Forrás: saját ábra
Ebben az esetben a két ország munkaerő-állománya nem változik, a tőke 2-es országból áramlik 1-es országba (az ottani alacsonyabb bérek miatt). A tőkeáramlás csökkenti 2-es ország határtermék-értékét (a VMPL2 függvény lefelé tolódik), és ugyanez a tőke növeli 1-es ország határtermék-értékét (VMPL1 függvény felfelé tolódik). Természetesen a tőkeáramlásra mindaddig van motiváció, míg a bérek a két országban ki nem egyenlítődnek.99 Vagyis a VMPL függvények addig mozdulnak fel- illetve lefelé, míg az eredeti munkaerő-allokációnál (LA pont), vagyis D pontban nem metszik egymást. Az összesített jóléti hatások ebben az esetben a következőképpen alakulnak:
99 Ne feledjük, hogy homogén munkaerőt feltételeztünk.
A tőkével jobban ellátott (értsd tőkeintenzívebben termelő) 2-es országból kiáramlik a tőke, ennek eredményeként ugyanakkora munkaerő-állomány mellett csökken a GDP. Az eredeti
GDP: 2 2
GDP VMPL dL. 1-es országban, amely
a tőkeáramlás célállomása, az eredeti GDP:
GDP VMPL dL. A GDP változása 1-es országban:
1 nagyobb mértékű, minél nagyobb a tőkeállomány változás, ill. minél nagyobb a tőke parciális termelési rugalmassága.
Érdemes itt megjegyezni, hogy ha a két ország között szabad munkaerő-áramlás lett volna, akkor a 2-es ország GDP-je növekszik és az 1-es ország GDP-je csökken, szabad tőkeáramlás esetén (melyet ugyanúgy az eltérő bérek motiválnak) az 1-es ország GDP-je nő, és 2-es ország GDP-je csökken. Természetesen a GDP hatásnak és a fenti ténymegállapításnak nincsen olyan komoly jelentősége, hiszen ez esetben is csupán annyi a kérdés, hogy bizonyos jövedelmeket mely országhoz könyvelünk el. Ha a tőketulajdonosok külföldön elért jövedelmét (egészen pontosan annak általuk profitként realizált részét) az 2-es ország nemzeti jövedelméhez (GNI) soroljuk, akkor az összes jövedelmi hatás már 2-es országban is (lehet) pozitív.100 Ha alaposabban megvizsgáljuk a 11. ábrát, és a hozzá tartozó egyenleteket, alapösszefüggéseket, akkor összesíthető a tőketulajdonosok többletjövedelme, és az egyéb jövedelmi hatások. Ez a következő részekből tevődik össze:
1-es ország munkavállalói jól járnak, a tőkések veszítenek. A munkavállalók jövedelemnövekménye pont annyival haladja meg a tőketulajdonosok veszteségét, amennyi az 1-es ország többlet GNI-je. Az ábrán ez a következő területekkel jellemezhető:
100 Hogy valóban pozitív lesz-e az a repatriált profit nagyságától függ. Ha 2-es ország GDP veszteségét kompenzálja az 1-es országból hazautalt profit, akkor a nemzeti jövedelem változása 2-es országban pozitív irányú lesz.
1) - '
1opt 1opt
W B C W
T : Ez a terület mutatja 1-es ország tőketulajdonosainak veszteségét. Ez:
LA LA'
3) A két terület összege (természetesen a veszteség mínusz előjellel), adja az együttes jóléti hatást, mely a TB D C területtel jellemezhető. Ez egészen pontosan:
1-es ország összesített jövedelemtöbblete természetesen nem csak a GNI mutatóval értelmezhető. Amennyiben a tőkeáramlás GDP hatására vagyunk kíváncsiak, akkor figyelembe kell még venni a külföldi tőkések által az adott országban realizált jövedelmeket is. Ez:
. Összegzésként megállapítható, hogy a tőkeáramlás eredményeként az 1-es országban nőtt a GDP és a GNI. A GDP növekmény meghaladja a GNI növekményt, a kettő közötti eltérés a külföldiek által az adott országban realizált profit. Megállapítható továbbá, hogy a tőkeáramlás hatására az 1-es országban emelkedtek a bérek, amely nyilvánvalóan kedvező jelenség a munkavállalók számára, kedvezőtlenül érinti azonban a hazai tőketulajdonosokat. 101
101 Az elméleti modell jóléti hatásainak összegzése ennél nem megy tovább. Érdemes azonban felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a tőkét befogadó ország hosszú távú fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a külföldi tőkések realizált profitjuk mekkora hányadát repatriálják, illetve, hogy fellépnek-e és ha igen milyen mértékben ún. szinergiahatások a külföldi tőkebefektetések és a hazai vállalatok jövedelmezősége között. Számos fejlődő ország küzd a duális gazdaság problémájával, vagyis azzal a ténnyel, hogy a külföldi tőkebefektetések a hazai vállalatoktól elszigetelten (vagy a hazai vállalatokat kiszorítva) történnek, és az így keletkezett profit jelentős részét kiviszik az adott országból.
A 2-es ország tőketulajdonosainak és munkásainak összesített jóléti eredményét egy kicsit nehezebb megállapítani, de az ábra és egyenletek együttes értelmezésével ez is értelmezhető:
a 2-es ország tőketulajdonosai jól járnak, munkavállalói veszítenek.
1) A tőkések jövedelemváltozása három részből tevődik össze:
a)
amit a 2-es ország tőkései az 1-es országban realizálnak.102 b) kiesés, amit a 2-es ország tőkései a 2-es országban azért nem realizálnak, mert a tőke egy részét nem otthon, hanem az 1-es országban fektették be.
c)
a 2-es ország tőkései a bérek csökkenése miatt otthon realizálnak.
A 2-es ország tőkéseit érő összesített hatás pozitív, hiszen nem csoportosítanák át tőkejavaikat az 1-es országba, ha az ottani megtérülés kisebb lenne, mint amennyit veszítenek azzal, hogy kivonják a tőkét a 2-es országból. A tőkéseket érő pozitív hatást pedig felerősíti a bérek 2-es országban való csökkenése.
2) A 2-es ország munkásai, mint a fentiekben is tisztáztuk, veszítenek a tőkeáramlással, hiszen a kivont tőke miatt csökken a termelékenységük (határtermékük) emiatt pedig bércsökkenést kénytelenek elviselni.103A munkavállalók vesztesége:
LA nyernek a bércsökkentéssel. Ilyen értelemben a tőkeáramlás egyfajta
102 A jóléti hatás szempontjából most nem lényeges, hogy ezt a többletjövedelmet profitként kivonják az országból, esetleg újra befektetik az 1-es, vagy a 2-es országban, ez a jövedelem ugyanis mindenképpen a 2-es ország tőketulajdonosait gyarapítja.
103 Újfent fontosnak tarom megjegyezni, hogy ez csak a szigorú elméleti alapaxiómák miatt alakul így. A valós életben gyakori a merev bérek alkalmazása, ebben az esetben a bérek csökkenése helyett a munkanélküliség növekedése lehet a fájdalmas mellékhatás.
veszteséget okoz. A TADF terület mutatja azt a veszteséget, mely abból fakad, hogy az országból kivont tőke miatt nem realizálják az olcsóbb munkaerőből fakadó hatékonyságnövekedést teljes egészében.
Összegezve a 2-es országra gyakorolt hatásokat egyértelműen megállapítható, hogy a tőkekivitel csökkenti a GDP-t. A GNI-re gyakorolt hatás, már nem ennyire egyértelmű, ez csak akkor lehet pozitív, ha a csökkenő hazai termelést (és a holtteher-veszteséget) kompenzálja a külföldön elért többletjövedelem. Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a tőkeexportőr országok általában többet nyernek az ügyleten, mint amennyit veszítenek, a fenti modell segítségével ez a hatás nem mutatható ki egyértelműen.104
3.2.5. Az egyszerre megvalósuló munka- és tőkeáramlás hatásai
Miután külön-külön megvizsgáltam a munkaerő-áramlás és a tőkeáramlás hatásait, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a két folyamat egyszerre is végbemehet, ahogy azt a mindennapi gyakorlat is igazolja. Ennek modellszerű bemutatása nagyon egyszerű: a 20. ábra és a 21. ábra elmozdulásai egyszerre zajlanak, mindaddig, míg a (migráció miatt) módosult munkaerő-allokációnál éppen nem metszik egymást a (tőkeáramlás hatására) módosult határtermék-érték görbék. Egy ilyen esetet szemléltet a 22. ábra:
104 Napjaink egyre jobban globalizálódó világgazdasági folyamatainál a tőkeáramlások jóléti hatásait egyre nehezebb egy-egy országra vetíteni, egy-egy ország jövedelmeként elkönyvelni. Ami biztosan igazolható, a nemzetközi tőkeáramlással a befektető vállalat jól jár, mert a telephelyválasztásnál a leghatékonyabb termelést fogja választani.