A fő kutatás megkezdése előtt egy sztereotípiavizsgálattal 105 internetes adatközlőtől begyűjtöttem nyitott kérdéssel, hogy szerintük nemi szempontból mely téma a legsemlege-sebb, és mely terület a leginkább férfiak uralta világ. A legsemlegesebbnek – 78 adatközlő alapján – az időjárás témája bizonyult. A legférfiasabb terület – 82 adatközlő szerint – a politika világa.
Folmeg Márta: A nők munkaerő-piaci helyzetének elemzése 137
A téma további feldolgozásához kérdőíves módszerrel nemi profilalkotást kértem adat-közlőimtől, megadott szövegek alapján. A szövegeket két témából merítettem. Először is parlamenti felszólalásokat idéztem különböző nemű politikusoktól, majd az Index fórumról, az időjárás témaköréből idéztem olyan hozzászólóktól, akikről kideríthető volt a nemük.
Kérdőívem szociolingvisztikai változói a következők voltak: nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, jelenlegi foglalkozás, lakóhely. A 120 adatközlőből 68 volt nő, 52 pedig férfi. Közülük tizenketten egyáltalán nem hallottak a női kvótáról. Kutatásom a téma szondázásának igényével készült, nem tekinthető reprezentatív felmérésnek a kis elemszámú minta miatt. A felmérés reprezentativitásához legalább 1000-2000 kérdőív kitöltését kell elérni, de ezidáig erre anyagi és technikai felszereltség hiányában még nem adódott módom.
Az adatközlők életkora 18 és 65 év között volt, legmagasabb iskolai végzettségük szerint három csoportra oszthatók: érettségizettek, főiskolát végzettek, egyetemet végzettek. Az általam megkérdezett személyek között nem volt olyan, aki legalább érettségivel ne rendelkezett volna. Születési helyüket tekintve Veszprém, Fejér és Pest megyéből származ-nak, de 65%-uk már jó ideje a fővárosban lakik.
A kérdőívvel végzett kutatást 2010 őszén kezdtem és apránként tudtam begyűjteni a 120 adatközlő véleményét. Szülővárosomban, Székesfehérváron és Budapesten végeztem a felmérést. Nagyrészt végzős egyetemistáktól (66%), pontosabban az ELTE és a Corvinus Egyetem diákjaitól, valamint Székesfehérváron a Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola felnőttképzési rendszerében posztgraduális jogiasszisztens-képzésben résztvevő hallgatóktól gyűjtöttem. Ezenkívül a Kodolányi János Főiskola Gazdasági Hivatalának, a székesfehérvári Nagysándor József Laktanyának a munkatársait, illetve gépjárművezető-oktatókat is bevon-tam a kutatásba.
A kutatás alapvető feltevése, hogy az írott szövegek is hordoznak magukon olyan nyo-mokat, amelyekből sok információ begyűjthető a szerzőről. A szerzőségvizsgálatot az irodalomtörténet szerzőazonosításra, a szerzőijog-védők plágiumfelfedésre, az igazságügyi stilisztika pedig igazságügyi-nyomozati célra használja. Módszere a nyelvi profilalkotás.
Viszont véleményem szerint a nemiség kérdése már nehezebben megfogható. A szocio-lingvisztikai kutatások a női nyelvhasználat mikéntjéről csak olyan közegben állják meg a helyüket, amikor egy nő női szerepében nyilvánul meg, és nem fedi el nőies nyelvhasználatát.
Ilyen jegyek például az alárendelt mondatszerkesztés, a viszontkérdések sora. Esetleg több, árnyalt, akár üres melléknevek használata. Viszont kutatásommal azt szándékozom bizonyítani, hogy ezen alapvető jegyek elfedhetőek, ha ezt kívánja meg az érvényesülés stratégiája. Egy nő több szerepben is felléphet akár egy nap folyamán is, pl.: anya, főnök, vásárló…stb., de ezen szerepek nem feltétlenül válnak az identitása részévé. Beszédmódját sokkal dinamikusabban tudja változtatni, identitása sokkal állandóbb. Valamint azt is ki szeretném mutatni, hogy a laikus nyelvhasználónak nem kell feltétlenül ismernie a szocio-lingvisztika vagy a gendernyelvészet kutatásait- Intuitíve, vagy sztereotípiákra hagyatkozva meg tudja állapítani egy nemileg semleges szövegről – amelyben nem alkalmaznak különösebb stratégiákat –, hogy az milyen nemű személytől származik.
Kérdőívemben a magyar politikai élet figyelemmel követésére kérdeztem. A válasz-adónak egy Egyáltalán nem (1) és nagyon (5) végpontú skálán kellett pontozni az érdeklődés mértékét. Direkt módon rákérdeztem a női kvóta támogatására: erre a kérdésre igen vagy nem választ vártam és rövid indoklást kértem.
138 Folmeg Márta: A nők munkaerő-piaci helyzetének elemzése
A következőkben a parlamentben elhangzott képviselői hozzászólásokból idéztem 9 főtől. Adatközlőimtől azt kértem, hogy próbálják meg a sorok tulajdonosainak nemét eldönteni nyelvhasználatuk milyenségéből. Valamint indokolják válaszukat, akár aláhúzással, akár véleményük szöveges kifejtésével. Majd ugyanezen feladaton belül egy internetes fórum hozzászólóinak véleményét közöltem a női kvótával kapcsolatban. A feladat ugyanaz volt, mint a parlamenti felszólalások szövegeinél.
Adatközlőim több szöveget kaptak, mint amennyit ezen tanulmány keretében ismertetek, de igyekeztem a markánsabbakat bemutatni a kutatás elemzésénél.
Az utolsó kérdésben meglehetősen direkt módon érdeklődtem, hogy a férfi vagy a női nem alkalmasabb-e a politikai életben való részvételre, a közösségi érdekek képviseletére.
Korpusz
1. „A leghatározottabban kiállok, nem engedek, és kérem, hogy csatlakozzon ön is ehhez, ne engedjünk a bosszúnak, ne engedjünk a boszorkányüldözésnek.” (Hiller István, MSZP) 135. ülésnap, 2008. 04. 07., 34. felszólalás (www.parlament.hu)
2. „…Kiszámíthatatlan eljárásnak vagyunk alanyai is, megszavazói is. Én magam itt kérem önöket személyesen, hogy a mentelmi jogomat felfüggeszteni szíveskedjenek. Az elhang-zottakért vállalom a magyar igazságszolgáltatás előtt is a felelősséget.” (Dávid Ibolya, MDF) 135. ülésnap, 2008. 04. 07., 203. felszólalás (www.parlament.hu)
3. „Hadd olvassam fel John Emesének pár sorát… Ő is SZDSZ-es, de ez most nem lényeges.
Vitán felül hölgy, csinos hölgy, tegyem hozzá, és ráadásul politikai pályán van…” (Mécs Imre, MSZP) 104. ülésnap, 2007. 10. 30., 315. felszólalás (www.parlament.hu)
4. „A recept a következő: végy egy embert, tanítsd meg egy szűk szókincsre, amely a szakma gyakorlásához bőségesen elegendő. Így pl. lehetséges, valószínű, elszórtan, előfordulhat, változóan és hasonlók. Ezzel gyakorlatilag bárki meteorológussá válik az időjárás előrejelzés tekintetében. Még jósnak sem mondanám őket, mert a jós többször eltalálja a jövőt. A távolabbit is, míg a meteorológus többnyire még azt sem tudja nagy valószínűség-gel megmondani, hogy jelen időben mi a helyzet. A televíziós meteorológiai előrejelzés azonos szinten van az ezoterikus-jó humbug műsorral. Gyakorlatilag ennél haszontala-nabb szakma és munka kevés van. Konkrétan egy kommunális hulladékgyűjtésben dolgozót (kukást) is pl. sokkal többre tartok. Én – ha már kell –, teljesítménybérben alkalmaznék meteorológust, és csak az eltalált előrejelzés után adnék javadalmazást nekik.
Attól tartok hamar kihalna a szakma, de nem is lenne nagy kár érte. Valószínűsítem egyébként, hogy évszázadokkal ezelőtt egy kínai időjós is sokkal bizonyosabban jelezte előre az időjárást, minden műhold, kütyü, számítástechnika és egyéb milliós, milliárdos csecsebecse nélkül. Ja és azt felelősséggel tette, szemben a maiakkal.” (Index Fórum: Az időjárásról, egy férfi hozzászóló) (forum.index.hu)
5. „Az időjárás gyakran jobb, mint gondolnánk a szobából, és a depressziós hangulat oka legtöbbször a begubózás a szabadba kimenetel helyett. Könnyű azt mondani, hogy "Rossz a kedvem a kiránduláshoz", és nem belegondolni, hogy a dolog fordítva működik: előbb ki kell mozdulnunk, bármilyen is az idő, aztán majd kiderül, hogy akár kiderül, akár beborul, a kedvünk a sok mozgástól javulni fog. Ez az Univerzum már csak így működik: minden a
Folmeg Márta: A nők munkaerő-piaci helyzetének elemzése 139
legkisebb energia-befektetés irányába hajlamos csúszni, de ha értelmes lények vagyunk, akkor rájövünk: a kellemesnél 20-30%-kal több energiát kell fordítanunk mindenre ahhoz, hogy sikerünk legyen, pl. a jókedv és az egészség terén. És akkor a borús időt is derűsnek láthatjuk. (Index Fórum: Buta időjárás-jelzés, egy nő hozzászólása) (forum.index.hu) Eredmények (Zárójelben a ’miért’-ek)
1.o Idézett szövegrész nemek szerinti beazonosítása:
1. férfi, adatközlők 86%-a eltalálta („leghatározottabban kiállok, nem engedek”) 2. nő, beazonosítás 65%-os volt („vagyunk”, „kérem Önöket, szíveskedjenek”) 3. férfi, 94% ítélte meg helyesen a politikus nemét („hadd olvassam fel”, „vitán
felül csinos hölgy, tegyem hozzá”)
4. férfi, adatközlőknek csupán 57%-a tulajdonította férfinek az idézett sorokat (indulatos a szöveg)
5. nő, a beazonosítás 54%-os volt („Univerzum”, „depressziós hangulat”, „rossz
„rossz a kedvem”)
Adatközlőimtől kértem, hogy indokolják is a válaszukat. Akik szerint a hozzászólás férfitől származik, mindannyiszor csak az agressziót és a szóhasználatot adták meg indoknak, míg, akik szerint egy nő adta a véleményt, mindig valamilyen egyéb viselkedésbeli, attitűdbeli, társadalmi sztereotípiával indokolták válaszukat. A kutatásom eredményeinek közlésénél most nem tértem ki arra, hogy az adatközlő nemétől függött-e válaszadásának helyessége. Eredményeimben nem korrelált, nem mutatott összefüggést a két tényező.