valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
258. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a a következõ 27. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„27.Munkaviszony jellegû jogviszony:minden olyan, munkaviszonynak, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszonynak, szolgálati viszonynak nem minõsülõ jogviszony, melyben a munkaviszonyra jellemzõ tartalmi elemek meghatározó jelleggel érvényesülnek. Munkaviszonyra jellemzõ tartalmi elemek különösen: a folyamatos és személyes munkavégzési jelleg, a rendszeres díjazási jogosultság, a rendelkezésre állási kötelezettség, az alá-fölé rendeltségi viszony (betagozódás a szervezeti hierarchiába), az irányítási, utasításadási és ellenõrzési jog (vezetõi jellegû jogviszony esetén), a munkavégzés idõtartamának, a munkaidõ beosztásának meghatározása, a munkavégzés helyének megjelölése, a munkaeszközök és nyersanyagok, valamint a munkavégzés egyéb feltételeinek biztosítása.”
259. § A Kkt. 9. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)
„e) a 70 év feletti kamarai tag könyvvizsgálóknak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység szüneteltetésének engedélyezéséért”
(indított kamarai hatósági eljárásért.)
260. § A Kkt. 9. §-a után a következõ 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A közérdeklõdésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minõségellenõrzése esetében hozott elsõfokú döntés ellen az ügyfél a miniszternél fellebbezhet. A fellebbezés során a 8–9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kamara elnöksége helyett a minisztert, és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlája helyett a miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett számláját kell érteni.”
261. § A Kkt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Kérelem alapján minõsítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minõsítés megadása iránti kérelem benyújtását megelõzõ 5 éven belül)
„a) legalább három éven át a minõsítésnek megfelelõ tevékenységet végzõ (IFRS minõsítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenõrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy”
262. § A Kkt. 54. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) A kamara a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire, elsõdleges szempontjaira, a díjtételek alsó határaira ajánlást adhat ki.”
263. § A Kkt. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„84. § Az OKKT jogosult ellenõrizni a szakképzõ helyen folytatott okleveles könyvvizsgálói képzést.”
264. § A Kkt. 89. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„89. § (1) Az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési ideje legfeljebb 5 naptári év, az összes vizsga teljesítését is beleértve. A képzési idõ kezdõ napjának az okleveles könyvvizsgálói képzési program keretében szervezett tanfolyami képzés indításának napja minõsül.
(2) A képzési idõ kérelemre egy alkalommal – 1 év idõtartammal – meghosszabbítható. A kérelem tekintetében a kamara oktatási bizottsága jár el.”
265. § A Kkt. 90. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az okleveles könyvvizsgálói képzés fõbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]
„f) számviteli információs rendszerek,”
266. § A Kkt. 120. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A 119. § a)–f) pontja szerinti tisztségviselõvé a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltetõ, 70 év alatti kamarai tag könyvvizsgáló választható.”
267. § A Kkt. 140. § (1) bekezdésében a „9” szövegrész helyébe „legalább 7, legfeljebb 9” szöveg lép.
268. § A Kkt.
1. 2. § 13. és 14. pontjában, 4. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, 34. § (1) bekezdésében, 35. § a) és g) pontjában, 73. § (3) bekezdésében, 76. §-ában, 98. § (1) bekezdés c) pontjában, 102. §-ában, 105. § (2) bekezdésében és 180. § (4) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
2. 2. § 20. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
3. 15. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Alkotmánya,” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény és” szöveg, 4. 68. § (1) bekezdésében az „engedélyezett a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „engedélyezett
Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaságban hatályos” szövegrész helyébe a „Magyarországon hatályos”
szöveg,
5. 75. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 6. 79. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, 7. 91. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg, lép.
269. § A Kkt. a következõ 208/C. §-sal egészül ki:
„208/C. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 9. § (2) bekezdése e) pontját a 2012. január 1-jét követõen benyújtott kérelmekre vonatkozóan kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 9/A. §-át a kihirdetés napját követõen benyújtott fellebbezések esetében kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 89. §-át a kihirdetést követõ napon folyamatban lévõ, valamint az azt követõen induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel módosított 90. § f) pontját a 2012. január 1-jét követõen induló okleveles könyvvizsgálói képzési programok esetében kell alkalmazni.”
270. § Hatályát veszti a Kkt. 81. § (1) bekezdésében, 85. § (2) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 94. § (3) bekezdésében, 95. § (2) bekezdésében a „– az OKKT egyetértésével –” szövegrész, a Kkt. 142. § (1) bekezdésében a „– a kamara oktatási bizottságának egyetértésével –”
szövegrész.
18. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
271. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) A létrehozni kívánt gazdasági társaságnak a társasági szerzõdésben kijelölt vezetõ tisztségviselõi a létrehozni kívánt gazdasági társaság cégbejegyzéséig annak nevében és javára járnak el, az elõtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárásban az adószám megállapítását követõen a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fûzött „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldattal kell jelezni. Az elõtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztása esetén a megkötött jogügyletek – ha a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be – az alapítók által együttesen megkötött ügyleteknek minõsülnek.
(3) Az elõtársaság üzletszerû gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság adószámának megállapítását követõen folytathat azzal, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet.”
272. § A Gt. 133. §-a a következõ szöveggel egészül ki:
„Az osztalékelõleg fizetése során a közbensõ mérlegben foglaltakat a közbensõ mérleg fordulónapját követõ hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelõleg a mérleg fordulónapját követõ hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethetõ.”
273. § A Gt. 221. § (1) bekezdése a következõ szöveggel egészül ki:
„Az osztalékelõleg fizetése során a közbensõ mérlegben foglaltakat a közbensõ mérleg fordulónapját követõ hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelõleg a mérleg fordulónapját követõ hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethetõ.”
274. § A Gt. 311. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„311. § (1) A nyilvánosan mûködõ részvénytársaságoknál legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyûlés az igazgatótanács, illetve ahol felügyelõbizottság mûködik, a felügyelõbizottság független tagjai közül választja.
(2) Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(3) Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
b) a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatának nyomon követése;
c) javaslattétel a könyvvizsgálóra és díjazására;
d) a könyvvizsgálóval megkötendõ szerzõdés elõkészítése, az alapszabály felhatalmazása alapján a részvénytársaság képviseletében a szerzõdés aláírása;
e) a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és függetlenségi elõírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttmûködéssel kapcsolatos teendõk ellátása, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül a részvénytársaság részére nyújtott egyéb szolgáltatások figyelemmel kísérése, valamint – szükség esetén – az igazgatótanács vagy a felügyelõbizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
f) a pénzügyi beszámolási rendszer mûködésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére;
g) az igazgatótanács, illetve a felügyelõbizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelõ ellenõrzése érdekében; valamint
h) a belsõ ellenõrzési és kockázatkezelési rendszer hatékonyságának a figyelemmel kísérése.
(4) Az alapszabály és külön jogszabály további feladatokat utalhat az audit bizottság hatáskörébe.”
19. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
275. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) Második Része a következõ III. fejezettel és a következõ 56/A. §-sal egészül ki:
„III. Fejezet
A KÖZÉRDEKLÕDÉSRE SZÁMOT TARTÓ BIZTOSÍTÓRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK
56/A. § (1) Közérdeklõdésre számot tartó biztosítónak minõsül a nyilvános részvénytársasági formában mûködõ biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelõzõ üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.
(2) A közérdeklõdésre számot tartó biztosítónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és mûködtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában mûködõ biztosító esetén ahol a Gt.
részvénytársaságot és közgyûlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti biztosítót és annak legfõbb szervét kell érteni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklõdésre számot tartó biztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklõdésre számot tartó biztosítónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”
(2) A Bit. 110. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„110. § (1) A biztosító kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A biztosító kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási terméke adatszolgáltatásának szabályait a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.”
(3) A Bit 235. §-ának a következõ i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„i) a biztosító kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) A Bit. 235/A. §.-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„235/A. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a technikai kamatláb legnagyobb mértékét rendeletben állapítsa meg.”
276. § A Bit. 173. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„173. § A független biztosításközvetítõ köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követõ ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni.”
20. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
277. § A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) IX. fejezete a következõ alcímmel és 69/F. §-sal egészül ki:
„A közérdeklõdésre számot tartó hitelintézetre vonatkozó elõírások
69/F. § (1) Közérdeklõdésre számot tartó hitelintézetnek minõsül a nyilvános részvénytársasági formában mûködõ hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelõzõ üzleti évben a mérlegfõösszeg meghaladta az ötszáz milliárd forintot.
(2) A közérdeklõdésre számot tartó hitelintézetnek a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és mûködtetnie, figyelemmel arra, hogy nem nyilvános részvénytársasági formában mûködõ hitelintézet esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyûlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti hitelintézetet és annak legfõbb szervét kell érteni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklõdésre számot tartó hitelintézet rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklõdésre számot tartó hitelintézetnek ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.”
278. § Hatályát veszti a Hpt. 66. § (8) bekezdése.
21. A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
279. § A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény VI. fejezete helyébe a következõ rendelkezés lép:
„VI. Fejezet
A KÖZÉRDEKLÕDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ ELÕÍRÁSOK
62. § (1) Közérdeklõdésre számot tartó kibocsátónak minõsül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.
(2) A közérdeklõdésre számot tartó kibocsátónak a Gt. 311. §-a szerinti audit bizottságot kell létrehoznia és mûködtetnie, figyelemmel arra, hogy a nem nyilvános részvénytársasági formában mûködõ kibocsátó esetén ahol a Gt. részvénytársaságot és közgyûlést említ, ott az (1) bekezdés szerinti kibocsátót és annak legfõbb szervét kell érteni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közérdeklõdésre számot tartó kibocsátó rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Gt. 311. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és a testület ellátja a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat. A közérdeklõdésre számot tartó kibocsátónak ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el a Gt. 311. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.
(4) E § rendelkezéseinek alkalmazása során a befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelõje minõsül.”
22. A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
280. § A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tõke- és biztosítási piac szabályozásáért felelõs miniszter, hogy)
„c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek, az Alap kezelésének és az Alap kezelõje eredményelszámolási szabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
281. § (1) A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjármûvek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzõdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).”
(2) A Gfbt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2) Ha a jármûnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenõrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjármûre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyzõ a külön jogszabályban meghatározott módon – az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelõen mentesített gépjármûvek kivételével – a gépjármûvet kivonja a forgalomból.”
(3) A Gfbt. 54. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a káreseményben részes gépjármû a káresemény idõpontjában az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelõen mentesített volt, az Információs Központ a mentesített gépjármû által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végzõ szerv nevét és elérhetõségét a megkeresõvel közli.”
(4) A Gfbt. az 57. §-t követõen a következõ fejezettel és 57/A. §-sal egészül ki:
„V. Fejezet
ÁLLAMI GÉPJÁRMÛVEK MENTESÍTÉSE
57/A. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerzõdés megkötésének kötelezettsége alól azon gépjármûvek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezetõ miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelõs miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített.
(2) A vagyonkezelésért felelõs miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott gépjármûvek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelõzõen meghozatalra kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülõ gépjármûvekkel kapcsolatos jövõben bekövetkezõ károk rendezésérõl, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetérõl, amelynek keretében
a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjármûvek jegyzékét, illetve biztosítani kell a mentesített gépjármûvek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára,
b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjármûvek által az okozott károk rendezését és megtérítését végzõ szervet,
c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjármûvek által az okozott károk rendezését és megtérítését végzõ szerv a Belsõ Szabályzatban foglaltaknak megfelelõen teljesíteni tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjármûvek igazolóeszközzel legyenek ellátva.
(3) A miniszter a mentesítést megelõzõen közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjármûvek jegyzékét, a mentesített gépjármûvek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végzõ szerv nevét és elérhetõségét.
(4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet – a külföldi nemzeti iroda, illetve kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján – a kárt megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége megtérítését követelheti – a Belsõ Szabályzatban foglalt feltételek szerint – a mentesített gépjármû üzemben tartójától.”
(5) A Gfbt. 69. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a kormány tagja, hogy rendeletben megállapíthassa a biztosítási kötelezettség alól mentes gépjármûvek körét, ezek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, gépjármûvek által okozott károk megtérítését és rendezését végzõ szerv kijelölését, a szerv mûködésére vonatkozó szabályokat és a mentesített gépjármûvek igazolóeszközzel történõ ellátására vonatkozó szabályokat.”
(6) A Gfbt. 70. §-a a következõ h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK irányelve a a gépjármû-felelõsségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenõrzésérõl.”
VII. FEJEZET
AZ ADÓZÁS RENDJÉRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK