Mozsgó mûvelõdésügyi fejlõdését vizsgálva nem hagyhatjuk ki a könyv szerepét. A községben a visszaemlékezések szerint közmûvelõdést szolgáló könyvtári kölcsön-zési lehetõség a harmincas évekig egyáltalán nem létezett.
Nagyobb mennyiségû könyv volt a földesúri kastélyban, a plébánián és a könyv iránt érdeklõdõ egyes értelmiségieknél. Az elsõ a köz és a nép számára teljesen hoz-záférhetetlen volt. A plébániai szakszerûsége folytán volt elzárva a köz elõl, míg az egyes ügyesebb könyvügynökök által a magánosokra erõszakolt „Irodalmi soroza-tok” legfeljebb a közvetlen baráti körben cserélõdtek. Ezek is inkább a nõk között.
A tömeg – fõleg a fiatalja – a hazai és külföldi ponyvatermékeken kérõdzött. De tömeges olvasásról – mint az jelenleg van – nem is beszélhetünk.
Kis fénysugárnak számított, amikor a harmincas évek elején az iskolában egy szekrényre ráragasztották a könyvtár címkét, s mintegy negyven könyvvel – Gárdo-nyi, Mikszáth, Jókai –, egy-két meséskönyvvel megszervezettnek számították az iskolai könyvtárat. Sajnos azonban a gyerekeknek nem igen adták a kezükbe, mert „össze-mocskolják”. Ez a könyvtár a község lakosságának szintén hozzáférhetetlen maradt.
A negyvenes évek elején a községben megalakult a Gazdakör. A Földmûvelési Minisztérium „könyvtár-ládát” adományozott a körnek, amely huszonöt darab mezõgazdasági szakkönyvet tartalmazott. Sajnos azonban az összeválogatásban mindinkább kitûnt, hogy gyakorlatilag a gazdálkodás már jóval túlhaladta azokat a technikai, termelési megoldásokat, amelyekrõl a könyvek szóltak. Mintha csak vala-mi nagyobb könyvtárnak selejt anyagából szedték volna össze az adományt.
A Teleki–Béldy–Kerkai kézfogással létrejött egyezség az akkori jobboldali ifjúsági szervezeteknél hamarosan éreztette hatását a mûvelõdésügyi vonalon is, amennyiben egyre-másra alakultak meg a levente-, KALOT ifjúsági könyvtárak. Ezeknek a könyvtá-raknak az anyagát azonban legnagyobbrészt az ifjúságnak a saját rendezvényeibõl kellett beszereznie. Ennek a könyvtárnak az anyagát ötven kötetre lehet becsülni.
A kirobbanó II. világháború 1944 novemberében Mozsgón is éreztette hatását, amennyiben ide is besodort a balkáni német arcvonalról visszavonuló seregbõl ki-sebb töredéket. A Domolos–Csertõ–Turbék frontvonal párnapos harci fejetlensége elég volt ahhoz, hogy sok minden között a Gazdakör és levente KALOT könyvtár anyaga széthulljon, elvesszen.
1945. április 4-én a magyarországi romokon megkezdõdött az újjáépítés. Ebben a tavaszilázú munkában a kenyér biztosításával egyidõben indult meg mûvelõdés-ügyi veszteségeink felmérése is és a közvetlen szükségletek megállapítása. Az új irány-vonalú, tartalmában szocialista jegyeket viselõ kultúra terjesztésének a tömegek felé a most hivatalosan megszervezett népkönyvtárak fontos segítõi lettek.
Mozsgón már 1946 tavaszán 300 kötetbõl álló népkönyvtár mûködik. Helyisége még nincsen, de az akkori községházán a tanácsteremben a valamikori „fõjegyzõi iroda” legszebb tolóajtós, tejüveges szekrényében kapnak helyet a könyvek. A „Nép-könyvtár” zománctáblája felkerül a községháza falára, s minden vasárnap kölcsön-zési nap van.
És a könyv megindul hódító útjára a faluban. Az olvasók száma hamarosan eléri az elsõ százat, aztán a kétszázat. A könyvtár vezetését nevelõk veszik át. Galabics István az iskolások között, míg Révész Dénes az iskolán kívüli ifjúság körében igyek-szik megszerettetni az olvasást. Ezt a munkát Kiss József nevelõ továbbfejleszti. Az új rendszerû téli ismeretterjesztõ elõadásokon mindig többször történik hivatkozás a népkönyvtár meglévõ mûveire.
1948-ban a szabadságharc 100 éves jubileumi évében nagyszabású kiállítást ren-dez a község. Ezen a kiállításon a könyv külön asztalokon elõször kap helyet. A látogatók kézbe merik venni a könyvet, forgatják, lapozzák és meg is veszik. A könyv-állomány száma már az ötszáznál tart.
Az már mindenki elõtt ténnyé vált, hogy szocializálódó államunk nem mond le a népkönyvtárak mûveltséget terjesztõ, segítõ szerepérõl. Könyvtárosaink elõtt mind világosabbá lesz a könyv megszerettetésének, az olvasás szükségességének, a könyv helyes olvasásának a mind szélesebb rétegekben való tudatosítása, s végsõ fokon – talán nevezhetnénk így – „házi könyvtárak” létesítésének a munkája. Ennek a mun-kának tudományos, módszertani, szervezési megalapozottságához a járási, megyei, országos szervek egyre-másra tartják a könyvtárosi továbbképzõ tanfolyamokat. Az itt elsajátítottak alkalmazásának eredményeként mindig jobban emelkedik az olva-sottság, a „könyvfogyasztás” száma.
Már állandósulnak az évi könyvkiállítások. Megszervezik a „József Attila Olvasó-mozgalmat”. Írók részvételével író-olvasótalálkozók vannak a községben. A könyv-tár állománya közeledik az 1000 darabszámhoz. Felmerül a külön könyvkönyv-tárhelyiség szerzésének a szükségessége és a szekrények gyarapításának a kérdése.
Mozsgó mûvelõdni vágyó lakosságának 1958-ban végre régi vágya teljesül, ami-kor jelentõs állami támogatással és nagy értékû társadalmi munkával elkészül az akkori elképzelések szerinti modern, tágas mûvelõdés háza. A mindeddig az iskola egyik tantermében, majd a kastélyból lett szociális otthon elõadótermében hamu-pipõkéskedõ népmûvelési munka egyszerre új távlatokat kap, s módszereiben, mun-kalehetõségeiben szinte szárnyakat nyer. A népkönyvtárnak is különálló helyisége lesz az új épületben. A helyiség takarítása, fûtése a mûvelõdés ház rendbentartási keretében nyert megoldást. A helyiségben már három szekrény van tele könyvvel.
A könyvtári tagok és olvasók száma rohamosan emelkedik. A mûvelõdési ház helyi-ségeiben kényelmes, hely adódik a könyvkiállítások, író–olvasótalálkozók rendezé-sére. A mûvelõdési ház igazgatójának és a népkönyvtár vezetõjének összmunkája tervezésben, gyakorlati végrehajtásban teljes egészében érvényesülhet.
Most, hogy önálló helyiséggel rendelkezett a népkönyvtár, esedékessé válhatott az olvasók kényelmét szolgáló és a kölcsönzési munkákat megkönnyítõ lehetõségek mérlegelése. Így került elõtérbe a zárt és kényelmetlenné vált szekrények kicserélése nyílt polcokra, melyet a járási könyvtár segítségével teljesíthettünk. Az írók betûren-des sorrendjében húzódó könyvsorok ízléses kötésváltozataikkal esztétikailag, míg tömegükkel a tudás hatalmának hirdetõiként hatnak.
Természetes, hogy a népkönyvtáros munkája sem szigetelõdhet el a csak a könyv-tárhelyiség adta munkában. Nem lehet lélektelen robotgép, aki a kölcsönzési és az adminisztrációs munka elpostázásával befejezte munkáját. A könyvtárosság hiva-tás. A könyvszeretetnek helyt kell kapnia érzelmi életünkben is. A jó könyvtárosnak könyvállománya íróinak szellemi, erkölcsi, társadalmi, politikai hovatartozandó-ságának ismeretén kívül olvasóival egyéni közelségbe is kell kerülnie. Meg kell ismer-nie a „futó vendéget”, s a szinte évek óta állandósult olvasógárdát. Ezeknek az olva-sóknak a könyvek és a könyvtár iránt megmutatkozó ragaszkodása mellett nem lehet elmenni egyszerûen csak tudomásvétellel. Ezekbõl a jó könyvtáros segítõ csapatot
szervezhet maga mellé könyvtára további népszerûsítési és fejlesztési munkájához.
Ebben a sokoldalúságot kívánó munkájában a népkönyvtáros Mozsgón nem állt egyedül. Ezt fõleg az idei 20 éves „Jubileumi évben” érezhette, amikor a könyvtárfej-lesztés újabb állomáshoz ért el. A község ugyanis központi helyzeténél fogva a jelen követelményeknek megfelelõen tsz közigazgatási központtá alakul. Ehhez a fejlõ-déshez felsorakozik a népmûvelési munka is. A mûvelõdési ház 1963 októbere óta körzeti munkát lát el önálló igazgatóval. Így természetesnek adódik a népkönyvtár továbbfejlesztése is, amely a járási tervek szerint úgy nyer megoldást, hogy körzeti könyvtárrá fejlesztik. Ugyanakkor a mûvelõdési házban nagyobb helyiségbe is köl-tözik.
Szép tervet tett magáévá a helyi KISZ, amikor a mûvelõdési ház környezetét jubi-leumi felajánlásként tovább parkosítja, a területet padokkal látja el, s így május 1-re kialakíthatjuk a könyvtár „Olvasó parkját”, amely a kellemes pihenési lehetõség mellett az olvasás megszerettetését is szolgálni fogja.
A számok tükrében a következõ felelet adódik a 20 évvel ezelõtti hiányos állapo-tokra:
A könyvtár jelenlegi kötetszáma 1713
Könyvtári tagok száma 212
Elmúlt évi kölcsönzési szám 3200
Könyvkiállítás 2
Író–olvasótalálkozó 1