• Nem Talált Eredményt

A Nagyberegi Református Líceum rövid bemutatása

A Nagyberegi Református Líceumot 1993-ban hozta létre az Úr aka-rata és a Kárpátaljai Református Egyházkerület. A Kárpátalján első-ként indult bentlakásos intézmény célja, hogy minőségi oktatást és hitbeli nevelést nyújtson a kárpátaljai magyar fiataloknak. A nagy-beregi líceum megnyitását követően rövidesen még három reformá-tus líceum indítására került sor: Péterfalván, Nagydobronyban, majd Técsőn, így az egykori Bereg, Ugocsa és Ung megye, valamint a Felső-Tisza-vidék egy-egy elérhető távolságra lévő református isko-laközponttal rendelkezik.

Nagybereg a magyar érában is egyfajta oktatási központnak számí-tott. A líceumnak jelenleg is otthont adó épület eredetileg is iskolának épült. Az impériumváltásoknak köszönhetően a szovjet érában ideoló-giai központként, pártszékházként, kórházként is működött, majd álla-pota elhanyagolttá vált.

Az induláskor a szomszédos Nagyberegi Középiskola adta az infra-strukturális bázist, annak kísérleti, gimnáziumi osztályaként indult 1993 szeptemberében. Az induló intézmény nem rendelkezett kollégiummal, szaktantermekkel, sőt, saját osztályteremmel sem, nem beszélve a konyháról, étkezdéről.

Az indulásról Pándy-Szekeres Anna, iskolánk első igazgatója a kö-vetkezőképpen emlékszik vissza: „A régi iskolaépületben, a mai líce-umban kialakított kollégiumi szállás elkészültéig a faluban, családoknál laktunk, az állami iskolában tanultunk, és ott is étkeztünk naponta há-romszor. Mindennapos áramszünet nehezítette az esti utcai közlekedést, majd a késő estébe nyúló tanulást gyertyafénynél, lámpás mellett.”

Istennek hála, lassan elkészültek az osztálytermek, a középiskolába saját tornaterem hiányából adódóan már csak a tornaórákra kellett átjár-ni. Sikerült a szomszédságban lakóépületeket vásárolni, átalakítani, ami kollégiumként, konyhaként üzemelhetett.

Az Úr gondoskodását továbbra is megtapasztalhattuk, annak ellené-re, hogy az ukrán állam 2009-ben teljesen megvonta az intézménytől a támogatást. Az angol és holland, valamint a magyarországi támogatá-soknak köszönhetően 2010-ben egy új épületkomplexum alapkőletéte-lére került sor. 2014-ben Balog Zoltán miniszter úr adta át azt az épület-komplexumot, amelyben tágas és korszerű fiú és lánykollégium, kony-ha, étkezde és tornaterem kapott otthont.

A líceum fenntartója a Károli Gáspár Református Egyetem Jóté-konysági Alapítványa, illetve Magyarország Kormánya, aki azáltal, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények sorába iskolánkat is felvette, intézményünket rendszeres támogatásban részesíti.

Beszédemben többször elhangzott a líceum kifejezés, mely a külön-böző országokban eltérő jelentéssel bír. A szakirodalom szerint lényeg-ében a magyarországi gimnáziumnak felel meg. Erdélyben az elméleti képzést adó középiskolát nevezik így. Kárpátalján a líceum egyfajta átmenetet képez a középiskolai és gimnáziumi oktatás között. Míg a középiskola 2 éves, a gimnázium 8 éves, addig a líceum 3 éves intéz-ménykényt indult kötelező bentlakással. A diákok az általános iskola utolsó évét, a 9. osztályt követően, felvételi útján kerülhettek be az in-tézménybe, ahol 3 évet töltöttek. Az állami előírástól eltérően, a 2 év anyagát 3 éven keresztül a 10., 11. és 12. osztályban sajátították el, emelt óraszámban. Az utolsó év az egyetemi előkészítéssel, a verse-nyekre való felkészüléssel telt. 2011-ben az ukrán állam módosítást hajtott végre a közoktatásban. Kötelezővé tette a 11. osztály utáni érett-ségit, ami a gimnáziumokra és líceumokra is vonatkozott. Ily módon nem engedélyezte tovább a 12. osztályt. Az utolsó 12. osztályunk 2012-ben ballagott el, az akkori 11. osztályosokkal együtt. Ily módon mind-össze két évünk maradt arra, hogy a hozzánk felvételizőkkel foglalkoz-zunk, ami kevésnek bizonyult. Ennek okán a Fenntartóval arra az elha-tározásra jutottunk, hogy a lentebb járó, általános iskolai osztályok ta-nulói számára is elérhetővé tesszük intézményünket. Így az általános iskola utolsó két osztályába, a 8. és 9. osztályba járóknak is felvételt hirdetünk, aminek köszönhetően intézményünk 4 évfolyamossá vált. A 2016/2017-es tanévben a négy évfolyamon 6 osztályban, Isten kegyel-méből 124 tanulóval dolgozunk univerzális, humán és reál szakirány-nak megfelelően, emelt óraszámban. Ennek értelmében, a középiskolai osztályokban a diákok irányultságuknak megfelelően választhatnak fa-kultációs órákat, amelyek felkészülést nyújtanak az ukrajnai és magyar-országi érettségi vizsgákra.

Az iskolában folyó oktatómunkának, illetve a bentlakó tanárok és a tudást szomjazó szorgalmas diákok áldozatos munkájának köszönhető-en évről évre előkelő helyköszönhető-en végzünk a járási, megyei, országos és a nemzetközi szaktantárgyi vetélkedőkön, szavalóversenyeken, műveltsé-gi vetélkedőkön, tornákon, ezzel is öregbítve jó hírünket.

Az oktatáson kívül intézményünkben különféle missziós munkák is folynak. A diakóniai misszió az öregek látogatásában, a cigánymisszió-ban, korábban kórházmisszióban is megnyilvánult. A nevelők és diákok bennmaradós hétvégekkor kiszállásokon vesznek részt, azaz

ellátogat-nak a kárpátaljai református gyülekezetekbe, ahol bizonyságtételükkel köszönik meg az iskolának nyújtott természetbeli és anyagi támogatá-sukat, és verses énekes összeállítással köszöntik a gyülekezeti tagokat.

A bennmaradós hétvégeken kerül sor a különböző hitmélyítő alkalmak-ra, csendes hétvégékre, tematikus szaktantárgyi hétvégékre, előadások-ra, megemlékezésekre.

A 2016/2017-es tanévben az intézményben elindítottuk a művészeti oktatást, aminek köszönhetően diákjainknak fakultatív módon lehetősé-gük van népzenei, énekkari és néptánc foglalkozásokon részt venni.

Eltelt 23 év. Elballagott 21 évfolyamon 24 osztály, 603 diák szerzett érettségit. Végzőseink több mint 95%-a a felsőoktatásban folytatta to-vább tanulmányait, itthon és Magyarországon. Diplomásaink között vannak lelkészek, jogászok, orvosok, mérnökök, tanárok, de büszkék vagyunk azokra is, akik valamilyen szakiskolában folytatták tovább tanulmányaikat. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra a tanítványa-ink büszkesége arra, hogy intézményünkben szerezhettek érettségit, örömmel gondolnak ránk és tesznek annak további fennmaradásáért, működéséért.

Mindenért Istené a dicsőség!

A H