A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

Közigazgatási és ügykezelői alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, jogi szakvizsga

1. A pályakezdő kormánytisztviselőnek fogalmazó besorolásához – a közigazgatási alapvizsga alól való mentesítés eseteit kivéve – egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tennie. Nem pályakezdő kormánytisztviselő, amennyiben kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási alapvizsgával, illetve az  alól nem is mentesült, szintén köteles felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén egy, illetve középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetén két éven belül közigazgatási alapvizsgát tenni. A közigazgatási alapvizsga-kötelezettség határidőre történő nem teljesítése esetén a kormányzati szolgálati

jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát az előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, kormányzati szolgálati jogviszonya csak ezt követően szűnik meg.

2. Közigazgatási szakvizsgát tehet az a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, aki közigazgatási alapvizsgát tett, vagy az  alól mentesült, és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. Ha a kormánytisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba – pályakezdő esetén tanácsos besorolási fokozatba – a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig nem sorolható. A Kttv. alkalmazásában a közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés.

3. Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, amennyiben vezetői kinevezésekor nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezésétől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e  határidőn belül a  kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

4. A  kormányzati ügykezelőnek – kivéve ha közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik – a  kormányzati szolgálati jogiszony keletkezésétől számított hat hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie.

5. A  kormánytisztviselő pályán maradásához és előmeneteléhez, illetve a  kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartásához szükséges, jogszabályban előírt vizsgakötelezettségét és a  teljesítés határidejét a kinevezési okmány tartalmazza.

6. Közigazgatási alapvizsgára jelentkezni a  Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportálon (a továbbiakban:

Vizsgaportál) keresztül lehet, legkésőbb a  Vizsgaportálon meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal.

A  vizsgára jelentkező kormánytisztviselő – a  Vizsgaportálon való jelentkezést megelőzően – köteles a  vizsgára történő jelentkezéshez, illetve a felkészítő konzultáción való részvételhez írásban engedélyt kérni a főigazgatótól.

Az  engedélykérelmet – amelyen a  vizsgára jelentkező közvetlen vezetőjének hozzájáruló nyilatkozatát is fel kell tüntetni – a  vizsgára történő jelentkezés előtt legalább 15 munkanappal kell a  Humánpolitikai Osztályra leadni. A  főigazgató döntéséről a  Humánpolitikai Osztály tájékoztatja a  vizsgázót. A  befogadott jelentkezésről a  vizsgaszervező – a  jelentkezési határidő lejártát követő munkanapon – elektronikus úton visszaigazolást küld a vizsgázó és a Humánpolitikai Osztály részére.

7. Közigazgatási szakvizsgára a Humánpolitikai Osztály által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon lehet jelentkezni.

A kitöltött jelentkezési lapot a választott vizsgaidőszakot megelőzően 10 héttel kell leadni a Humánpolitikai Osztályra, amely gondoskodik a jelentkezési lap főigazgató általi aláíratásáról és a vizsgaszervezőnek történő megküldésről.

A  jelentkezési laphoz mellékelni kell a  vizsgára jelentkező közvetlen vezetője által kitöltött formanyomtatványt, amelyben tájékoztatást ad arról, hogy támogatja, vagy sem a foglalkoztatott vizsgára, illetve felkészítő tanfolyamra való jelentkezését az adott időpontban. A felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról, helyéről – a vizsgaszervező értesítése alapján – a Humánpolitikai Osztály tájékoztatja a vizsgázót.

8. Ügykezelői alapvizsgára a Humánpolitikai Osztály által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon lehet jelentkezni.

Az eljárás menetére a III/6. pontban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jelentkezési lapot legalább 75 naptári nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően kell leadni a Humánpolitikai Osztályra.

9. A vizsga elhalasztását a vizsgázónak – a szervezeti egység vezetője egyetértésével – előterjesztett kérelmére és indokolása alapján a főigazgató engedélyezi, és a Támogatáskezelő nevében átvállalhatja a halasztási díj költségét.

A hozzájárulás megtagadása esetén a vizsga elhalasztására nincs lehetőség.

10. A foglalkoztatott az ügykezelői alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 3 munkanap, a közigazgatási alapvizsgára való eredményes felkészülés érdekében 4 munkanap, a  közigazgatási szakvizsgára való eredményes

felkészülés érdekében pedig a kötelező és a választott tárgyhoz a vizsgákat megelőzően – egy-egy alkalommal – összesen 8 munkanap tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A  felkészülés időtartamába a  vizsga napja és a vizsgaszervező által tartott felkészítő konzultáció, illetve felkészítő tanfolyam időtartama nem számít bele.

11. A foglalkoztatott a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – a vizsga napját is beleszámítva – egy naptári éven belül 15 munkanap tanulmányi célú mentesítésre jogosult. A tanulmányi szabadságot a foglalkoztatott –  a közvetlen vezetőjével előzetesen egyeztetve – maga osztja el a  jogi szakvizsga különböző részvizsgáira.

A  15  munkanap tanulmányi célú mentesítést a  foglalkoztatott megosztva, több részvizsga letételéhez is igénybe veheti. A tanulmányi szabadság nem minősül éves rendes szabadságnak, azt a szabadság számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

12. A sikertelen ügykezelői és közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, illetve jogi szakvizsga megismétlésére tanulmányi célú mentesítés nem vehető igénybe.

13. A tanulmányi célú mentesítés, a vizsgák és a vizsgát megelőző felkészítő konzultáció időtartamára a foglalkoztatott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időtartamra illetményére jogosult.

Vezetői munkakör, vezetői szint

14. A Támogatáskezelőnél foglalkoztatott kormánytisztviselő osztályvezetői, igazgatóhelyettesi, igazgatói, főigazgató-helyettesi munkakör betöltésére is kinevezhető. A főigazgató-főigazgató-helyettesi és az igazgatófőigazgató-helyettesi munkakör kivételével vezetői kinevezés csak a Támogatáskezelő Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egység tekintetében adható.

A kormányzati ügykezelő – a  Kttv. kormánytisztviselő vezetői kinevezésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – kormányzati ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére osztályvezetői munkakörre szóló kinevezést kaphat.

Címadományozás

15. A  Támogatáskezelő felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselője részére

a) közigazgatási tanácsadói cím adományozható, amennyiben legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) közigazgatási főtanácsadói cím adományozható, amennyiben legalább tízéves szakmai gyakorlattal

rendelkezik,

[a Támogatáskezelőnél adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a  Támogatáskezelő felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20%-át]

c) szakmai tanácsadói cím adományozható, amennyiben szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) szakmai főtanácsadói cím adományozható, amennyiben szakmai gyakorlattal és legmagasabb fokozatú minősítéssel rendelkezik.

[a Támogatáskezelőnél adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a  Támogatáskezelő felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői létszámának 20%-át, és az  adományozható címek számát a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg]

A Támogatáskezelőre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított

– főosztályvezető-helyettesi (osztályvezetői) illetményre jogosult a  közigazgatási tanácsadó, illetve a  szakmai tanácsadó, és

– főosztályvezetői (igazgatóhelyettesi) illetményre jogosult a  közigazgatási főtanácsadó, illetve a  szakmai főtanácsadó.

A címmel rendelkező kormánytisztviselőt a cím adományozását követő 1 év elteltével minősíteni kell, és legalacsonyabb fokozatú – illetve szakmai főtanácsadói címmel rendelkezőnél a legmagasabb fokozatú minősítéstől eltérő – minősítés esetén a címet vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a besorolása szerinti illetményére jogosult.

16. A Támogatáskezelő tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőjének

a) címzetes vezető-tanácsosi cím adományozható, amennyiben legalább öt év, b) címzetes főtanácsosi cím adományozható, amennyiben legalább tizenkettő év, c) címzetes vezető-főtanácsosi cím adományozható, amennyiben a legalább húsz év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.

A Támogatáskezelőnél tartósan kiemelkedő munkát végző középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek címzetes főmunkatársi cím adományozható, amennyiben legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.

A kormánytisztviselő a  címzetes vezető-tanácsosi címmel a  vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a  címzetes főtanácsosi címmel a  főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a  címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a  főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a  kormánytisztviselő a  kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik, és a kormánytisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.

17. Cím adományozására a kormánytisztviselő vezetője tesz javaslatot, a cím adományozásáról a főigazgató dönt.

18. Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

A kormánytisztviselő, illetve munkavállaló eredményes munkájának elismerése

19. A kormánytisztviselők, illetve munkavállalók feladataik hosszabb időn át tartó, a Támogatáskezelő tevékenysége érdekében teljesített munkavégzésükért, az  adott területen ellátott feladat kiemelkedő teljesítéséért, szorgalmas, példamutató munkájukért a következő elismerésben részesíthetők:

a) főigazgatói elismerő oklevél, b) pénz- vagy tárgyjutalom,

c) kormánytisztviselői kiemelt referensi cím.

A Támogatáskezelő céljainak eredményes megvalósításában részt vevők kimagasló tevékenységének elismerésére a főigazgató „főigazgatói elismerő oklevelet” adhat.

A rendkívüli munkateljesítmények, jelentős többletfeladatok elismeréseként a Támogatáskezelő kormánytisztviselői és munkavállalói pénz- vagy tárgyjutalomban részesíthetők. A  jutalmazásra az  igazgatók tehetnek javaslatot.

A jutalomról a főigazgató dönt.

A referensi munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő közvetlen felettese javaslatára kiemelt referensi címet kaphat, amennyiben legalább 1 éve az  Támogatáskezelőnél dolgozik, és kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A kinevezésmódosítás a munkaköri elnevezésen kívül egyéb változással nem jár.