A közügyek gyakorlása

95. A fogvatartott közügyei gyakorlásának biztosítása során a választásokkal összefüggő rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 39/2013. (X. 4.) ORFK utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN

96. A fogdában vagy a szállítás során bekövetkező rendkívüli események megelőzésére, felszámolására – így különösen a  fogvatartott fertőző betegsége, annak gyanúja vagy kórokozó tünetmentes hordozása, illetve a  fogda közegészségügyi vagy járványügyi veszélyeztetettsége esetére vonatkozó előírásokat – a  fogvatartási hely sajátosságaira, a bekövetkezett rendkívüli események tapasztalataira figyelemmel, az ORFK rendészeti főigazgatója által a szakmai irányítás körében meghatározott kötelező tartalmi elemek alapulvételével a fogdaparancsnok köteles az EIT-ben rögzíteni.

97. Az EIT-et a fogvatartásért felelős hagyja jóvá.

98. A fogda személyi állománya a  rendkívüli esemény bekövetkezése esetén végrehajtja az  EIT-ben meghatározott feladatokat.

99. Az életet, testi épséget, az  őrzésbiztonságot veszélyeztető, más rendőr segítségét igénylő rendkívüli esemény észlelése vagy tudomására jutása esetén a fogda jelző- és riasztórendszerét működtetni kell.

100. A fogda riasztórendszerének működésbe lépése esetén a  napirendtől való eltérést, a  fogvatartott jogainak korlátozására vonatkozó részletes szabályokat, a szükséges intézkedéseket, a segítségnyújtást és a megerősítő őrök vezénylésének módját – a fogda kategóriája, kialakítása és más helyi sajátosságok alapján – a fogvatartásért felelős intézkedésben szabályozza.

101. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a fogdaszolgálatot ellátót az erről szóló jelentés elkészítésének idejére helyettesíteni, indokolt esetben a szolgálat teljesítése alól mentesíteni kell.

102. A fogda területén bekövetkezett rendkívüli események esetén a fogvatartásért felelős intézkedik az eseményt kiváltó ok, illetve okok megszüntetésére.

103. A rendkívüli esemény kivizsgálásában nem vehet részt az  a  személy, akinek felelősségét a  rendkívüli esemény vonatkozásában vizsgálni szükséges.

VIII. FEJEZET

A FOGDA ELLENŐRZÉSE

104. A BM r. 7. §-a alapján fogdaellenőrzésre jogosultak által végrehajtott:

a) általános fogdaellenőrzés kiterjed az őrzésbiztonság minden elemére;

b) részleges fogdaellenőrzés csak az egyes szakterületek vizsgálatát foglalja magában.

105. A BM r. 7. § (1) bekezdés f)–g) pontjában nevesített személy köteles minden évben egy alkalommal általános és egy alkalommal részleges fogdaellenőrzés végrehajtására.

106. A BM r. 7.  § (1)  bekezdés h)  pontjában nevesített személy havonta köteles a  fogdában ellenőrzést végrehajtani.

Az ellenőrzéseket úgy kell megszervezni, hogy annak végrehajtása egyenlő arányban munkaidőben, munkaszüneti napon és éjszaka történjen. A  KR és a  BRFK vonatkozásában a  KR parancsnoka és Budapest rendőrfőkapitánya intézkedésben határozza meg a havi ellenőrzések végrehajtásra kötelezett személyét.

107. A fogdaparancsnok és közvetlen szolgálati elöljárója havonta egy alkalommal köteles a  fogdaszolgálat ellátását ellenőrizni. Ezen kívül a fogdaszolgálatot közvetlenül irányító parancsnok köteles legalább hetente egy alkalommal a fogda összes helyiségét átvizsgálni, a biztonsági berendezéseket, a fogdaőrök ruházatát, felszerelését, a szolgálat ellátását, az okmányok vezetését, a fogvatartottakkal való bánásmódot átfogóan ellenőrizni.

108. A fogda ellenőrzése kiterjed a nyílászárók, az ajtók, az ablakok, a rácsozatok és azok zár- és tartószerkezeteinek előírás szerinti állapotára, a falakon észlelt esetleges elváltozásokra, vakolatbontásra, más rongálásra, az elhelyezett, valamint a fogvatartottnál tartható használati tárgyakra. A helyiségek minden körülményre kiterjedő ellenőrzése során fel kell tárni az őrzésbiztonságot, a fogda rendjét veszélyeztető, a megszokottól eltérő minden változást, azokat a tárgyakat, amelyek a fogdában nem tarthatók vagy tárolhatók, és gondoskodni kell azonnali eltávolításukról.

109. A fogda éjszakai ellenőrzését úgy kell végrehajtani, hogy a  fogvatartott nyugalmát ne zavarja. Amennyiben az  ellenőrzés a  fogvatartott elhelyezéséül szolgáló zárkára vagy a  fogvatartottra terjed ki, az  ellenőrzés a  fogda napirendje szerinti takarodó és az ébresztő közötti időtartamot nem érintheti.

110. A szolgálat ellátásáról és a  fogvatartottakról tájékoztatás csak az  ellenőrzést végző jogosultságának megfelelően adható.

IX. FEJEZET

FOGDÁBAN TÖRTÉNŐ MOZGATÁS

111. A fogvatartott mozgatása folyamatos rendőri felügyelet mellett történik.

112. A fogvatartott mozgatása nem minősül kísérésnek.

113. A fogvatartott mozgatása során a  fogvatartott által igénybe vett helyiség ajtajának nyitására két fő fogdaőr jelenlétében kerülhet sor.

114. A fogvatartott mozgatása során az elkülönítés szabályait alkalmazni kell.

X. FEJEZET

FOGDÁN KÍVÜLI KÍSÉRÉS, ŐRZÉS

15. A kísérésre irányadó közös szabályok

115. A kísérést, őrzést úgy kell megszervezni, hogy a fogvatartott támadásának elhárítására, esetleges szökési kísérletének megakadályozására azonnal intézkedni lehessen.

116. A kísérés biztonságos körülményeinek megteremtéséért, az  ehhez szükséges feltételek meglétéért és a  kísérés szakszerű végrehajtásáért a kísérésre utasítást adó, valamint az útbaindító parancsnok és a kísérőőr külön-külön is felelősséggel tartozik.

117. A kísérőőri feladatra a  Rendőrség hivatásos állományú tagja jelölhető ki. A  kísérést végrehajtó rendőr szolgálati feladatát a rendszeresített felszerelés, bilincsre szerelt vezetőszíjjal és – amennyiben az átkísérési utasítás azt előírja –

bilincsrögzítő övvel teljesíti. A kísérő őrnél a rendszeresített felszerelésen kívül csak olyan kisméretű tárgyak lehetnek, amelyek a mozgásban nem zavarják.

118. Kísérési feladatot kizárólag átkísérési utasítás alapján lehet végrehajtani.

119. Az átkísérési utasításban kell meghatározni a fogvatartott kísérésének módját, a kísérő őrök létszámát, fegyverzetét, felszerelését, a kényszerítő eszköz alkalmazását vagy az alkalmazás lehetőségét, a fogdán kívüli kísérés időpontját, helyét; büntetés-végrehajtási intézetbe, törvénykezési épületbe történő kísérés esetén a felsoroltakon kívül a személy átvételéhez szükséges adatokat is. A kísérést elrendelő parancsnok meghatározhatja, hogy a kísérő őr gépkarabéllyal is legyen felszerelve. A kísérés megszervezése a kísérést végrehajtó rendőr parancsnokának a feladata.

120. A BM r. 10. § (1) bekezdés a) pontja esetén az átkísérési utasítást a Rendőrség eljárást folytató nyomozó szervének vezetője, a BM r. 10. § bekezdés b) pontja esetén az átkísérési utasítást a fogvatartásért felelős által kijelölt vezető állítja ki. Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója nem rendőri szerv, akkor a fogvatartott kísérésére vonatkozó utasítást a fogvatartásért felelős által kijelölt vezető állítja ki.

121. A fogvatartott fogdán kívüli kísérése során felmerült őrzés végrehajtásának szabályait az átkísérési utasításban kell részletesen meghatározni. Amennyiben az  átkísérés során a  fogvatartott őrzése válik szükségessé, és annak végrehajtását nem az átkísérést végző rendőr hajtja végre, akkor az őrzést rendkívüli őrrel kell biztosítani.

122. A kísérő őröket lehetőség szerint a  fogvatartott neméhez, testi alkatához, fizikumához és veszélyességi fokához igazodva kell kiválasztani.

123. A kísérést úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy az  az eljáráshoz, a  bizonyításhoz fűződő érdekeket ne veszélyeztesse.

124. A kísérés során a kísérő őrnek tilos a kísért személyt a meghatározott helyen kívül más helyre kísérni, a fogvatartottal magánjellegű beszélgetést folytatni, a kíséréssel összefüggő szolgálati feladatokon kívül más tevékenységet folytatni.

125. Kísérés során a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RSzSz.) 76. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A rendkívüli őr feladatait az RSzSz. 77. §-ára figyelemmel őrutasításban kell részletesen meghatározni.

126. A megerősített kíséréshez szükséges, a rendes kísérés mértékét meghaladó létszám- és eszközszükségletet a kísérést elrendelő vezető és a végrehajtás megszervezéséért felelős parancsnok együttesen határozza meg. A megerősített kíséréshez beépített adó-vevő készülékkel és kézi rádióval felszerelt rabszállítót kell biztosítani.

127. Kísérés során a fogvatartott az őr kíséretében mehet szükségletei elvégzésére. A bilincs a fogvatartott kezéről nem távolítható el, kizárólag az  egyik kéz tehető szabaddá, a  vezetőszíj alkalmazása ebben az  esetben is kötelező.

A fogvatartott által használni kívánt helyiséget – használat előtt – a kísérőőr őrzésbiztonsági szempontból köteles ellenőrizni. Ennek keretében megvizsgálja, hogy a fogvatartott nem juthat-e támadásra alkalmas eszközhöz, illetve fennáll-e a szökés lehetősége. Amennyiben a helyiségben támadásra alkalmas eszköz található, azt el kell távolítani.

A helyiséget, annak használatát követően az őr köteles átvizsgálni, amelynek során meg kell győződni arról, hogy a fogvatartott nem vett magához idegen vagy nem hagyott hátra birtokában levő tárgyat. A fogvatartott által használt helyiség ajtaját olyan mértékben szabad becsukni, hogy az őr a fogvatartott magatartását figyelemmel tudja kísérni.

Külső és belső kísérés során a rendőrségi objektumban a fogvatartott a szükségleteit, ha előállító egység rendelkezésre áll, kizárólag az abban az e célra kialakított mellékhelyiségben végezheti.

128. A kísérés fajtája lehet:

a) belső kísérés, b) külső kísérés.