A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről
4. A nyelven belüli fordítás célja és általános jellemzői
Az intralingvális fordítás értelme egy meglévő, kommunikatív funkcióval rendelkező szöveg vagy szövegrészlet más szöveggel vagy szavakkal történő megismétlése és értelmezése egy másodlagos kommunikációs helyzetben, másodlagos célcsoport számára, eltérő kognitív környezetben (vö. HELTAI 2011: 112–116). A nyelven belüli fordítás legfőbb célja a befogadás lehetővé tétele, illetve a feldolgozási erőfeszítés optimális csökkentése, ami az egyes ekvivalencia-típusok szándékos figyelmen kívül hagyásával valósítható meg (kivételt képez a referenciális ekvivalencia).
Hermeneutikai szempontból a nyelvek közötti és a nyelven belüli fordítás mo-dellje megegyezik, vagy legalábbis nagyon hasonló: „A fordítás momo-dellje szerint a forrásnyelvi üzenet egy transzformációs folyamat révén alakul át célnyelvi üze-netté. Ugyanez a modell működik – jóllehet ezt ritkán hangsúlyozzák – egyazon nyelven belül is.” (STEINER 2005: 27) A modellt alkotó elemek jellemzőiben azonban
egyetlen szót, kifejezést, mondatot vagy egy rövidebb szövegrészt
érint INTRALINGVÁLIS
FORDÍTÁS
Általános / globális (az egész szöveget érinti)
Helyi / lokális
(a szövegnek egy bizonyos részét érinti)
Teljes (az egész szöveg teljes
átalakítása)
Részleges
(az egész szöveg bizonyos részeinek következetes átalakítása)
DOBOS Csilla: A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről
41 eltérések figyelhetők meg, ami az egyes ekvivalencia-típusok eltérő fontosságával magyarázható. A nyelven belüli fordítás – a közös ismérvek mellett – számos olyan tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek a nyelvközi fordítást nem jellemzik, vagy a nyelvközi fordításban nem relevánsak.
Az alábbiakban különböző szempontok alapján mutatjuk be a nyelven belüli fordítás legfőbb jellemzőit.
Szempontok Nyelven belüli fordítás
Nyelv: Azonos nyelv.
Nyelvhasználat: Interpretatív nyelvhasználat, az interpretálás speciális esete.
Szöveg vagy szövegrészlet más szöveggel vagy szavakkal történő megismétlése és értelmezése (HELTAI 2011).
Folyamat: Az eredeti szöveg célszöveggé történő átalakítása.
Ugyanazt a tartalmat, ugyanazon a nyelven, de eltérő nyelvi eszközökkel fejezzük ki.
A folyamat elemei: Minimálisan három elem: eredeti szöveg, fordító, célszöveg.
Szövegalkotás jellege: Másodlagos (függő).
Ekvivalencia: Alapvető kritérium a referenciális egyenértékűség. Az eredeti és a célszöveg kontextuális és funkcionális egyenértékűsége nem tartozik a nyelven belüli fordítás kritériumaihoz.
Színtér: Másodlagos kommunikációs helyzet, másodlagos célcsoport számára, eltérő kognitív környezetben (HELTAI 2011)
Célközönség: A célközönségnek általában eltérő a kultúrája és a kognitív környezete.
Jellemző előfordulás: Irodalmi művek átdolgozása gyermekek számára, irodalmi művek átdolgozása nyelvet tanuló külföldiek számára, régi szövegek mai nyelvre történő fordítása, tudományos szövegek népszerű-tudományos átdolgozása, szakszövegek átfogalma-zása laikusok számára (HELTAI 2011).
Cél: Az eredeti jelek és a valóság közötti viszony újrateremtése ugyanazon nyelv más jeleinek a segítségével.
Elsődleges cél: Értelmezés (a nyelvi jelek értelmezése ugyanazon nyelv más jeleivel történik).
Másodlagos cél: A feldolgozás lehetővé tétele, a feldolgozási erőfeszítés csök-kentése (a kontextuális hatás megőrzése kevésbé releváns).
A fordító szándékától és a fordítás típusától/irányától függ. Pl.
a köznyelvről szaknyelvre történő nyelven belüli fordítás leg-főbb célja a szaknyelvi terminológiával való explicit azonosítás és megfeleltetés elérése, míg a szaknyelvről köznyelvre történő nyelven belüli fordítás célja rendszerint a laikus számára is értelmezhető szöveg létrehozása.
Eredmény: A célszöveg befogadói ugyanarra a valóságszeletre vonatkoz-tatnak, mint az eredeti szöveg befogadói.
Az átalakítás értelme: A kommunikáció sikerének és hatékonyságának a biztosítása, a befogadás lehetővé tétele,
a feldolgozási erőfeszítés optimális csökkentése, az implikált tartalom magyarázata,
Transfert nec mergitur
42
a nemzedékek közötti kapcsolat biztosítása,
a múlt, a régi korok értékeinek a közvetítése az újabb generá-ciók számára,
a szakemberek és a laikusok közötti interakció lehetővé tétele, az idegen nyelvek tanulásának a segítése,
a nyelvi humor és irónia lehetőségeinek a kiaknázása.
Módszer: Az egyes ekvivalencia-típusok szándékos figyelmen kívül hagyása.
Feldolgozási
erőfeszí-tés: Általában: a feldolgozási erőfeszítés minimalizálására való törekvés.
Relevancia elve: Érvényes: az átalakítással a fordító megfelelő kontextuális (kognitív) hatást akar elérni ésszerű feldolgozási erőfeszítéssel.
Fajtái: Írott szöveg írásbeli fordítása, írott szöveg szóbeli fordítása, hangzó szöveg szóbeli fordítása, hangzó szöveg írásbeli fordí-tása.
Típusai: Globális (teljes és részleges) és lokális (szavak, kifejezések, bekezdések, rövidebb szövegrészek átalakítása ugyanazon a szövegen belül).
A fordítás irányai: Egyszerű → bonyolult, bonyolult → egyszerű, köznyelv → szaknyelv, szaknyelv → köznyelv,
mai nyelv → archaikus nyelv, archaikus nyelv → mai nyelv, semleges stílus → költői stílus, költői stílus → semleges stílus, irodalmi nyelv → ifjúsági nyelv, ifjúsági nyelv → irodalmi nyelv stb.
Hermeneutikai
tevé-kenység célja: A kommunikációs partnerek közötti szakadék áthidalása.
Hasonlóság: A hasonlóság nem releváns.
A különbségeknek nagyobb a jelentőségük és a szerepük, mint a nyelvközi fordításoknál.
Formai hasonlóság: A formai egyenértékűség nem jellemzője és nem feltétele a nyelven belüli fordításnak.
Átváltási műveletek: Jellemző az átváltási műveletek végzése.
Explicitáció: Jellemző az explicitáció.
Magyarázat,
magya-rázó parafrázis: Tipikus jelenség, gyakori előfordulás. A magyarázat az intralingvális interpretáció tipikus esete, amikor ugyanaz a tartalom más, általában egyszerűbb, közérthetőbb nyelvi esz-közökkel kerül kifejtésre. A folyamat célja a befogadás lehetővé tétele, a feldolgozási erőfeszítés csökkentése, vagyis az infor-mációtovábbítás hatékonyságának a növelése.
Funkció: A szöveg funkciójának megváltozása.
Regiszter: Jellemző a regiszterváltás.
Műfaj: Jellemző a műfajváltás.
Stílus: Jellemző a stílusváltás.
A szövegek
terje-delme: Jelentős eltérések tapasztalhatók az eredeti és a célszöveg hos-szában.
DOBOS Csilla: A nyelven belüli fordítás néhány jellemzőjéről
43 Hivatkozások
ECO, U. (2009), Quasi dasselbe mit anderen Worten. Über das Übersetzen, München, Deutscher Taschenbuch Verlag
HELTAI P. (2011), „Nyelven belüli fordítás”, in Nyelvi funkciók – Stílus és kapcsolat, Gecső T, Sárdi Cs, (szerk.), Budapest, Tinta Kiadó, 110-123.
JAKOBSON, R. (1959), „Linguistic Aspects of Translation”, in On Translation, Brower, R. A.
(szerk.), Cambridge, Harvard University Press, 232–239.
KLAUDY K. (1994), A fordítás elmélete és gyakorlata, Budapest, Scholastica
KLAUDY K. (1997), Fordítás II. Bevezetés a fordítás gyakorlatába, Budapest, Scholastica STEINER G. (2005), Bábel után. Nyelv és fordítás 1., Budapest, Corvina
TÓTH M. (2005), Az Ószövetségtől a Pink Floydig. Rendhagyó bűnügyi jogesettár – megoldásokkal, Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó
Források
OOIH Openhouse Országos Ingatlan Hálózat, Kötelező az energiatanúsítvány, 2014 NL Nők Lapja, Beszélgetés Kányádi Sándorral, 2009. július 1.
NL Nők Lapja, Új törvények érthetően. Családjogi és öröklésjogi változások, 2009. szeptember 30.
NG National Geographic, Megvadult idő, 2012. október Internetes források
MTI (2012) http://hvg.hu/kultura/20121118_Svedul_is_kiadjak_Karinthy_Marton_regenye (2012.11.18.)
PALOTAI I. (2003), Magyar Nemzet XII. 2, 5. http://mno.hu/migr_1834/koltemenyek-a-sotet-ablakokban-6779122003
PATKÓS D. (2007), http://patkosdaniel.extra.hu
HVG (2013), hvg.hu Füvezni tilos, de az ingyentorrent mehet
http://hvg.hu/itthon/20130701_uj_Btk_hatalyba_lep_fontos_valtozasok (2013. július 1.) Tudományos szakirodalom
ALBERT S., Fordítás és filozófia, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003.
DOMONKOSI Á., Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban, Debrecen, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 79, 2002.
http://mek.oszk.hu/01700/01715/01715.pdf
DRAHOTA-SZABÓ E., Realien − Intertextualität − Übersetzung, Landau, Verlag Empirische Pä-dagogik, 2013. (2013a)
DRAHOTA-SZABÓ E., „A reáliák mint intertextuális elemek a kulturális szövegtérben. A reália-frazeologizmusokról”, Fordítástudomány, 15. évf. 2. szám, 5–28, 2013 (2013b).
HAJDÚ M., Általános és magyar névtan, Budapest, Osiris Kiadó, 2003.
Transfert nec mergitur
44
HELTAI P., „Kulturálisan kötött kifejezések visszafordítása az Under the Frog c. regényben”, Fordítástudomány, 10: 2, 2008, 61-75.
HELTAI P., „Kultúraspecifikus kifejezések és reáliák”, Fordítástudomány, 15: 1, 2013, 32-53.
HELTAINÉ NAGY E., „A tulajdonnév jelentése és stilisztikája kognitív megközelítésben – a sinkai személynevekben”, Magyar Nyelvőr, 133: 3, 2009, 283-297.
HIZSNYAI-TÓTH I., A glogovai hegyen innen és túl – Teremtett világok vizsgálata Mikszáth Kálmán:
Szent Péter esernyője című regényében és fordításaiban a helynévalkalmazás, -alkotás és -fordítás aspektusaiból, Bratislava, Comenius Egyetem, 2005. (Doktori disszertáció)
DRAHOTA-SZABÓ Erzsébet