A népdalfeldolgozástól a saját hang megtalálásáig (1945-1956)
1. A népi dallamokat felhasználó művek áttekintése
Friedemann Sallis műjegyzéke szerint Ligeti zeneakadémiai tanulmányainak kezdete, 1945 szeptembere és emigrációja, 1956 decembere között 84 művet fejezett be — külön számolva egyazon kompozíció átiratait.1 Közülük legalább 33-ban, vagyis ez időszak alatt komponált műveinek mintegy 40%-ában használt fel eredeti népi dallamokat (a művek időrendi jegyzékét lásd az 1. táblázatban, népzenei forrásaik jegyzékét a Függelékben.) Az etnikus dallamok felhasználását Ligeti gyakran — de nem minden esetben — a művek címében, alcímében vagy jegyzetben jelezte (például „népdal” vagy „magyar népdalok után”), olykor a dallamok forrását is megadta. Az 1. táblázatban ezért feltüntetem az első kiadáson vagy kéziratos forráson szereplő alcímeket, illetve a címhez tartozó jegyzeteket is. Az Inaktelki nóták és a [Hat inaktelki népdal]
kivételével — amelyekben saját maga által gyűjtött népdalokat dolgozott fel — Ligeti a felhasznált dallamokat mások gyűjtéseiből vette át. Forrásai többnyire nyomtatott népdalgyűjtemények voltak, de nem publikált lejegyzéseket is felhasznált a bukaresti Folklór Intézet állományából, illetve Borsai Ilona mátraszentimrei gyűjtéséből, néhány román dallam esetében pedig a hangfelvétel alapján készített saját lejegyzését használta. Ligeti számos olyan magyar népdalt is felhasznált műveiben, amelyeket előtte már mások is feldolgoztak — ilyen esetekben egy korábbi feldolgozás is forrásként szolgálhatott. Végül általánosan ismert népdalok (például Tavaszi szél vizet árasat) feldolgozásához nyilvánvalóan sem hangzó, sem írott forrásra nem volt szüksége.
Ligeti népi dallamokat felhasználó műveinek harmada, tíz darab a korszak során megjelent nyomtatásban, további hét kompozíciót jóval később, 1974-től kezdve a mainzi Schott kiadó jelentetett meg. Tizenegy mű csak kéziratban maradt fenn, ezeket a PSS SGL-ben tanulmányoztam. Munkám során négy, korábban elveszettnek hitt mű kéziratát is megtaláltam: az [El kéne indulni] zongora-fogalmazványát, a [Népdalfeldolgozások] fogalmazványát, valamint a [Három tánc cigányzenekarra] és a [Hat inaktelki népdal] első öt számának particella-fogalmazványát.
A hatodik inaktelki népdalfeldolgozást, valamint négy további népzenei feldolgozást ([Székely táncok], [Ballada], [Népdalharmonizálás], [Három tánc]) továbbra is elveszettként kell számon tartanunk.
1 Friedemann Sallis, An Introduction to the Early Works o f György Ligeti (Berlin: Studio, 1996), 262—291.
10.18132/LFZE.2015.19
A fennmaradt darabok műfajuk és feldolgozásmódjuk szerint négy csoportba sorolhatók:
1. Strófikus népdal-harmonizálások: a népzenei feldolgozás e legelemibb típusában a lényegi változtatás nélkül felhasznált dallamhoz egyszerű, elsősorban harmóniai támasztékul szolgáló hangszeres kíséret, illetve elő- vagy utójáték társul (Bölcsőtől a sírig, [Három tánc cigányzenekarra], [Népdalfeldolgozások], Román népdalok és táncok, Négy lakodalmi tánc, Aki dudás akar lenni, Menyasszony, vőlegény, [Erre jere, erre nincsen sár], Középlokon esik az eső, [Hat inaktelki népdal]).
2. A cappella népdalfeldolgozások: tematikus anyagukat lényegi változtatás nélkül felhasznált népi dallamok alkotják, amelyekhez harmóniai támasztékul szolgáló kísérőszólamok, illetve a népi dallamot imitáló vagy önálló tematikájú ellenszólamok társulnak (Erdélyi népdalok, Repüj, madár, Magos kősziklának, Eakodíalmas, Hortobágy, Inaktelki nóták, Mátraszentimrei dalok).
3. Népdalokatfelhasználó a cappella művek: ezekben az — egészben vagy részben, változtatás nélkül vagy módosított alakban — felhasznált eredeti népi dallamokat a zeneszerző saját (nem népi eredetű) tematikával kombinálja (Idegen földön, Húsvét, Bujdosó, Kállai kettős, Az asszony és a katona, Haj, ifjúsági, Pápainé).
4. Népi /dallamokatfelhasználó hangszeres művek ([El kéne indulni], Dansuri, Dans, Balada §i joc, Ballada és tánc, Három lakodíalmi tánc, Concert románest).
A következőkben Ligeti népi dallamokat felhasználó műveit a fenti műfaji csoportosítás szerint, de a kronológiának jobban megfelelő rendben tárgyalom (a cappella népdalfeldolgozások, népdalokat felhasználó a cappella művek, strófikus népdal-harmonizálások, népi dallamokat felhasználó hangszeres művek).
1. TÁBLÁZAT. Ligeti György népi dallamokat felhasználó művei (1945. szeptember—1956. december). Ahol külön nem jelzem, ott a keletkezési idő és az ősbemutató adatai Friedemann Sallis műjegyzékéből (lásd 1. lábjegyzet) származnak. A művek nyomtatott kiadásaiban és általam ismert kéziratos forrásaiban, valamint a Magyarországon nyomtatott zeneművek bibliográfiájában (Pethes Iván—Vavrinecz Veronika—Vécsey Jenő [szerk.], Magyar könyvészet, 1945—1960: A Magyarországon nyomtatott zeneművek szakosított jegyzéke [Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1969]) szereplő címek és alcímek kurzívak, a Sallis műjegyzékéből átvett címek szögletes zárójelben állnak. A táblázatban használt rövidítések: Bp — Budapest, sz — szólamú, vez. — vezényelt.
Keletkezés Cím és tételcím vagy szövegkezdet
Apparátus Első kiadás vagy Ősbemutató Megjegyzés kéziratos forrás
1945. okt. Erdélyi népdalok 1 női és 1 férfi- ceruzás
fogalmaz-1. Repülj, madár hang vány: PSS SGL:
2. Elmenyek, elmenyek Skizzenbuch III
(Jegyzetek / különfé
lék. 1944 tél)____
1945. okt. Bírnia Biciae 1 női és 1 férfi- tintás autográf azonos az Erdélyi népdalok 1. számával 7. Repülj, madár hang tisztázat: PSS SGL:
Skizzenbuch VI (Bici füzete)____
1945. nov.- Idegen földön 3sz női kar Schott, 1988 1971. IV. 17.,
1946. jan. 2. Imhol kerekedik Stockholm:
1946. dec. Bujdosó 3sz vegyes kar Cluj: C. G. az első kiadásban Kuruc nóta címmel
(magyar népi szövegre) Fölkelt már a csillag
Szaktanács, 1948
1947. ápr. [Székely táncok] zongora elveszett 1947. IV., Bp:
Szentpál tánccsoport.
1948, Bp: Kurtág György
1947. ápr. [Ballada] zongora elveszett 1947. IV., Bp:
Szentpál tánccsoport
feltételezésem szerint nem önálló kompozíció, hanem azonos az [El kéne indulni] című darabbal, lásd a 4.
alfejezetet
Keletkezés Cím és tételcím Apparátus Első kiadás vagy Ősbemutató Megjegyzés
a rádióközvetítés adatait megerősíti a Magyar rádió hetilapban közölt rádióműsor
(19 tétel, lásd a 3. oboa, klarinét, PSS SGL Kotlári Olga, Melis táblázatot a 4.
1950. jan. Baladá joc (román 2 hegedű Schott, 2000 1950. I. 20., A zárójeles alcím a nyomtatott kottában nem, csak az
népdalok után) Kolozsvár autográf tisztázatban szerepel (PSS SGL). Ott viszont
1. Andante az eredeti Baladá $i joc, illetve Ballada és tánc címet Ligeti
2. Allegro vivace átjavította 2 Hegedűduóra.
Keletkezés Cím és tételcím vagy szövegkezdet
Apparátus Első kiadás vagy kéziratos forrás
Ősbemutató Megjegyzés
1950. szept. Román népdalok és táncok mezzoszoprán, tintás autográf 1950. X. 16., Petőfi Sallis műjegyzékében elveszettként szerepel. A (hangszerelés: Rácz bariton, cigány- particella-tisztázat Rádió: Berei Mária, rádióközvetítés adatait megerősíti a Magyar rádió József)
Tekeres Sándor hetilapban közölt rádióműsor. Ugyanezen forrás szerint 1951. XI. 29-én is sugározták a művet, akkor az
énekeseket a rádió népi zenekara kísérte, Lakatos
iskolai zenekar Schott, 1974 1952. VIII. 20., Győr:
Úttörőzenekar
a nyomtatott kiadásban csak német és angol nyelvű cím:
Ballade und Tang nach rumänischen Volksliedern | Ballad and Dance after Roumanian Folksongs
1950. nov.- Négy lakodalmi tánc 3 női hang vagy Zeneműkiadó, 1951. VI. 29., Petőfi a rádióközvetítés dátumát megerősíti a Magyar rádió dec. 1. A menyasszony szép
a bemutató adatainak forrása a Magyar rádió hetilapban közölt rádióműsor; Sallis egy nappal előbbre teszi a bemutató időpontját
Keletkezés Cím és tételcím
son, Ligeti, Kurtág, and Hungarian Music during the Cold War (Cambridge: Cambridge University Press, 2007), 40-41. A Sallis által közölt bemutató (1951. IX. 22., Magyar Rádió, Rádiózenekar, vez. Gergely Pál) nem nyilvános előadás volt, hanem az I. Magyar Zenei Hét előkészítő ülése keretében tartott meghallgatás. A Ma
gyar rádió hetilap korabeli számaiban egyetlen rádiósu
gárzásra bukkantam: 1953. VII. 13-án a Petőfi Rádió
ban, a bemutatót játszók előadásában.___________
Keletkezés Cím és tételcím
Sallis és Gallot műjegyzékeiben csak a Menyasszony, vőle
gény és a Dudanóta szerepel (ilyen sorrendben). A harma
dik — a Középlokon esik az eső című feldolgozással csak
nem megegyező - dal a kéziratban befejezetlennek tűnik (Ligeti két szisztémát üresen hagyott a további strófák szövege számára, de csak az első strófa szövegét írta be).__________________________________
minthogy valószínűleg az [Erre jere, erre nincsen sár]
befejezett változata, nem keletkezhetett 1952. aug. előtt;
4sz vegyes kar Schott, 1988 1970, Stockholm a datálás forrása a ceruzás fogalmazvány (PSS SGL) végén olvasható dátum: [Sáros] Patak 53 ju l 19.; Sallis csak az évet közli
Keletkezés Cím és tételcím vagy szövegkezdet
Apparátus Első kiadás vagy kéziratos forrás
Ősbemutató Megjegyzés 1955 Mátraszentimrei dalok:
Magyar népdalok után 1. Három hordó 2. Igaz szerelem 3. Gomb, gomb 4. Erdőbe, erdőbe
3sz gyermekkar (egynemű kar)
Schott, 1984 1984. VI. 9., Saarbrücken:
Kammerchor Hausen, vez. Robert Pappert
Ligeti Vera kézírásos másolatán (PSS SGL) mind a négy tétel élén: gyűjtötte: Borsai Ilona | Mátraszentimrén. A 4.
tétel fölött ajánlás is áll: A mátraszentimrei énekkarnak.