A logisztikai irányítás integrált adatfeldolgozó rendszere

Az adatok térben és idıben való eljuttatásához integrált adatbázis kezelés szükséges.

Elvben két megoldást alkalmazható:

• központi adatbáziskezelı rendszer közvetett adatbevitellel

• osztott adatbáziskezelı rendszer közvetlen adatbevitellel

Az elsı kiépítés esetében a logisztikai központ önálló lokális hálózattal rendelkezik. Itt tárolják a körzetre vonatkozó kapacitások, igények és feladatok adatait. Ezek a pillanatnyi adatok a termelık árukészleteibıl, a szállítók szállítókészségébıl, a vevık igényébıl állnak, melyek inputja fax-on, email-ben vagy telefonon is érkezhet, amit operátorok egy

kezelıfelületen rögzítenek. Nem minden esetben automatizálható a beérkezı adattömeg.

Ebben az esetben a számítógépes rendszer lényegében logisztikai elveken alapuló, integrált adatbázis kezeléssel végzett nyilvántartás.

A második kiépítés esetében a termelık, szállítók és fogyasztók lokális hálózatai össze vannak kapcsolva egy központi rendszerbe. Ebben az esetben a központi rendszerben nem kell tárolni az említett igény, kapacitás adatokat, hiszen a hálózat segítségével bármikor elérhetıek, hozzáférhetıek. A központi rendszerre ebben az esetben fıleg a vevıkkel való kapcsolattartás feladata hárul. Az anyagmozgató gépek a közvetlen adatbevitelnél saját adatrögzítı berendezéssel rendelkeznek, sok esetben a kezelı személyzetnek is utasításokat adnak és visszavárják azok teljesítését. Ebben az esetben az irányítás optimáló eljárásai is elıtérbe kerülnek.

A Tracking & Tracing rendszerek alkalmasak az áru és az ıket mozgató rendszerek folyamatos nyomon követésére és manapság már alapkövetelményként jelennek meg.

Ezekhez az alkalmazásokhoz elengedhetetlen a rakományok, megrendelések egyértelmő azonosítása megfelelıen kialakított kódrendszerekkel pl. egy- és kétdimenziós vonalkódok, traszponderek.

A logisztikai irányítás integrált adatfeldolgozó rendszere 4.5. Információs rendszerek mőködési elve

A logisztikai információs rendszerek alapvetıen hálózatos, kliens-szerver architektúrára épülnek. Képesek a teljes ellátási láncot a vállalati határok átlépésével átfogni. Általában minden vállalti informatikai rendszerre igaz, hogy egyidejőleg több felhasználó, a vállalatvezetés különbözı funkcióiban használja ugyanazt a többnyire osztott adatbázist. A rendszerintegrációt manapság modern eszközökkel „adatbusz” biztosítja, amely hatékonyabbá teszi a tetszıleges partnerek összekapcsolását.

4.5.1. Adatátviteli technikák

A mai napig nem létezik egységes adatátviteli szabvány és ehhez tartozó technológia. A hatékony integráció alapfeltétele, hogy az integrált információs rendszer kiépítésében érdekelt szervezetek ne önálló adatkommunikációs megoldásokat alkalmazzanak, hanem törekedjenek egy közös technikára az integrációs folyamatban. Az Electronic Data Interchage – EDI szabvány egy ilyen lehetıséget kínál a rendszerintegrátorok számára, amely a teljesen papírmentes adattovábbításra helyezi a hangsúlyt valamint több száz dokumentumtípust definiál pl. megrendelés, szállítólevél, számla, amivel egységes formát ad tisztán programok általi feldolgozáshoz.

4.5.2. Szabványosított jármő- és küldeménykövetı rendszerek

Az ilyen rendszerek lényege, hogy a helymeghatározó rendszerek által szolgáltatott adatokra támaszkodva képesek megjeleníteni a térben mozgó objektumok pillanatnyi helyzetét és mozgását a diszpécser központban. A jármőkövetı rendszerek tartalmaznak: egy szabványos helymeghatározó rendszert, hardver elemeket a diszpécser központban és a mozgó jármőveken, online követés esetén a mozgó jármővön elhelyezett mobilszámítógép által mőködtetett terminál és a diszpécser központ közötti kommunikációt megvalósító GSM rendszert, grafikus megjelenítés esetén rendelkeznek vektorgrafikus digitális térképpel is.

4.5.3. Integrált operatív szolgáltatások

A vállalatirányítási rendszerbe integrált operatív irányítási szolgáltatások magukba foglalhatják az összes olyan funkciót, amely a logisztikai rendszerek operatív üzemeltetése szempontjából felmerülnek és hozzájárulhatnak a megrendelések kezelési folyamatának hatékonyságnöveléséhez. Ezek a rendszerek lehetıséget nyújtanak arra, hogy a korábban különbözı szoftveres megoldások által kezelt funkciók optimalizálása egy egységes központosított adatbázis felhasználásával történjen meg. A rendszerek integráltsági fokát meghatározza az is, hogy milyen mértékben valósul meg a rendszerszintő integráció bizonyos operatív irányítási szolgáltatásokkal kapcsolatosan. Például a készletgazdálkodásnál az a cél, hogy biztosított legyen a termékszintő készletezési mechanizmus optimális mőködtetése. A szállításirányítás segítségére lehet egy olyan matematikailag optimált eljárással, ami segíti a jármőpark optimális mőködtetését. Olyan komissiózási rendszer kialakítása, amely a különbözı megrendelések kigyőjtését különbözı matematikailag optimalizált árukigyőjtési stratégiákkal biztosítja.

4.5.4. Adatbányászati technikák

A vállaltirányítási rendszerek alapvetı építıköve az adattárház. A logisztikai folyamatok napi szinten nagymennyiségő adatot „termelnek” amelyek eltárolására és feldolgozására csak speciális eszközök és technológiák alkalmasak. Adatbányászati eljárásoknak nevezzük azokat a módszereket, amelyek lehetıvé teszik a nagymennyiségő adatokon, több szempontot figyelembe vevı hatékony online adatelemzést. Ehhez úgynevezett multi-dimenzionális adatkezelı rendszert és ehhez tartozó speciális megjelenítı eszközöket használnak, amelyek biztosítják a különbözı vezetıi szinteken a rendszergazdák közremőködése nélkül is képesek legyenek az ıket érintı adatokhoz hozzáférni, azokat kielemezni, majd az analízis eredményét különbözı döntésekhez háttér információként felhasználni. Az adatbányászati eljárások segítségével a döntéshozók megpróbálnak közvetett információhoz jutni egy rendelkezésre álló adathalmazból, amelyrıl feltételezhetı, hogy rejtett információt hordoz. A legismertebb adatbányászati technikák: klaszteranalízis, döntési fa, nemlineáris regresszió, neurális hálók már korábban ismert eljárások. Klaszteranalízis segítségével egy adathalmaz egyedeit elıre megadott tulajdonságok alapján, hasonlósági alapon csoportokba lehet rendezni és a csoportok vizualizációja segítségével a jövıbeli viselkedésük megjósolható. Logisztikai rendszerekben az egyes vevık korábbi megrendelései sikeresen elemezhetıek klaszteranalízis segítségével, így meghatározhatóak olyan rejtett összefüggések, amelyek tudatában a jövıre nézve fontos vevıstratégiai döntések hozhatóak. A döntési fa módszer segítségével jól optimalizálhatóak és vizualizálhatóak többparaméteres rendszerek mérési eredményei. A regresszió már régen ismert eljárás a matematikában, amely idıben lejátszódó folyamatok jövıbeli elırejelzésére alkalmazhatóak. Ennek modernebb változata a neurális háló módszer.

4.6. Az integrált logisztikai információs rendszerek alkalmazásaival elérhetı gazdasági