Ha évesnél kisebb részletezettségû adatokat adnak meg (például havi, negyedéves stb.), akkor az eredetileg nem Ft-ban denominált adatok Ft-ra történõ átváltásához nem éves középárfolyamot, hanem az adott idõszakra vonatkozó középárfolyamot kell használni.
Piaci erõ Ad VI.2.49.
Ha évesnél kisebb részletezettségû adatokat adnak meg (például havi, negyedéves stb.), akkor az eredetileg nem Ft-ban denominált adatok Ft-ra történõ átváltásához nem éves középárfolyamot, hanem az adott idõszakra vonatkozó középárfolyamot kell használni.
4 4 http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/14443AD0E168D5E1F.pdf
VII. Az összefonódás piaci hatásai
Ad VII.1. (a fúzió hatásai érdemben átfedõ piacok esetében)
A kérdéseket a VI.1.1. pontban megnevezett minden érdemben átfedõ piac esetében külön-külön meg kell válaszolni, abban az esetben is, ha az összefonódásban résztvevõk által legmegfelelõbbnek tartott piacdefiníciók nem az érdemi átfedést létrehozó piacdefiníciók.
Ad VII.1.4.
Az ellensúlyozó piaci tényezõre történõ hivatkozás esetén
– versenytársak, illetve új belépõk esetében szükséges annak a bemutatása, hogy a megnevezett (tényleges vagy potenciális) versenytársak
a) képesek (mert például megfelelõ mértékû szabad kapacitásokkal rendelkeznek) és
b) ösztönzöttek (például a külföldi árszinthez képest Magyarországon kialakuló magasabb árszint miatt) lennének a versenyre gyakorolt kedvezõtlen hatások (például magasabb árak) ellensúlyozására.
– vevõi erõ esetében annak a bemutatása szükséges, hogy ez az erõ nemcsak az egyes nagy vevõk által kialkudott, a saját beszerzéseikre vonatkozó árakra, hanem magára a piaci árra is kedvezõ (árletörõ) hatással van. Nem akadályozza például az áremelést, ha néhány nagyobb vevõ egyes tendereken jó alkupozícióban van: ebben az esetben a vállalkozás más vevõk felé alkalmazhat magasabb árakat. Számottevõen ellensúlyozó vevõi erõ érvényesülhet viszont olyan piacokon, ahol (elsõdlegesen) listaárak érvényesülnek, és nem lehetséges az egyes vevõk közti árdiszkrimináció.
Ad VII.1.5.
A hatékonysági elõnyök létezését és mértékét a kérelmezõnek kell bizonyítania.
Hatékonysági elõny az olyan elõny lehet, amely
– ténylegesen megjelenik a fogyasztói árban (nem vehetõ figyelembe az olyan egyszeri fixköltség-megtakarítás, amely semmilyen módon nincs összefüggésben a kibocsátással), továbbá
– összefonódás-specifikus, azaz az összefonódás közvetlen hatásának tekinthetõ, és nem érhetõ el más, kevésbé versenykorlátozó módon, továbbá
– számszerûen igazolható, és
– kellõ súlyú és megfelelõen rövid idõtávon belül megvalósuló ahhoz, hogy az esetleges versenykorlátozó hatásokat ellensúlyozza.
Ad VII.2. (a fúzió hatásai érdemben kapcsolódó piacok esetében)
A kérdéseket a VI.1.1. pontban megnevezett minden érdemben kapcsolódó piacpár esetében külön-külön meg kell válaszolni, abban az esetben is, ha az összefonódásban résztvevõk által legmegfelelõbbnek tartott piacdefiníciók nem az érdemi kapcsolódást eredményezõ piacdefiníciók.
A VII.2.5. és a VII.2.6. pontok tekintetében lásd a VII.1.4. és a VII.1.5. pontokhoz kapcsolódó útmutatásokat.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 7/2011. (XII. 30.) MBFH utasítása
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 80/A. §-a szerinti bányafelügyeleti határozatok közzétételérõl
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 80/A. §-ának elõírásaira tekintettel, összhangban az 1/24/2010. sz.
MBFH elnöki utasítással, a bányafelügyelet jogerõs vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatainak a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján történõ közzétételét a következõk szerint határozom meg.
I.
Az utasítás hatálya
Az utasítás hatálya a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (a továbbiakban: MBFH) és területi szerveire, a bányakapitányságokra terjed ki.
II.
Általános rendelkezések
1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 80/A. § (1) bekezdése értelmében a hatóságnak közzé kell tennie a jogerõs vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet
a) állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott,
b) közérdekû keresetindítással meg lehet támadni,
c) olyan ügyben hozott, amelyben jogszabály alapján a hatásterületen lévõ ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogosultja ügyfélnek minõsült,
d) amelyben több mint ötven ügyfél vagy ötnél több, a Ket. 15. § (5) bekezdése alapján ügyfélnek minõsülõ szervezet vesz részt,
e) korlátozottan rendelkezésre álló természeti erõforrás elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott, f) olyan ügyben hozott, amelyben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított,
g) személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzet megelõzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott,
h) a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból hozott,
i) jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenõrzésével kapcsolatban hozott, vagy
j) törvény rendelkezése szerint nyilvánosan közzé kell tenni.
III.
A közzétételre kerülõ határozat adattartalma
1. A határozatban szereplõ személyes adat vagy üzleti titok körébe tartozó információ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény vonatkozó elõírásainak, valamint a Ket. 69/A. § (2) bekezdésében elõírtak alkalmazásával tehetõ közzé.
2. Az engedélyes gazdasági társaságok adatait és természetes személy bányavállalkozók esetében a nevet és lakcímet nem kell a határozatban kitakarni.
IV.
A határozat közzétételére vonatkozó szabályok
1. A közzétételre tervezett határozatból a III. pont szerint nem közzétehetõ adatot az ügyintézõ fizikailag törli. A törölt adat helyét egy „X” jellel pótolja, vagy az eljárásban részt vevõ természetes személy adatait az eljárásjogi szerepének megfelelõ elnevezéssel pótolja.
2. Az ügyintézõ a határozat jogerõre emelkedésének vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításának idõpontja megadásával elektronikus úton dokumentum fájlban haladéktalanul megküldi a webmesternek, aki szerkesztésre nem alkalmas pdf fájlt hoz létre belõle, majd azt az MBFH honlapján haladéktalanul közzéteszi.
3. A közzétételre kerülõ határozatokat az MBFH honlapján külön csoportosítani kell. Ennek megfelelõen
a) a „Kutatás” címszó magában foglalja a jogadomány, a mûszaki üzemi terv, a zárójelentés elfogadásának ügytípusait, valamint a II. rész szerint a kutatással kapcsolatos határozatokat,
b) a „Bányatelek” címszó magában foglalja a megállapítást, módosítást, törlést, és a bányászati jog átruházáshoz történõ hozzájárulás ügytípusait, valamint a II. rész szerint a kutatással kapcsolatos határozatokat,
c) a „Mûszaki Üzemi Terv” címszó magában foglalja a feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási, mezõfelhagyási, tájrendezési tervek ügytípusait, valamint a II. rész szerint a mûszaki üzemi tervvel kapcsolatos határozatokat,
d) a „Bírság” címszó magában foglalja a jogosulatlan, szabálytalan, eljárási, munkavédelmi és munkaügyi bírság határozatokat.
4. A honlapon a bányakapitányságok és az MBFH megnevezése alatt külön-külön kell kialakítani az elõzõ pontban szereplõ csoportokat.
5. A csoportokat úgy kell elhelyezni a honlapon, hogy egyértelmûen megállapítható legyen az adott határozat száma mely csoporthoz tartozik.
V.
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
Jelen elnöki utasítás a Hivatalos Értesítõben történõ közzététele napját követõ napon lép hatályba.
Jászai Sándor s. k.,
elnök
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatójának 18/2011. (XII. 30.) ONYF utasítása a Nyugdíjbiztosítási Alapnál nyilvántartott és használt eszközök
és források leltározási és leltárkészítési szabályairól szóló 16/2010. ONYF utasítás módosításáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:
1. § A Nyugdíjbiztosítási Alapnál nyilvántartott és használt eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályairól szóló 16/2010. ONYF utasítás (a továbbiakban: utasítás) I. fejezet 1.1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed:
a) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) szervezeti egységeire,
b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságra, a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságra (a továbbiakban:
központi igazgatási szervek), valamint
c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével összefüggésben a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként mûködõ szakigazgatási szervekre (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóságok). (Ahol az utasítás hatálya a központi igazgatási szervekre és a nyugdíj-biztosítási igazgatóságokra is kiterjed, a továbbiakban együtt: nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek.)
Nem terjed ki az utasítás hatálya a könyvtári állomány leltározására. A könyvtári állomány (könyv, szöveg, kép és hangdokumentumok) leltározását a 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM együttes rendelet alapján kell végrehajtani.”
2. § Az utasítás I. fejezet 1.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1.2. Az utasítás célja
A számvitelrõl szóló, hatályos 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, hatályos 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) elõírásainak megfelelõen az év végi költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök és források december 31-i értéke leltárral történõ alátámasztásának biztosítása.”
3. § Az utasítás I. fejezet 2.23. pont utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Személyhez rendelt, személyi használatra átadott/átvett eszköznek csak a 10 000 Ft és a feletti egyedi beszerzési értékû, csak mennyiségben nyilvántartott eszköz minõsíthetõ.”
4. § Az utasítás II. fejezet 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározása
A Nyugdíjbiztosítási Alap, az ONYF és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek a költségvetési évrõl, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegében kimutatott eszközöket és forrásokat minden évben ugyancsak december 31-i fordulónappal leltározni kell. A könyvviteli mérleg alátámasztására leltárt kell összeállítani, amely a fordulónapon valóságban meglévõ eszközöket mennyiségben és értékben, a forrásokat értékben tartalmazza.”
5. § Az utasítás II. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„4. A csak mennyiségben nyilvántartott eszközök leltározása
A csak mennyiségben nyilvántartott, SAP nyilvántartási számmal ellátott eszközöket minden évben december 31-i fordulónappal kell leltározni. A leltározás végrehajtását kiegészítõ leltár készítésével kell alátámasztani.
A 2. sz. melléklet 3.9. pontjában felsorolt eszközfajták mennyiségi nyilvántartásának egyeztetésére évente, a leltárfelelõsök és a gazdasági, valamint az informatikai fõleltáros által meghatározott, egyeztetett idõpont alapján kerül sor.”
6. § Az utasítás II. fejezet 6. pont elsõ francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„– a teljesség érdekében a leltárnak, kiegészítõ leltárnak a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az ONYF-nek és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknek valamennyi, a könyvviteli mérlegben szereplõ, illetve csak mennyiségben nyilvántartott eszközt, forrást, a „0” számlaosztályban nyilvántartott eszközt és forrást, és az idegen tulajdonú eszközt tartalmaznia kell,”
7. § Az utasítás II. fejezet 7. pont elsõ francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„– az ONYF, illetve a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megnevezése,”
8. § Az utasítás IV. fejezete a következõ 17.9. ponttal egészül ki:
„17.9. A leltárfelelõsök munkájának teljesítését a munkáltatói jogokat gyakorló igazolja és továbbítja a Pénzügyi és Számviteli Fõosztályra.”
9. § Az utasítás V. fejezet 18.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„18.3. A fõleltáros köteles ellenõrizni, hogy a használatból kivont, feleslegessé vált eszközök elkülönítése, illetve átadása az illetékes raktár részére legkésõbb a tárgyév október 10-ig megtörténjen.”
10. § Az utasítás V. fejezet 18.5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„18.5. Az analitikus nyilvántartást vezetõ szakterület nyilvántartása alapján az idegen helyen tárolt eszközök bizonylatait bemutatásra elõkészíti a szakterület fõleltárosának.”
11. § Az utasítás VI. fejezet 22. pontja elsõ és második francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„– a csak mennyiségben nyilvántartott eszközök (kis értékû tárgyi eszközök) egyeztetését a 4. pontban foglaltak szerint kell végrehajtani, azzal az eltéréssel, hogy a felvett adatokat nem kell értékelni.
– az otthoni használatra kiadott eszközök meglétét leltárfelvételi bizonylaton személyenként igazoltatni kell, a használónak a leltározási ütemtervben meghatározott leltárfelvételi napon az érvényes engedélyeket be kell mutatnia.”
12. § Az utasítás VII. fejezet 26. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„26. A járulék követelések értékelését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) végzi és bocsátja az ONYF rendelkezésére.”
13. § Az utasítás X. fejezet 44. pont címe és elsõ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Kormánytisztviselõk, kormányzati ügykezelõk, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók fegyelmi és kártérítési felelõssége.
Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselõ, ha kormány-tisztviselõi jogviszonyból eredõ kötelezettségét – a személyes használatra átvett eszközök vonatkozásában – vétkesen megszegi. Az okozott kárért kártérítési felelõsséggel tartozik.”
14. § Az utasítás X. fejezet 44. pont harmadik bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„A dolgozó a munkaviszonyából eredõ jelen utasításban elõírt kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért szintén kártérítési felelõsséggel tartozik.”
15. § Az utasítás X. fejezet 44. pont ötödik bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„A kártérítési felelõsség megállapítására a köztisztviselõk jogállásáról szóló, hatályos 1992. évi XXIII. törvény, valamint a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvérõl szóló, hatályos 1992. évi XXII. törvény elõírásai az irányadók.”
16. § Az utasítás XI. Záró rendelkezések, hatálybalépés fejezet 49. pont második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Azokban az esetekben, amikor az utasítás és melléklete az ONYF részére nevesítve rögzít leltározási, valamint egyéb feladatokat, a központi igazgatási szervek saját feladataikat külön szabályozzák.”
17. § Az utasítás XI. Záró rendelkezések, hatálybalépés fejezet 51. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„51. A fõigazgató a jelen utasításban foglalt rendelkezésektõl történõ eltérést kivételes esetben engedélyezheti.”
18. § Az utasítás 1. sz. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
19. § Az utasítás 2. sz. melléklet 1. pont harmadik bekezdés elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az informatikai eszközök nyilvántartása és kezelése külön kerül szabályozásra.”
20. § Az utasítás 2. sz. melléklet 1. pont utolsó bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az informatikai szakterület által vezetett analitikus nyilvántartások, a körzeti nyilvántartások mennyiségi adatait és a helyiségleltárak mennyiségi adatait negyedévenként egyeztetni kell. A negyedévente tartott ellenõrzéseken – az ONYF iroda- és számítástechnikai eszközeit három negyedévre elosztva – más-más leltárterület kerül egyeztetésre a számviteli terület együttmûködésével. Az egyezõséget dokumentálni is kell. A dokumentum aláírói: az analitikus nyilvántartást vezetõ, az informatikai terület fõleltárosa. A IV. negyedéves ellenõrzés az éves leltározással történik, és az informatikai terület munkatársa az informatikai szakterület által vezetett nyilvántartás egyezõségét ellenõrzi.”
21. § Az utasítás 2. sz. melléklet 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. Gazdasági szakterület
A szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott feladatok ellátásához szükséges és használt berendezések és felszerelések, valamint készletek – ide nem értve az informatikai eszközöket – minõsítése után a tárgyi eszközök és készletek csoportosításáról rendelkezésre áll a nyilvántartások alapját képezõ anyag- és eszközjegyzék.
A fõleltáros feladata a tárgyi eszközökkel kapcsolatban értelemszerûen megegyezik az informatikai terület fõleltárosának feladataival.
A leltárfelelõsök vezetik a 10 000 Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök mennyiségi nyilvántartását a 3.9. pontban felsorolt eszközökrõl, berendezési tárgyakról. A nyilvántartást a fõleltárosok (gazdasági, informatikai) a leltárfelelõsökkel évente egyeztetni kötelesek. Az egyeztetést és annak eredményét dokumentálni kell.
A szakterület feladata, hogy az ONYF tevékenységéhez szükséges anyagokat – kivéve az informatikai anyagokat – megvásárolja. Valamennyi beszerzett anyag – függetlenül a felhasználás idõpontjától – a beszerzést követõen raktári bevételezésre kerül. A vásárolt anyagok többségét a beszerzéssel egyidejûleg azonnal használatba adják és felhasználják.”
22. § Az utasítás 2. sz. melléklet 3.2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3.2. Raktáron keresztül használatba adott eszközök
A raktár kezelésével megbízott dolgozó (raktáros) a 10 000 Ft feletti értékû tárgyi eszköz használatba adásáról értesíti a gazdasági szakterület fõleltárosát, aki a mozgásról tárgyi eszköz átadás-átvételi bizonylatot állít ki. A 10 000 Ft alatti nyilvántartásra kötelezett kis értékû eszközök használatba adásáról a raktáros a gazdasági fõleltárost köteles értesíteni.”
23. § Az utasítás 2. sz. melléklet 3.3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3.3. A központi igazgatási szervek részére központilag beszerzett tárgyi eszközök használatba adása
A központi igazgatási szervek használatára központilag beszerzett tárgyi eszközök esetében az eszközszám létrehozásának idõpontjára a bonyolító szakterület elosztási jegyzéket köteles készíteni, amelyen rögzíteniük kell a beruházás eszközszámát is. Az elosztási jegyzéket és a megrendelés másolatát az eszközszám létrehozásához a bonyolító szakterület átadja a Pénzügyi és Számviteli Fõosztályának, valamint az illetékes központi igazgatási szervnek soron kívül megküldi a rá vonatkozó eszközszámokat, eszközazonosító és értékadatokat.
A központi igazgatási szervek a közvetlenül használatba vehetõ eszközrõl a használatba vétel dátumával állományba vételi bizonylatot és gazdálkodószervezeten belüli átadási-átvételi bizonylatot állítanak ki. Az állományba vételi bizonylaton az eszközök egyedi nyilvántartásba vételét igazolva feltüntetik az általuk az egyedi eszközre létrehozott beruházási eszközszámot is.
A központi igazgatási szerv a közvetlenül használatba nem vehetõ eszközrõl az üzembe helyezéskor üzembe helyezési bizonylatot (jegyzõkönyvet) is köteles kiállítani. Az SAP beruházási eszközszámmal ellátott állományba vételi bizonylatokat és a vonatkozó szállítólevelek másolatát 3 munkanapon belül megküldik az ONYF Pénzügyi és Számviteli Fõosztályának könyvelésre, valamint az ONYF beszerzést bonyolító szakterületnek, hogy az az állományba vételi bizonylatot a számlához csatolhassa.
Az ONYF a központi igazgatási szervek központi beruházásait központi igazgatási szervek közötti átadási-átvételi bizonylattal adja át a központi igazgatási szerveknek, amelyet azok térítésmentesen vesznek át, az állományba vételkor létrehozott beruházási eszközszámlára bevételeznek, majd a tényleges üzembe helyezéskor a beruházási számláról állományi számlára aktiválnak.”