavonta volna. Annál viharosabban tör ki hazafias érzelme, midőn József halálával Lipót országgyűlést igért a magyar követeknek:
V i s s z a t é r t H a z á n k n a k d i t s ö s z a b a d s á g a , C o m m i s s á r ' n e m p o c z k á z m á r a ' N e m e s e k e n ,
. g a l á n t h a i g r ó f f e k e t e j á n o s 125
N e m m á z o l j a H á z i n k a ' s z á m o k r a b s á g a ,
N e m p e n g a ' m é r ő L á n t z v é r r e l n j ' e r t f ö l d e k e n . M e g t é r t a M a g y a r s á g N é m e t ü l t H o n y u n k b a ,
A ' S z e n t k o r o n á v a l v i s s z a j ö t t T ö r v é n y ü n k
J ó z s e f m e g v i g a s z t a l t s z o m o r ú s á g u n k b a , . R é g i l á b r a t é v é n v é r r e l s z e r z e t t f é n y ü n k .
V e r d m e g é d e s H a z á m T i z e d e s r o n t ó i d , N e h a d d k é r l e k ő k e t m á s k a t l a n b a f ő z n i , K ö p d k i k e b e l e d b ő l m e g b é r l e t t k í n z ó i d ,
M e r t s z a b a d s á g o d b a n a k a r t a k f e r t ő z n i . V a l l y o n h o g y l á t h a t n á d j ó M a g y a r j u t a l m á t
A ' F ő I s p á n y s á g o t o l l y p r i b é k k e z e k b e ? R a g a d ó s z í v e k n e k é r e z t ü k h a t a l m á t
M e l l y M a g y a r b í z h a t n a r ú t V e z é r l é s e k b e ? L á s s á k í g y g y e r m e k i n k , h o g y v o l t a k k ö z ö t t ü n k
K i k n e m s z é g y e n l e t t é k N e m z e t j e k e t r o n t n i D e l á s s á k a z t i s , h o g y r a j t o k k i k ö t ö t t ü n k ,
' S T ö r v é n y ü n k e t , m i n t ő k , m á s n e m e r j e b o n t n i . L é g y e n b ü n t e t é s e k , h o g y a z i g a z m a g y a r
T ő l ö k m i n t k í g y ó k t ó l t á v o z z o n i r t ó z v a ' S h o g y a k á r k i v é l e k t á r s a l k o d n i a k a r ,
M a g y a r b a r á t s á g b ó l k i l é g y e n á t k o z v a .1
Ez a hangulat hatotta át akkor az egész köz- és a mellőzött főnemességet, mely József halálával örömmel és bizalommal tekintett utódja felé, ki alkotmányos fejedelemnek és a magyar intézmények barátjának Ígérkezett s kiről tudva volt, hogy az ő tanácsára vonta vissza József rendeleteit. Az országgyűlés kihirdetésével a nemesség egyszerre országintéző politikussá lett, a melyre a rátermettséget még őseitől öröklötté.
Fekete maga is érezte, hogy nagy feladat vár reá, melyhez meg volt a hajlandósága s melynek kivívásához nem hiányzott a derék múlt és a kivételes szellemi tehetség sem, de ezt eddig sem a körülmények, sem a jobb szerencse nem gyámolí-tották. Nem hiába mondta róla Voltaire, hogy ha Angliában születik, akkor nyilteszű politikus, parlamenti szónok lett
' Magyar Munkáji, 1. k. 203. és 205. 1.
volna belőle. Eddigi működése távol tartotta az ország köz-üg32eitől s inkább ötletei és szenvedélyei kielégítésére fordította idejét, a dinasztiának és fejének szolgálatába nem állott, hogy érte, mint atyja tette, magát feláldozza, de nem is érzett soha-sem hajlandóságot iránta. Inkább a haza, a vallás és a nemesi ősi jogok érdekelték. Elégületlenségét, boszússágát sem viselke-désében, sem nyilatkozataiban sohasem palástolta, sőt inkább tüntetőleg kimutatta, úgy hogy a legmagasabb helyen nyilt konspirátor hírébe keveredett.
II. József állami munkásságát, külföldi politikáját, Belgium elvesztését és a nem éppen dicsőségteljes török háborút, mint világlátott politikus, kérlelhetlen szigorral, sőt gúnynyal illette és Ítélte meg emlékirataiban, míg nagy lelkesedéssel fordult a Francziaországból hozzánk is elható forradalmi eszmék felé.
Politikai munkásságának megkezdésével tiz évig hiába várt s ha tett is valamit a Hompesch-féle mozgalomban, azzal nem igen kérkedhetett s ez időben Poroszország felé érzett hajlandó-ságát, elvtársaival együtt, inkább rejteni, mint vele hivalkodni kényszerült.
József politikája, államának gépies szervezete semmiféle alkal-mat nem nyújtott a gondolkozó és elszomorodó magyar politiku-soknak, hogy egyéniségüket kifejtsék.
Fekete pedig kiválóan egyéniség volt.
József halálával a nemzet megszabadult eddigi aggodalmaitól.
Utódját, Lipótot a nemeslelkű és szabadelvű fejedelem híre előzte meg. II. József öcscse Montesquieu tanítványa. Mária Krisztina nővé-rének írja : «Azt hiszem, hogy a végrehajtó a hatalom a királyt illeti, a törvényhozás a népet és képviselőit». Toscanában huszonöt évig a X V I I I . század fejedelmeitől eltérően uralkodott. A birtokot szabaddá tette, úgyszintén a kereskedelmi és ipari monopoliu-mot, a kormányzatot egyszerűsítette, az államadósságot meg-szüntette, a közoktatást emelte és az állam tekintélyét az egy-házzal szemben visszaállította. Alkotmányosan uralkodott. Csakis egy dolog volt, melylyel a magyar sohasem barátkozott meg és
. g a l á n t h a i g r ó f f e k e t e j á n o s 125
éz Lipót rendőri és detektivrendszere. Ö, ki minden alattvalóját felügyelet alatt tartotta, mindenről, mi országában történt, érte-sítést kivánt, s még a családi viszonyokról is tudomást szer-zett, nem kerülhette el, hogy alattvalói bizonyos félelemmel ne tekintsenek reá.
Miután József január 28-ikán Lipót közbenjárására a rideg monarchiai eszmét feladta, nem érhette meg, hogy az akkor feléje forduló népszerűséget élvezhette volna. Lipót még Bécs felé útaztában márczius 8-ikán megígérte a magyaroknak, hogy . megkoronáztatja magát s márczius 29-ikén bocsátotta ki az
országgyűlésre szóló meghívókat. A poroszókkal egyezkedvén, a június 10-dike óta működő országgyűlés is hajlott akaratának, mely ragaszkodott III. Károly és Mária Terézia rendelkezéseihez.
Szívós kitartásának eredménye, hogy november 15-ikén királylyá koronázták, hogy fia Sándor november 22-ikén nádorrá lón.
Ámde az országgyűlés viharos hangulata nem engedte, hogy mindehhez simán juthasson. Krisztinával folytatott levele-zéséből kiviláglik a király aggodalma, mely a magyar ügyek, az országgyűlés huzavonái és a magyar érzelmű főurak ellenzé-kieskedése miatt lelkét betöltötte. Ezeket támogatta a poro-szokkal való összeköttetés, melynél fogva nyilt szakadást ter-veztek a Habsburgoktól. Lipót félt a magyar hangulattól és követelésektől, melyek garancziát kívántak arra nézve, hogy a nemesség kiváltságai megújíttassanak, sőt nagyobbíttassanak, félt attól, hogy a magyar nyilt lázadásba tör ki, a mely aztán súlyosbította volna a poroszokkal a kiegyezést, félt attól is, hogy a porosz királynak galicziai törekvései a magyarokat is fölbíztat-ják, — nem bízott benne, hogy ezeket az állapotokat megszüntesse,
— tartott tőle, hogy a népre és a magyar katonaságra is átragad a forradalmi hangulat, — nem számíthatott arra, hogy a pápa az ő részére befolyásolja a magyarokat, mert az ellenfele volt és a porosz királylyal tartott, — aggódott, mert a magyar viszonyok hátráltatták a porosz egyezést, akadályozták római császárrá koronáztatását, s tudta, hogy ra magyarok az ő megkerülésével
Magyar Tört. Életr. 1903. ' . 1 9
tanácskoztak a porosz királylyal s félt végül egy inzurrekcziótól is, melyre a magyarok támaszkodhatnának és magyar királylyá koronáztatását is hátráltatják. Aggodalma nem is volt alaptalan, de ügyes diplomacziával, az országgyűlési hangulat ellensúlyozá-sával lassankint javulnak az állapotok s ő végre október 27-ikén dönthetett koronáztatása érdekében.
Téves hit azonban, hogy a kilenczvenes évek hangulata II. József uralkodásának valódi bírálata. Voltak, még pedig a népen kívül, mely őt imádattal környezte, írók és főnemesek, a kik vagy belátták intézkedéseinek hasznát és jövendő érvényesülését, vagy elismerték jó szándékát, s csakis tanácsosainak gonosz-ságát ítélték el. Ezek közé tartozott később, I. Ferencz alatt, az egész kilenczvenéves ellenzék és igy maga Fekete János is.
II.
Az első öröm, mely a nemzetet József intézkedéseinek eltörlé-sével érte, a szent korona hazaszállítása Bécsből. A z egész nemzet fölujjongott és minden igaz magyar szívből hálaadó könyörgés tört ki. A költők örömdalokat alkottak. Versek és röpiratok magasztalták a császár elhatározását. A megyék a korona tiszteletére és őrzésére bandériumokat küldtek föl Budára.
A városra rég nem látott s Mátyás korára emlékeztető fény és ünnepség derült.
Az országos örömből Zala vármegye is kivette a maga részét.
A koronát hozó és őrző megyei bandérium élén Fekete Jánost küldi fel Budára.1 A márczius 15-ikén tartott közgyűlésen olvas-sák Pestmegye meghívását a koronaőrzésre. A gyűlés egyhan-gúlag "Fekete Jánost választja vezérnek, 'Althán Mihály Jánost, Festetich Györgyöt és Jánost, Fekete Ferenczet praefectusoknak.
Ruházatukat is elrendelte, még pedig világoskék mentét és
1 Múzeumi kézirattár, Acta et Elaborata, 1790 márczius 15., 16. Protocollum Cottus Szalad.
BUDA II. JÓZSEF KORABAN.
(Windisch Károly Gottlieb 1780-ban megjelent Geographiájából.)
1. A királyi vár, amelyben az egyetem van.
2. A csillagvizsgáló.
3. A hadiszertár.
7. A Duna.
4. Boldogasszony temploma.
5. A Ferenczrendiek zárdája és temploma.
6. A királyi élelmezési hivatal.
107
kete János és Festetich János fizette meg.
A z így felkészült zászlóalj még aznap misét hallgatott, a melyen az ambrozianus himnust énekelték. 17-ikén Keszt-helyre mentek, hogy ott magukat a fegyverben és a lovaglásban gya-korolják. 18-ikán kivo-nultak az országgyűlésre kirendelt Greven-huszá-rok tiszteletére. Itt
Fes-nadrágot, fekete dolmányt, fekete csótárt és fekete tarsolyt arany övvel, paszománttal és gombokkal; kóesagtollal s arany vitéz-kötéssel ékeskedő kalpagot, melynek tetejéből veres posztó csüng ki; végre fehér köpenyeget. Minden vitéz egy pár pisztolyt és kardot kapott.
Ezt a fölszerelést
Fe-•i) "ZiAJL·A ' 7 iirnwyi/fi _ 4 nrona wto/yli Áa-'-Z.
4 0 . Z A L A M E G Y E I K O R O N A Ö R Z Ö V I T É Z .
tetich János gróf üdvö-zölte őket. A 19-ikén tartott megyei gyűlésre a huszártisztek is eljöt-tek, hogy a zászlóalj esküjénél jelen legyenek.
Utána ünnepélyes isten-tiszteletre mentek, mely
alatt a templom előtt pár ágyút is elsütöttek. Este a Greven-hu-szárok feje, Festetich György gróf és neje, Haller Judith asszony, 90 vendégre szóló gazdag magyaros ebédet adott. A következő napokon útra keltek és június 8-ikán állottak őrt a koronánál.
A vitéz bandériumot Horvát Ádám «Ütra kisérő síp» czímén dalolja meg.
1 9 *
126 m o r v a y g y ő z ő ·
A korona tiszteletén kívül főleg az országgyűlés tartotta lázban az embereket.
Pest és Buda rendkívül megélénkült.
Buda régi szépsége már jó ideje aláhanyatlott. Az idegen utazó, a ki azért látogatta meg, hogy építkezését megbámulja, alaposan csalódott. Ősrégi épületei már nem stílszerűek és e tekintetben Bécs, Nürnberg, Mainz, Strassburg vagy Pozsony fölülhaladták. Míg Buda régi várával és szép környékével sok nézőt lebilincsel, addig Pest homokos utczáival és kevés séta-terével éppen nem vonzó jellegű város. Kényelem szempontjából csak a «Hét elektor» és a «Korona» szálló felelt meg a kívá-nalmaknak, melyek most hemzsegtek a vendégektől. Volt elég jól berendezett, fából épült színháza. Az egyedüli Tuschl-kávéház a szórakoztató hely, hová minden idegen el-ellátogat. A két várost hajóhíd köti össze, a melyen ez időben a legtarkább közönség közlekedik.
Nemcsak a megyékből, hanem még Bécsből is sokan eljöttek, hogy a banderiális felvonulások tarka és pompás képét élvezzék.
A főurak, a nemesség és a követek jobbára" saját palotáikban vagy házaikban szálltak meg vagy egyes főurak vendégszere-tetét élvezték.
A magyar ruha divata egy csapásra megváltoztatta a város mozgalmas képét. Az idegen, franczia ruházat az üldözet tárgya és viselete a hazafiatlanság gyanúját ébreszti. Az 1790-ik évi far-sangon mind a férfiaknál, mind a nőknél a magyar ruha az ural-kodó, s bár néhol maskarának nézik, végre mégis kivívja jogait.
Gyakori, sőt általános a magyar szó, melylyel csakis a latin egyenrangú. A német szót tüntetőleg kerülik s mikor az ország-gyűlés maga is a magyart fogadja el tárgyalási nyelvül, szinte
üldözik. · E külsőségeken kívül az igazi magyar érzés és a nemzet
fensége szólal meg, nem pillanatnyi szalmalángszerű
lelkesedés-sel, hanem diadalmas harczra készen. . A rohamosan és megyeszerte lázadásszerüen fejlődő reakczió,
126 m o r v a y g y ő z ő ·
mely az 1780 előtti állapotokra áhítozott, a franczia eszméktől felbuzdulva, az országot, annak nemzeti intézményeit még a dinasztiával és a maradiakkal szemben is újjá teremteni, «új hazát teremteni» akart. Tudjuk, hogy a megyék feliratai részint a nemzeti történettől, részint rousseaui eszméktől áthatva, paran-csolólag kívánják a javítást. Bihar, Mármaros, Csongrád, Csanád, Békés, Kishont ismeretes feliratain kívül a megyei ellenzék a jozefinus eszmék eltörlésére törekszik. Emlékezetes, hogy II. József utolsó királyi leirata, mely magyar nyelven is volt írva, sok helyütt ellenkezést szült. Gömörmegye gyűlésén Máriássy József,1 a későbbi ellenzék egy jeles tagja, kijelen-tette, hogy Józsefnek «a német birodalmi császárnak, a ki nem magyar király, mert nem esküdött meg, mert a koronát a múzeumba tette s mivel nádor nincsen», mivel az «új és idegén törvény hírük és akaratuk ellen iratik», mivel «tulajdon hazánk-ban idegenebbek vagyunk az idegeneknél, sőt rabok vagyunk, rabok vagy megholtak», «a hadi adót nem szavazzák meg, noha a királyi leirat magyarul is szól, noha országgyűlést ígérnek».
Ugyanakkor Chászár András2 egyenesen kimondja: «A mi a magyar nyelvet nézi: Ha minden törvényt háborító újjitás sérelem, sérelem az is, hogy ezen irás magyar irás és mivel magyar irás, szokásbontás; sérelem, mert mellette van az úgy neveztetni kivánkodó monarchiai német nyelv is, sérelem az is, hogy az aláírást német viszi: a megvetett magyar. meg nem érdemiette. Külömben az egész csak kelepcze, csalétek, hogy a magyar ismét horogra kerüljön.»
Ilyen túlzó hangulat uralkodott általánosan s ennek kifeje-zője az országgyűlés mindaddig, míg a bécsi kormány a rei-chenbachi szerződéssel és az illír gyűléssel sarokba nem szorítja az ellenzéket. A számos s még mindig nem elég számban ismeretes röpirat mind az ország javítását, a dinasztia
engedé-• Múzeumi kézirattár, Fol. Lat. 3190. Dictio Pauli Josephi Máriássy in Congr. Cottus Gömör.
1 U. ott, Dictio D. Andreae Chászár.
kenységét, a bécsi kormány kijátszását, a magyar nemzeti érzü-letet hangoztatja és a nyelv diadaláért küzd. S nemcsak a férfiak mozogtak, még az ifjúság is, sőt a magyar anyák is megmoz-dultak, hogy az országgyűlést megnyerjék és hogy a polgári igazgatáshoz jussuk legyen."
4A. M A G Y A R Ú R I V I S E L E T I793-BEN.
Az egész ország lázba jött. A státusok és a megyék elégü-letlensége, a poroszok pénze is hozzájárult, hogy az ország forrongással készült az országgyűlésre. A Habsburgoktól való
• Múz. kézirattár, Fol. Lat. 669.
126 m o r v a y g y ő z ő ·
elszakadást, az örökösödés megszűnését, szabad királyválasztást és függetlenséget hangoztattak kezdetben, míg végre ügyes és békés úton, ha nem is minden, de sok vitális kívánság teljesült.
A megyék szívesen látják a József alatt nem szolgált főurakat, vagy azokat, a kik alatta udvari, közigazgatási vagy katonai méltóságtól önként megváltak. így szolgált Fekete György kegyvesztettsége és János mellőztetése hazafias érdemül. Az országgyűlés hírére Aradmegye sietett őt követül megnyerni, noha Zalamegye is erre törekedett, a hol már a megyei felirat szerkesztésében tevékenyen részt vett.' 1790 május 15-ikén Aradmegye illusztris küldöttsége őt bízta meg képviseletével.
Ezért a gróf a megyének 500 frt banderiális kiadását megfizette.
O volt a megye legnagyobb és atyja révén is leghatalmasabb birtokosa: Arad városa igen sokat köszönt Györgynek közmű-velődési és gazdasági fejlődéseért. Jánosnak független gondolko-zása, még mindig elég szilárd alapon álló gazdagsága, nagy világ-tapasztalata előnyére szolgált, sőt ama körülménynél fogva, hogy udvarnak semmitsem köszönt és az udvari politikának tekinté-lyes ellenlábasa, a mostani forradalmi hangulatban éppen ráter-mett . ember, a ki az országgyűlésen tudásával és szavával a magyarság ügyét előmozdíthatja.2
Fekete, mint követ, az alsó táblához szegődött. Hazai okira-tokkal nem bizonyítható, hogy ezzel egyúttal grófi rangjáról lemondott volna, mint azt Barkó generális Bécsbe jelentette. Örven-dett, hogy a követi megbízást megkapta, s mivel semmiféle hivatalt, sem főispánságot, sem mást nem viselt, tehát egyenesen a megyei utasításokra támaszkodhatott, mint olyanokra, melyek működését helyeslik és támogatják. Különben ugyanazon táblán foglaltak vele együtt helyet: Illésházy István gróf, Vécsey báró és Podmaniczky József báró és a felső táblánál vele egynézetüek voltak az . Orczyakon kívül a Benyovszkyak, Széchényiek, Danielek,. Forgácsok és mások is.
1 Múzeumi kézirattár, Acta et Elaborata. Protocollum Cottus Szaladiensis.
2 Arad vármegye ltára, 1790. 8. 1 6 1 . — 1 7 9 0 1 0 . - 2 1 1 . — 1790. 1 1 . 2. — 1790. 16. 10.
Bármennyire is csalódott a várt általános lelkesedésben, a papság óriási és szerinte áldatlan befolyásában, a pártot és elvet nem tekintő főurak viselkedésében, mégis örömmel látja azt a részleges szabadság-törekvést is, melyet pártja: a tiszáninneni és tiszántúli köznemesség, a kálvinisták magyar tömege, az ellenzéki megyék egy része képviselt és ebben látja a jobb jövendőnek kedvezőbb előhírnökét.
Később maga is belátja, hogy Lipót alatt sokat, de az akkori viszonyok miatt mindent elérni nem lehetett." Belátja, hogy az exaltált elemek nem küzdhettek győzelmesen a klérus és a királyi hatalom ellen.
A diétán folytatott szerepe rövid és érdekes. A Naponkénti -Jegyzetek, Keresztesi naplója, a lapok tudósításai, saját feljegy-zései és versei csak töredékes képét nyújtják részletes műkö-désének. Valószínű, hogy valamint többször volt megbízva kiküldetéssel, úgy többször hozzá is szólt az ügyekhez és ekkor oly keményen és kitartóan ostorozza a papságot, a maradiakat és az udvart, hogy az «aradi Mirabeau», mint őt nevezik, az udvartól nem kedvelve és a papságtól gyűlölve, a későbbi országgyűléseket nem kereste fel többé.
Megyéje és barátai azonban nem csalódtak benne. Egyik énekében2 emléket állít annak a baráti körnek, melyhez tartozott s mely vele működött:
É n e k i m b ő l , m o n d á m , e g y e t a j á n l a n i K í v á n t a m a ' J ó k n a k m e l l y e k r ő l s z ó l l a n i
' Petites Reflexions, L X I V. fej. Batthyány József esztergomi érsek, Orczy
* A z orleáni szűz, xxr. ének. Elöljáró József békési követ, Pásztori Sándor, Ének. A z itt megénekeltek közül F á y Kazinczy szerint «a törvények szabatos Ágost abaújmegyei vicispán, F á y István formulázója,» Tihanyi Tamás alországbiró, szabolcsi követ, F á y Pál tornai követ, Somsich Lázár Zala követe, királyi taná·
F á y Barnabás táblai bíró, Horváth Pál csos, Pálfi G y ö r g y , Abafi Ferencz árva-ungmegyei elsó vicispán, Máriássy István megyei táblabíró és követ, R a k o v s z k y második vicispán, Aczél István Personalis István liptói első vicispán, Skerlecz Ádám itélő mester, Jezerniczky Károly királyi horvát követ, Batthyány Ferencz főrend, tanácsos, nyitrai követ, Széchényi Ferencz, Podmaniczky József helytartó tanácsos,
István apja, Prinyi Imre váczi püspök, H e v e s követe volt. ·
Magyar Tört. Eletr. 1903. 2 0
126 m o r v a y g y ő z ő ·
N a g y o b b s z á m o k m i a t t k ü l ö n n e m l e h e t e t t , M e r t a n n y i d i t s ő n é v i d e n e m f é r h e t e t t . F á y , ' s H o r v á t P a l k ó k , G ö m ö r n e k P i s t á j a ,
A c z é l r e m e k t o l l a , J e z e r n i c z k i s z á j a , I g a z M a g y a r s z í v v e l e s z e S z é t s é n y i n e k ,
J ó z a n v i s e l é s e s z é p P ü s p ö k P r i n y i n e k ,
JS m é g n é m e l l y K ö v e t e k , M á g n á s o k n e v e i , K i k M a g y a r H a z á n a k m a r a d t a k h í v e i , J e z s u i t a n e v e t h o r d ó B a t t y á n i v a l ,
S z e m e s O r c z y J ó s k a , t u d ó s P á s z t o r i v a l , T i h a n y i m e g g o n d o l t e l m é s r e s t e l l é s e ,
S o m s i t s n a k v é n á j a , P á l f i k i k e l é s e , G ú n y o l ó v á g á s i p r ó b á l t A b a f i n a k ,
T o r b a n r i t k a l e l k e b a j s z o s R a k o v s z k i n a k , H o r v á t s á g á n k í v ü l S k e r l e c z j ó z a n s á g a ,
B a t t y á n i F e r e n c z n e k d é l c z e s b á t o r s á g a , . E z ó p u s t e r m e t ű K i s P o d m a n i t z k i v e l ,
' ' S F o r g á t s t i s z t á n l á t ó b a n t s a s z e m e i v e l , S z i n t ú g y é r d e m e l n é k , h o g y c s e k é l y v e r s e m b e
I d v e z e l j e m ő k e t , v a l a m i n t s z i v e m b e : A z é r t v í g É n e k e m á l d o z a t u l v e g y é k ,
' S A z o k i s n e v e k e t b á t r a n i d e t e g y é k , B á r k i n e m í r h a t t a m , k i k H o n n y u n k ü g y é b e
I g a z a k m a r a d t a k , ' s v é l t é p í t é s é b e B o l d o g u l á s á n a k v e l ü n k m u n k á l k o d t a k ,
' S a ' j á r t ú t r ó l s o h a f é r e n e m v o n o d t a k . . . I g a z a k n a k t e h á t é l j e n p é l d á s n y á j a !
' S s z é g y e n t ő l p i r u l j o n k o r t s o k á l l o r c z á j a ! · H a z á n k n a k a z I s t e n a d j o n t ö b b o l l y a k a t ,
M i n t k i k n e k j ó h í r e v e r s e i m b e n a k a t t !
D e m é g a z o k k a l i s l e h e t e l é g e d n i , · K i k e t n e m l e h e t e t t a j á n l á s b a s z e d n i ;
M e r t h a m e g t s ö k k e n t i s s z á m a M a g y a r o k n a k , V a g y o n m é g m a g v á b ó l k e t s e s p o l g á r o k n a k .
Ide tartozik a már egyebütt is megénekelt Bezerédy Ignácz, Tolna követje, kit
. . . m é l t á n O r s z á g G y ű l é s é b e n ' . C s u d á l h a t t á k r e n d e s m a g a v i s e l t é b e n ,
155
S n y á j a s t r é f á l á s á t n e v e t t é k p a j t á s i ,
S e n k i t m e g n e m b á n t v á n e l m é s g u n y o l á s i , ' S m i d ő n m á s h i r t v a d á s z h a n g z ó l á r m á z á s s a l ,
T ü n d ö k l i k ő k e v é s , d e f o n t o s s z ó l á s s a l . .
és végezetül .
S p i s i t s s e l , B e n y o v s z k y , k é t é r d e m e s P a j t á s K i t e t t e k m a g o k é r t , ú g y m i n t a k á r k i m á s A z o n o r s z á g u n k n a k h í r e s g y ű l é s é b e ,
M e l l y b e n n é m e l y k ö v e t , m e g c s ö k k e n t f é n y é b e ; V e l ü n k e g y ü t t ő k i s v i t a t t a k j ó z a n é s z t
' S A ' s z e n t k é p z e l é s n e k k í v á n v á n t e n n i f é s z t , S z i n t a z é r t s z e g é n y e k e s t e k v á d o l á s b a ,
H a m i s k é m l e l é s t ő l e r e d t m o t s k o l á s b a : M e g ő r z ö t t e m é g i s a z á r t a t l a n s á g o k ,
' S ő h o z z á j o k , J ó k n a k · n e m s z ű n t b a r á t s á g o k .2
Ehhez a kis körhöz soroljuk Sztáray Mihály követhelyettest, Dániel bárót, a Festetich grófokat, Nagy Sámuelt, Bethlen Lász-lót, Gvadányi Józsefet, Madách Sándort, Vay Miklós bárót, a Telekieket, főleg Domokost és Lászlót, kiket Fekete barátaiként tisztelt, a kikkel hol egy táborban, hol becsületes ellenzékben törvényalkotó munkásságot fejtett ki.
III.
Fekete azonban nemcsak régi ismeretségnél, rokonságánál, vagy egyéniségénél fogva ragadta meg hallgatóinak és a' nagy közönségnek érdeklődését, hanem nagy tudásával és szónoki ere-jével is. Politikai szereplése nem maradt nyomtalanul. Az ország-gyűlésen rendesen megjelent és sokszor panaszkodik, mily lanyha érdeklődés lelkesíti a követeket és a mágnásokat. A gyűlésen kívül magánúton is érintkezett politikus elvbarátaival és sokszor találkozott velük a budai Niczky-kert mellett álló házában.
• Orleárii szűz. xx. ének.
2 U. ott, xix. ének. Spisits János Zala követe, B e n y o v s z k y Mihály, Pozsony követe.
20*
IŐo m o r v a y g y ő z ő
Az első ülés június 10-ikén volt. Az igazi hazafiak gondját nem oszlatta el, hogy a II. József alatt hivatalt viselt államférfiak főszerepet kaptak és Zichy Károly meg Ürményi József lettek elnökökké. Hiába támadtak ellenük, hiába követelték ajozefinu-sok megbüntetését. A rosz előjelek heves ellenzéket szültek.
Több napra terjedő vitát idézett elő a magyar nyelvnek, mint országgyűlési és hivatalos nyelvnek tárgyalása. Az egybegyűlt rendek többsége a latin helyett a magyart kívánta, mert «az eddig szokásban volt deák nyelv helyett elfogadni akarták». Ekkor történt Feketének első és sikeres föllépése. Vele együtt Bessenyei Beöthy Imre a hétszemélyes tábla birája, Márkusfalvi Máriássy István gömöri alispán és követ, Vajai Vay József borsodi követ, Vay István szabolcsi követ s a pécsi kerületbeli tudományok fődirektora, Nagyréti Darvas Ferencz hétszemélyes tábla bírája, Domokos Lajos bihari követ, Almásy Ignácz hétszemélyes táblai biró, hevesi követ, Bezerédy Ignácz tolnai követ és udvari taná-csos követelték, hogy a nyelv a Részekben és minden iskolában használtassák. A követelést az országbíró irásba foglalta. A felső táblának szóló izenetet Bernáth József táblabíró, Korniss József országbirájának itélőmestere, Horvátország részéről Bedekovics Ferencz, az egyházi rendből Zsolnai Dávid a veszprémi kápta-lan követe, a vármegyék részéről Majthényi László honti, Zsibrik Antal győri, Vay József borsodi követek és Fekete János vitték (június ix-ikén) és sürgették.
A felső tábla azt elfogadta s vele eldőlt a magyar nyelv első nagy diadala. Feketének és társainak ezt a sikeres föllépését á költők lelkes viszhangja követte. Péczeli «Az országyűléséhez nyújtott háladó köszöneté»-ben, Verseghy az «Emlékeztető Oszlopá-ban örökítette meg a hazai nyelv bajnokait.
Ugyanekkor engedték meg, hogy a gyűlések nyilvánosak legyenek, hogy az ifjúság a karzaton helyet foglalhasson. Ekkor rendelték el, hogy a korona nyolcz napig közszemlére legyen kitéve.
. A hosszan tartó vitákban, melyekben leginkább a tiszai és
III.
E M L É K E S Z T E T O
O S Z L O P ,
A 2 O N
Hazafiak Tifzteletére , a' kik az Orfcág elótt, Júniusnak n dik és 12-dik Napjain 1790, a' Haza - nyelvnek bé-vétele mellett ízóllottak.
F
OGD hamar a' tollat, 's írd eggy Ofzlopra ,, nevenként,„ A ' kik fzívre vevék a' haza-nyelvnek ügyér.
D A R V A S * ) az. Ofzlopnak tetején
tündök-„ 1 jön: az égig
„ Nyültt márvány Ennek tifzteletére kevés. —'
* ) Helytartói Tanátsos Nagy-réti D A R V A S F E R E N T Z Ú r , Pefth Vármegye eggyik követ-je. — * Beílenyői BÓTHY I M R E Ú r , a' Hét-fzemélyi ítélő Szék Bírája Bihar Vármegyei kő-vet. —
VERSEGHY FERENCZ »EMLÉKEZTETŐ OSZLOP«-A.
2 2 0
, Háromfzor fzóllott, 's harómfzor győz vala ,, fzivet,
„ Mert magyarul fzóllott a' Magyar Ő S Z E K ,, elótt. .
Oh! láttam lelkét anya - nyelvén nyögve le·
„ begni!· ' ·
„ 'S a' mi azokba kiva'lr bé-hata , lelke vala.
Irdfel odább B O T H Y t , F E K E T E t , M Á -. „ R J A S S Y t : az illyen
„ Nagy - lelkú Neveket gyermeki rendbe fe
„ fzedd
Két V A Y t , és B A L O G o t , D O M O K O S t , 's
„ A L M A S S Y t - i s ird-fel,
„
Kik-vet. - Gróf Galantbai F E K E T E Generális és Aradi kövét, - Márkusfalvi M A R J A S I IST-V Á N Ur Gömör IST-Várm. követje 's IST-Vice Ispánja. Helytartói Tanátsos Vajai V A Y J Ó Z -S E F Úr Borfodi követ. -- Pétsi kerületbeli Tudományok Fő - Direftora Vajai V A Y IST-V Á N Úr Zabóltsi követ. -- Hétfzemélyi ítélő Szék Bírája Otsai B A L O G P É T E R Úr Nógrá-di követ. - DOMOKOS L A J O S Bihari kö-- e t . kö-- A L M Á S S Y I G N Á T Z a' Hétfzemélyi ItálŐ Szék Bírája és Heves Várm. követje.
dunántúli követek, azonkívül a nemzetiségek követei vettek részt, Fekete is hozzájárult, hogy a nemzet régi óhaját döntésre vigye. Szónoklataiban a nemzeti vágyak s a külföld példája foglalta el a legnagyobb helyet.
4 3 . G R Ó F K Á R O L Y I A N T A L .
Ezóta a tiszai követek circulusaiban ő vitte többször a vezér-szerepet. Minden egyes felszólalásakor feléje, «az nagy és a mostani gyűlésen megbetsülhetlen magyar» felé fordult a
hall-IŐo m o r v a y g y ő z ő
gatók, a közönség és a lapok figyelme. Részén voltak a magyar-ság, annak sokszor túlzó politikusai és a kálvinisták. Exponált helyzetét, melyet mint katona, mint volt udvaroncz, mint külföldi tapasztalatokban gazdag főúr s mint igaz magyar érzelmű demagóg foglalt el, a főúri és papi konzervatív párt ellene indí-tott paskvillus-háború világítja meg.
Megszólamlása és egyénisége megnyerte tehát a circulusok és az alsó tábla tetszését s ettől fogva, minden nevezetesebb küldetésben vagy egyéb politikai akczióban ott találjuk.
Nagy szerepe jutott a «hazafias eskü» kérdésénél is, melyet az egyházi rend nagy része megtagadott és a «hitlevél» szer-kesztésénél is, melyet hosszadalmas huzavona és elkeseredett
ellenzékieskedés késleltetett. ' Míg a magyar nyelv egyesítette a pártokat, addig az «eskü»
ismét szétszaggatta. A követek függetlenségének megőrzése végett már előbb megállapították a hazafias esküt. Megfogadták, hogy minden erővel a sarkalatos országos jogok fenntartására törek-szenek, azt teszik, a mi a nemzetnek tartós boldogságára vezet, szem előtt tartják a nép további megadóztatását is, és sehogysem egyeznek a birodalom kiváltságai- és szabadságainak csökkenté-sébe. Oly törvényeket fognak hozni, melyekkel az eredettől fogva szabad és független országnak jogát és felségét fenntart-ják és öregbítik. Megígérik, hogy a rendek tudta és beleegye-zése nélkül nem fogadnak el tisztet, méltóságot, kegyet vagy ajándékot.
Az eskü letevése iránt hosszas vita indult meg. Pillér czím-zetes püspök az esküt kívánta. Mellette volt Károlyi Antal gróf, a ki a püspököket is rá akarta venni. Föl nem foghatta, hogy mért irtóznak a szentségtől. Mellette foglalt állást Almásy Pál aradi főispán és a követek egyeteme. Forgács Miklós nem akart esküdni, mivel már a vármegyén megtette, az egri püspök is mentegette magát, így gondolkozott Erdödy gróf horvát bán is.
Midőn Forgács és Jezerniczky a mellett kardoskodtak, hogy eskü nélkül is jó hazafiak voltak s azt már többször be is