A metaforák hatóköre a szövegkörnyezetben

A korpuszban található metaforák kiterjedése vagy lokális: ez azt jelenti, hogy hatókörük nem terjed tovább egy verssoron vagy egy versszakon túl, de gyakori eszköze Petőfinek az is, hogy továbbfűzi a gondolatot, és további egy, két, esetleg három strófára is kiterjed a metafora hatása (1). Azokban az esetekben, amikor a vers eleve csupán egy, két vagy három versszakból áll, sok esetben úgynevezett megametafora¹⁷ keletkezik (2), amely így az egész verset uralja:

(1)

Szerelemnek lobogója szívem, Érte két szellem viaskodik; Rémes a harc és min-dennap eltart

Kora reggeltől késő alkonyig.

Egyik szellem, hófehér ruhába

Öltözködve, a vidám remény; (a remény szellem, a remény emberi lény) Másik szellem a mogorva kétség, (a kétség szellem, a szellem emberi lény) Öltözködve hollófeketén.

Egyre vínak, és nem tudhatom még: (a remény emberi lény, a kétség emberi lény, a szellem emberi lény)

Győzedelmes melyikök lehet?

Attól tartok, hogy kettészakítják: (a remény, a kétség emberi lény, a szellem em-beri lény)

E szerelmi zászlót, szívemet!

(Szerelemnek lobogója, 1845)

17 Kövecses Zoltán, A metafora: Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Bp., Typotex, 2005. 59–67.

130 Hantó Réka

Ebben a versben tehát a reménynek és a kétségnek szellemként, valamint emberi lényként történő leképezésével találkozhatunk. A második szakaszban a re-mény szellem és a kétség szellem fogalmi metaforák nyelvileg expliciten ki vannak fejezve. A szellem emberi lény fogalmi metafora ezzel ellentétben viszont nincsen explikálva, ennek működésére az öltözködve, a vidám, valamint a mogorva szavakból következtethetünk, hiszen utóbbi két melléknév jellemzően emberi tulajdonságot jelölő szavak, és az öltözködés, a ruha viselete is az em-berhez köthető. A harmadik versszakban tovább folytatódik az említett fogal-mak megszemélyesítése, ezekre utalnak a vínak, a kettészakítják igék, valamint a melyikök kérdő névmás, amelyet prototipikusan szintén emberre, élőlényre vonatkoztatunk.

(2)

Szerelemnek rózsákkal

Hintett nyoszolyája! (a szerelem nyoszolya) Megint lefektettem

Lelkemet reája.

Szerelem rózsáiból (a szerelem rózsa)

Tövis-e vagy illat, (a bánat tövis, a boldogság illat) Mely szívemig, életem

Gyökeréig elhat?

Akár tövis jut nekem, (a bánat tövis) Akár az illatja, (a boldogság illat) Mindegy! feküdj rá lelkem,

S álmodozzál rajta; (a szerelem nyoszolya) Álmodd meg azt a nagy szót,

A melly nincsen még meg, A melly kifejezze majd:

Millyen forrón érzek!

(Szerelemnek rózsákkal…, 1846)

131 Kognitív metaforaértelmezés Petőfi Sándor szerelmes verseiben

A vers két versszakában a szerelem, a bánat és a boldogság érzését képzeli el a szerző a nyoszolya, a tövis és az illat fogalmain keresztül. Ezek egyúttal össze is kapcsolhatók a rózsa fogalomkörében, hiszen a rózsa, az illat és a tövis rész-egész viszonyt képeznek le. A Megint lefektettem lelkemet reája szakaszban pedig metonimikus jelentésviszonyt láthatunk, hiszen a lélek szerepel mint réz a szerelmes férfi mint egész helyén. Ugyanide sorolható a Mely szívemig, életem gyökeréig elhat verssorokban a szívemig, ez is a szerelmes lény helyén áll, azzal rész-egész viszonyt alkot. Jelen dolgozat azonban a korpuszban található további metonimikus nyelvi szerkezetekre nem kívánt kitérni.

5. Konklúzió

A tanulmányban elemzett korpusz eredményei alapján összegzésként meg-állapítható, hogy a versek nyelvészeti szempontú, kognitív nyelvészeti keretben végzett elemzése alapján is megerősíthető, hogy Petőfi törekedett a közérthető, világos fogalmazásmódra, ahogyan azt ars poeticáiban is hangsúlyozza. A birto-kos szerkezetek, egyszerű mondatok, illetve értelmezős szerkezetek befogadása nem igényel nagy mentális erőfeszítést, mivel ezek a szerkezetek nagymértékben transzparensek. Ez azonban nem negatív értékítélet: pont ezáltal válhatott Petőfi népszerűvé korában és a későbbi korokban egyaránt. Erényei közé sorolható, hogy fontos gondolatokat mindenki számára közérthető módon adott át.

Az elemzés folytatásaként többféle kutatási irány is felvethető. A metafora-alkotás és a metonímia használatának kérdése is egy ezek sorában, de érdekes utakat nyithat meg a forrás- és céltartományok sorrendjének, a verssorokban való elhelyezkedésének megfigyelése is, vagy az ontológiai, orientációs és szerkezeti metaforák^18,19 leírása és mennyiségi elemzése a korpuszban. Mindezen felvetett irányokat, a jelen korpuszt természetesen össze lehet vetni 20. századi modern költők vagy a kortárs magyar irodalom verselőinek nyelvi megoldásaival is, és ezekből a megfigyelésekből valamelyest képet kaphatunk a jelen és a múlt szer-zőinek képi gondolkodásáról is – természetesen ennek a kérdéskörnek a feltér-képezése óriási munkát igényelne.

18 Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 2010.

19 Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet, Bp., Akadémiai, 2010.

132 Hantó Réka

Bibliográfia

Szakirodalom:

Margaret H. Freeman, Cognitive Linguistic Approaches to Literary Studies:

State of the Art in Cognitive Poetics = The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics, Oxord, Oxford University Press, 2007. 1176–1183.

Raymond W. Gibbs, Jr.,Metaphor and thought: The state of the art = The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought, New York, Cambridge University Press, 2008. 3–5.

Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete: Kritikai életrajz, Bp., Osiris Kiadó, 2008.

Kövecses Zoltán – Benczes Réka, Kognitív nyelvészet, Bp., Akadémiai, 2010.

Kövecses Zoltán, Versengő metaforaelméletek: „Ez a sebész egy hentes”, MNy., 2009. 271–272.

Kövecses Zoltán, A metafora: Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Bp., Typotex, 2005.

Lakoff, George – Turner, Mark, Metaphors We Live By. Chicago, London:

The University of Chicago Press. 1980.

Lakoff, George – Turner, Mark, More Than Cool Reason: a Field Guide to Poetic Metaphor. Chicago, London: The University of Chicago Press, 1989.

Tolcsvai Nagy Gábor, A metafora alakulástörténete a magyar lírai modern-ségben. Történeti tipológiai vázlat. In: Bednadics Gábor – Bengi László – Kulcsár Szabó Ernő – Szegedy-Maszák Mihály szerk.: Hang és szö-veg. Költészettöréneti kérdések a lírai modernségben. Bp., Osiris Kiadó, 2003. 26–61.

Tolcsvai Nagy Gábor, Kognitív szemantika, Nyitra, Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 2010.

Tolcsvai Nagy Gábor, Bevezetés a kognitív nyelvészetbe, Bp., Osiris Kiadó, 2013.

133 Kognitív metaforaértelmezés Petőfi Sándor szerelmes verseiben

Szövegkiadások:

Petőfi Sándor összes költeményei 1847: kritikai kiadás, kiad. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai, 2010.

Petőfi Sándor összes költeményei: 1845. augusztus – 1846: kritikai kiadás, kiad.

Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai, 2003.

Petőfi Sándor összes költeményei: 1844. szeptember – 1945 július: kritikai kiadás, kiad. Kiss József et. al; szerk. Kerényi Ferenc, Bp., Akadémiai, 1997.

Petőfi Sándor összes költeményei: 1844. január-augusztus: kritikai kiadás, kiad.

Kiss József, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán, Bp., Akadémiai, 1983.

Petőfi Sándor összes költeményei: 1838-1843: kritikai kiadás, Bp., Akadémiai, 1973.

Függelék

Az elemzett versek jegyzéke A virágnak megtiltani nem lehet…(1843)

Minek nevezzelek? (1848) A szerelem (1847) Ez a világ amilyen nagy… (1844) A szerelmes tenger (1846 április)

Juliához (1846)

Költői ábránd volt, mit eddig érzék (1846) Szerelemvágy (1845)

Szerelemnek lobogója…(1845) Szerelem vándorai (1844) Szerelmem zúgó tenger… (1844) K. J. kisasszony emlékkönyvébe (1846)

Szerelemnek rózsafája… (1848) Szerelmes vagyok én (1846) Nehéz, nehéz a szivem… (1846)

Szeretek én… (1846) Szeretlek én, szeretlek téged… (1848)

Szeretlek, kedvesem! (1848) Szép vidéknek szépséges leánya… (1845)

Szerelemnek rózsákkal (1846)