A kondíciópontozás gyakorlati lebonyolítása

A ma legelterjedtebb módszert Ferguson és mtsai (1994) ismertetik. A szemléltetéshez forrásmunkaként Rodenburg (1989) fényképeit és az Elanco cég (1989) szemléltető kiadványának rajzait használtam.

1-ES KONDÍCIÓPONTSZÁM JELLEMZŐI:

 a tehén „csont és bőr”, kórosan sovány

 az ágyékcsigolyák végei élesen látszanak

 az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók

 az ágyékcsigolyák együttesen határozottan kiálló élet alkotnak

 a hátgerinc, az ágyék és a fartájék kiemelkedő, kiugró és elhatárolható

 az ülőgumó és a külső csípőszöglet között élesen elkülönülő horpadás található

 a végbélnyílás környéke beesik, és a péra előugrónak tűnik (1. kép)

1. kép Az 1-es kondíció pontszám bemutatása

2-ES KONDÍCIÓPONTSZÁM JELLEMZŐI:

 a tehén vékony

 az ágyékcsigolyák végei élesek, de a szövettel való fedettségük jobb

 az ágyékcsigolyák külön-külön jól láthatók, de nem szembetűnően

 az ágyékcsigolyák együttesen kevésbé határozottan kiálló élet alkotnak

 a hátgerinc, az ágyék és a fartájék nem tűnik élesen elhatárolhatónak

 az ülőgumó és a külső csípőszöglet között kisebb horpadás található

 a végbélnyílás környéke kevésbé beesett, a péra kevésbé tűnik előugrónak (2. kép)

2. kép A 2-es kondíció pontszám bemutatása

3-AS KONDÍCIÓPONTSZÁM JELLEMZŐI:

 a tehén átlagos kondícióban van

 az ágyékcsigolyákat csak közepes nyomásra lehet érezni

 az ágyékcsigolyák együttesen simának tűnnek

 az ágyékcsigolyák együttesen nem észrevehető élet alkotnak

 a hátgerinc, az ágyék és a fartájék élei gömbölyűnek tűnnek

 az ülőgumó és a külső csípőszöglet kerek és sima

 a végbélnyílás környéke kitöltött, de nincs jele zsírraktározásnak (3. kép)

3. kép A 3-as kondíció pontszám bemutatása

4-ES KONDÍCIÓPONTSZÁM JELLEMZŐI:

 a tehén „erős” kondícióban van

 az ágyékcsigolyákat csak erős, határozott nyomásra lehet érezni

 az ágyékcsigolyák együttesen simának vagy kereknek tűnnek

 az ágyékcsigolyáknak nincsen élük

 a hátgerinc kerek és sima, az ágyék és a fartájék sima felületet alkot

 az ülőgumó és a külső csípőszöglet kerek, az ülőgumó és a hátgerinc közötti terület sima, lapos

 a faroktő és az ülőgumó környékén zsír raktározás van (4. kép)

4. kép A 4-es kondíció pontszám bemutatása

5-ÖS KONDÍCIÓPONTSZÁM JELLEMZŐI:

 a tehén kövér kondícióban van

 az ágyékcsigolyákat nem lehet érezni

 a csontozat struktúrája, mint a hátgerinc, az ágyék és a fartájék, az ülőgumó és a külső csípőszöglet – nem látható

 a faroktő tájék eltemetettnek, eltűntnek tűnik a zsírszövet borítottság miatt (5. kép)

5. kép: 5-ös kondíció pontszám bemutatása

A szerzők kidolgozták a tejelő tehenek kondíció pontozásának a menetét is. Ez a rendszer ábrasoron alapszik, amely a bíráló tekintetét különböző anatómiai képleteken keresztül vezeti a medencei és a horpasz-keresztcsonti tájékon át (1. ábra).

A kondíciópontozás következetes és pontosan ismételhetőségének érdekében, az alkalmazását szemléltető ábra- és képsor segíti. A rendszer pontosságát tekintve elsősorban a 2,5 − 4,0 pontszám közötti tartományba tartozó állatok tápláltsági állapotának a meghatározásában hasznos eszköz, mivel az állatok többsége ebbe a tartományba tartozik kondíció szempontjából. Ugyanakkor ez a középső tartomány a legkritikusabb az állomány menedzselése és az erre vonatkozó döntések szempontjából is.

A felső (4. és 6. ábra) vagy alsó régiókba (2. és 5. ábra) sorolható pontszámok lényeges, durva hibákra utalnak. Ezeknek a szélsőséges eseteknek a pontos meghatározása kevésbé jelentős (csak néhány állat tartozhat ide). Az is megfigyelhető, hogy negyedpontos eltérésen alapuló skála használatával jelentős számú tehén pontszáma esne két pont (azaz a 2,75 és 3,0 közé). Ilyen körülmények mellett a pontozónak el kell tudni dönteni, hogy melyik a közelebbi pontszám. Negyed pont különbség a legtöbb viszonylatban nem szignifikáns eltérés. Az első lépés a pontozásban a csípőszöglet, a tompor, az ülőgumó vonal alakját megfigyelni, hogy az szögletes „V”(2. ábra), vagy lekerekedett „U” (3. ábra) alakú-e. A kondíciópontozásnak ez a legnehezebb része, főleg ha a 3.0 és a 3.25 közötti kondícióban van az állat. Tekintsük meg az állatot hátulról (5. és 6. ábra). Figyeljük meg a csípőszöglet és az ülőgumó tájékának a telítettségét, valamint a faroktő és a keresztcsonti szalagok kiemelkedettségét. Ezeknek a figyelembevételével a bíráló már rendszerint meg tudja határozni a valóságos kondíciót. A KP meghatározása után a pontozónak folytatni kell a műveletet, hogy megerősíthesse a végső pontszámot.

2. ábra: Ha a vonal „V” betűhöz hasonló a KP  3.0

3. ábra: Ha a vonal „U” betűhöz hasonló a KP  3.25

4. ábra: A pontozás finomítása 4 és 5 pont között

Ha a tompor lapos a KP >

4,0; ha a borda kiszögelés alig látható a KP = 4,25;

ha a tompor lapos és az ülőgumó nem látható KP = 4,5; ha a külső csípőszöglet alig látható KP = 4,75; ha minden csontkiszögelés teljesen lekerekedett a KP = 5,0 (4. ábra).

5. ábra: Pontosítás hátulsó nézetben, 3 pont alatt.

1. Ha a csípőszöglet lekerekedett KP = 3.0

2. Ha a csípőszöglet szögletes KP < 2.75

ha az ülőgumó kitelt KP = 2.75

3. Ha az ülőgumó szögletes KP < 2.75 ha tapintható zsírpárna

ülőgumón KP = 2.50

4. Nincs zsírpárna az ülőgumón KP < 2.50

Jól láthatók a lengőbordák. A bőr ráncoltsága a bordák felett amint a zsírszövet elfogyott. Ha a külsőbordaszél és a gerincél

szakasz feléig van ráncoltság KP = 2.25

Ha a külsőbordaszél és a gerincél szakasz 3/4-ig van ráncoltság KP = 2.0

Ha a tompor kidomborodó és a gerinc kiemelkedőés fogazott KP < 2.0

6. ábra: Pontosítás hátulsó nézetben 3 pont felett

1. Ha a keresztcsonti 2. Ha a keresztcsonti 3. Ha a keresztcsonti szalag és faroktői szalag látható szalag látható, a faroktői alig látható, a faroktőben a KP=3,25 szalag éppen, hogy látható szalag nem látható KP=3,50 KP=3,75 Ha egyik szalag sem látható, KP=4,0

„A KP technikája viszonylag egyszerű és a tejelő tehenészetek szakemberei számára könnyen elsajátítható, és jól használható. Egyszerű technikával és némi gyakorlással bárki birtokába kerülhet a KP pontos végrehajtásának”

(Ruegg és Milton, 1995).

Az ideális kondíciópontozási rendszernek egyszerűnek kell lennie, megismételhetőnek és könnyen átadhatónak a termelők, telepi dolgozók számára. A bírálat során sok gyakorlással csökkenthető a szubjektivitás, és így a testszöveti (zsír, izom) tartalékok valós mennyiségéről hű képet kaphatunk (Wright and Russell, 1984; Edmonson és mtsai., 1989).