A pedagógusok tevékenységének vizsgálata megfigyelési jegyzőkönyvvel

Mivel az önbevallásos kérdőíves felmérés eredményei gyakran az alanyok legjobb szándéka ellenére is torzíthatnak (Wright, 2005), a kombinált módszerű kutatásunkban a megfigyelési jegyzőkönyvek alkalmazásának célja egyrészt a kérdőív eredményeinek igazolása volt, másrészt bizonyos pontokon azok kiegészítése (pl.: H6, H11 ésH31). Ez utóbbi esetében azért is számítunk újszerű eredményre a kérdőíves vizsgálathoz képest, mert a megfigyelés lehetőséget ad olyan pedagógiai jelenségek és tevékenységek rögzítésére is, amit a pedagógus nem tudatosan végez (Keszei, Böddi & Dúll 2016). A megfigyelések objektivitásának és számosságának maximalizálása érdekében a megfigyelésre végzős óvodapedagógus és tanító hallgatókat kértünk meg, hogy szelektív jegyzőkönyv formájában megadott szempontsor segítségével rögzítsék egy óvodapedagógus/tanító egy napi LLL-támogató tevékenységét.

A szelektív jegyzőkönyvek megfigyelők általi alkalmazása előtt 9 tanórát figyeltünk meg az elsődlegesen kialakított megfigyelési szempontsor segítségével, hogy megtapasztalhassuk azok alkalmazhatóságát a gyakorlatban. A kipróbálás tapasztalatai alapján egyes szempontok összevonásra kerültek (pl.: tehetségfejlesztés/differenciálás), míg mások a megfigyelt esetek gyakori előfordulása alapján (pl.: spontán tanulás) újként lettek beemelve a szempontsorba. Megfogalmazásában is kissé eltér a jegyzőkönyv tartalma a kérdőívével a megfigyelők számára való könnyebb érthetőség érdekében (pl.: motiváció – tanulási szándék), azonban az összehasonlíthatóságot ez nem torzította, hiszen a tartalmi elemek megmaradtak.

70

A szelektív megfigyelési jegyzőkönyv szempontsora a következőképpen épült fel:

(1) TANULÁSHOZ VALÓ POZITÍV VISZONY a) Motiváció

b) Kitartás erősítése c) Kihívás elé állítás d) Sikerélmény biztosítása

e) Gyermek saját érdeklődése alapján dönti el, hogy mit tanul (2) TANULÁS TERVEZÉSE

a. Tanulásszervezés

b. A gyermek saját célokat tűz ki c. Tanulási környezet alakítása

d. Tanultak alkalmazása a gyakorlatban (3) TANULÁS ALATT

a. Előzetes tudás felmérése

b. Tanulási technikák (pl.: hét napjai versben; ábrák, stb.) c. Tevékenységalapú tanulás

d. Tantermen kívüli tanulás e. Több megoldási lehetőség f. Kritikai gondolkodás g. Csoport-, páros munka h. IKT használat

i. Spontán tanulási helyzetek

(4) A TANULÁS FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE a. Képességek, tudás felmérése

b. Önértékelés (gyermeki) c. Társértékelés

d. Attitűdök, érzelmek megbeszélése e. Tehetségfejlesztés/differenciálás f. Hibajavítás, tévedés esetén g. Pozitív megerősítés

A szelektív jegyzőkönyv első oldalán a szempontokat gyakoriság alapján kellett rögzíteniük a megfigyelőknek, táblázatos formában jelölve, hogy az a tanulás formális, nemformális vagy informális szintjén valósult meg. Ez úgy történt, hogy valahányszor láttak példát egy szempont megvalósulására, strigulát húztak a megfelelő cellába. A kutatás korai fázisában kértem azt is, hogy próbálják meg Ó/T- vel jelölni, ha a pedagógus irányította tevékenységet láttak és GY-vel, ha gyermeki kezdeményezés történt, azonban a tapasztalatok arra sarkalltak, hogy ezt a megkülönböztetést elhagyjuk, hiszen ezzel együtt már nagyon sok feltétel egyszerre teljesülését kellett volna figyelniük a hallgatóknak és ezek az információk jelölése nélkül is azonosítható volt a szöveges kifejtésben, hogy tanuló-, vagy tanárközpontú tevékenységről van szó.

71

Az említett első oldalnak a funkciója tehát egy szummatív, áttekintő felület létrehozása volt, amelyben a megfigyelők egyetlen oldalon összegezhették, hogy a LLL-támogatási tevékenységek milyen arányban jelentek meg. Ezt az oldalt az elemzéshez külön nem kódoltuk, hiszen a „strigulák” a következő oldalakon szövegesen is ki lettek fejtve.

Az óvodapedagógusok és tanítók szelektív jegyzőkönyve kis mértékben eltért a szempontok felsorolását követően. A továbbiakban a kitöltendő jegyzőkönyv minden szempontját rövid szöveges magyarázattal láttuk el, amelyben a tanítói vagy óvodapedagógusi munkában tapasztalható példákat írtunk azok könnyebb értelmezése érdekében. Ezekben a bekezdésekben a megfigyelők szövegesen fejtették ki a rögzített megfigyeléseiket (7. és 8.

melléklet).

A megfigyelőket tájékoztattuk a kutatás tárgyáról, céljáról és az adatok anonim, kutatási célú felhasználásáról, valamint ezen információk megosztására kértük őket is a megfigyelt alanyokkal. A megfigyelőkkel az előzetes megbeszélés során tudatosítottuk, hogy mi az egész életen át tartó tanulás maximalista felfogásának pedagógiai lényege, majd csoportos megbeszélések során példákat kerestünk az egyes szempontok gyakorlati megvalósítására.

2.4.2.1. A megfigyeléses vizsgálat adatfelvétele és a minta jellemzői

A megfigyelésre 2019 tavaszán és őszén került sor, amelynek adatfelvételében végzős óvodapedagógus és tanító hallgatók segítették munkánkat. Mivel a pedagógusok területi gyakorlatuk keretén belül végezték a jegyzőkönyvek felvételét, így feltételeztük, hogy a megfigyelői befolyás kisebb mértékű lesz, mint ismeretlen kutatók résztvevői megfigyelése esetén, így jelenlétük nem befolyásolja a pedagógusok és gyermekek munkáját (Keszei, Böddi

& Dúll, 2016) ugyanakkor a szelektív jegyzőkönyv strukturált felépítése és az előzetes megbeszélés által törekedtünk a megfigyelés szubjektív jellegét is csökkenteni.

Az adatfelvétel során megfigyelőink összesen 65 pedagógus (Nó=36; NT=29) LLL támogató tevékenységét rögzítették egy-egy délelőttön vagy délutánon át (abban az időintervallumban, amelyben a megfigyelt pedagógus a gyermekek között volt).

11. ábra A meglátogatott intézmények területi eloszlása

A területi eloszlást illetően azt láthatjuk, hogy a fővárosi intézmények felülreprezentáltak a mintában (NÓ=15; NT=17), a megyeszékhelyek közül pedig csupán egy-egy intézményt látogattak meg segítőink (11. ábra). A területi eloszlás arányai ugyanakkor megközelítőleg azonosak a megfigyelt óvodapedagógusok és tanítók intézményeit illetően, ez alól csupán a községek kivételek, amely között az óvodák vannak többségben (NÓ=7, NT=1).

0 5 10 15 20 25 30 35

főváros megyeszékhely város község

N óvoda iskola

72

Mivel a megfigyelés nem egy pedagógus munkájára vonatkozott általánosságban, hanem adott kontextusban történt, ezért az intézmény típusát is rögzítettük a megfigyelések során, mint lehetséges befolyásoló tényező (18. táblázat).

18. táblázat A megfigyelt óvodapedagógusok intézményi eloszlása fenntartó szerint önkormányzati /

állami* egyházi alapítványi

óvodapedagógus 31 1 3

tanító 23 4 1

*Megj.: Míg az általános iskolák jellemzően állami fenntartásúak, addig az óvodák fenntartói országos szinten az önkormányzatok, ezért ezt a két kategóriát egymással párhuzamban kezeljük

A táblázatra tekintve látható, hogy többségében állami fenntartású általános iskolák (N=23), valamint önkormányzati fenntartású óvodák (N=31) hétköznapjainak megfigyelése történt és csak elvétve fordulnak elő egyházi és alapítványi intézmények a mintában.

Az adatok értelmezése szempontjából fontosnak tartottuk megkérdezni azt is, hogy mely korcsoportban zajlottak a megfigyelt tevékenységek (12. ábra).

12. ábra A megfigyelt pedagógiai tevékenységek célcsoportja

A megfigyelt pedagógiai tevékenységek eloszlása megközelítőleg arányos, egyaránt találunk vegyes, kis-, középső-, és nagycsoportos, valamint 1., 2., 3., 4. évfolyamos gyermekcsoportokban végzett megfigyeléseket. Bár az alacsony mintaelemszám miatt messzemenő következtetéseket nem tehetünk megfigyelési jegyzőkönyvek eredményei alapján, azonban tendenciákat feltételezünk a különböző korcsoportok között (H12).

A megkérdezett pedagógusokat illetően nemek tekintetében az országos aránynak megfelelően a minta 100%-a nő nemű volt, így e tekintetben nem szándékozunk összehasonlításokat végezni.

19. táblázat A megfigyelt pedagógusok szakmai tapasztalata.

N szakmai tapasztalat

átlag min. max. szórás

óvodapedagógus 33 24 5 41 10,715

tanító 22 26 12 40 8,135

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18

vegyes kis középső nagy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

óvoda iskola

73

Szakmai tapasztalat tekintetében megközelítőleg azonos értékeket kaptunk a megfigyelt óvodapedagógusokkal és tanítókkal kapcsolatban, mindkét részminta átlagosan 24 (Ó) és 26 (T) éve van a pályán (19. táblázat).