A légköri finom aeroszol alkotóinak méret szerinti eloszlása

Az aeroszol hatása nemcsak a részecskék koncentrációjától és kémiai

|VV]HWpWHOpW O KDQHP D UpV]HFVNpN PpUHWpW O LV IJJ (]pUW H MHOOHP] NHW OiVG

alfejezet) nem elég D ILQRP DHURV]RO HJpV]pU O LVPHUQL KDQHP D UpV]OHWHVHEE PpUHW

szerinti eloszlás ismerete is elengedhetetlen.

0LQW D] D WiEOi]DWEyO LV NLW QLN D ILQRP DHURV]RO IRQWRV V]HUYHWOHQ DONRWyL D

szulfát és az ammónium. A 7. és 8. ábrán a szulfátion és az ammóniumion méreteloszlása látható évszak és a napszak függvényében. Évszaktól és napszaktól függetlenül a szulfát és az ammónium méreteloszlása hasonló volt. Mindkét ion koncentrációját egymódusú eloszlás jellemezte, melynek maximumát a 0,53 µm részecskeméretnél találtuk. A 0,53 µm iWPpU M UpV]HFVNpN D ILQRP DHURV]RO

szulfáttartalmának 34-43%-át, ammóniumtartalmának 34-50%-át tették ki.

7. ábra: A szulfátion méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében (A szulfátion koncentrációjának szórását (lásd MelléklHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

ábrázoltuk.)

0 2 4 6

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

&'()*+,&-.+/&+01-32( 4

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

56789:;<5=.:><5:?@=BA7 C

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

DEFGHIJ<DK.ILDIMNKBOF P

µm)

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

56789:;<5=.:>5:?@=BA7 C

µm) d c/d log d (g m-3/m)

V]

8. ábra: Az ammóniumion méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében (Az

DPPyQLXPLRQNRQFHQWUiFLyMiQDNV]yUiViWOiVG0HOOpNOHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

ábrázoltuk.)

Az aeroszol részecskék vízoldható alkotóinak méret szerinti eloszlása

QDJ\PpUWpNEHQ IJJ D UHODWtY QHGYHVVpJWDUWDORPWyO (]HQ |VV]HWHY N KLJURV]NySRV WXODMGRQViJDLNQDN N|V]|QKHW HQ D UHODWtY QHGYHVVpJWDUWDORP Q|YHNHGpVpYHO HJ\UH W|EE

vizet abszorbeálnak, ezáltal az aeroszol részecskék mérete növekszik. A szulfát- és az ammóniumion esetében egyaránt megfigyelhettük ezt a jelenséget. Mindkét ion átlagos részecskemérete megváltozott a napszakok közötti relatív nedvességtartalom különbség miatt (7. táblázat). A tömeggelV~O\R]RWWiWODJRVUpV]HFVNHiWPpU 00'DN|YHWNH]

összefüggéssel számítható: di: adott fokozathoz tartozó geometriai átlagméret [µm]

0 2 4

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

56789:;<5=.:>5:?@=BA7 C

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

QRSTUVW<QX.VYQVZ[XB\S ]

µm)

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

56789:;<5=.:>5:?@=BA7 C

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

^_`abcd^e.cf<^cgheBi` j

A szulfát- és ammóniumion méret V]HULQWL HORV]OiViQiO PHJILJ\HOKHW KRJ\

éjszaka a megnövekedett nedvességtartalom miatt a méreteloszlás a nappalihoz képest a nagyobb részecskék mérettartományába tolódott el. Ennek eredményeképp a részecskék

iWODJRV PpUHWH PHJQ WW $ OHJQDJ\REE iWODJRV UpV]HFVNHPpUHW Q|YHNHGpVW VV]HO

figyelhettük meg, amikor a szulfát esetében 18%-kal, az ammónium esetében 19%-kal

Q WW D] iWODJRV UpV]HFVNHPpUHW $ UpV]HFVNHPpUHW Q|YHNHGpV RND D QDSV]DNRN N|]|WWL

relatív nedvességtartalom-pVK PpUVpNOHWNO|QEVpJ

Szulfát Ammónium Nitrát Kálium

MMD (µm) nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka

Tavasz 0,47 0,47 0,46 0,47 0,53 0,50 0,58 0,52

Nyár 0,48 0,50 0,47 0,48 0,52 0,51 0,42 0,40

V] 0,49 0,58 0,47 0,56 0,55 0,52 0,40 0,43

Tél 0,46 0,48 0,45 0,46 0,49 0,47 0,54 0,46

7. táblázat$YL]VJiOWV]HUYHWOHQLRQRNW|PHJJHOV~O\R]RWWiWODJRViWPpU MH00'

az évszak és a napszak függvényében

$]DONRWyNPpUHWV]HULQWLHORV]OiViQDNMHOOHJpE ON|YHWNH]WHWKHWQNDUpV]HFVNpN

keletkezésének módjára valamint azokra a légköri folyamatokra, melyekben légköri tartózkodásuk során részt vettek. A gázfázisú ún. prekurzor vegyületek oxidációja során

NLVJ ]Q\RPiV~YHJ\OHWHNNHOHWNH]QHNPHO\HNQXNOHiFLy~WMiQIi]LVWYiOWDQDN$Ji] -részecske átalakulással keletNH] µm-nél kisebb (ultrafinom) aeroszol részecskék

QDJ\ NRQFHQWUiFLyMD IULVV DHURV]RO NpS] GpVW MHOH] $ mintavétel során ebben a mérettartományban a szulfát- és az ammóniumionok mennyisége csekély volt, azaz az aeroszolnak nem volt állandó utánpótlása, ami ún. „öregedett”⁴ aeroszolra utal. Az

DHURV]RO UpV]HFVNpN OpJN|UL WDUWy]NRGiVXN VRUiQ NO|QE|] OpJN|UL IRO\DPDWRNEDQ

YHV]QHN UpV]W PLN|]EHQ iWODJRV PpUHWN PHJQ |VV]HWpWHON PHJYiOWR]LN $

folyamatot öregedési folyamatnak nevezzük.

Régóta ismert, KRJ\ D] DPPyQLXP pV D V]XOIiW DHURV]RO Ii]LVEDQ HOV VRUEDQ

ammónium-szulfát vagy ammónium-hidrogén-V]XOIiW IRUPiMiEDQ IRUGXOQDN HO

Összevetve a szulfátion és ammóniumion ekvivalensben kifejezett mennyiségét, az 1:1 arányhoz közeli értéket kapunk (9. ábra, 8. táblázat), mely alátámasztja az ammónium-szulfát jelenlétét a finom aeroszol összes mérettartományában. Némely esetben az

4 légköri folyamatokban részt vett

aeroszol kevesebb ammóniumot tartalmazott, mint amennyi szükséges volt a szulfát közömbösítéséhez. Az ammónium-szulfát arány legnagyobb eltérést az egységnyi értékW O D µm-es és 1,34 µm-es részecskék esetében tapasztaltuk. Ekkor a szulfát

HJ\ UpV]H D] DPPyQLXPWyO HOWpU NDWLRQRNKR] SO NiOLXPLRQ N|W G|WW $ OHJQDJ\REE DPPyQLXPV]XOIiW DUiQ\RNDW VV]HO ILJ\HOKHWWN PHJ VV]HO D] DPPyQLXP UpV]EHQ

ammónium-nitrát formájában volt jelen. Mint korábban említettük, a finom aeroszol

QLWUiWWDUWDOPD Q\iURQ YROW D OHJNLVHEE VV]HO D OHJQDJ\REE .RUiEEL PpUpVHLQN D]W

mutatták, hogy nyáron a nitrát a nagyobb részecskékhez kapcsolódik, emiatt nyáron a 10 µm-nél kisebb réV]HFVNpN HVHWpEHQ D QLWUiW W|PHJJHO V~O\R]RWW iWODJRV iWPpU MpW

2 µm-nek találtuk (Temesi et al., 2001). 1HP NL]iUW DQQDN D OHKHW VpJH KRJ\ D QLWUiW HJ\ UpV]H Q\iURQ D Ji] Ii]LV~ VDOpWURPVDY pV D WDODM HUHGHW GXUYD UpV]HFVNpN SO

karbonát) kölcsönKDWiViEyO NpS] GLN :ROII $ nitrát a finom aeroszol

WDUWRPiQ\EDQHOV VRUEDQDPPyQLXP-QLWUiWIRUPiMiEDQIRUGXOHO ,OOpNRQ\ViJDPLDWWD]

ammónium-nitrát koncentrációja nyáron lényegesen kisebb.

9. ábra: Ammónium/szulfát ekvivalens arány a részecskeméret függvényében

0 1 2

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

kml<nomp<qrsk<tquvk<qvwyxt"z<n {

µm)

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

|m}<~m€<‚s|<ƒ„v|<v…y†ƒ"‡<~ ˆ

µm)

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

‰mŠ<‹Œm<Žy‰<"Ž‘v‰<Ž’y“•”<‹ –

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

™mš<›œm<žŸy™< "ž¡v™<ž¢y£ •¤<› ¥

Tavasz Nyár V] Tél

*: Az ammónium koncentrációja kimutatási határ érték alatt

8. táblázat: Ammónium/szulfát ekvivalens arány a részecskeméret függvényében a 75%-os megbízhatósági intervallummal

Az aeroszol nitráttartalmának méret szerinti eloszlásiWDNO|QE|] pYV]DNRNEDQ D iEUiQ PXWDWMXN EH 7DYDVV]DO VV]HO pV WpOHQ QDSV]DNWyO IJJHWOHQO D QLWUiWLRQ

méret szerinti eloszlása a szulfátionhoz hasonlóan egymódusú volt, 0,53 µm-es maximummal. A 0,42-0,68 µm-es mérettartományban található nitrát a finom aeroszol nitráttartalmának 36-55%-át adta.

10. ábra: A nitrátion méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében

$QLWUiWLRQNRQFHQWUiFLyMiQDNV]yUiViWOiVG0HOOpNOHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

¦§¨©ª«¬<¦­.«®¦«¯°­B±¨ ²

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

³´µ¶·¸¹<³º.¸»³¸<¼½ºB¾µ ¿

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

³´µ¶·¸¹³º.¸»<³¸¼½ºB¾µ ¿

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

³´µ¶·¸¹³º.¸»<³¸¼½ºB¾µ ¿

µm)

d c/d log d (g m-3/m) Tél

nappal éjszaka

Nyáron a méreteloszlás a többi évszakban tapasztalttól eltért. Nappal a nitrátion

W|PHJH D PpUHWWDUWRPiQ\RN N|]|WW HJ\HQOHWHVHQ RV]ORWW HO PHO\ IHOWpWHOH]KHW HQ LOOpNRQ\ViJiEyOIDNDG$NpS] G|WWDPPyQLXP-QLWUiWDQDJ\K PpUVpNOHWÛ&PLDWW

termikusan elbomlott. Éjszaka csupán a 0,42-0,68 µm-es mérettartomány

QLWUiWNRQFHQWUiFLyMDWpUWHODW|EELPpUHWWDUWRPiQ\KR]WDUWR]ypUWpNW O

Minden évszakban a nitrát átlagos részecskemérete éjszaka 0,5-5%-kal kisebb volt a nappali méretnél (lásd 7. táblázat). Ennek oka a napszakok közötti

K PpUVpNOHWNO|QEVpJEHQNHUHVHQG $]pMV]DNDLyUiNEDQDK PpUVpNOHWFV|NNHQpVHD]

aeroszol fázisnak kedvez a gázfázissal szemben, mivel az ammónium-nitrát termikus bomlásának hatékonysága lecsökken.

$ NiOLXP HO IRUGXOiVD D] DHURV]ROEDQ WHUPpszetes forrásokra vagy biomassza égetésre utal (Gaudichet et al., 1995). A szervetlen ionok közül a káliumion esetében figyelhettük meg a legnagyobb eltéréseket az évszakosan meghatározott méret szerinti eloszlások között (11. ábra).

11. ábra: A káliumion méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében

$NiOLXPLRQNRQFHQWUiFLyMiQDNV]yUiViWOiVG0HOOpNOHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

ÀÁÂÃÄÅÆ<ÀÇ.ÅÈÀÅ<ÉÊÇÌËÂ Í

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

ÎÏÐÑÒÓÔ<ÎÕ3ÓÖ<ÎÓ<×ØÕÌÙÐ Ú

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

ÛÜÝÞßàá<Ûâ3àã<Ûà<äåâÌæÝ ç

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

ÛÜÝÞßàá<Ûâ3àã<Ûà<äåâÌæÝ ç

7DYDVV]DO VV]HO pV WpOHQ D NiOLXPLRQ NRQFHQWUiFLyMD N|]HO D]RQRV YROW

(0,1-0,3 µg m^-3). Ezekben az évszakokban a káliumion a finom aeroszol tömegének kevesebb, mint 1%-át adta. A kis káliumkoncentráció összefüggésben van a vegetációs periódussal, melynek biológiai aktivitása a mintavétel idején kicsi volt. Mindhárom évszakban nappal és éjszaka a káliumion méreteloszlása egymódusú volt. A finom aeros]RO NiOLXPWDUWDOPiQDN MHOHQW V KiQ\DGiW D -1,05 µm mérettartományban találtuk. VV]HO D NiOLXPLRQ W|PHJH D µm és 1,05 µm közötti mérettartományban

NRQFHQWUiOyGRWW $] HQQpO NLVHEE pV QDJ\REE PpUHW UpV]HFVNpN NiOLXPWDUWDOPD

elhanyagolható volt (nappal 1%-a, éjszaka 2%-a az aeroszol össztömegének).

Mindhárom évszakban az ultrafinom mérettartomány káliumtartalma csekély volt, a káliumion össztömegének kevesebb, mint 8%-át adta. A finom aeroszol káliumtartalma nyáron volt a legnagyobb, nappal (0,5 µg m^-3) és éjszaka (1,1 µg m^-3) egyaránt. Nyáron a káliumion nappal 2,3%-át, éjszaka 3,7%-át adta az aeroszol tömegének. Ebben az

pYV]DNEDQ D] XOWUDILQRP UpV]HFVNpN W|PHJH pV PHQQ\LVpJH MHOHQW VVp YiOW PHO\QHN N|YHWNH]WpEHQDNiOLXPUpV]HFVNpNiWODJRViWPpU MHNLFVLYROWOiVGWiEOázat).

$7&PpUHWV]HULQWLHORV]OiVDD]pYNO|QE|] V]DNDV]iEDQHOWpU YROWiEUD

(Temesi et al., 2003). A szén túlnyomó részét az akkumulációs tartományban (0,1-1 µm) mértük. Tavasszal és télen a TC koncentrációja napszaktól függetlenül egymódusú eloszlást mutatott, melynek maximuma a 0,42-0,68 µm-es mérettartományban volt. A

PpUHWHORV]OiV MHOOHJpE O N|YHWNH] HQ D V]pQ QDJ\ UpV]H ~Q Ä|UHJHGHWW´ DHURV]RO IRUPiMiEDQYROWMHOHQPHO\IHOWpWHOH]KHW HQV]HUYHVDHURV]ROWUDQV]SRUWMiEyOV]iUPD]RWW

Mindemellett nem volt elhanyagolható az ultrafinom aeroszol szénkoncentrációja, mely

~M UpV]HFVNH NpS] GpV HUHGPpQ\H $] ~M UpV]HFVNH NpS] GpV Q\iURQ YROW D

legintenzívebb, amely helyi biogén forrásra utal. Az ultrafinom szén tömegének szezonális változása a mintDYpWHOL KHO\HW N|UOYHY Q|YpQ\]HW ELROyJLDL DNWLYLWiViYDO

volt összhangban.

Nyáron a TC méreteloszlása éjszaka kétmódusúvá vált. A legkisebb

UpV]HFVNpNQpO MHOHQWNH] PD[LPXP D W|PHJPpUOHJEHQ XJ\DQ MHOHQWpNWHOHQQHN W QKHW

de a részecskék számát tekintve mLQGHQ EL]RQQ\DO MHOHQW V $ NLV UpV]HFVNpN QDJ\

V]iPD LQWHQ]tY V]pQ UpV]HFVNH NpS] GpVUH XWDO D PpU iOORPiV N|UQ\H]HWpEHQ $] ~M UpV]HFVNpN IHOWpWHOH]KHW HQ LQWHQ]tY ELROyJLDL IRUUiVEyO V]iUPD]WDN *HOHQFVpU HW DO 1HP NL]iUW DQQDN D OHKHW VpJH KRJ\ D N|UQ\H] W OHYHO HUG iOWDO NLERFViWRWW LOOpNRQ\V]HUYHVV]pQKLGURJpQHNR[LGiFLyMDV]HUHSHWMiWV]RWWDNpS] GpVLIRO\DPDWEDQ. A

OHJIRQWRVDEE W OHYHO HUG iOWDO NLERFViMWRWW LOOpNRQ\ V]HUYHV V]pQKLGURJpQHN D J\ U V

szénvázú α- és β-pinén, melyek a légkörbe kerülve az ózon és a hidroxilgyök

N|]UHP N|GpVpYHONpPLDLUHDNFLy~WMiQiWDODNXOQDN:DUQHFN$IRO\DPDWVRUiQ

NHOHWNH] NLV J ]Q\RPiV~ V]HUYHV YHJ\OHWHN QXNOHiFLyYDO Ii]LVW YiOWDQDN Q|YHOYH D]

aeroszol szerves anyag tartalmát.

12. ábra: A TC méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében

$7&NRQFHQWUiFLyMiQDNV]yUiViWOiVG0HOOpNOHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

ábrázoltuk.)

$] VV]HO WDSDV]WDOW NO|Q|VHQ QDJ\ V]pQNRQFHQWUiFLy QDSSDO pV pMV]DND

egyaránt a többi pYV]DNWyOHOWpU PpUHWHORV]OiVEDQMHOHQWPHJ VV]HOD7&N|]HO-a a 0,18-0,68 µm mérettartományban dúsult, ami élesen elkülönült az ennél kisebb és

QDJ\REEPpUHWWDUWRPiQ\RNWyO$QDJ\V]pQNRQFHQWUiFLyYDOyV]tQ OHJD] V]UHMHOOHP]

PH] JD]GDViJLPXQNiNhoz kapcsolódó biomassza égetés eredménye.

A légköri finom aeroszol két domináns alkotója a szulfátion és a szén. Hogy

|VV]HKDVRQOtWKDVVXN MHOHQW VpJNHW D NO|QE|] PpUHWWDUWRPiQ\RNEDQ NLV]iPROWXN

koncentrációik arányait, melyeket a 9. táblázatban foglaltunk össze.

0 2 4 6 8

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

èéêëìíî<èï.íðèíñòïBóê ô

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

õö÷øùúû<õü.úýõúþÿü÷

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

Tavasz Nyár V] Tél Mérettartomány

(µm) nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka 0,03-0,06 3,1 ±0,7 4,5 ±1,2 11,0 ±2,7 5,0 ±1,7 16,0 ±5,4 9,4 ±5,4 10,1 ±3,0 10,4 ±3,5 0,06-0,11 2,0 ±0,5 2,5 ±0,5 3,6 ±0,7 2,3 ±0,8 5,0 ±0,5 6,2 ±1,3 4,8 ±1,3 4,8 ±0,6 0,11-0,18 1,6 ±0,3 2,3 ±0,4 0,8 ±0,1 1,4 ±0,3 3,7 ±0,6 5,6 ±0,9 2,5 ±0,4 3,1 ±0,3 0,18-0,27 1,5 ±0,5 1,8 ±0,5 0,4 ±0,1 0,8 ±0,1 5,4 ±0,7 7,7 ±1,6 1,9 ±0,4 2,4 ±0,2 0,27-0,42 1,3 ±0,3 1,5 ±0,4 0,4 ±0,1 0,5 ±0,1 4,7 ±0,7 5,7 ±1,1 1,9 ±0,3 1,7 ±0,2 0,42-0,68 1,0 ±0,2 1,3 ±0,3 0,3 ±0,1 0,3 ±0,1 2,3 ±0,4 3,1 ±1,0 1,4 ±0,3 1,4 ±0,1 0,68-1,05 1,2 ±0,3 1,6 ±0,5 0,3 ±0,1 0,4 ±0,1 1,8 ±0,6 1,7 ±0,8 1,8 ±0,4 1,7 ±0,2 1,05-1,70 2,3 ±0,4 3,3 ±0,9 1,8 ±0,6 2,1 ±0,4 4,0 ±1,3 2,5 ±0,8 9,9 ±4,6 5,2 ±2,0

9. táblázat: Szén-szulfát arány a részecskeméret függvényében a 75%-os megbízhatósági intervallummal

$ WiEOi]DWEyO NLGHUO KRJ\ WDYDVV]DO VV]HO pV WpOHQ D V]pQ NRQFHQWUiFLyMD

minden mérettartományban meghaladta a szulfátion mennyiségét (szén/szulfát arány

>1). Nyáron azonban a 0,18 µm és 1,05 µm közötti mérettartományban a szulfátion

MHOHQW VpJH PHJQ WW D]D] HEEHQ D WDUWRPiQ\EDQ D] DHURV]RO GRPLQiQV |VV]HWHY MH D

szulfátion volt (ammónium-szulfát) és nem a szén. Mivel az aeroszol közvetlen éghajlatmódosító hatását HOV VRUEDQ D -1,0 µm-es részecskék (optikailag aktív tartomány) határozzák meg, D] pJKDMODWL KDWiVEDQ Q\iURQ D I V]HUHS YDOyV]tQ OHJ D]

ammónium-szulfáté.

A táblázat adatai azt mutatják, hogy tavasszal, nyáron és télen a 0,42 µm-es

UpV]HFVNHPpUHWW O NH]G G HQ D V]pQ-szulfát arány növekszik a részecskeméret csökkenésével. A 0,68 µm részecskeméret felett ismét növekszik az arány. Korábbi méréseink alapján (Temesi et al., 2001) a szén-szulfát arány növekedése tovább folytatódik a durva részecskék tartományában, amely egy másik szénforrást feltételez.

(]YDOyV]tQ OHJDQ|YpQ\]HWiOWDONLERFViWRWWHOV GOHJHVELRDHURV]ROPHO\HOV VRUEDQD

durva mérettartományban található. VV]HOD V]pQ-szulfát arány részecskeméret szerinti eloszlása eltér az év többi részében tapasztaltaktól. Ebben az évszakban az értékek lényegesen nagyobbak és a részecskeméret növekedésével a szén-szulfát arány csökkenése nem folyamatos, illetve a legkisebb értéket 0,68 µm-nél találjuk. Ennek oka,

KRJ\ PtJ VV]HO D V]pQ QDJ\ PHQQ\LVpJEHQ NpS] GLN ELRPDVV]D pJHWpV DGGLJ D

szulfátion mennyisége csekély a nyáron tapasztalthoz képest a gyenge fotokémiai aktivitás miatt.

$] DGDWRNEyO D] LV NLW QLN KRJ\ D] XOWUDILQRP UpV]HFVNpN W~OQ\RPyUpV]W

széntartalmú alkotókból állnak. 0LYHO D] DHURV]RO V]iPV]HU NRQFHQWUiFLyMiQDN

maximuma a legkisebb részecskék mérettartományában található, a korábbi

HOJRQGROiVVDO HOOHQWpWEHQ D V]pQWDUWDOP~ DONRWyN MHOHQW VHEE V]HUHSHW W|OWKHWQHN EH D]

aeroszol részecskék számának szabályozásában, mint a szulfátion (Twomey, 1971, Wigley, 1989, Mészáros, 1992, Jones et al., 1994).

$ NRQWLQHQWiOLV YLGpNL DHURV]RO V]pQWDUWDOPiQDN MHOHQW V UpV]pW DONRWMiN D

vízoldható szerves vegyületek, melyeknek méret szerinti eloszlását a 13. ábrán mutatjuk be.

13. ábra: A WSOC méret szerinti eloszlása évszak és napszak függvényében

$:62&NRQFHQWUiFLyMiQDNV]yUiViWOiVG0HOOpNOHWD]iWWHNLQWKHW VpJPLDWWQHP

ábrázoltuk.)

0pUpVHLQN DODSMiQ D NO|QE|] pYV]DNRNEDQ WDSDV]WDOW :62& PpUHWHORV]OiV MHOHQW VHQ HOWpUW HJ\PiVWyO 7DYDVV]DO pV Q\iURQ D :62& HJ\PyGXV~ HORV]OiVVDO MHOOHPH]KHW D]RQEDQD:62&HORV]OiVDDPpUHWWDUWRPiQ\RNN|]|WWQ\iURQPiVNpSHW

mutatott, mint tavasszal. Mindkét évszaknál éles koncentráció különbséget figyelhettünk meg a 0,53 µm-HVpVDQQiOQDJ\REEUpV]HFVNpNN|]|WW$:62&NpS] GpVHUpV]OHWHVHQ QHP LVPHUW D]RQEDQ IHOWpWHOH]KHW HQ– mint már korábban utaltunk rá - a fotokémiai

DNWLYLWiV pV D IRO\DGpN Ii]LVEDQ YpJEHPHQ NpPLDL UHDNFLyN HO VHJtWLN NpS] GpVpW

(Decesari et al., 2002). Adataink közvetve alátámasztják ezeket a feltételezéseket. A

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

õö÷øùúû<õü.úýõúþÿü÷

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

0,04 0,08 0,14 0,22 0,34 0,53 0,84 1,34

QDSVXJiU]iV HU VVpJH (]HQ DONRWyN OHJQDJ\REE UpV]pW D] DNNXPXOiFLyV WDUWRPiQ\EDQ

találtuk, ahol a részecskék a szulfáthoz hasonlóan folyadékfázisú reakciókban vehetnek

UpV]W +HULQJ HW DO (]]HO V]HPEHQ VV]HO pV WpOHQ D PpUHWHORV]OiV V]DEiO\WDODQ DODN~Yi YiOW (QQHN OHKHWVpJHV RND VV]HO D ELRPDVV]D pJHWpV WpOHQ SHGLJ D Ki]WDUWiVL

fa- és széntüzelés a közeli falvakban.

$] XOWUDILQRP PpUHWWDUWRPiQ\EDQ D V]pQ MHOHQW V UpV]H Yt]ROGKDWy YROW PLQGHQ pYV]DNEDQWiEOi]DWDPLIRQWRVOHKHWDIHOK NpS] GpVV]HPSRQWMiEyO(]NO|Q|VHQ

nyáron volt hangsúlyos, amikor a 0,1 µm-nél kisebb részecskék esetében a WSOC az összes szén 68%-át (nappal) és 73%-át (éjszaka) alkotta. A WSOC tömegének több, mint 50%-át a 0,18-0,68 µm-es mérettartományban találtuk, amely tavasszal és télen a TC 28-46%-át tette ki. Ezzel szemben nyáron ez a hányad jóval nagyobb volt, nappal a TC 80%-a és éjszaka 71%-a volt vízoldható. A megnövekedett vízoldható hányad miatt,

D :62& EHIRO\iVROKDWMD D V]HUYHVDHURV]RO UpV]HFVNpN RSWLNDL WXODMGRQViJDLW VV]HOD

WSOC tömegének több, mint 70%-a a 0,18-0,68 µm-es mérettartományban volt. A nagy WSOC koncentráció azonban a TC tömegének csupán 21%-át (nappal) és 23%-át (éjszaka) adta.

Tavasz Nyár V] Tél

Mérettartomány

(µm) nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka nappal éjszaka 0,03-0,06 27 ±13 45 ±21 63 ±11 66 ±13 66 ±39 43 ±19 66 ±20 78 ±16 0,06-0,11 68 ±22 68 ±21 72 ±9 82 ±15 9 ±3 18 ±7 43 ±18 27 ±16 0,11-0,18 49 ±19 40 ±10 81 ±11 70 ±12 20 ±6 31 ±10 88 ±6 40 ±11 0,18-0,27 32 ±12 25 ±10 78 ±10 77 ±6 18 ±3 20 ±4 42 ±11 59 ±5 0,27-0,42 25 ±11 51 ±15 70 ±8 64 ±9 18 ±1 21 ±5 24 ±7 26 ±11 0,42-0,68 53 ±15 53 ±14 89 ±10 73 ±9 28 ±3 26 ±7 24 ±5 50 ±11 0,68-1,05 44 ±13 12 ±5 26 ±7 31 ±7 29 ±4 30 ±11 12 ±6 23 ±4 1,05-1,70 67 ±25 30 ±14 37 ±13 62 ±11 10 ±4 10 ±3 55 ±17 37 ±17 10. táblázat: A szén vízoldható hányada (%) a részecskeméret függvényében

a 75%-os megbízhatósági intervallummal

3.3. A légköri finom aeroszol tömegmérlegének méret szerinti

In document A finom aeroszol tömegmérlegének meghatározása a részecskék nagyságának függvényében (Pldal 32-43)