5. Összegzés
5.2. A kutatás folytatásának lehetőségei
A terméktérhez hasonló, technológiai közelségen alapuló elemzési eszközök további, egyelőre a nemzetközi és a hazai színtéren egyaránt nyitott kérdések megválaszolására is alkalmasak. Ezek közül dolgozatom zárásaként hármat emelek ki.
Egyrészt az itt bemutatott empirikus eredmények a regionális növekedés és diverzifikáció makro- és mezoszintjére, azaz a régió egészre és az exporttermék-szerkezetre vonatkoztak. Kevés ismerettel rendelkezünk azonban a regionális diverzifikáció mikroszintjéről (Boschma 2017), azaz arról, hogy mely szereplők alakítják a meglévőhöz erősebben, vagy gyengébben kapcsolódó irányba a regionális képességbázist. Lehetnek olyan szereplők, amelyek ezt a képességbázist erősítik olyan új tevékenységeken keresztül, amelyek a meglévő képességeket használják. Ez egyrészt további pozitív extern hatásokat generál, másrészt erősítheti a régió bezáródását egy-egy ágazatba és technológiai megoldásba. Lehetnek olyan szereplők is, akik viszont gyengítik a meglévő képességbázist olyan új tevékenységek régióba hozatalával, amelyek kevésbé, vagy más módon használják a regionális képességbázist. Ez erodálhat meglévő képességeket, ugyanakkor új növekedési potenciált is képvisel a régió számára.
A mikroszereplőkre vonatkozó első nemzetközi eredmények azt mutatják, hogy az inkumbens vállalatok inkább erősítik a képességbázist, mivel ahhoz kapcsolódó tevékenységeket folytatnak. Ezzel szemben a régión kívüli vállalatok új telephelyei és az új vállalkozásba kezdők újdonságot hoznak a régiókba, még ha utóbbiak esetében magasabb is a hosszú távú sikertelenség esélye (Neffke et al. 2018). Érdekes kérdés, hogy vajon spinoff-vállalatok hogyan viszonyulnak a helyi képességbázishoz. Ezeknek a vállalatoknak vélhetően jelentős szerepük van a helyi képességbázis fenntartásában és erősítésében, mivel a spinoff-dinamika a regionális klaszterek fennmaradásának fontos mechanizmusa (Klepper – Simons 2000, Klepper 2007). Emellett kimondottan fontos kérdés, hogy vajon a külföldi vállalatok hosszú távon képesek-e a befogadó régiók szerkezetátalakulásának motorjává válni, vagy csupán a történetileg kialakult képességbázis kihasználásának lehetőségét keresik. Ebben a tekintetben vélhetően jelentős különbségeket mutathat a főváros, a feldolgozóipari integrációs zóna, illetve a periferikus térségek fejlődési pályája.
Másrészt a technológiai közelség befolyásolhatja a térségek gazdasági válságnak való kitettségét, illetve abból történő kiemelkedésének útját. A regionális rugalmasság (angolul resilience) szintén markáns vonulata az evolúciós gazdaságföldrajzi kutatásoknak (Tóth 2012). A régiók szintjén a nem kapcsolódó változatosság csökkenti a munkanélküliség növekedési ütemét (Frenken et al. 2007). Az is látszik, hogy a régiókban jelen lévő technológiai tudás változatossága esetén képesek új diverzifikációs irányok megjelenni, ugyanakkor fontos a technológiai értelemben a régió tudásbázishoz közeli, de jelen nem lévő diverzifikációs lehetőségek megléte (Balland et al. 2015). Itt átváltás mutatkozik a meglévő képességbázis kihasználása és az új képességek megszerzése között (Boschma 2015). Egy specializált képességbázis több kombinációs lehetőséget nyújt rövid távon, ugyanakkor új fejlődési pályák kialakításához kevésbé komplementer képességekre van szükség, amelyek adott esetben hosszabb távon válnak hasznossá (Fink et al. 2017).
Érdekes kérdés, hogy vajon hogyan változik meg a regionális gazdaság szereplőinek viselkedése egy aszimmetrikus vagy horizontális iparági sokk esetében.
Melyek azok a szereplők, akik egy ilyen környezetben erősebben, és melyek azok, amelyek gyengébben kapcsolódó tevékenységeket hoznak a régiókba. Vajon a külföldi vállalatok a regionális gazdaság stabilitását biztosítják, vagy a régiók kitettségét növelik? Van-e különbség egy-egy régió diverzifikációs mintáiban a válság, illetve a fellendülés időszakaiban? Vélhetően a hazai vállalatok válság idején a kisebb
134
kockázatvállalás érdekében erősebben kapcsolódnak a regionális képességbázishoz. A vállalkozók viszont éppen ezekben az időszakokban távolodhatnak el jobban a régió kapcsolódó iparágaitól. Végül fontos lenne tudni, hogy az újonnan belépő külföldi vállalatok válság idején inkább kapcsolódnak-e a befogadó régió képességbázisához, vagy pedig éppen hogy az új kombinációs lehetőségek keresését választják. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok érdemben árnyalhatják a regionális diverzifikációról és a régiók hosszú távú gazdasági sikerességéről alkotott képünket.
Végül a gazdasági szerkezet átalakulásának vizsgálatába a gazdasági komplexitás gondolata is új szempontokat hozhat. A komplexebb, azaz több képesség kombinálását igénylő termékek jellemzően nagyobb hozzáadott értéket képviselnek (Hidalgo 2018). Az erősebben agglomerálódó, jellemzően nagyvárosi térségek szélesebb képességbázissal rendelkeznek, így vélhetően könnyebben képesek komplexebb termékek felé diverzifikálni. Az egyre komplexebb termékek megjelenése miatt ez a globális gazdasági egyenlőtlenségek szélesedésével járhat együtt (Hartmann et al. 2017). Ilyen körülmények között fontos kérdéssé válik, hogy melyek azok a gazdasági szereplők, amelyek a komplexebb termékek irányába mozdítják el egy-egy térség gazdasági szerkezetét. Az erre vonatkozó első nemzetközi eredmények azt mutatják, hogy a külföldi vállalatokkal beszállítói kapcsolatban álló hazai vállalatok a komplexebb termékek felé mozdulnak el (Javorcik et al. 2017).
Fontos lenne látnunk, hogy a hazai térségek esetében a külföldi vállalatok hogyan befolyásolják a gazdasági szerkezet komplexitását. Ez Magyarország esetében azért különösen érdekes, mert a rendszerváltást követő gazdasági átmenet során a külföldi vállalatok jelentős mértékben formálták a hazai térségek termelési szerkezetét.
Emellett a hazai településszerkezet sajátosságai miatt Budapest, a feldolgozóipari integrációs zóna és a periferikus térségek vélhetően eltérő mértékben képesek a komplexebb termékek előállításához szükséges szélesebb képességbázis megszerzésére és fenntartására. Érdekes lenne látni, hogy vajon melyek azok a térségek, amelyek sikerrel mozdultak el a komplexebb termékek irányába, illetve van-e terjedési mintázata a komplexitás növekedésének a hazai térségi rendszerben. Ez tovább árnyalhatná a hazai régiók közötti jelentős területi különbségekről és az azok fennmaradását segítő mechanizmusokról alkotott képünket.
Úgy gondolom, hogy az itt felvetett kérdések megválaszolása érdemben hozzájárulhat a régiók gazdasági evolúciójával kapcsolatos tudásanyaghoz.
Magyarország régiói a hazai gazdaság duális jellege miatt érdekes terepet nyújtanak
ezekhez az elemzésekhez, a felhalmozott hazai tudás, a különleges gazdaságtörténeti kontextus és a rendelkezésre álló adatok mindezt egyértelműen lehetővé teszik.
Disszertációmat az ebbe az irányba tett lépésnek szánom.
136
Irodalomjegyzék
Acs, Z. J. – Anselin, L. – Varga A. (2002): Patents and innovation counts as measures of regional production of new knowledge. Research Policy, 31, 7, 1069–1085. o.
Alcácer, J. – Chung, W. (2007): Location strategies and knowledge spillovers.
Management Science, 53, 5, 760–776. o.
Almeida, P. (1996): Knowlegde sourcing by foreign multinationals: patent citation analysis in the US semiconductor industry. Strategic Management Journal, 17, S2, 155–165. o.
Antalóczy K. (2012): Beágyazódás a globális értékláncokba – két évtized külkereskedelmi folyamatai Magyarországon. Külgazdaság, 56, 11-12, 29–61. o.
Antalóczy K. – Sass M. (2005): A külföldi működőtőke-befektetések regionális elhelyezkedése és gazdasági hatásai Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 52, 5, 494–520. o.
Antalóczy K. – Sass M. (2011): Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése - elmélet és empíria. Külgazdaság, 55, 9-10, 22–33. o.
Arthur, W. B. (1989): Competing technologies, increasing returns, and lock-in by historical events. The Economic Journal, 99, 394, 116–131. o.
Asheim, B. T. – Boschma, R. – Cooke, P. (2011): Constructing Regional Advantage:
Platform Policies Based on Related Variety and Differentiated Knowledge Bases. Regional Studies, 45, 7, 893–904. o.
Asheim, B. T. – Gertler, M. C. (2005): The Geography of Innovation: Regional Innovation Systems. In Fagerberg, J. – Mowery, D.C. – Nelson, R.R. (eds.): The Oxford Handbook of Innovation. Oxford University Press, Oxford – New York, 291–317. o.
Awokuse, T. O. (2008): Trade openness and economic growth: is growth export-led or import-led? Applied Economics, 40, 2, 161–173. o.
Balassa B. (1965): Trade liberalisation and “revealed” comparative advantage. The Manchester School, 33, 2, 99–123. o.
Balland, P-A. – Rigby, D. (2017): The geography of complex knowledge. Economic Geography, 93, 1, 1–23. o.
Barney, J. (1991): Firm resources and sustained competitive advantage. Journal of Management, 17, 1, 99–120. o.
Barrell, R. – Pain, N. (1999): Domestic institutions, agglomerations and foreign direct investment in Europe. European Economic Review, 43, 4-6, 925–934. o.
Barta Gy. (2005): The Role of Foreign Direct Investment in the Spatial Restructuring of Hungarian Industry. In Barta Gy. – G. Fekete É. – Szörényiné Kukorelli I. – Timár J. (eds.): Hungarian Spaces and Places: Patterns of Transition, Centre for Regional Studies, Pécs, 143–160. o.
Barta Gy. (2009): A külföldi működőtőke szerepe a magyar ipar duális struktúrájának és regionális differenciálódásának kialakulásában. In Lengyel I. – Rechnitzer J.
(szerk.): A regionális tudomány két évtizede Magyarországon. Akadémiai, Budapest, 275–291. o.
Barta Gy. – Czirfusz M. – Kukely Gy. (2008): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom, 22, 4, 1–20. o.
Baum, C. F. (2006): An Introduction to Modern Econometrics Using Stata. Stata Press, College Station.
Beaudry, C. – Schiffauerova, A. (2009): Who's right, Marshall or Jacobs? The localization versus urbanization debate. Research Policy, 38, 2, 318–337. o.
Benacek, V. – Gronicki, M. – Holland, D. – Sass M. (2000): The determinants and impact of FDI in Central and Eastern Europe: a comparison of survey and econometric evidence. Transnational Corporations, 9, 3, 163–212. o.
Békés G. – Halpern L. – Muraközy B. (2013): Külkereskedelem és a vállalatok közötti különbségek. Közgazdasági Szemle, 60, 1, 1–24. o.
Békés G. – Harasztosi P. (2013): Agglomeration premium and trading activity of firms.
Regional Science and Urban Economics, 43, 1, 51–64. o.
Békés G. – Kleinert, J. – Toubal, F. (2009): Spillovers from multinationals to heterogeneous domestic firms: evidence from Hungary. The World Economy, 32, 10, 1408–1433. o.
Békés G. – Muraközy B. (2016): Beszállítói termékek a magyar feldolgozóiparban.
Közgazdasági Szemle, 63, 10, 1046–1073. o.
Beugelsdijk, S. – Mudambi, R. – McCann, P. (2010): Introduction: Place, space and organization: economic geography and the multinational enterprise. Journal of Economic Geography, 10, 4, 485–493. o.
Bishop, P. – Gripaios, P. (2010): Spatial Externalities, Relatedness and Sector Employment Growth in Great Britain. Regional Studies, 44, 4, 443–454. o.
138
Blažek, J. – Marek, D. – Květoň, V. (2016): The Variety of Related Variety Studies:
Opening the Black Box of Technological Relatedness via Analysis of Inter-firm R&D Cooperative Projects. Papers in Evolutionary Economic Geography, 1301.
University Utrecht, Faculty of Geosciences.
Boltzmann, L. (1877): Ueber die Beziehung eines allgemeine mechanischen Satzes zum zweiten Hauptsatzes der Warmetheorie, Sitzungsber. Akad. Wiss. Wien, Math.-Naturwiss. Kl., 75, 67–73. o.
Boschma, R. (2004): Competitiveness of Regions from an Evolutionary Perspective.
Regional Studies, 38, 9, 1001–1014. o.
Boschma, R. (2005): Proximity and Innovation: A Critical Assessment. Regional Studies, 39, 1, 61–74. o.
Boschma, R. (2015): Towards an evolutionary perspective on regional resilience.
Regional Studies, 49, 5, 733–751. o.
Boschma, R. (2017): Relatedness as driver of regional diversification: A research agenda. Regional Studies, 51, 3, 351-364. o.
Boschma, R. – Balland, P-A. – Kogler, D. F. (2015): Relatedness and Technological Change in Cities: The rise and fall of technological knowledge in U.S.
metropolitan areas from 1981 to 2010. Industrial and Corporate Change, 24, 1, 223–250. o.
Boschma, R. – Capone, G. (2015): Institutions and diversification: Related versus unrelated diversification in a Varieties of Capitalism framework. Research Policy, 44, 10, 1902–1914. o.
Boschma, R. – Capone, G. (2016): Relatedness and diversification in the European Union (EU-27) and European neighbourhood policy countries. Environment and Planning C: Government and Policy, 34, 4, 617–637. o.
Boschma, R. – Eriksson, R. – Lindgren, U. (2009): How does labour mobility affect the performance of plants? The importance of relatedness and geographical proximity. Journal of Economic Geography, 9, 2, 169–190. o.
Boschma, R. – Eriksson, H. – Lindgren, U. (2014a): Labour Market Externalities and Regional Growth in Sweden: The Importance of Labour Mobility between Skill-Related Industries. Regional Studies, 48, 10, 1669–1690. o.
Boschma, R. – Frenken, K. (2011a): Technological relatedness and regional branching.
In Bathelt, H. – Feldman, M. P. – Kogler, D. F. (szerk.): Beyond Territory.
Dynamic Geographies of Knowledge Creation, Diffusion and Innovation.
Routledge, London – New York, 64–81. o.
Boschma, R. – Frenken, K. (2011b): Technological relatedness, related variety and economic geography. In Cooke, P. – Asheim, B. – Boschma R. A. – Martin, R. – Schwartz, D. – Tödtling, F. (szerk.): Handbook of Regional Innovation and Growth. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton, 187–196. o.
Boschma, R. – Gianelli, C. (2014): Regional Branching and Smart Specialisation Policy. Technical Report, Joint Research Centre of the European Commission, Spain.
Boschma, R. – Heimeriks, G. – Balland, P-A. (2014b): Scientific knowledge dynamics and relatedness in biotech cities. Research Policy, 43, 1, 107–114. o.
Boschma, R. – Iammarino, S. (2009): Related Variety, Trade Linkages, and Regional Growth in Italy. Economic Geography, 85, 3, 289–311. o.
Boschma, R. – Minondo, A. – Navarro, M. (2012): Related variety and regional growth in Spain. Papers in Regional Science, 91, 2, 241–256. o.
Boschma, R. – Minondo, A. – Navarro, M. (2013): The Emergence of New Industries at the Regional Level in Spain: A Proximity Approach Based on Product Relatedness. Economic Geography, 89, 1, 29–51. o.
Boschma, R. – Wenting, R. (2007): The spatial evolution of the British automobile industry: Does location matter? Industrial and Corporate Change, 16, 2, 213–
238. o.
Brachert, M. – Kubis, A. – Titze, M. (2013): Related Variety, Unrelated Variety and Regional Functions: A spatial panel approach. Papers in Evolutionary Economic Gegraphy, 1301, University Utrecht, Faculty of Geosciences.
Broekel, T. – Boschma, R. (2012): Knowledge networks in the Dutch aviation industry:
the proximity paradox. Journal of Economic Geography, 12, 2, 409–433. o.
Camagni, R. (2009): Territorial capital and regional development. In Capello, R. – Nijkamp P. (eds.): Handbook of Regional Growth and Development Theories, Edward Elgar, Cheltenham – Northampton, 118–132. o.
Camagni, R. – Capello, R. (2013): Regional competitiveness and territorial capital: a conceptual approach and empirical evidence from the European Union. Regional Studies, 47, 9, 1383–1402. o.
Cameron, A. C. – Trivendi, P. K. (2009): Microeconometrics Using Stata. Stata Press, College Station.
140
Cantwell, J. (2009): Location and the multinational enterprise. Journal of International Business Studies, 40, 1, 35–41. o.
Cantwell, J. – Iammarino, S. (2003): Multinational corporations and European regional systems of innovation. Routledge, London – New York.
Cantwell, J. – Piscitello, L. (2005): Recent location of foreign-owned research and development activities by large multinational corporations in the European regions: the role of spillovers and externalities. Regional Studies, 39, 1, 1–16. o.
Cantwell J. – Santangelo G.D. (2003): The new geography of corporate research in Information and Communications Technology (ICT). In Metcalfe J. S. – Cantner U. (eds.): Change, Transformation and Development. Physica, Heidelberg, 343–
377. o.
Capello, R. (2009): Spatial spillovers and regional growth: a cognitive approach.
European Planning Studies, 17, 5, 639–658. o.
Capello, R. (2016): Regional Economics (Second Edition). Routledge, Abingdon – New York.
Caragliu, A. – de Dominicis, L. – de Groot, H. L. F. (2016): Both Marshall and Jacobs were Right! Economic Geography, 92, 1, 87–111. o.
Carrincazeaux, C. – Lung, Y. – Vicente, J. (2008): The scientific trajectory of the French school of proximity: interaction- and institution-based approaches to regional innovation systems. European Planning Studies, 16, 5, 617–628. o.
Christopherson, S. – Clark, J. (2007): Power in firm networks: What it means for regional innovation systems. Regional Studies, 41, 9, 1223–1236. o.
Cohen, W. M. – Levinthal, D. A. (1990): Absorptive Capacity: A New Perspective on Learning and Innovation. Administrative Science Quarterly, 35, 1, 128–152. o.
Colombelli, A. – Krafft, J. – Quatraro, F. (2014): The emergence of new technology-based sectors in European regions: A proximity-technology-based analysis of nanotechnology. Research Policy, 43, 10, 1681–1696. o.
Content, J. – Frenken, K. (2016): Related variety and economic development: a literature review. European Planning Studies, 24, 12, 2097–2112. o.
Cooke, P. H. – Morgan, K. (1998) The associational economy. Firms, regions, and innovation. Oxford University Press, Oxford.
Cortinovis, N. – van Oort, F. (2015): Variety, economic growth and knowledge intensity of European regions: a spatial panel analysis. The Annals of Regional Science, 55, 1, 7–32. o.
Czaller L. (2016): Agglomeráció, regionális növekedés és konvergencia. Területi Statisztika, 56, 3, 275–300. o.
Csáfordi Zs. – Lőrincz L. – Lengyel B. – Kiss K. M. (2016): Productivity spillovers through labor flows: the effect of productivity gap, foreign-owned firms, and skill-relatedness. CERS HAS Discussion Papers, 1610.
Damijan, J. P. – Kostevc, Č. (2010): Learning from trade through innovation: Causal link between imports, exports and innovation in Spanish microdata. LI COS Discussion Paper, 26410.
Damijan, J. P. – Kostevc, Č. – M. Rojec (2013): FDI, Structural Change and Productivity Growth: Global Supply Chains at Work in Central and Eastern European Countries. GRINCOH Working Paper Series, 107.
David P. A. (1985): Clio and the economics of QWERTY. American Economic Review, 75, 2, 332–337. o.
Dombi G. – Horváth Á. – Kabai G. – Fodor-Kun E. – Oláh M. – Sápi Z. – Szabó P. – Tóth B. I. (2017): A területi tőke és magyarországi dimenziói. Nyilvánosságért és Civil Társadalomért Alapítvány, Balatonfűzfő.
Dusek T. – Kotosz B. (2016): Területi statisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Elekes Z. (2016): A regionális növekedés új tényezői az evolúciós gazdaságföldrajzi kutatásokban. A változatosság és a technológiai közelség. Közgazdasági Szemle, 63, 3, 307–329. o.
Elekes Z. (2017): A terméktér időbeli változása. In Farkas B. – Pelle A. (szerk.):
Várakozások és gazdasági interakciók. JATEPress, Szeged, 239–253. o.
Elekes Z. – Juhász S. (2017): A technológiai közelség által közvetített agglomerációs előnyök hatása a hazai vállalatok túlélésére. Tér és Társadalom, 31, 3, 3–24. o.
Eriksson, R. (2011): Localized spillovers and knowledge flows: How does proximity influence the performance of plants? Economic Geography, 87, 2, 127–152. o.
EU RAMON (2016a): Appendix II - Correspondence table between SITC, Rev. 4 and SITC, Rev. 3 (S4S3). Elérhető: https://unstats.un.org/unsd/trade/sitcrev4.htm Letöltve: 2016. április 12.
EU RAMON (2016b): Correspondence between revisions 3 and 2 of the Standard International Trade Classification (SITC). Elérhető: http://ec.europa.eu/eurostat/
ramon/documents/sitc/SITC_Rev3_SITC_Rev2.zip Letöltve: 2016. április 12.
Fagerberg, J. – Verspagen B. – von Tunzelmann, N. (eds.) (1994): The dynamics of technology, trade and growth. Edward Elgar, Aldershot – Brookfield.
142
Farjoun, M. (1994). Beyond industry boundaries: Human expertise, diversification and resource-related industry groups. Organization Science, 5, 2, 185–199. o.
Feenstra, R. C. – Lipsey, R. E. – Deng, H. – Ma, A. C. – Mo, H. (2005): World trade flows: 1962–2000. NBER Working Paper, 11040.
Fink, T. M. A. – Reeves, M. – Palma, R. – Farr, R. S. (2017): Serendipity and strategy in rapid innovation. Nature Communications, 8, 1, 1–9. o.
Frenken, K. (2007): Entropy statistics and information theory. In Hanusch. H. - Pyka, A. (eds.): Elgar Companion to Neo-Schumpeterian Economics. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton, 544–555. o.
Frenken, K. (2009): Proximity, Social Capital and the Simon Model of Stochastic Growth. In Reggiani, A. – Nijkamp, P. (szerk.): Complexity and Spatial Networks – In Search of Simplicity. Springer-Verlag, Berlin – Heidelberg, 133–
140. o.
Frenken, K. – Boschma, R. (2007): A theoretical framework for evolutionary economic geography: industrial dynamics and urban growth as a branching process.
Journal of Economic Geography, 7, 5, 635–649. o.
Frenken, K. – van Oort, F. G. – Verburg, T. – Boschma, R. (2004): Variety and Regional Economic Growth in the Netherlands. Ministry of Economic Affairs, The Hague.
Frenken, K. – van Oort, F. – Verburg, T. (2007): Related Variety, Unrelated Variety and Regional Economic Growth. Regional Studies, 41, 5, 685–697. o.
Frenken, K. – Saviotti, P. P. – Trommetter, M. (1999): Variety and niche creation in aircraft, helicopters, motorcycles and microcomputers. Research Policy, 28, 5, 469–488. o.
Gao, J. – Jun, B. – Pentland, A. – Zhou, T. – Hidalgo, C. A. (2017): Collective Learning in China's Regional Economic Development. arXiv Preprint, arXiv:1703.01369.
Giuliani, E. (2007): The selective nature of knowledge networks in clusters: evidence from the wine industry. Journal of Economic Geography, 7, 2, 139–168. o.
Giuliani, E. – Bell, M. (2005): The micro-determinants of meso-level learning and innovation: evidence from a Chilean wine cluster. Research Policy, 34, 1, 47–
68. o.
Glaeser, E. – Kallal, H. D. – Scheinkman, J. D. – Shleifer, A. (1992): Growth in Cities.
Journal of Political Economy, 100, 6, 1126–1152. o.
Greene, W. H. (2008): Econometric Analysis (Sixth Edition). Prentice Hall, Upper Saddle River.
Guevara, M. R. – Hartmann, D. – Aristarán, M. – Mendoza, M. – Hidalgo, C. A.
(2016): The research space: using career paths to predict the evolution of the research output of individuals, institutions, and nations. Scientometrics, 109, 3, 1695–1709. o.
Gyurkovics J. – Vas, Z. (2016): Tudásáramlás és tanulás egy hagyományos iparágban.
Vezetéstudomány, 47, 12, 25–37. o.
Halpern L. – Koren M. – Szeidl A. (2015): Imported inputs and productivity. American Economic Review, 105, 12, 3660–3703. o.
Halpern L. – Muraközy B. (2007): Does distance matter in spillover? Economics of Transition, 15, 4, 781–805. o.
Halpern L. – Muraközy B. (2010): Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon.
Közgazdasági Szemle, 57, 4, 293–317. o.
Hartmann, D. – Guevara, M. R. – Jara-Figueroa, C. – Aristarán, M. – Hidalgo, C. A.
(2017): Linking economic complexity, institutions, and income inequality.
World Development, 93, 75–93. o.
Hartog, M. – Boschma, R. – Sotarauta, M. (2012): The impact of related variety on regional employment growth in Finland 1993-2006: High-tech versus medium/low-tech. Industry and Innovation, 19, 6, 459–476. o.
Hau-Horváth O. – Horváth M. (2014): A földrajzi közelség szerepe az innovációs együttműködésekben – illúzió vagy valós tényező? Szakirodalmi áttekintés.
Közgazdasági Szemle, 61, 12, 1419–1446. o.
Hau-Horváth O. – Sebestyén T. – Varga A. (2016): Tudáshálózatok szerepe a regionális fejlődésben. Statisztikai Szemle, 94, 2, 117–142. o.
Hausmann, R. – Hidalgo, C. A. – Bustos, S. – Coscia, M. – Simoes, A. – Yildirim, M.
A. (2013): The Atlas of Economic Complexity: Mapping Paths to Prosperity.
The MIT Press, Cambridge.
Hausmann, R. – Klinger, B. (2007): The structure of the product space and the evolution of comparative advantage. CID Working Paper, 146.
Henderson, J. V. – Kuncoro, A. – Turner, M. (1995): Industrial Development in Cities.
Journal of Political Economy, 103, 5, 1067–1085. o.
Henning, M. – Stam, E. – Wenting, R. (2013): Path dependence research in regional economic development: Cacophony or knowledge accumulation? Regional
144
Studies, 47, 8, 1348–1362. o.
Hidalgo, C. (2015): Why Information Grows. The Evolution of Order, from Atoms to Economies. Basic Books, New York.
Hidalgo, C. A. (2018): Economic complexity: From useless to keystone. Nature Physics, 14, 1, 9–10. o.
Hidalgo, C. A. – Hausmann, R. (2008): A network view of economic development.
Developing Alternatives, 12, 1, 5–10. o.
Hidalgo, C. A. – Hausmann, R. (2009): The building blocks of economic complexity.
Proceedings of the National Academy of Sciences, 106, 26, 10570–10575. o.
Hidalgo, C. A. – Klinger, B. – Barabási, A. L. – Hausmann, R. (2007): The product space conditions the development of nations. Science, 317, 5837, 482–487. o.
Iammarino, S. – McCann, P. (2013): Multinationals and economic geography.
Location, technology and innovation. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton.
Inzelt A. (2003): Foreign involvement in acquiring and producing new knowledge: the case of Hungary. In Cantwell, J. – Molero, J. (eds.): Multinational Enterprises, Innovative Strategies and Systems of Innovation. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton, 234–268. o.
Inzelt A. (2008): The inflow of highly skilled workers into Hungary: A by-product of FDI. The Journal of Technology Transfer, 33, 4, 422–438. o.
Jacobs, J. (1969): The economy of cities. New York: Vintage Books.
Jacomy, M. – Venturini, T. – Heymann, S. – Bastian, M. (2014): ForceAtlas2, a continuous graph layout algorithm for handy network visualization designed for the Gephi software. PLOS One, 9, 6, e98679.
Jaffe, A. B. (1989): Real Effects of Academic Research. The American Economic Review, 79, 5, 957–970. o.
Jakobi Á. – Lengyel B. (2014): Egy online közösségi háló offline földrajza, avagy a távolság és a méret szerepének magyar empíriái. Tér és Társadalom, 28, 1, 40–
61. o.
Javorcik, B. S. – Lo Turco, A. – Maggioni, D. (2017): New and Improved: Does FDI Boost Production Complexity in Host Countries? The Economic Journal, DOI:
10.1111/ecoj.12530
Juhász S. – Elekes Z. – Gyurkovics J. (2016): A tudáshálózatok időbeli változásának vizsgálati lehetőségei. Közgazdasági Szemle, 63, 12, 1375–1388. o.
Juhász S. – Lengyel B. (2016): Kik formálják a klasztereket? Egy helyi tudáshálózat elemzése. Területi Statisztika, 56, 1, 45–65. o.
Juhász S. – Lengyel B. (2017): Creation and persistence of ties in cluster knowledge networks. Journal of Economic Geography, doi:10.1093/jeg/lbx039
Katila, R. – Ahuja, G. (2002): Something old, something new: A longitudinal study of search behavior and new product introduction. Academy of Management Journal, 45, 6, 1183–1194. o.
Kállay L. – Lengyel I. (2008): The Internationalization of Hungarian SMEs. In Dana, L.
P. – Welpe, I. M. – Han, M. – Ratten, V. (eds.): Handbook of Research on European Business and Entrepreneurship. Towards a Theory of Internationalization. Edward Elgar, Cheltenham – Northampton, 277–295. o.
Klepper, S. (2007): Disagreements, spinoffs, and the evolution of Detroit as the capital of the US automobile industry. Management Science, 53, 4, 616–631. o.
Klepper, S. – Simons, K. L. (2000): Dominance by birthright: entry of prior radio producers and competitive ramifications in the US television receiver industry.
Klepper, S. – Simons, K. L. (2000): Dominance by birthright: entry of prior radio producers and competitive ramifications in the US television receiver industry.