1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző – helyettesítés esetén a közjegyzőhelyettes, a nyugalmazott közjegyző vagy a nyugalmazott bíró – javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult.”
2. § A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a Kjtv. 11/A. § (1) bekezdése a következő e)–g) ponttal és záró szövegrésszel egészül ki:
(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:)
„d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból,
e) a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes, valamint a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti helyettesítési megállapodás jóváhagyása,
f) a közjegyzői iroda helyettes irodavezetőjének kijelölése és megbízásának megszüntetése, valamint ezzel összefüggésben az irodavezető megbízásának megszüntetése, illetve kijelölése,
g) tartós vagy állandó helyettes kirendelése és a kirendelés visszavonása (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).”
3. § A Kjtv. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közjegyzői önkormányzat szerveiben a választójog és a szavazati jog csak személyesen gyakorolható.”
4. § (1) A Kjtv. 17. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki]
„i) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a közjegyzői hivatás gyakorlására alkalmas.”
(2) A Kjtv. 17. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó – jogszabályban meghatározott – rendelkezések szerint kell elvégezni.
(6) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.
(7) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.
(8) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázatot elbíráló területi kamara a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.”
5. § A Kjtv. a következő 25/A–25/B. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző egyidejűleg legfeljebb kettő, ugyanazon területi kamara illetékességi területén működő közjegyzővel vagy közjegyzői irodával létesíthet részmunkaidőben történő munkavégzésre irányuló munkaviszonyt (e fejezetben a továbbiakban: munkaviszony).
(2) Az egyes munkaviszonyok önálló munkaszerződések megkötésével jönnek létre.
(3) Az utóbb létesítendő munkaviszony létesítéséhez az előbb létesített munkaviszony munkáltatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a két munkaviszonyt egyidejűleg létesítik, mindkét munkáltató kölcsönös írásbeli hozzájárulása szükséges.
(4) A munkáltatók a munkavállaló munkaidő-beosztásáról egymást írásban tájékoztatni kötelesek, és azt – ha az a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztást érinti – csak egymással egyetértésben változtathatják meg. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a másik munkaviszony szerinti munkaidő-beosztás terhére csak a másik munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor.
* A törvényt az Országgyűlés a 2018. október 30-i ülésnapján fogadta el.
(5) A munkáltatók a munkavállaló szabadságát egymással együttműködve úgy kötelesek kiadni, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 122–124. §-ában rögzített munkavállalói jogok maradéktalanul érvényesüljenek.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatók a munkáltatói jogkör gyakorlása során egymás jogos érdekeire figyelemmel kötelesek eljárni.
(7) A munkáltatók a közjegyzőhelyettes, illetve a közjegyzőjelölt szakmai képzéséért egyetemlegesen felelnek.
(8) A munkaviszonyt érintően a munkáltatók között felmerülő vita esetén a munkáltatók egyeztetést kezdeményezhetnek a területi kamaránál.
(9) A munkaviszonyra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Mt. szabályai irányadók.
25/B. § (1) A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző tevékenységéért vagy mulasztásáért az a közjegyző felel, aki az adott feladat ellátása kapcsán munkáltatónak minősül. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző munkáltatója a 31/A. § (6) bekezdése szerint közjegyzői iroda.
(2) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele iránti eljárást, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele iránti eljárást valamennyi munkaviszony tekintetében le kell folytatni.
(3) A munkaviszony létesítését, megszűnését, illetve megszüntetését a munkáltató köteles bejelenteni a területi kamarának.”
6. § A Kjtv. 31/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2018. december 31. napját követően kinevezett közjegyző kizárólag közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.”
7. § (1) A Kjtv. 31/F. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít.”
(2) A Kjtv. 31/F. § a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Ha az egyszemélyes közjegyzői iroda a közjegyző tag halála miatt szűnik meg, a közjegyző örökösei az elhalálozás időpontjától számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői irodát legalább egyikük tagságával működő korlátolt felelősségű társasággá alakíthatják át. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.”
8. § A Kjtv. IV. fejezete a következő 31/G. §-sal egészül ki:
„31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes lehet.”
9. § A Kjtv. 32–37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Kjtv. V. fejezete a következő 37/B–37/E. §-sal egészül ki:
„32. § (1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöksége helyettest rendel.
(2) Helyettesként a távollevő közjegyzőével azonos területi kamaránál működő közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, kivételesen nyugalmazott közjegyzőt vagy nyugalmazott bírót lehet kirendelni.
(3) A helyettes személyére a közjegyző, ennek hiányában a területi kamara elnöksége tesz javaslatot.
33. § (1) A területi kamara elnöksége a közjegyző által javasolt személyt a közjegyző valamennyi jövőbeni távolléte esetére állandó helyettesként rendelheti ki (a továbbiakban: állandó helyettes).
(2) Az állandó helyettes kirendelésének feltétele, hogy a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: állandó helyettesítési megállapodás) a területi kamara elnöksége előzetesen jóváhagyja.
(3) Az állandó helyettes a helyettesítést a helyettesített közjegyző távolléte esetén látja el. A helyettesítés időtartamát a távollét kezdő és befejező időpontjának megjelölésével a helyettesített közjegyző köteles a területi kamara elnökének a távollét kezdetét megelőzően legalább 8 nappal bejelenteni.
(4) Egy közjegyzőnek több állandó helyettese is lehet. Ilyen esetben a (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel együtt az érintett időszak megjelölésével meg kell nevezni azt az állandó helyettest is, aki az érintett időszakban a helyettesítést ellátja.
34. § (1) Tartós helyettest kell kirendelni, ha
a) a közjegyzői állás megüresedett, illetve betöltetlen, vagy
b) a közjegyzőnek nincs állandó helyettese – ideértve azt az esetet is, ha az állandó helyettesítése megszűnt – és ba) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,
bb) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy
bc) a közjegyző megszakítás nélkül 5 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van.
(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, a közjegyző szolgálata szünetel, vagy megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van, a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki. A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti – a területi kamara elnöksége által jóváhagyott – állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, ha a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a tartós helyettes kirendelését megelőzően a területi kamara elnöksége a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes közötti megállapodást (a továbbiakban: tartós helyettesítési megállapodás) nem hagyja jóvá, valamint akkor, ha a tartós helyettesítési megállapodás megszűnt, a tartós helyettes a helyettesítést megállapodás hiányában látja el. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tartós helyettes a (2) bekezdés szerint került kirendelésre, és az állandó helyettesítési megállapodás megszűnt.
(4) Ha a tartós helyettesnek van állandó helyettese, a 33. § megfelelő alkalmazásával a tartós helyettes távolléte esetén a tartós helyettes állandó helyettese a tartós helyettes által helyettesített közjegyzőt is helyettesíti.
(5) A tartós helyettes kirendeléséig a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a területi kamara elnöke gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről és megszüntetéséről nem intézkedhet.
35. § (1) A területi kamara elnöksége a helyettes részére a kirendeléséről határozatot hoz, és ebben megjelöli a helyettesítés tartamát is. Ezzel egyidejűleg a helyettest a helyettesített közjegyzőhöz a közjegyzők névjegyzékébe bejegyzi.
(2) Az a helyettes, aki nem közjegyző, működésének megkezdésekor a területi kamara elnöke előtt köteles esküt tenni és aláírásmintáját bemutatni.
(3) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnését mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének. A területi kamara elnöksége a megállapodás megszűnésének napjára visszamenőleges hatállyal az állandó helyettes kirendelését visszavonja, egyidejűleg az állandó helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből.
(4) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnését – ideértve a 34. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás megszűnését is – mindkét fél köteles haladéktalanul bejelenteni a területi kamara elnökének.
Ha a tartós helyettesítés ezzel egyidejűleg nem szűnik meg, a területi kamara elnöksége a változást átvezeti a közjegyzői névjegyzéken.
(5) A tartós helyettes kirendelését a területi kamara elnöksége visszavonja, és ezzel egyidejűleg a tartós helyettest törli a közjegyzői névjegyzékből, ha a kirendelés oka megszűnt vagy a kirendelés feltételei már nem állnak fenn.
36. § (1) A helyettesített közjegyző a helyettesítés tartama alatt közjegyzőként nem járhat el.
(2) Az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes – az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett – eljárhat.
(3) A tartós helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes – a tartós helyettes utasítása és felelőssége mellett – kizárólag a 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti esetekben és kizárólag akkor járhat el, ha a helyettesített közjegyző és a tartós helyettes a helyettesített közjegyző közjegyzőhelyettesének a tartós helyettes általi foglalkoztatásáról is megállapodott, vagy a tartós helyettest a helyettesített közjegyző közjegyzői irodájának helyettes irodavezetőjévé jelölték ki.
37. § (1) A helyettes minden ügyet ellát, aláírásához a helyettesítésre utaló toldatot fűz. Ha a helyettes közjegyző, a helyettesítés során az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes is eljárhat.
(2) A közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.
(3) A helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített közjegyző bizalmi őrzéses számlái felett.
(4) Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján csak indokolt esetben járhat el.
37/A. § (1) Állandó helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és az állandó helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. Az állandó helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.
(2) Az állandó helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a felek nevét, a 32. § (2) bekezdése szerinti, valamint a helyettesítéssel összefüggő minőségét, b) annak rögzítését, hogy a helyettesítés valamennyi közjegyzői tevékenység ellátására kiterjed,
c) a pénzforgalmi számla, a fizetési számla, a letéti számla, valamint a házipénztár felett való rendelkezés szabályait, d) a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét,
e) a helyettesítés megszűnését követően a folyamatban lévő ügyek visszaadásának rendjét,
f) a helyettesítési díj mértékét, elszámolásának rendjét, vagy azt, hogy a helyettesítés ingyenesen történik, valamint g) az arról való rendelkezést, hogy a helyettes a helyettesített közjegyző, illetve annak közjegyzői irodája eszközeit milyen mértékben és milyen ellentételezésért használhatja.
(3) Az állandó helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört az állandó helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Az állandó helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről a helyettesített közjegyző költségére az állandó helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.
(4) Az állandó helyettesítési megállapodás megszűnik
a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,
b) ha az állandó helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, c) a felek közös megegyezésével, vagy
d) bármelyik fél felmondásával.
(5) Az állandó helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.
37/B. § (1) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés esetén a helyettesített közjegyző és a helyettes közötti jogviszonyra a felek megállapodását kell alkalmazni. A tartós helyettesítési megállapodás akkor hatályos, ha azt a területi kamara elnöksége jóváhagyta.
(2) A tartós helyettesítési megállapodásnak tartalmaznia kell a) a 37/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint
b) az arra az esetre szóló szabályokat, amikor a tartós helyettesítésre olyan körülmény miatt kerül sor, amely miatt a folyamatban lévő ügyek átadás-átvétele, illetve a helyettesített közjegyzővel való kapcsolattartás jelentősen akadályozott.
(3) A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről – a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére – a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis.
(4) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak ő az irodavezetője, a tartós helyettesítési megállapodásban a felek megállapodhatnak arról is, hogy a tartós helyettes a helyettesített közjegyző irodáját átveszi. Ebben az esetben a területi kamara elnökségének az eljárására a 37/D. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(5) A tartós helyettesítési megállapodás megszűnik
a) a helyettesített közjegyző közjegyzői szolgálatának megszűnésekor,
b) ha a tartós helyettes a 32. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, c) a felek közös megegyezésével, vagy
d) bármelyik fél felmondásával.
(6) A tartós helyettesítési megállapodást bármelyik fél 15 napos felmondási idővel indokolás nélkül felmondhatja.
37/C. § (1) A területi kamara elnöksége a felek kérelmére, hatósági eljárás keretében dönt az állandó helyettesítési megállapodás és a tartós helyettesítési megállapodás jóváhagyásáról.
(2) Ha a megállapodás a jogszabályoknak és az országos kamara iránymutatásainak megfelel, a területi kamara elnöksége a megállapodást jóváhagyja, ellenkező esetében a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyó határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.
37/D. § (1) Tartós helyettesítés esetén a területi kamara elnöksége által jóváhagyott megállapodás hiányában az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A közjegyzői díj a tartós helyettest illeti. A tartós helyettes nem köteles a helyettesített közjegyző munkavállalóit foglalkoztatni. Ha a tartós helyettes mint közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét, akkor a helyettesítési tevékenységet is a közjegyzői irodája keretében folytatja. Ha a tartós helyettes nem közjegyző, a helyettesítési tevékenységet egyénileg folytathatja.
(3) Ha a helyettesített közjegyző közjegyzői iroda keretében működik és annak a helyettesített közjegyző az irodavezetője, a tartós helyettes a kirendelésről szóló okirat közlésétől számított 8 napon belül a területi kamara elnökségének nyilatkozhat arról, hogy a helyettesített közjegyző irodáját átveszi.
(4) A (3) bekezdésben említett esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető), és erről a cégbíróságot tájékoztatja. A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki, és erről a cégbíróságot tájékoztatja.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a helyettesítés időtartama alatt keletkezett adózott eredmény – a helyettesített közjegyző társasági részesedésére eső mértékben – a tartós helyettest illeti meg. A helyettest továbbá a 10 éve szolgálatban lévő törvényszéki bíró alapilletménye és címpótléka összegének megfelelő mértékű munkabér illeti meg.
37/E. § (1) A helyettes a helyettesített közjegyző tisztségének ellátásával összefüggő jogokat gyakorolja és kötelezettségeket teljesíti azzal, hogy a helyettesített közjegyző nevében a kamarai választásokon szavazati jogot nem gyakorolhat és egy közjegyzői kamarai tagdíj fizetésére köteles.
(2) A helyettesi jogviszony megszűnését követően a felek egymással elszámolni kötelesek. Vita esetén az egyeztetést a területi kamara elnöksége folytatja le, amelynek során a helyettesített közjegyzőt és a helyettest meg kell hallgatni.”
10. § A Kjtv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A területi kamara a tagjai közül egy közjegyzőt és egy közjegyzőhelyettest számvizsgálóvá választ.
(2) A számvizsgálók feladata a területi kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költségvetési beszámolójának ellenőrzése.
(3) A számvizsgálók a megállapításaikról tájékoztatják a területi kamara elnökségét.”
11. § (1) A Kjtv. 49/A. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
(A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)
„q) a közjegyző állandó helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama,
r) a közjegyző tartós helyettesének neve, 32. § (2) bekezdése szerinti minősége, közjegyző esetén székhelye, a kirendelés időtartama, helyettesítési megállapodás megkötése esetén ennek ténye.”
(2) A Kjtv. 49/A. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha)
„i) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.”
(3) A Kjtv. 49/A. § (6a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha)
„f) cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alá kerül.”
12. § (1) A Kjtv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.”
(2) A Kjtv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közjegyzői állások számának és székhelyének felülvizsgálata érdekében az országos kamara minden év március 31-ig megküldi a miniszter részére az egyes közjegyzői álláshelyekre vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat.”
13. § A Kjtv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választmány a közjegyző tagjai közül országos elnököt, két országos elnökhelyettest és négy országos elnökségi tagot választ.”
14. § A Kjtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A választmány szakbizottságokat hozhat létre; a szakbizottságban való részvételre bármely közjegyzőt, közjegyzőhelyettest és egyéb alkalmas személyt felkérhet.”
15. § A Kjtv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg. A kamara valamennyi tagja számára az országos, illetve a területi kamara megtéríti a kamarai közéleti tevékenységükkel felmerülő költségeket.”
16. § A Kjtv. VII. fejezete a következő 69/B. §-sal egészül ki:
„69/B. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseinek betartását az országos kamara ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéssel összefüggésben az országos kamara a közjegyző iratait (ideértve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait, továbbá a vizsgálattal érintett közjegyző közjegyzői működésével összefüggő pénzügyi, számviteli és gazdálkodási adatait.
(3) Ha az ellenőrzés eredményeként az országos kamara azt állapítja meg, hogy a közjegyző, illetve az alkalmazottja a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit megsértette, az országos elnökség a közjegyzővel szemben feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. Ha a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály rendelkezéseit a közjegyző alkalmazottja sértette meg, a fegyelmi vétség elkövetőjének a közjegyzőt kell tekinteni.”
17. § A Kjtv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.
A pénzbírság összege közjegyzővel szemben húszmillió forintig, közjegyzőhelyettessel szemben kétmillió forintig, közjegyzőjelölttel szemben ötszázezer forintig terjedhet.”
18. § A Kjtv. „Fegyelmi büntetések” című alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki:
„74/B. § A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kötelezően kiszabandó fegyelmi büntetés a pénzbírság, amelynek mértéke a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabályban meghatározott díjtétel és a közjegyző által kiszabott díj különbözetének kétszerese, de legalább egymillió forint. E pénzbírság az országos kamara bevétele; az országos kamara a közjegyzővel szemben fennálló fizetési kötelezettségébe a pénzbírság összegét beszámíthatja.”
19. § A Kjtv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, a területi elnökség, illetve az országos elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.”
20. § A Kjtv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban a tanács elnöke – a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve – 30 napon belülre tárgyalást tűz ki.”
21. § A Kjtv. 101. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határnapot a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanácshoz való
„(2a) A 69/B. § (3) bekezdése alapján megindított fegyelmi eljárásban hozott határozattal szembeni fellebbezés esetén a másodfokú fegyelmi tanács elnöke a határnapot a fellebbezésnek a másodfokú fegyelmi tanácshoz való