II. Erdélyben. Az erdélyi kármentesítés külön lapot képez
5. A magyar gabonakereskedelem fejlődése, tekintettel múltjára
ki-AZ OROSZ GABONAKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE A JELENIG· 9 1
zárólag zsidó kézben lévén — megtette a magáét, hogy a köz-bizalom megingattassék.
Máskép állanak a beviteli viszonyok. Az orosz délnyugati vasút az éjszaki forgalomban leghosszabb vonalaival lévén érde-kelve, mindent elkövet, hogy a Pétervár illetőleg Moszkva-Varsó-Bécs-Triesti vonallal, majd a liibeck-libau-szentpétervári vonallal versenyre kelhessen. E vonalán, a tömeges árúszállítmányokra bámulatos olcsóságú tételeket állapított meg, úgy hogy
I . oszt. á r ú I I . oszt. Ü L oszt. I V . oszt.
Odessától Sz.-Pétervárig 70 kop. 60 k. 50 k. 45,33-04 k.
Odessától Moszkváig... 7918/ioo » 50-56 » 40'40 kop.
szállíttanak pudonként. Ily körűiményekkel szemben az export sokkalta kedvezőtlenebb a bevitelnél.
Összevetve az eredményeket, látjuk hogy a bárom kiviteli főirány közül : az éjszaki tengeri 18 millió mm. átlaggal szerepel.
A fekete tenger jelzett forgalmából a Galacz felé irányuló forga-lom 10 millió métermázsával szerepel, s így az odessa-azowi for-galomnak majdnem % része, közvetlenül felénk gravitál. Roma-nia, Bessarabia, újabban Bulgária s az Alduna vidéke mindinkább az odessai súlypont köré tömörülnek s ha a feldolgozó : őrlési irány lépést tartana a rohamos productióval, nem átallanók Odessa győzelmét biztosra venni. S éppen Odessa középponti helyzete teszi kívánatossá, liogy annak gabonaforgalma via Buda-pest vezettessék, nem pedig mint most via Podwoloczysk, mely út-irány teljesen elkerüli hazánkat. Ez az a második fővasút, melyre Erdélynek, Magyarországnak egyaránt szüksége van, melyet 1871 óta sürgetnek Czernowiczban, Beszterczén, Kolozsvártt.
Lássuk most ezzel szemben a hazai állapotokat.
5. A magyar gabonakereskedelem fejlődése, tekintettel
termel-92 DR. THAI.LÓCZY LAJOS.
tek, majd magában az országban fejlődött, kivált a vizi s a régi római útak mentén élénk kereskedés. A X I . s X I I . század folya-mában a szomszéd német·, cseh és görög kereskedők Magyaror-szág nyersterményeiben s állattenyésztésében jövedelmező üzlet-alapot láttak. A gabonakereskedelem történetére nézve csak egy körülményt említhetünk föl ez évszázadokban, hogy nálunk is érvényre jutott . az a nyugateurópai elv, mely a gabona ki- s be-vitelét a király engedelmétől tette függővé s mely részben a leg-újabb korig érvényben volt. Ugyanis az akkori fejletlen mezőgaz-dasági viszonyok közt gyakran megesett, hogy jó termés esetén még a vetőmagnak valót is eladták, s az akkoriban gyakori éhség al-kalmával drágán kellett azt meg visszavásárolni, mit a rosz közle-kedés még súlyosbított. Királyi engedelem kellett ahhoz, hogy valaki a saját hasznára vásároljon gabonát, engedély, hogyha a maga szükségletére vett. Kivált Dalmáczia s Olaszország meg a dunántúli vidék állottak élénk egybeköttetésben.*) Erdély piaczát a havasaiföldön s Magyarország éjszakkeleti részén lelte, Felső-Magyarország a szomszéd lengyelekkel s távolabbi oroszokkal kereskedett, a Duna a déllel s Németországgal közvetített.
Az Anjouk alatt szabályozzák városaink kereskedelmi viszo-nyait, javúlnak útjaink, ekkor jelöltetnek meg az egyes kereskedési állomások. Buda kereskedelmileg mindinkább magához keríti az alföldi s nyugati forgalmat. A csehországi forgalom a jablunkai szoroson át Nagy-Szombatnak s onnan Farkashidán, Semptén át Esztergomnak, Budára tart.**) Az útak biztosítására, a főbb he-lyeken várakat, váracsokat emelnek s a kereskedők előnyeit szá-mos privilégium biztosítja. Ugyancsak Zsigmond alatt nagyobb területre terjed a kereskedés, ekkor vesz nagyobb lendületet a kolozsvári s a szász kereskedelem.***)
A XY. század folytán, kivált Mátyás hadjáratai tömérdek élelmezést kivántak. Mátyás részint a haddal megtámadott orszá-gok népén vette meg az élelmet, részint pedig pénzen. Olaszország magasabb culturája megengedte a kivitelt; Mátyás több ízben segített olasz gabonával magán. így 1466-ban kéri Ferdinánd nápolyi királyt, engedje meg, hogy Boszniába küldendő serege
*) A n j o u k o r i Dipl. Emlékek. I. kötet. 123., 125., 127., 157. 11.
**) U. o. 343. 1. _
***) J a k a b E. Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. I. 107. 1.
A MAGYAR GABONAKERESKEL). FEJLŐDÉSE. TEK. MÚLTJÁRA. 10]
számára — e tartomány nagy szűkében levén a gabonának — Apulia, Abruzzo és Calabriából szállíthassanak gabonát.*) Má-tyás idejében az ország már nagyban kivitelre termelt. Az erdé-lyi szász székek oly nagy mennyiségben exportáltak Havasföldre, hogy ők maguk árpából, kölesből és. zabból sütöttek kenyeret.
Mátyás tehát megparancsolta, hogy a gabonakivitele büntetés terhe alatt tilos.**)
A XVI. és XVII. század fluctuatioi hazánkat, úgy politi-kailag, mint gazdaságilag is bárom területre osztották. A dunántuli vidék és éjszaknyugati Magyarország termése az ausztriai örökös tartományokban talált vevőkre, az Alföld, — mint az az Akadémia kiadta Török-magyarkori emlékek számos adataiból kiderül — elég jövedelmes kereskedést folytatott a török birodalommal. A terményüzletet itt leginkább görögök és ráczok közvetítették, kiknek számos bajójuk járt a Dunán és Tiszán. Az úgynevezett Bánát folytonos barczok és a népesség megfogyása következtében ugaron maradt s a X V I H . század közgazdasági törekvései leg-inkább e vidék gyarmatosítása körűi összpontosulnak. Erdély és az Erdélyhez tartozó magyarországi megyék egyfelől a Havas-alfölddel és a déldunai részekkel, másfelől pedig Lengyelország-gal folytatnak kereskedést. E bárom külön termelési terület a X V I I I . században sőt némi részben a XlX-ikben is megtartotta ez irányzatot s csak a legújabb idők közlekedési politikája
alakí-tott Magyarországból egységes termelő arealet. . A török hódoltság megszűnését követi a ítákóczi-harcz,
melynek küzdelmei nem váltak a békés fejlődést kívánó kereske-delem javára. Nagyobbszerű gabonakivitelről szó sincs: sőt ellen-kezőleg nekünk szállítottak gabonát. Egyetlen jövedelmező üzlet:
a hegyaljai borkivitel, mely Lengyel- és Oroszországban igen jó piaczra talált.
G-abonapiaczunk történetében az állandó katonaság felállí-tása nagy fordulat. Addig az egyes ezredek élelmezték magukat liszttel, kenyérrel, s hogy mily méltányos módon, arról elég han-gosan beszél a XVI. és X V I I . századbeli jobbágy nyomora. 1715 után állandó proviant-magazin-ok állíttattak az ország egyes városaiban, bol azoknak elővételi joguk vala s előbb mindig a
*) H a z a i O k m á n y t á r I I I . 418. ].
**) Teleki J . H u n y a d i a k k o r a . X I . 408.1.
94 DR. THAI.LÓCZY LAJOS.
katonaság élelmezésére való gabona határoztatott meg, azután engedték meg a kivitelt.
Hl. Károly alatt a dunántúli megyék erősbödni kezdtek.
Triest és Fiume kikötői magyar gabonát szállítanak Olaszor-szágba, Spanyolországba. Az alföldről a Dunán fölfelé Bécsnek nagyszámú bárka szállít gabonát. *) Ez időben fejlődik ki az a szoros közgazdasági nexus hazánk s az örökös tartományok közt, mely a magyar gabona szabad kivitelét gátolta s első sorban szol-gailag a bécsi piaczra utalja. Még csak Lengyelország szomszédos része volt, mely néha az éjszakkeleti megyékből fedezte szükség-leteit.**) Valamint ma a tarifák: akkor a sok közbenső vám, a nagyfuvarosok drága bére, az utak rosszasága, de kivált az állami harminczadok zsarolásai nagy akadályai voltak a gabonaüzlet-nek. Számtalan a panasz e részben. ***)
Leginkább a már rég művelés alatt álló területek vesznek részt a forgalomban; az alvidék, melynek egyes részeiben a búza-forgalom még a XVII. században is csekély szerepet játszik, -(-) csak később lesz ismét termelési területté. Magyarországnak úgy-szólván gazdasági meghódítása a XVIII. században történik; az úrbéres művelők számát, a porták száma mutatja:
1723 volt az adózó telek . 5457
1724 » » » » 54951/4
1729 » » » » 53871/4
1733 » » » » 5456
1760 » » » » 6369
1792 » • » » » 6426
1847 » » » 6502
Az alföld megtelepülése erre az időre esik, s látjuk, hogy az u. n. Bánság, melyen a felség az úr, szűz területével a rablógaz-dálkodás daczára, hatalmas részt vesz a forgalomban, a nélkül, hogy az adózó telkek száma valami nagyon szaporodnék. így a kivitel 1780—3-ig:
B ú z a Bozs és kétszeres Á r p a Z a b
1780-ban: 765,000 frt. 379,000 frt. 123,000 frt. 152,000 frt.
1781-ben: 428,000 » 428,000 » 208,000 » 221,000 » 1783-ban: 999,922 » 649,600 » 237,000 » 356,000 »
*) Orsz. L e v é l t á r canc. oszt. 1732. nro. 74.
**) U. o. 1734. Sárosból, nro. 13.
***) U. o. 1735. n r o 121.
f ) Pesty F r . : A szörényi bánság és Szörény vniegye tört. 443. 1.
A MAGYAR GABONAKERESKEL). FEJLŐDÉSE. TEK. MÚLTJÁRA. 10]
A X V H I . század vége felé a termény kivitel kedvezőbb arányt mutat, sőt a lisztkivitelis 1780-ban 1.054,000 frt értékben van feltűntetve. *)
Mária-Tkerézia idejében is a gabnakereskedést nagyban be-folyásolta a katonai élelmezés. Az 1771. év jó esztendő volt, Cseh-országban nagy az inség, úgy hogy a cseh rendek 1 millió forint inség-kölcsönt engedélyeztek gabona vasárlásra. A katonai éléstárak meg annyi búzát vettek össze, hogy 387,871 mázsa fö-löslegök maradt, melyet jó áron Morvába ők maguk adtak el. A gabonaszállitmányok hatósági kisérő levéllel küldettek a határig s a kivitel irányát minden egyes esetben a cancellaria hagyta jóvá.
Törökországba példáúl a bőtermésű alvidék 1771-ben nem szál-líthatott, hanem kénytelen volt a hosszú dunai úton Ausztriába vinni gabonáját. **) A fuvarbér mázsánként 2 krra ment, egy-egy mértföldre, mi az akkori viszonyokat tekintve elég drága.
Mária-Therézia alatt nyittatott meg a Száva felé az ozályi és bródi országút, Fiume illetőleg Károlyváros felé a Karolina út, ***) s így végre a tenger felé szállítás könnyebbé vált.
A múlt század egyik vétke: az erdőirtás. A felvidéken, je-lesül a bánya-városokban büntetlenül égették fel a sok fát-szeszet égetvén a többnyire zsidó gabnakereskedők, úgy hogy a bánya-városok szükségletéről a kanczellária óvintézkedésekkel kénytelen gondoskodni.f )
1774-ben a kanczellárián s a birodalmi gazd. tanácson már érzik II. József szabadabb felfogása. 1772—5. jó esztendők valának, s a magyar gabonakivitelét nemcsak az örökös tar-tományokba, de délre s via Fiume-Triest Anglia felé is enge-délyezik. f f )
Belga kereskedők tudakozódnak magyar termelők felől;
jegyzéküket a m. helytartótanács meg is küldi, f f f ) Az állam is mindinkább érzi a mezőgazdaság fejlesztésének szükségét.
1770-*) Marczali H e n r i k : M a g y a r o r s z á g I. József k o r á b a n . I. k. 104.1.
és függelék.
**) Orsz. lev. Oanc. oszt. 1771. 5329. 5588. 5847/8. sz.
***) U. O. 1771 : 2395. sz.
t ) U. o. 1770 : 771. sz.
f f ) ü . O. 1772. 1 7 7 4 : 6460/3590. 1775 : 705. SZ.
t t t ) H e l y t a r t ó - t a n á c s lev. Idial. Yec. 1774. n r o 51.
96 DR. THAI.LÓCZY LAJOS.
ben már utasítják a megyéket: adjanak számot a termelés s a földmegművelés állapotáról. 1775-ben pedig gazdasági egyesüle-tek alakítására hívják föl az országlakosokat; Debreczen és Sop-rony már eleve is ily democraticus alapon »a gazdasági érdekek előmozdítása czéljából szervezendő« társulatok székhelyeiül jelöl-tetvén ki.*)