Forrás: saját ábra
Tanulságos eredményt kaptam arra a kérdésre, mely szerint visszatérne-e a hallgató arra a helyre, ahol tanult már korábban. 33-an válaszolták, hogy igen, 17 talán választ kaptam, 8-an inkább másik helyre mennének, és kategorikus nemet senki sem válaszolt.
Megvizsgáltam bár a migrációs magyarázótényezők között nem számoltam az eredménnyel -, hogy a hallgatók honnan értesülnek a külföldi tanulási lehetőségekről-, és miből finanszírozzák a tanulmányaikat. Az eredményeket a 32. és 33. táblázatban foglaltam össze:
32. táblázat: Külföldi tanulás információforrásai (a korábban külföldön tanuló hallgatók körében)
Honnan értesült a külföldi tanulási lehetőségről? válaszok száma
Az egyetemen/főiskolán hallottam róla 53,3%
Egy ismerősöm ajánlotta 36.7%
Az interneten néztem utána a külföldi tanulási lehetőségeknek 16,7%
A családdal beszéltünk róla 8,3%
A médiából értesültem róla 8,3%
Egyéb 0%
Forrás: Saját táblázat
58%
2%
32%
8%
pozitív tapasztalat negatív tapasztalat
pozitív és negatív tapasztalat nem válaszolt
Legtöbben a felsőoktatási intézményükben hallottak a külföldi tanulási lehetőségről. Nem elenyésző azok száma sem, akiknek egy ismerőse hívta fel a figyelmét erre. Az internet a 3.
legfontosabb információforrás. Kevésbé jelentőségteljes ez ügyben a családon belüli információszerzés és a média információközvetítő szerepe. A fentieken kívüli indokot senki sem említett.
33. táblázat: Külföldi tanulmányok finanszírozásának forrásai (a korábban külföldön tanuló hallgatók körében)
Miből finanszírozta külföldi tanulmányait? Válaszok száma
Szülői támogatásból 38,3%
Ösztöndíjból és szülői támogatásból 25%
Ösztöndíjból 10%
Szülői támogatásból és munkából 10%
mindhárom fenti forrásból 6,7%
Ösztöndíjból és munkából 1,7%
Munkából 0%
Forrás: Saját táblázat
A külföldi tanulmányokat folytatott hallgatók több mint 1/3-a (23 fő a 60-ból), szülői támogatásból finanszírozta külföldi tanulmányait, a hallgatók negyede a szülői támogatás mellett ösztöndíjat is kapott. Kizárólag ösztöndíjból a hallgatók 10%-a finanszírozta tanulmányait. Feltűnő, hogy munkavállalás, mint finanszírozási forrás háttérbe szorul a többihez képest.
A 19-es kérdés arra vonatkozott, hogy a külföldi tanulmányokra vonatkozó döntést mennyire önállóan tudja egy-egy hallgató meghozni. Nyilvánvalóan minél kevesebb tényező tartja vissza, annál könnyebben szánja rá magát a migrációra. A visszatartó tényezők szerepét a 34.
táblázatban foglaltam össze:
34. táblázat: Külföldi tanulási döntés befolyásoló tényezői Egyet ért-e az alábbi állításokkal?
(1 = egyáltalán nem értek egyet, 5 = teljesen egyetértek)
Válaszok átlaga A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban befolyásolja
a család anyagi helyzete. 4,09
A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban
befolyásolja, hogy sikerül-e ösztöndíjat szereznem, vagy sem. 4,08 A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban befolyásolja
a családdal történő egyeztetés. 3,62
A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban
befolyásolja, hogy sikerül-e külföldön munkát szereznem, vagy
sem. 3,53
A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban
befolyásolja, hogy egyedül vágok bele, vagy ismerősökkel. 3,33 A külföldi tanulásra vonatkozó döntésemet nagyban befolyásolja
barátnőmmel/barátommal történő egyeztetés 3,31
Forrás: Saját táblázat
A 34. táblázat alapján megállapítható, hogy a hallgatók külföldi tanulmányi döntésüknél kerülik a bizonytalan helyzetet, és nagyobb valószínűséggel vágnak neki egy külföldi tanulásnak, ha a család anyagi helyzete ezt lehetővé teszi és/vagy az ösztöndíjak fedezik a tanulmányok költségeit (vagy annak egy részét). Ezzel szemben a hallgatóknál kevésbé hangsúlyos befolyásoló tényező, hogy egyedül, vagy ismerősökkel vágnak-e neki a külföldi tanulásnak, illetve az a tény, hogy hogyan vélekedik a döntésről a hallgató barátja, barátnője.
Azt a feltételezést, mely szerint az anyagi helyzet és a külföldi tanulási szándék kapcsolatban áll egymással, le is teszteltem. A kérdőív 36. kérdésénél azt vizsgáltam, hogy mekkora havi jövedelemből gazdálkodik a hallgató. A kérdőívben 4 kategóriát képeztem, melyet aztán az értékelésnél 3 kategóriára szűkítettem:
• kevesebb, mint havi 25000 forintból
• 25 ezer és 55 ezer forint közötti összegből
• Több mint 55 ezer forintból
A kapott eredményeket összevetettem a tanulási migrációs szándékkal, és azt kaptam, hogy a jövedelmi kategória és az egy évnél hosszabb tanulási szándék gyenge sztochasztikus kapcsolatot mutat. (Cramer-féle együttható = 0,141)
4.2.2. A külföldi munkavállalási szándék elemzése
A kérdőív értékelésének második részében a dolgozatom szempontjából sokkal hangsúlyosabb munkavállalási szándékot elemzem. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a felmérés elsősorban nem valamiféle nagyságrendi becslés szándékával készült. Sokkal inkább vezérelt az a szándék, hogy megragadjam, mely tényezők vannak hatással a magasan képzettek (jelen esetben a felsőoktatásban részt vevők) munkaerő-áramlására. Mivel a tanulási és munkavállalási célú migrációt ugyanazzal a módszertannal végeztem, az értékelés metódusa is hasonló az előző pontban leírtakhoz.
A hallgatók munkavállalási célú migrációs szándékaira az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg:
5. hipotézis: A hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók komoly migrációs potenciált jelentenek, migrációs hajlandóságuk a 2006-tól 2013-ig terjedő időszakban nőtt.
6. hipotézis: A külföldi munkavállalási szándék terén a magyar hallgatók számára legfontosabb három célország: Ausztria, Nagy-Britannia és Németország.
7. hipotézis: A hallgatók körében a munkavállalási célú migráció kapcsán kijelenthető, hogy a migrációs célország kiválasztását meghatározó faktorok közül a célország nyelvének ismerete komoly befolyásoló tényező.
Sajnos a hallgatók körében végzett felmérés nem lett reprezentatív, így az 5-8 hipotéziseket annak ellenére elvetem, hogy a felmérésem alapján megtaláltam a hipotéziseket alátámasztó eredményeket. Ezeket az eredményeket a továbbiakban részletesen ismertetem, a reprezentativitás hiánya miatt azonban újabb téziseket nem fogalmazok meg.
A 324 válaszadó közül 266-an (tehát a külföldi tanulási szándékkal rendelkezőknél valamivel többen) választottak 4-es, vagy 5-ös értéket arra vonatkozóan, hogy az egy évnél rövidebb, vagy 1 évnél hosszabb külföldi munkavállalás, számításba jöhet-e számukra. (Az egy évnél rövidebb tanulásra 223 fő, az egy évnél hosszabbra 177 fő adott 4-es vagy 5-ös értéket. Ezek alapján megállapítható, hogy a hallgatók 82,1%-a számára egyáltalán nem elképzelhetetlen egy külföldön folytatott munkavállalás. Ha a kérdést úgy tettem fel, hogy 1 évnél hosszabb ideig is elképzelhetőnek tartja-e a külföldi munkavállalást, akkor a válaszolók 54,7%-a adott 4-es vagy 5-ös (tehát általam igennek tekintett) értéket.
A hallgatók számára legnépszerűbb országokat a 32. ábra foglalja össze: