A Kúria határozatai

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.051/2013/4. számú határozata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (1027 Budapest, Csalogány u. 47–49.) indítványozónak, a  dr. kiss Anna jegyző, jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (1195 Budapest, Városház tér 18–20.) ellen a  telekadóról szóló 9/1991. (VII. 18.) önkormányzati rendeletének törvényességi felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

határozatot:

1. A  Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a  Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának a  telekadóról szóló többször módosított 9/1991. (VII. 18.) önkormányzati rendelete 2012. január 1. és október 1. napja között hatályos 1. § (1) bekezdése törvényellenes volt.

2. A  Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a  Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának a  telekadóról szóló többször módosított 9/1991. (VII. 18.) önkormányzati rendelete 2012. január 1. és október  1.  napja között hatályos 1.  § (1)  bekezdése nem alkalmazható a  Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 5.K.29980./2013. számú folyamatban lévő perben, valamint valamennyi, a  megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli a határozata Magyar Közlönyben való közzétételét.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

I. 1. Az első fokú adóhatóság a 2012. adóévre vonatkozóan a B. T. Zrt.-t (a továbbiakban: adózó) három helyrajzi számon megjelölt ingatlanai, összesen 90.078 nm adóalap után több mint 18 millió forint telekadó megfizetésére kötelezte.

2. Az  adózó fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala (a  továbbiakban: Kormányhivatal) másodfokú határozatában a  számítási hibák korrekciója mellett az  elsőfokú hatóság határozatát helyben hagyta.

A Kormányhivatal indokolásában kifejtette, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 2011. december 31-éig hatályos rendelkezései (és a  vonatkozó minisztériumi felügyeleti joggyakorlat) értelmében a  temetőket telekadó és építményadó nem terhelte, mivel a  temetők speciális ingatlanterületként építményekkel és speciális műtárgyakkal beépítve nem tartoztak a Helyi adó tv. 11. és 17. §-ainak hatálya alá.

2012. január 1-jét követően, a  telekadó-szabályozás strukturális átalakításának eredményeként azonban az épületnek nem minősülő építménnyel, műtárgyakkal lefedett földrészletek is a telekadó tárgyaivá váltak.

Emellett az  adózó alanyi adómentességre sem hivatkozhat, mivel önmagában az  a  tény, hogy a  Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó közfeladatot lát el, a  Helyi adó tv. alkalmazásában nem adómentességi ok.

A Kormányhivatal nem fogadta el az adózó azon hivatkozását sem, hogy nem válhat el egymástól a közszolgáltatás hatásköri címzettje és az  azt megvalósító önkormányzati bevételre jogosult személye, mert az  hatásköri összeütközést eredményez a kerületi adóztatás és a fővárosi önkormányzat feladatellátása között.

A Helyi adó tv. 17.  §-a és 52.  § 16.  pontja tartalmilag lényeges eltérést mutat a  2011. december 31-i és a  2012. január 1. utáni tartalmát tekintve, ugyanakkor megint más a  szabályozás 2012. május 15. napjától. Ezen időponttól ugyanis a Helyi adó tv. 52. § 16. pontja nem tekinti adótárgynak a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet.

3. Az  adózó keresettel kérte a  jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. Az  eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a  továbbiakban: indítványozó bíróság) a  per tárgyalásának felfüggesztése

mellett indítványozta a  Kúria Önkormányzati Tanácsánál a  Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat (a továbbiakban: érintett önkormányzat) által elfogadott, többször módosított, a telekadóról szóló 9/1991. (VII. 18.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § (1) bekezdésének törvényességi normakontrollját.

4. Az indítványozó bíróság indítványát arra alapította, hogy az érintett önkormányzat az Ör.-ben az adótárgy fogalmát is szabályozta azzal, hogy az  Ör. 1.  § (1)  bekezdése a  2012. adóévben hatályos Helyi adó tv. 52.  § 16.  pontjától eltérően határozta meg az  adótárgy, a  telek fogalmát. Erre pedig az  érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása.

5. Az érintett önkormányzat állásfoglalásában nem vitatta, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdése a 2012. adóévben hatályos Helyi adó tv. rendelkezéseitől eltért. Ezt a normahierarchiabeli eltérést volt hivatott korrigálni azonban az érintett önkormányzat a  2012. október 2-ától hatályos 26/2012. (X. 1.) önkormányzati rendelete, amely hatályon kívül helyezte az Ör. vitatott, törvénysértő rendelkezését.

II. 1. A bírói kezdeményezés megalapozott.

2. Előjáróban rögzíti a  Kúria Önkormányzati Tanácsa azt, hogy bírói kezdeményezés esetén eddigi gyakorlatának megfelelően érdemben vizsgálja az  indítványt abban az  esetben is, ha az  elbírálás idején már sem a  támadott önkormányzati rendelet, sem a  referencia alapként szolgáló más jogszabály már nincs hatályban [elsőként:

Köf.5083/2012., MK 2012. 32.].

3. Az  Alaptörvény 32.  cikk (1)  bekezdése „a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között” hatalmazza fel a  helyi önkormányzatokat rendeletalkotásra. A  korábbi törvényi szabályt emelte az  alkotmányozó az  Alaptörvény 32.  cikk (2)  bekezdésébe, amely szerint „[f]eladatkörében eljárva a  helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot”. A  Helyi adó tv. 2.  §-a értelmében „[a]z önkormányzat adómegállapítási joga az  e  törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki”. Az  érintett önkormányzat helyi adók megállapítására vonatkozó Alaptörvényen alapuló jogát tehát a Helyi adó tv. keretei között gyakorolhatja.

A Helyi adó tv. 5. § a) pontja jogosítja az önkormányzatokat vagyoni típusú adók kivetésére, az adójogi jogalkotás egyéb, általános kereteit pedig a 6. § adja meg.

A Helyi adó tv. a vagyoni típusú adók különös szabályai között, a 21. és a 22. §-aiban szabályozza az adó alapját és – a 6. § c) pontjának figyelembe vétele mellett – a mértékét.

4. A  bírói kezdeményezés értelmében a  Kúriának abban a  kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az  érintett önkormányzat 2012. január 1. és 2012. október 1. között milyen törvényi felhatalmazás és milyen törvényi keretek között írhatott elő telekadó-fizetési kötelezettséget az adózók számára.

Míg a  Helyi adó tv. 2011. november 30-ig hatályos szövege a  telekadó tárgyát az  illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletként határozta meg, addig 2011. november 1. után – és a 2012. teljes adóévben – adótárggyá váltak a külterületi telkek is. 2011. november 1. után a vitatott adószabállyal érintett teljes időtartam alatt a hatályos törvényi szabály szerint adótárgynak „... az önkormányzat illetékességi területén lévő telek” minősült.

A perbeli időszakban többször módosult a Helyi adó tv. telekfogalma is:

A Helyi adó tv. értelmező rendelkezései értelmében (52.  § 16.  pont) 2012. január 1. és május 14. között teleknek minősült „az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az  ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az  ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet.”

A 2012. május 15. és december 31. között hatályos fogalom a fentiekkel szemben kivette a Helyi adó tv. hatálya alól a temetők területét is, mivel teleknek minősült „az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet.”

5. A  hivatkozott törvényi rendelkezések értelmében – az  önkormányzatok döntésétől függően – a  temetőkertek 2012. január 1. és május 14. között lehettek telekadó tárgyai. Ebben az időszakban a telekadó tárgya a „telek”, amely alatt a beépítetlen kül- és belterületi földterület volt értendő. A törvényalkotó a Helyi adó tv. különös rendelkezései között (19. §) nem, a „telek” fogalmához kapcsolódó értelmező rendelkezések között pedig részben a művelési ágra

(mezőgazdasági művelés, tanya), részben funkcionális szempontokra tekintettel (közlekedés, temetőfunkció) látott lehetőséget az adófizetési kötelezettség alóli mentesülésre.

6. Az  Ör. 2012. január 1. és október 1. között hatályos 1.  § (1)  bekezdése értelmében adótárgynak tekintette

„...  a  XIX.  kerület Kispest illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletet.” 3.  §-a az  adó alapját a  Helyi adó tv. 21.  § a)  pontja szerint, a  telek négyzetméterben számított mérete alapján rendelte megállapítani.

Az  adó mértékét pedig négyzetméterenként egységesen az  érintett önkormányzat illetékességi területén 269 forint/nm-ben határozta meg.

Összevetve az Ör. szabályozását a 3. pont alatt ismertetett törvényi szabályokkal megállapítható, hogy az érintett önkormányzat jogalkotásával nem követte sem a 2011. november 1-jén, sem pedig a 2012. május 15-ével hatályos törvényi változásokat: az Ör. támadott rendelkezése csak a belterületi telkek vonatkozásában írja elő az adófizetési kötelezettséget, illetve figyelmen kívül hagyja a  telekadó alóli törvényi fogalommeghatározásból következő mentesülési szabályokat.

Ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör. 2012. október 1. napjáig hatályos 1. § (1) bekezdése részben a  Helyi adó tv. 2011. november 1-től hatályos 17.  §-ba, illetve a  2012. május 15-től hatályos 52.  § 16. pontjába ütközően törvénysértő volt.

7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 55. § (2) bekezdése értelmében „[h]a az  önkormányzati tanács megállapítja, hogy az  önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, (...) megállapítja a  hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése más jogszabályba ütközését (...).”

Az 56.  § (5)  bekezdése értelmében pedig „[h]a az  önkormányzati rendeletnek a  bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az  önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a  bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.”

A Kúria Önkormányzati Tanácsa, alkalmazva a törvényi jogkövetkezményeket, megállapította az Ör. támadott 1. § (1)  bekezdésének törvénysértő jellegét és elrendelte perbeli alkalmazásának tilalmát. A  Bszi. 56.  § (4)  bekezdése értelmében az Önkormányzati Tanács döntése főszabályként nem érinti a létrejött jogviszonyokat, így a teljesített adójogi kötelezettségeket sem. A  helyi adó kivetésének alapja az  önkormányzati rendeletalkotás és nem közvetlenül a Helyi adó tv. Ezért a még le nem zárt jogviszonyokban, a folyamatban lévő perekben a törvényellenes önkormányzati norma alapján nem lehet adófizetési kötelezettséget megállapítani.

8. Az  indítványozó bíróság indítványa megalapozottnak bizonyult. Megjegyzendő azonban az, hogy a  Helyi adó tv. 6. § c) pontja felhatalmazza – és egyben kötelezi is – az önkormányzatokat arra, hogy az általuk normaként megállapított adómértéket a  helyi sajátosságokhoz, az  önkormányzat gazdálkodási követelményeihez, valamint az  adóalany teljesítő képességéhez igazítsák. Ezen szempontok – vagyoni típusú adók esetében kifejezetten – indokolhatják az egységesen meghatározott nm-alapú adómérték differenciálását. Egyéb törvényi mentességi ok, illetve mentesítési lehetőség hiányában az  önkormányzatoknak az  adóalap meghatározásakor van lehetőségük az önkormányzati közfeladatokat szolgáló földterületek esetében e sajátosság értékelésére.

A határozat közzétételéről a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján határozott.

A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2013. november 5.

dr. kozma György s. k.,

az Önkormányzati Tanács elnöke

dr. Hörcherné dr. marosi Ildikó s. k., dr. balogh zsolt s. k.,

előadó bíró bíró