fenyegetés a COVID-19-járvány tükrében, különös tekintettel a két bűncselekmény
6. A közveszéllyel fenyegetéssel kapcsolatban felmerülő anyagi jogi kérdések
a) A tényállási elemek itt is jelentkező megfoghatatlansága
A közveszéllyel fenyegetés tényállásán a jogalkotó nem hajtott végre módosítást, azonban a járványhelyzetre tekintettel mellőzhetetlen ennek a bűncselekménynek az elemzése is. A két bekezdésben három olyan tényállási elem szerepel, melyek
80 Ambrus: A koronavírusjárvány és a büntetőjog. 20–21. o.; beNcze–Ficsor: A koronavírus kihívásai és a jogtudomány…
A rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés a COVID-19-járvány tükrében… i
158
értelmezése a jogot értő számára is nehezebb: köznyugalom, köznyugalom meg-zavarására alkalmasság, köznyugalom súlyos megzavarása. A bírói gyakorlat az utóbbi két definícióval – mondhatni – esetek hiányában nem foglalkozott, nem tudott foglalkozni.
A garázdaság körében kialakult bírói gyakorlat értelmezi magának a köznyuga-lomnak a fogalmát,81 de nem lehet tudni (hasonlóan a rémhírterjesztéshez írtakhoz), milyen tény állítása (vagy látszat keltése) alkalmas a köznyugalom megzavarására.
Ebben a kérdésben állást foglalni a napvilágot látott esetek pontos történeti tényál-lásának ismerete nélkül nem is igazán lehet, de nem is kell, hiszen a bűncselekmény alapeseti tényállása szintén nem tartalmaz eredményt.
Ami bizonyos, hogy az elkövetők az elhunytak számáról, nem létező gócpontokról, városok lezárásáról állítottak valótlan tényt. Így Mohács polgármestere arról beszélt, hogy városa járványgócponttá vált, mert találtak egy igazolt fertőzöttet, akinek az elmúlt két hétben a százat is meghaladó számú kontaktja volt. Úgy vélekedett, hogy a városban akár helyi karantént is elrendelhetnek, mivel a polgármester a járványügyi tapasztalatok alapján arra következtetett, hogy ilyen esetben hirtelen nagyszámú megbetegedés is várható.82
Egy másik esetben az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere által 2020. március 21-én a halottak vizsgálatát végző orvosok részére küldött hivatalos levelét hamisították meg. A közösségi oldalakon keringett hamisított levél valótla-nul állította, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunyt személyek számát nem lehet nyilvánosságra hozni, halálozási okként más betegségeket kell megjelölni. A levél a COVID-19 következtében elhunytak számáról is hamis számot, a valódi adat több-szörösét közölte.83
Élve újra az összehasonlítás módszerével, utóbbi jogeset megítélése egyértelműen büntetőjogi kategória, Mohács polgármesterének cselekménye már nem feltétlenül az.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, „az elkövető tudatának át kell fognia a tényállítás valótlanságát, annak a közveszély bekövetkezésével fenyegető jellegét és a köznyugalom megzavarására való alkalmasságát”.84
Mohács polgármestere – ha ragaszkodunk a sajtóban megjelent történeti tényál-láshoz – egy vélekedésre alapított következtetést állított (valóban találtak fertőzöttet, két hét alatt valóban lehetett százat meghaladó kontaktja, ezért fennállhatott annak
81 Lásd például EH 2019, 03. B5.; BH 1993, 7. 407.
82 Közveszéllyel fenyegetés miatt nyomoznak Mohács polgármestere ellen, aki azt mondta, a város gócpont lett. index.hu, 2020.03.29., https://index.hu/belfold/2020/03/29/mohacs _ polgarmester _ kozveszellyel _ fenyegetes _ koronavirus _ magyarorszagon/ (letöltve: 2020.12.04.).
83 Közveszéllyel fenyegetés miatt nyomoznak a Káslerállevél ügyében. index.hu, 2020.03.31., https://index.hu/
belfold/2020/03/31/kozveszellyel _ fenyegetes _ miatt _ nyomoznak _ a _ kaslerallevel _ ugyeben/ (letöltve:
2020.12.04.).
84 kis Norbert – holláN Miklós – Gellér Balázs: A Büntető Törvénykönyv magyarázata, III. kötet, Különös rész (2). Budapest, 2006. 1002. o.
szAbó Zsolt
159 a lehetősége, hogy karantént rendelnek el, ugyanis várható volt a nagyszámú megbe-tegedés a járványügyi tapasztalatok alapján). Ha egy nyomozati szakban előterjesztett védekezés ezzel azonos vagy ehhez hasonló, nagy eséllyel bűncselekmény hiányában az eljárást meg kellene szüntetni.
Az eset tehát azért fontos, mert nem légből kapott tényekre alapított vélemény- nyilvánítás, következtetés megosztása nem feltételezi – sőt, inkább kizárja – a szán-dékosságot (nincs tudatos valótlanság, hamisság), pláne egy városvezető oldalán. Az már más kérdés, hogy a közveszéllyel fenyegetés minősített esete nem kívánja meg a szándékos elkövetést.
Ha a polgármester gondatlanul járt el, mert nem ellenőrizte az információfor-rás hitelességét, így a bűnösség kérdése adott, a bűncselekmény-fogalom harmadik elemének, a cselekmény társadalomra veszélyességének (a jogellenesség materiális oldalának)85 vizsgálata következik, hiszen egy cselekmény absztrakt társadalomra veszélyessége eltérhet a cselekmény konkrét társadalomra veszélyességétől.
Tény és való, hogy a tárgyi rendkívüli bejelentésre év elején, 2020 márciusában került sor, amikor már az első ízben kihirdetett különleges jogrend időszakáról be-szélhettünk. A társadalom tagjai a csoportosulásokat korlátozó intézkedéseket már ismerték. E tény erejénél fogva konstatál(hat)ták, hogy a veszély valódi és súlyos, a WHO által kimondott világjárványt komolyan kell venni.
A polgármester nyilatkozata – megítélésem szerint is – alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat (súlyosan) megzavarja, cselekménye tényállásszerű volt. Ki kell vi- szont térni arra a kérdésre tehát, hogy a bűnösség megléte, illetve a diszpozíciósze-rűség mellett (absztrakt társadalomra veszélyesség) mennyire lehet az a cselekmény veszélyes a társadalomra, amelynek hatására az emberek nem mennek az utcára, bezárkóznak az otthonaikba, jobban figyelnek az óvintézkedések betartására, azaz még inkább eleget tesznek a jogalkotó – (újabb) bűncselekményi és (újabb) szabálysértési tényállásokkal körülbástyázott86 – akaratának (konkrét társadalomra veszélyesség).
b) A társadalomra veszélyesség kérdése – a szerencsi és a mohácsi esetek tükrében
Mindenekelőtt ki kell emelni, hogy amikor – kivételesen – a jogalkotói és a jogalkal-mazói értékelése a társadalomra veszélyességnek nem esik egybe, a jogalkalmazó köteles vizsgálni a tényállásszerűség mellett is a konkrét társadalomra veszélyességet.
Ha a bíróság arra helyezkedik, hogy nincs in concreto társadalomra veszélyesség,
85 Ambrus István: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog. Állam- és Jogtudomány, (2020) 4., 4–23., 17. o.
86 Lásd például járványügyi védekezés akadályozása (Btk. 322/A. §), védelmi intézkedés megszegése (Szabs. tv. 239/A. §).
A rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés a COVID-19-járvány tükrében… i
a cselekmény nem bűncselekmény jogcímen felmentésnek van helye.87 Akkor is felmentésnek van helye (vagy az eljárás megszüntetésének), ha valamely tényállási elem hiányában nem beszélhetünk diszpozíciószerűségről (például tévedésbe ejtés mint elkövetési magatartás hiányában a cselekmény nem minősülhet csalásnak).
Nyomozati szakban a két felmentési (megszüntetési) jogcím között – elvi szinten – különbség nem igazán érzékelhető. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az ügyészség nehezebben megítélendő ügyekben a döntés jogát meghagyja a bíróságoknak. Ez azzal jár, hogy a gyanúsított a vádlott eljárási pozíciójába helyezkedik, annak minden pejoratív minőségével együtt.
Tárgyalási szakban relatíve ritkán fordul elő, hogy a bíróság ne látná megállapít-hatónak a cselekmény társadalomra veszélyességét (eleve ritkán válik el egymástól az absztrakt és a konkrét társadalomra veszélyesség), igazán kivételes jellegű a Btk.
10. §-ra alapított felmentés.88 Megjegyzem, Belovics Ervin egyik művében azt a mai napig élő, jogvita tárgyát képező kérdést vizsgálta, hogy a jogalkalmazó egyáltalán kimondhatja-e egy tényállásszerű magatartásról azt, hogy az nélkülözi a társadalomra veszélyességet.89 A válasz természetesen igenlő, az Alkotmánybíróság ebben a kérdés-ben úgy foglalt állást, hogy a történeti és a törvényi tényállás összevetése, a törvényi tényállás fogalmainak, valamint a bűncselekmény joggyakorlatának összemérése a konkrét eseményekkel: maga a bírói jogalkalmazás.90
Összességében, a tényállási elem hiányában történő büntetőeljárás megszüntetésé-nek az esélye jóval nagyobbnak tűnik már nyomozati szakban,91 mint a társadalomra veszélyesség hiányára alapított megszüntetésnek, amelynek megléte vagy hiánya általában nagyobb volumenű és komplikáltabb feladatot igényel, így a felelősség is hatványozottabb.
Tanulmányomban nem kívánok állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szerencsi férfi (rémhírterjesztés) vagy a polgármester (közveszéllyel fenyegetés) cselekménye veszélyes volt-e a társadalomra,92 azt azonban nyomatékosítani kell, hogy a korona-vírus-járványhelyzettel leginkább összefüggésbe hozható két – tárgyalt – deliktum esetében el tud egymástól különülni az absztrakt és a konkrét társadalomraveszé-lyesség-fogalom.
Az ügyészség határozatában helyesen hivatkozott a tényállási elem hiánya mi-att történő megszüntetésre, hiszen előbb kell vizsgálni a társadalomra veszélyesség (materiális jogellenesség) meglétét, majd csupán ezt követően a törvényi tényállás
87 Lásd például BH 2002, 339.; EBH 1999, 81.; BH 2000, 238.; BH 2001, 307.; BH 1996, 347.; Fővárosi Bíróság 1.B.309/1995. számú ügyben hozott ítélete.
88 belovics Ervin: A jogellenesség és a társadalomra veszélyesség konfliktusa. Iustum Aequum Salutare, (2007) 3., 31–43., 43. o.
89 Uo. 36. o.
90 167/B/2000. AB határozat, ABH 2002. 1113. IV.3. pont.
91 Egy ártatlan ember – ha már eljárás alá vonták – értelemszerűen minél kevesebb ideig legyen terhelt.
92 Vö. orvos, gyógyszerész általi vírustagadással.
160
szAbó Zsolt
elemeit,93 ebből kifolyólag ugyanakkor látható, hogy az ügyészség a cselekményt veszélyesnek tartotta a társadalomra, annak ellenére, hogy indokolásában pontosan arra hivatkozott, miszerint a terhelt állításával éppen, hogy óvatosságra intette a la-kosságot, azaz hozzájárult a védekezés eredményességéhez.