A lövöldi monostor birtokai

878 A Miketinci Pál deáktól rövid időre kapott birtokok mind Zala megyében helyezkednek el.

879 Veszprém megyében található birtoka, a helyi nemesek és a szerzetesek már a monostor létezésének kezdeti időszakában összetűzésbe kerültek, ahogy arról már feljebb szó esett, de még a XV. században sem csitult a viszonyuk. 1451-ben az országnagyok okleveléből tudjuk meg, hogy a birtok tulajdonlásának kérdését már a kúria tárgyalta. HO II. 313. 197. sz. (= DL 66268.); ILA–KOVACSICS 1964. 92–93.

880 Csánki adatai szerint 1476-ban a szerzetesek tulajdonában volt, ám Németh Péter az első forrást csak későbbről ismeri. Az 1488. évi adólajstrom szerint a település tulajdonosai, a karthauziak, 16 forint adót fizettek, 1548-ban és a következő évben is a rend tulajdonában volt. NÉMETH 1993.; CSÁNKI III. 249.

BUNYITAI V.19. sz. 107. sz. (= DL 28340.) 377. Veszprém vármegye 1542. december 7-én összeállított rovásadó-összeírás szerint 8 portával rendelkeztek a karthauziak a településen, hasonlóan 1549-ben is.

A Dicalis conscritio több információt tartalmaz a birtokkal kapcsolatban. LUKINICH III. 92. sz.;MAKSAY 1990.

922.; BUNYITAI IV.119. sz.

881 Ma Városlőd része. A lövöldi monostor törzsbirtoka. ILA–KOVACSICS 1964. 388.

adomány I. Ferdinánd

882 Az 1549-es adóösszeírásban 2 telkük és egy zsellérük szerepelt. MAKSAY 1990.980.

883 Más néven Alsó-Ajka. Ma Ajra része. ILA–KOVACSICS 1964. 92.Hosszan elhúzódó per keletkezett a birtokrész miatt, ám mivel nem ismerjük annak kimenetelét, nem állapítható meg birtoklásának eredete sem.

884 Győr megyei települések, királyi birtokok voltak.

885 Nem tudjuk, mikor került Borsod, Polány, Etej és Endréd a karthauziakhoz, illetve milyen címen, viszont több perben megjelennek az Ajkai családdal és a bencésekkel kapcsolatban is. PANNONHALMI OKL.I.175.sz.

(= DF 207359.)

886 Az 1542. évi rovásadó-összeírés szerint hat portája volt a szerzeteseknek. PÁKAY 1942.; LUKINICH III.92.sz.

Diósláp⁸⁸⁷ ? ? 1427–1430 e. oktalan ellentmondás vádjával beidézte a lövöldi karthauziakat. (MNL OL, Elench. Act. Clariss. Pos. 62. 42.) Csakhogy időközben a nádor meghalt és az új nádor megválasztásáig Pálóczi György esztergomi érsek lett megbízva a folyamatban levő ügyek kivizsgálásával, így Diósláp esete is az érsek bírósága elé került.

Feloldotta az előző ítéleteket és legalább a karthauziakra nézve kedvezőbb ítéletet hozhatott, mivel a somogyi konvent a beiktatásról írt jelentésében, ami 1434. április 25-én született, nem említette, hogy a szerzetesek tiltakoztak volna. (DL 12594.)

888 Ma Endrőd Veszprém megyében. A bakonybéli apátság birtoka volt. ILA–KOVACSICS 1964. 181.

889 A karthauziak szerint Erdőlövöldhöz tartozik, ám a bakonybéli apáttal sokáig pereskedtek a területért.

NÉMETH 199. 377.

890 Ma Ajka Része. ILA–KOVACSICS 1964. 92.

891 Az 1488. évi adóösszeírás szerint a karthauziak tulajdona és 12 forint adót fizettek. 1542-ben szintén a karthauziak a tulajdonosok 12 portával, de itt már megjegyezték, hogy a falu nagy részét a török elpusztította.

CSÁNKI III. 231. (= DL 28340.); BUNYITAI IV.143. 119. sz.; LUKINICH III.92. sz.; PÁKAY 1942. 94.

892 Az első ismert birtokok közé tartozik. A vonatkozó oklevelet csak tartalmi átírásból ismerjük, így csak abban lehetünk biztosak, hogy az 1361. október 6-a előtt kelt.

552. sz.) Kislövöld⁸⁹⁴ adomány I. Lajos király 1378. III. 17.

(FEJÉR IX∕5.

894 Újlőd néven is szerepel. Az 1488. évi lajstrom alapján 53 forint adót fizettek a szerzetesek. (CSÁNKI III. 213.) 1548–1549-ben még azok közé a települések közé tartozott, amelyek nem pusztultak el és a két Lődön a perjel adót fizetett. (BUNYITAI V. 19. sz. 107. sz.) Jelentős birtok lehetett, mivel 1542-ben 19 portával, 1549-ben a lövöldiek 20 portával rendelkeztek. PÁKAY 1492. 62.; LUKINICH III.92.sz.; MAKSAY 1990.923.

895 Település Veszptém megyében. Egykor a pannonhalmi apátság birtoka volt.

896 Nagylövöld, Lövöld. 1488-ban 63 forint adót fizettek, tehát a nagyobb települések közé tartozott. (CSÁNKI III.

213.) Az 1542. évi adóösszeírásban Városlődön 7 portája volt a szerzeteseknek, 1549-ben már csak 6 porta szerepelt. LUKINICH III.92.sz.; MAKSAY 1990.924.;LUKINICH III.92.sz.

(ERDÉLYI 1913. 206.) Tapolca⁸⁹⁹ adomány I. Lajos király 1378. III. 17.

(FEJÉR IX∕5.

897 Település Győr megyében. A tatárjárás után több részre osztották, a lövöldi monostor törzsbirtoka.

898 Település Veszprém megyében, ma Magyarpolány. A bakonybéli bencések birtoka volt.

899 A balatonmelléki mezőváros királyi birtok volt, az alapítás során lett a barátoké. DEDEK 1889. 140. NÉMETH 1993.377.Az 1531 és 1549 közötti dica összeírásokból is látszik, hogy a török már végigpusztította a területet, így sok puszta telek volt a településen. Ennek ellenére 1549-ben is a jelentős birtokok közé tartozott, mivel a lövöldiek tulajdonában volt 30 porta, 18 zsellér 14 újonnan létesült jobbágytelek is. 1553-ban viszont a karthauziak egykori birtokai után már a veszprémi püspök fizeti az adót, mint tulajdonos. PÁKAY 1984. 248–

249. Korábban is szerepelnek, 1522. évi számadás: VESZPRSZK 237.; MAKSAY 1990.978.

900 NÉMETH 1993.377.

901 Az 1542. december 7-i adóösszeírás szerint a karthauziak birtokában öt és fél porta volt. BUNYITAI IV.143.

119. sz.; BUNYITAI V.32. 36. sz.; LUKINICH III.92.sz.

902 Németül Apfeldorf. Település ma Győr-Moson-Sopron megyében.

e. (DL 70410.) Karád⁹⁰³ csere Zsigmond király 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.) Karádi

birtok⁹⁰⁴

csere Zsigmond király 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.) Csepely⁹⁰⁵ csere Zsigmond király 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.)

Fejéregyháza⁹⁰⁶ ? ? 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.)

? ? 1466. III. 21.

(PRT X. 129.) Telki⁹⁰⁷ csere Zsigmond király 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.) Zamárdi⁹⁰⁸ csere Zsigmond király 1390. III. 10.

(ZSO I. 1393. sz.)

903 Erről a településről nyerte nevét az egész birtoktest. 23 portája volt, de a birtokösszeírás során már csak 8 volt teljes. DEDEK 1889. 142.

904 Ölyvös: jelentéktelen puszta volt. A konscripcio évében 17 teljes, 3 elszegényedett és 4 tönkrement portát ismernek. Thythews, Chehy, Kroph, Keer, Endred – ezekről a településekről az összeírásból sem tudunk meg több adatot. Bár: Újbár, majd Kisbár néven is ismert, a mai Apáti helyén állt. A középkor végén 17 teljes portáról szerzünk tudomást. Pusztatard: az összeíráskor a szerzeteseknek 5 teljes és 3 elszegényedett portájuk volt itt, de rajtuk kívül több birtokosa is volt a falunak. Andód: az egyik legnagyobb település volt a birtokon.

Az összeírás során 26 portát számoltak meg, amiből 6 már nem működött.⁹⁰⁴ DEDEK 1889. 141–142.

905 Csepely faluban a nyitrai és a veszprémi püspöknek is volt birtoka, a karthauziak 6 portával rendelkeztek.

A XV. század első feléből fennmaradt egy hosszasan elnyúló per oklevele. 1436. december 4-én állította ki Bátori István országbíró oklevelét, amelyet a somogyi konventnek címzett. Ebben összegezte a pert a Csepely faluban fekvő vitás földek ügyét. DEDEK 1889. 141.; BORSA 1987. 25. sz. ZsO IV. 2323. sz. (= tartalmi átírás:

DL 44118., Bátori István országbíró, 1436. XII. 4.)

906 16 teljes és 6 elhagyott portával rendelkeztek.

907 Telki a karádi birtok részét képezte, sok bonyodalmat okozott a lövöldi karthauziaknak. Garai nádor ítéletlevelében született meg a végleges döntés a karthauziak által bírt terület határairól. DL 2870.

908 Egyhazaszamar, Likzamard: 13 portája volt itt a szerzeteseknek, a többi a fehérvári káptalan birtoka volt.

DEDEK 1889. 141.