10 Pszichológusok
11.2. A megfelelô dokumentáció
A bántalmazás dokumentálása az áldozat számára életmentô lehet, az egészségügyi dolgozónak pedig köte-lessége. Az alább ismertetendô látleletre és a fényképekre is igaz, hogy a vizsgálatot bántalmazás gyanúja esetén 1—3 napon belül meg kell ismételni, és az újabb eredményeket is dokumentálni kell, mivel számos sérülés a keletkezése idején nem vagy nem teljes terjedelmében látható, míg pár nap múlva igen.
11.2.1. Látlelet fizikai erôszak esetén8
A látlelet orvosi nyilatkozat, melyben az orvos leírja a páciens vizsgálata során általa közvetlenül megfi-gyelt fizikai és pszichés tüneteket, vagy azok hiányát.
Ez az irat a késôbbiekben a páciens számára igen fontos lehet, mivel annak alapján eljárást tud — illetve annak hiányában esetleg nem tud — indítani az ellene erôszakot elkövetôvel szemben. Míg a látlelet fel-használása nem kötelezô (sôt, nem is feltétlenül szükséges) feltétele az eljárás indításának, nagyon sok erôszaktúlélô találkozik azzal a hatósági gyakorlattal, hogy látlelet hiányában még feljelentését/bejelentését sem veszik fel. A látlelet objektív bizonyítási eszköz, melynek ismeretében a hatóságok eldönthetik a további lépéseket.
A látlelet felvehetô az érintett kérésére vagy kötelezô módon, ha a sérülés súlyos.
Mindkét esetben kiadható az áldozatnak, vagy az eljárás során a hatósághoz továbbítható közvetlenül a kórházból.
Amennyiben az áldozat a látleletet szeretné megkapni, az Magyarországon pénzbe kerül. Ezt az áldo -zatok gyakran nem tudják kifizetni. Fontos, hogy a vizsgálatot ez esetben is alaposan végezze az orvos, hogy a látleletet pontosan ki tudja állítani, ha a késôbbiekben az áldozat eljárást indít, és a rendôrség, vagy más nyomozó hatóság a látleletet hivatalból kikéri. Feltétlenül tájékoztassa az áldozatot annak lehetôségérôl, hogy a látleletet a hatóság is ki tudja kérni, nem kötelezô neki kifizetni és magával vinni. A látleletnek olvashatónak, pontosnak, részletesnek és nem egészségügyi dolgozó számára is érthetônek kell lennie, különben az erôszak elleni fellépés céljának nem felel meg. A kiadott látleletrôl a kórháznak másolatot kell ôriznie. A látleletnek kellôen részletesnek kell lennie ahhoz, hogy feladatát betöltse. Ez a feladat nem más, mint a tények és a sérülések teljes körû és alapos dokumentálása, ami hozzájárulhat, hogy az erôszak áldozata jogorvoslatban részesüljön, és ezzel biztonsága a továbbiakban garantálható legyen. Az interper-szonális erôszak esetén hasznosnak tartott látleletre a függelékben nyújtunk mintát.
11.2.2. Látlelet szexuális abúzus esetén
Annak ellenére, hogy a szexuális erôszak elkövetôinek nagy része az áldozat partnere (vagy volt partnere), a házasságon vagy párkapcsolaton belüli szexuális erôszak szinte egészen mostanáig teljes tabu volt, létezését nemcsak tagadták, de sok országban a jog fogalmilag is kizárta. (Magyarországon 1997 óta bün-tethetô a házastársa ellen nemi erôszakot elkövetô személy.) A párkapcsolati erôszak áldozatainak jelen-tôs hányada szexuális erôszakot is elszenved a partnerétôl. Az ilyen erôszak feltárása különösen nehéz lehet, ha — és ez az esetek többsége — a páciens nem nemi erôszak miatt fordul az orvoshoz.
Ha a szexuális erôszak kivizsgálásához nincsenek meg a szükséges ismeretek és feltételek az adott ren-delôben, intézményben, helyesebb az áldozatot a megfelelô felszereléssel, és igazságügyi jogosítványokkal ellátott intézménybe irányítani, megadva számára a szükséges felvilágosítást azzal kapcsolatban is, mire fi-gyeljen oda a bizonyítékok megôrzése végett. A helytelenül felvett látlelet nemi erôszak esetén elle-hetetlenítheti a sikeres eljárást.9
11.2.2. Látlelet szexuális abúzus esetén
Egészségügy
8 A látleletre vonatkozó ismeretekrôl bôvebben lásd: NANE Egyesület és Patent Egyesület:
http://nokjoga.hu/erintetteknek/latlelet.
A pácienssel folytatott beszélgetést minden esetben türelmesen, tisztelettel, hibáztatása nélkül és szavainak hitelt adva kell lefolytatni. Ehhez a jelen útmutató ajánlásain kívül további ajánlások olvashatók például az Egészségügyi Világszervezet által kiadott protokollban10.
11.2.3. Fényképes dokumentáció
A fényképes dokumentáció egyelôre sajnos csak ritkán szokta részét képezni a dokumentációnak. Ezért az alábbi ismertetô a jobb gyakorlat kialakítását szolgálja:
1. Kérje a beteg írásos hozzájárulását fényképek készítéséhez (ehhez használhatja például a függelék-ben található formanyomtatványt), és magyarázza el, hogy a képek fontos bizonyítékként szolgálhat n ak.
2. Emlékeztesse, hogy a képek felhasználásáról késôbb ô maga fog dönteni.
3. Amennyiben a képek elkészítése után visszavonja a hozzájárulását, az elkészült képeket oda kell neki adni, az eredetiket pedig törölni kell bármely adathordozóról.
4. A fényképeket a vizsgálat megkezdése elôtt kell elkészíteni.
5. Színes képeket kell készíteni, amelyeket lehetôleg azonnal a dokumentációhoz kell csatolni.
6. Amennyiben a sérült maga hoz képeket, akkor azokat kell a dokumentációhoz csatolni, ha nyilván-való, hogy a képek róla készültek.
7. A test nagyobb területét és a sérült tesztrészeket is le kell fényképezni a sérülések helyének és kiter-jedésének azonosíthatósága érdekében.
8. A sérülések mellé helyezett tárgy segíti a sérülés kiterjedésének bemutatását.
9. Az arc sérüléseirôl is készüljön kép.
10. A fontosabb, súlyosabb sérülésekrôl legalább két kép készüljön.
11. A képeken tüntesse fel a kép készítésének dátumát, a beteg nevét, a sérülés helyét, a kép készítôjének nevét, és a tanúk nevét. Mindezt a kép elkészülte után a lehetô leghamarabb el kell végezni.
12. Helyezze a képeket biztonságos helyre, és biztosítsa, hogy illetéktelenek nem férhetnek hozzá.
11.2.4. Testtérképek
A testtérképek szintén a pontos dokumentációt szolgálják. Segítségükkel a sérülések helye és típusa pon-tosan jelölhetô, valamint keletkezésük eltérô ideje is jelezhetô. A sérülések dokumentálásakor fel kell tüntetni minden sérülést, és lehetôleg meg kell adni, milyen jellegûek (pl. harapás, szorítás, égetés stb.).
Különös figyelmet kell fordítani a fojtogatás nyomaira. Ezt a sérülésfajtát annak ellenére ritkán tünteti fel az egészségügyi munkatárs, hogy a családon belüli erôszak során rendkívül gyakori, és potenciálisan minden esetben halálos, illetve további súlyos károsodásokat okozhat (PTSD, gége, légcsô, nyelôcsô ká ro -sodás stb.). Nem szabad megfeledkezni a haj által takart fejsérülésekrôl, valamint az intim testrészeken okozott sérülésekrôl sem. (Ez utóbbiak a bántalmazásnak gyakran éppen azért célpontjai, mert a bántal-mazó számít rá, az áldozat szeméremérzetbôl nem számol be az e testrészeit ért erôszakról, és azok mindig ruhával takartak.) A bántalmazás rendkívül gyakran károsítja a fogat, fület, dobhártyát, gerincet, és a melle ket. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a nôk elleni párkapcsolati erôszak a nôk köré -ben világszerte a vezetô halálozási ok a gyilkosságok és a bántalmazás által elszenvedett sérülések okozta testi és lelki megbetegedések miatt (pl. daganatos megbetegedések a rendszeres ütlegelések köve t kez -tében, öngyilkosság a bántalmazás okozta lelki betegségek, illetve a menekülés lehetetlensége miatt stb.).
A rokkanttá válásnak is gyakran bántalmazás az oka (pl. a gerincsérülések jellemzôen vezetnek ide). Mind -ezek miatt az egészségügyi intézmény felelôssége rendkívül nagy a pontos és részletes dokumentálásban, melynek nagy szerepe van a további sérülések, megbetegedések megelôzésében, és abban, hogy az áldozat mielôbb biztonságba kerülhessen.
A függelékben található testtérképek és szájüregtérképek segíthetik a pontos dokumentálást.
11.2. A megfelelô dokumentáció
9 Lásd errôl részletesebben http://nokjoga.hu látleletrôl szóló ismertetôjének 4. pontját.
10 WHO (2003).
A Módszertani útmutatóban összegyûjtött és megfogalmazott ajánlások természetesen nem bírnak köte -le zô erôvel. Minél szé-lesebb körû felhasználásukban azonban bízunk, mivel meggyôzôdésünk, hogy az el-lá tórendszerben és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek nagy részének célja egyezik az útmutató kidolgozóinak céljával. Ez a cél a bántalmazottak jogvédelmének és biztonságának fokozása, legyenek az áldozatok felnôttek vagy gyermekek.
Az útmutató oldalai, dokumentummintái szabadon fénymásolhatók. Kérjük a felhasználókat, hogy fel-használás esetén a forrást jelezzék. Visszajelzéseket örömmel veszünk az info@nane.hu címen.
Amennyiben szeretne bekapcsolódni a Módszertani útmutatót kidolgozó szakmai munkacsoport munká -jába, szívesen vesszük jelentkezését az info@nane.hu e-mail címen. Ha a Módszertani útmutatóáltal képviselt, az áldozatok biztonságát szem elôtt tartó elveket megvalósító képzésre vagy szakmai segítségre van szüksége, szintén fordulhat hozzánk bizalommal.
Munkájához sok sikert kívánunk!
A Szakmai Munkacsoport tagjai, NANE Egyesület,
Patent Egyesület Budapest, 2012. április