A külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállítása

II.1. Éden külfölddel szembeni befektetési pozíciójára ható tényezők és feltételek

1. peták/tallér az előző időszak végén 2,87

2. peták/tallér a tárgyidőszak végén 3,15

3. minden követelés és egyéb befektetés tartozás tallérban, az ezen kívüli tartozások petákban vannak denominálva 4. a követelés oldalon a portfólió kötvény árfolyamváltozása (tallérban) 6%

5. a követelésoldali részvények árfolyama nem változott

6. a tartozás oldalon a portfólió részvény aránya a nyitó állományban 90%

7. a korábban kibocsátott részvények árfolyamának változása a tartozás oldalon az előző hónap végéhez képest −12%

8. a tartozásoldali kötvény árfolyama nem változott

9. kétes hitelkövetelés leírása a tárgyidőszak végén (millió tallér) 100

10. a nyitó állományok értéke tetszőlegesen választott

II.2. Éden külfölddel szembeni befektetési pozíciója

Millió peták

1. Közvetlentőke-befektetések 2 587 1 620 333 0 0 1 953 4 540

2. Portfólióbefektetések 6 987 936 691 517 0 2 143 9 130

3. Egyéb befektetések 582 157 1 263 0 −315 1 106 1 688

4. Nemzetközi tartalékok 9 854 4 600 1 194 0 0 5 794 15 648

Követelések összesen 20 010 7 313 3 481 517 −315 10 996 31 006

TARTOZÁSOK

1. Közvetlentőke-befektetések 4 598 5 791 0 0 0 5 791 10 389

2. Portfólióbefektetések 3 598 401 0 −389 0 12 3 610

3. Egyéb befektetések 1 458 3 900 337 0 0 4 237 5 695

Tartozások összesen 9 654 10 092 337 −389 0 10 041 19 695

NETTó KöVETELÉS

1. Közvetlentőke-befektetések −2 011 −4 171 333 0 0 −3 838 −5 849

2. Portfólióbefektetések 3 389 535 691 905 0 2 131 5 520

3. Egyéb befektetések −876 −3 743 926 0 −315 −3 132 −4 008

4. Nemzetközi tartalékok 9 854 4 600 1 194 0 0 5 794 15 648

NETTó KöVETELÉS öSSZESEN 10 356 −2 779 3 144 905 −315 955 11 311

Megjegyzés: A nyitó állományok értéke tetszőlegesen választott.

Megjegyzések a II.2. táblához

A külfölddel szembeni befektetési pozíció a nyitó állományból kiindulva az időszaki változások számbavételén keresztül mutatja be a külfölddel szembeni pénzügyi követelések és tartozások időszak végi állományának értékét az aggregációs devizában kifejezve. A tábla soraiban a fizetési mérleg standard funkcionális kategóriáit találjuk, az oszlopokban pedig a pénzügyi pozíciókban (állományokban) bekövetkező időszaki változás tényezőit.

A külföldi pénznemben denominált pénzügyikövetelés- és -tartozás-állományokat a vonatkozási időszak végén érvényes árfolyamon számoljuk át az aggregációs pénznemre. Egy időszak nyitóállománya megegyezik az előző időszak záró állo-mányával. A nyitóállomány számításához tehát az előző időszak végi árfolyamot használjuk. (Mivel a példában a kiinduló állományok értéke tetszőlegesen megadott, ezért ezek értékének meghatározásában ennek nincs jelentősége.) A záró-állomány pedig megegyezik az előző időszaki zárózáró-állomány (= időszaki nyitózáró-állomány) és az adott időszakban bekövetke-zett változások összegével.

A tranzakciók egyenlege megegyezik a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében szereplő egyenlegekkel, de az előjel az állo-mányváltozáshoz való hozzájárulásnak megfelelően alakul: „+”, ha növeli az állományt, és „−”, ha csökkenti azt. A köve-telések esetében ez éppen ellentétes a fizetési mérlegben érvényes előjelkonvencióval, ahol a tranzakciók miatti növeke-dés a kiadás oldalon (tartozik tétel) kerül kimutatásra. A követelések esetében tehát a pénzügyi mérlegben szereplő egyenleg (−1)-szeresét kell venni.

Mivel a pénzügyi követelések és az egyéb befektetéstartozások a feltételek szerint tallérban denominált instrumentumok-hoz kapcsolódnak, ezért az aggregációs pénznemben számított értéküket befolyásolja az is, hogy a tallér és a peták árfolyama hogyan alakult a vizsgált időszakban. Ennek két összetevője van. Az állományok aggregációs devizára átszámí-tott értékére egyrészt hatással van az időszak végi árfolyamok egymáshoz viszonyíátszámí-tott elmozdulása (ha az adott időszak-ban nem történik semmilyen változás, ami az eredeti devizáidőszak-ban denominált értékeket megváltoztatná, az aggregációs pénznemben kifejezett érték akkor is megváltozik, ha az időszak végi árfolyam eltér az előző időszak végi árfolyamtól), másrészt pedig az időszaki változásokhoz kapcsolódó árfolyamok és az időszak végi árfolyam közötti eltérés (a tranzakci-ók például tranzakciós árfolyamon vagy valamilyen átlagárfolyamon kerülnek aggregálásra a fizetési mérlegben, így az időszak végi árfolyamon vett értékük, amellyel az állományi statisztikában kimutatásra kerülnek, el fog térni annyival, amennyivel a tranzakciós árfolyam vagy átlagárfolyam eltér az időszak végi árfolyamtól). Technikailag ezeket állományra eső árfolyamváltozásnak, illetve forgalomra eső árfolyamváltozásnak nevezzük. Voltaképpen arról van szó, hogy a deno-mi náció pénznemében elkönyvelt változások átszámításához különböző árfolyamokat használunk, s általában az időszak végi árfolyamok is elmozdulnak egymáshoz képest. Ezért ahhoz, hogy teljesüljön a nyitó állomány, a záró állomány és az időszaki változások között fennálló zártság követelménye, az árfolyamváltozások hatását figyelembe kell venni. Értelem-szerűen azon pénzügyi állományok esetében, ahol a denomináció és az aggregációs pénznem megegyezik, nincs deviza-árfolyam-változásból eredő változás (a példában a tartozás oldali közvetlentőke-befektetések és portfólióbefektetések).

A piaci instrumentumok árának megváltozása (kötvényárfolyam, részvényárfolyam) hasonló hatással van az állományok értékének alakulására, mint a devizaárfolyam megváltozása miatti átértékelődés. Ha a pénzügyi eszköz piaci ára megvál-tozik, akkor megváltozik a pénzügyi vagyon értéke is, amellyel számolnunk kell. A külföldi pénznemben denominált esz-közök esetében ez kombinálódik a devizaárfolyam változásának hatásával (lásd a példában a követelések között tallérban denominált kötvény árfolyamának változását), de ilyen típusú átértékelődés az aggregációs pénznemben denominált állományok esetében is bekövetkezik (lásd a példában a tartozásoldali portfóliórészvényeket).

A vagyonváltozás elemei közül az egyéb állományváltozás kategóriáját kell használni, ha a hitelező egyoldalú döntés alap-ján leírja (write-off) az adóssal szembeni kintlévőségét. Tehát nem kétoldalú megállapodás eredményeképpen kerül sor az adós és a hitelező között adósságelengedésre (lásd a példában a 14. tranzakciót), ami a fizetési mérlegben elszámolan-dó tranzakció, hanem a hitelező által hozott egyoldalú döntésről. A követelés egy részének leírásával a nyilvántartott követelések értéke csökken. Ez a csökkenés jelenik meg az egyéb állományváltozás oszlopban. Mivel a példában a tallér-ban denominált követelés leírására a tárgyidőszak végén kerül sor, ezért erre a változásra külön nem kell árfolyam külön-bözetet számolni.

2012 Nyomda: D-Plus

H–1037 Budapest, Csillaghegyi út 19−21.