A hitel referencia szolgáltató intézmények táblája

Ezen a táblán az adott negyedévben, havi bontásban a KHR rendszerbe felvitt mulasztási tranzakciók értékét és darab-számát kell közölni. A „tárgynegyedév” oszlopban az adott negyedévben teljesített átutalások darab-számát és az átutalt össze-gek összesített értékét kell közölni. A „halmozott” oszlop a naptári éven belül a beszámolási idõszak végéig összesített értéket tartalmazza.

szerz_tip SzerzĘdés típusa

érték db érték db érték db érték db érték db érték db

Nincs szerzĘdés típus megjelölve SZEMH Személyi hitel

FOGYH Fogyasztási/áruvásárlási hitel GKLSZ GépjármĦ lízing LAKJZH Lakáscélú jelzálog hitel HKSZ Hitelkártya szerzĘdés GKVHSZ GépjármĦ vásárlási hitel LAKHSZ Lakáscélú jelzálog nélküli hitel FSZHK Folyószámla hitelkerettel BKSZ Bankkártya szerzĘdés EGYHSZ Egyéb hitel ügylet EGYLSZ Egyéb lízing szerzĘdés EJZHSZ Egyéb jelzálog fedezetĦ hitel EKPHIT Egyéb készpénz hitel szerzĘdés HALLH Hallgatói hitel

IJZHSZ Ingó jelzálog fedezetĦ hitel LMBHSZ Lombard hitel PFAKT Pénzügyi faktoring ügylet SZJZSZ Szabad felhaszn. jelzálog hitel VÁLTÓ Váltó leszámítolási ügylet BEVGAR Beváltott garancia, kezesség

Összesen

Tájékoztató adatok:

Összes lehívás száma: db db db db db db

ebbĘl, gyakoriság szerint:

1 db db db db db db

2 db db db db db db

3 db db db db db db

4 db db db db db db

5 db db db db db db

6 db db db db db db

7 db db db db db db

8 db db db db db db

9 db db db db db db

10 db db db db db db

1 db db db db db db

2 db db db db db db

3 db db db db db db

4 db db db db db db

5 db db db db db db

6 db db db db db db

7 db db db db db db

8 db db db db db db

9 db db db db db db

10 db db db db db db

Téves bejelentések száma: db db db db db db

halmozottan

Utolsó 10 cég megnevezése:

tárgy negyedév

ElsĘ 10 cég megnevezése:

elĘzĘ.év tárgynegyedév 1 .hó tárgynegyedév 2 .hó tárgynegyedév 3 .hó

21–27. TÁBLÁK

21A Pénzügyi vállalkozások mérlege – eszközök, valamint 21B Pénzügyi vállalkozások mérlege – for-rások

A jelentés célja: Ezek a jelentések a Felügyeleti jelenté-sek alapdokumentumát képezik, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetõvé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a pénzügyi vállalkozás mûködésének vizsgálatát, felügye-leti ellenõrzését. A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma megegyezik a 250/2000. (XII. 24.) Korm. ren-deletben (Szkr.) foglaltakkal.

A jelentés kitöltése során az Szkr. 12. § (2) bekezdésé-ben foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás is köteles min-den hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet részére készített negyedéves és éves jelentések alátámasz-tása céljából – eszköz- és forrásszámláit, valamint költség-és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapí-tani, továbbá fõkönyvi kivonatot készíteni. A pénzügyi vállalkozások mérlegének kitöltése megegyezik a szám-viteli elõírásokban foglaltakkal. A Mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt fõkönyv állományaival. A fõkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A havi fõkönyv zárásakor a deviza- és valuta-készletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát – év közben is – a számviteli elõírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az évközi deviza (valuta) átszámítására vonatkozó szabályokat a számviteli politi-kában rögzíteni kell. A Mérleg minden sora forinta), de-vizab)és összesenc)oszlopokat tartalmaz. Az egyes so-rokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy devi-za) követelések, illetve kötelezettségek – a mérlegnél elõ-írt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni. A deviza alapú forinthite-leket a deviza oszlopban kell kimutatni (forintosítva). A Mérlegben az Szkr. elõírásai alapján negatív összegként szerepeltetendõ állományokat (jegyzett, de be nem fizetett tõke) negatív elõjellel kell jelenteni. A Mérleg adatsorai-nak a szerzõdés szerinti eredeti lejárati bontást, valamint a számviteli szabályok szerinti értéket kell tartalmazni. Az Eszköz oldalon a Nyilvántartási (bruttó) érték az eszkö-zöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, illetve beszerzési értéke, a pénzügyi vállalkozás által kötött szer-zõdésbõl fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tõkeösszeg, a vásárolt követeléseknél a bekerülési érték-bõl a még nem törlesztett rész stb. A számvitelileg elszá-molható értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, céltartalékkal nem szabad az adott eszközt csökkenteni, mert ezeket az értékeket ad)oszlopban az adott eszköz sorában kell fel-tüntetni. Ha a vállalkozás a valós értéken történõ értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözetet az eszköz-tétel sorában aze)oszlopban kell szerepeltetni. A szárma-zékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét külön (21A723) sorban, az egyéb követelésekbõl kiemelve kell

kimutatni. Az f)oszlopban kell a Könyv szerinti (nettó) értéket feltüntetni, amely az Szmt. és az Szkr. által meg-határozott értékvesztéssel (illetve a számviteli elõírás sze-rinti értékcsökkenéssel, céltartalékkal) csökkentett, illetve a valós értéknek megfelelõ érték. A Forrás oldalon a be-számolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli elõírásoknak megfelelõ tartalommal a részletezõ sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal. Ha a vállalkozás a valós értéken történõ értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözetet a kötelezettségek között külön (a hitelintézetekkel szembeni a 14, az ügyfelekkel szembe-ni a (24) sorban kell szerepeltetszembe-ni. A származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét külön (43) sorban, az egyéb kötelezettségekbõl kiemelve kell kimutatni. A 87Értékelési tartaléksorban kell összegezni a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékokat, ame-lyek egyrészt az értékhelyesbítésbõl, másrészt a valós érté-kelésbõl adódnak. A pénzügyi vállalkozásnak ugyanezen a táblákon kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelõ adatokat. Az év végén aze)oszlopban közölt eszközök, illetve ac)oszlopban szereplõ források auditált adatainak a pénzügyi vállalkozások részére elõírt éves be-számolóval meg kell egyezni.

21C Pénzügyi vállalkozások – mérlegen kívüli köte-lezettségek

A jelentés kitöltése során ezen a táblán a mérlegen kí-vüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függõ, illetve jövõbeni kötelezettségeinek, valamint a továbbengedmé-nyezett fedezetek és biztosítékok számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.

0 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen:Itt kell a be-számolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli – a részletezõ sorokban feltüntetett függõ és jövõbeni – kötelezettségek összegét szerepeltetni.

1 Függõ kötelezettségek összesen:Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és elõírásai alapján mérlegen részlete-zõ sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje meg-egyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal. Az opciós ügyletek meghatározása a fogalmak között megta-lálható.

2 Jövõbeni kötelezettségek összesen:A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövõbeni köte-lezettségeket a számviteli elõírásoknak megfelelõ tarta-lommal és a részletezõ sorok szerint az eredeti (szerzõdés szerinti) összeggel kell feltüntetni. A devizában nyújtott jövõbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

3 Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok:

A mérlegen kívüli kötelezettségek közül külön soron kell

feltüntetni a továbbengedményezett fedezetek és biztosíté-kok 0. számlaosztályban nyilvántartott értékét. Ugyanezen a táblán kell közölni az auditált, éves beszámolóhoz kimu-tatott adatokat is.

21D Pénzügyi vállalkozások – mérlegen kívüli köve-telések

A jelentés kitöltése során ebben a táblában azokat a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozásnak a számviteli nyilvántartás szerinti függõ, illetve jövõbeni követeléseit (másoktól kapott kötelezettségeket – pl. ga-rancia), a nyilvántartott fedezeteket és a függõvé tett kamatokat, kamatjellegû jutalékokat kell részletezni, ame-lyek a kockázatokat csökkentik.

3 Biztosítékok és fedezetek értéke – teljes értéken: Ezek-ben a sorokban az Szkr. 20. § (5) bekezdés szerint a mérle-gen kívüli tételnek minõsülõ, kapott biztosítékok és fede-zetek összegét – a pénzügyi vállalkozás fedezetértékelési szabályzata alapján – az utolsó fedezetértékelés alkal-mával meghatározott (teljes) értéken kell bemutatni.

Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

4 Biztosítékok és fedezetek értéke – a követelés erejéig:

Ezekben a sorokban a fentiek szerinti megbontásban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés erejéig. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsõdleges fedezetnél kezdve – de csak a követelés erejéig – több fedezet is feltüntetésre kerülhet. A jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell nyilvántartá-sát úgy kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként sze-replõ összeg csak bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenõrizhetõ legyen.

5 Függõvé tett kamat, kamatjellegû jutalékok: Itt a számviteli elõírások szerint függõvé tett kamatokat és ka-mat jellegû jutalékokat kell jelenteni.

22A Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása A jelentésben a pénzügyi vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgynegyedévi és az év elejétõl halmozott forgalmi adatait kell részletezni a pénzügyi vállalkozás jövedelemtermelõ képességének értékelése érdekében.

Az Eredménykimutatás szerkezete és tartalma meg-egyezik a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (Szkr.) foglaltakkal azzal, hogy az egyes a Felügyeleti jelentések-re vonatkozó, illetve a mérleg elején szejelentések-replõ fogalmak, definíciók, rövidítések az eredménykimutatásra is érvé-nyesek. 2008-tól az eredménykimutatás 22. sorának érté-kébõl kiemelésre kerül a „Külfölditõl kapott (járó) jutalék-és díjbevétel értéke, valamint a 23. sorának értékébõl a „Külföldi részére fizetett (fizetendõ) jutalék- és díjráfor-dítások értéke. Külföldi valamennyi gazdasági szervezet és természetes személy, amely/aki a rezidens-meghatáro-zás szerint nem tekinthetõ rezidensnek. A jelentés a

pénz-ügyi vállalkozásnak – az érvényes számviteli elõírások alapján összeállított – fõkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében eltér az éves beszámolóbeli eredménykimutatástól. A pénzügyi vállalkozás az ered-ménykimutatásában az51 Adófizetési kötelezettségsorban évközben a ténylegesen befizetett társasági adóelõleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a pénz-ügyi vállalkozás a fizetett adóelõleget könyveiben hol tart-ja nyilván). Az év végére vonatkozó elõzetes, még nem véglegesített, illetve nem auditált jelentésekben azt az adó-fizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az elõzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell. Az év végi végleges (auditált) jelentésben szereplõ adat megegyezik az éves beszámolóban lévõ adófizetési kötelezettség összegével. A jelentés elsõ a) oszlopában a tárgynegyedévi, a másodikbanb)az év elejétõl halmo-zott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben:a)a bevéte-lek eredményt növelõ,b)a ráfordítások és költségek ered-ményt csökkentõ tételek,c)az értékvesztés és a céltarta-lék-képzés ráfordításként, d) az értékvesztés visszaírása és a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

Ha a vállalkozás számviteli politikájában is rögzítetten – a valós érteken történõ értékelést alkalmazza, a szám-viteli szabályoknak megfelelõen kell eljárni és az adott tétel-csoportban elszámolni az értékelésbõl származó nye-reséget, vagy veszteséget, illetve az értékelési különböze-tet, függetlenül attól, hogy a bevételt, vagy ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A pénzügyi mûveletek nettó eredményén belül külön sorokban kell feltüntetni az érté-kelési különbözeteket. A26 Általános igazgatási költsé-gekés a28 Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységbõlsorok alatt kell részletezni azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek a pénzügyi vállalkozás anyavállalatával, leány-vállalatával, tulajdonosával vagy olyan vállalkozással, – amelyben a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgató-sági tagja, felügyelõ bizottigazgató-sági tagja, ügyvezetõje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel ren-delkezik – szemben merültek fel. A ráfordításokat, költsé-geket, ideértve a rendkívüli ráfordításokat is, az alapértel-mezésnek megfelelõen nem kell negatív elõjellel ellátni.

Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében – a szám-lák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív elõjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív elõjelet ki kell tenni. A jóváhagyott osztalék és részesedés értékét negatív elõjel nélkül, levonandó tételként kell figyelembe venni.

Év közben a pénzügyi vállalkozás fõkönyvi adatain ala-puló, az Szkr. 12. § (2) bekezdés elõírásainak megfelelõen havonta (beleértve az elõzetes decemberi adatokat is) le-zárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költsé-gek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági

adó-elõleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az ered-ményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelõleget könyveiben hol tartja nyilván.) Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Mérleg forrás oldalán a88 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorá-val.

Auditált eredménykimutatás: A pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal ugyanezen a táblán közli az audi-tált éves beszámolónak megfelelõ adatokat. Az 51 Adó-fizetési kötelezettség soron szereplõ adatnak az év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámoló-ban lévõ adófizetési kötelezettség összegével.

Aza)oszlopban a forintban, és külön oszlopokban kell fel-tüntetni a devizában szereplõ értékeket. A csak devizatéte-leket ab)oszlopban, míg a deviza alapú forint tételeket a c)oszlopban (pl. Euro alapon nyújtott forinthiteleket) kell kimutatni. A forint és deviza értékeket ad)oszlopban kell összegezni. Az egyes ügyletek, illetve ügyfelek után elszá-molt értékvesztést az e) oszlopban kell szerepeltetni.

Azoknak a pénzügyi vállalkozásoknak, amelyek áttértek a valós értékelésre, az elszámolt értékelési különbséget az f)oszlopban kell szerepeltetni. Ag) Könyv szerinti (nettó) értékoszlopban kimutatott összeg csak a kereskedési célú követelések és értékpapírok esetében – a valós értékelés alkalmazásával – jelentheti az értékelési különbözettel korrigált értéket. A 0. sorban a Hitelintézetekkel szembeni követelések összegét kell beírni, amely megegyezik a fel-ügyeleti mérlegben a 21A3 sorkód alatt szereplõ összeg-gel.

Az 1. sorban az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell összegezni, amely megegyezik a felügyeleti mérleg-ben a 21A4 sorkód alatt szereplõ értékkel. A követeléseket szektorok szerint a „nem pénzügyi vállalkozások”, a „ház-tartások”, s ezen belül a „lakosság” és az „egyéni vállalko-zások” sorokban kell alábontani. A „nem pénzügyi vállal-kozások” sort a járulékos vállalkozások adatai nélkül kell kitölteni. A „nem pénzügyi vállalkozások sort alá kell bon-tani személygépjármû-finanszírozás, haszongépjármû-finanszírozás, ingatlan-finanszírozás, termelõeszköz-finanszírozás és egyéb kategóriákra. A 1211 Lakossági fogyasztási hitelek összesensorban ki kell emelni a követe-lések közül a fogyasztási hitelként folyósított állományt.

A12111–12115sorokban a lakosságnak nyújtott fogyasz-tási hitelek további hitelcél szerinti részletezését kell meg-adni: A12111sorban a gépjármû vásárlási hitelek állomá-nya jelentendõ. (A gépjármû vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjármûvek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjármûként funkcionáló haszonjármûveket is.) A12112

sorban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A sze-mélyi hitelt a pénzügyi vállalkozás a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) A 12113Szabad felhasználású hiteleksorban a szabad fel-használású jelzáloghitelek állománya jelentendõ. Az 12114 Áruhiteleksorban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendõ, de a fenti két hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni.

(Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek – gépjármû kivételével – lakossági ügyfél által történõ megvásárlását finanszírozza.) Az12115 Egyéb fogyasztási hiteleksorban az elõzõekben fel nem sorolt hiteleket kell kimutatni. Az egyéb fogyasztási hitelek közé sorolandó a szabad felhasz-nálású nem jelzáloghitelek állománya is. A1212 Lakos-sági ingatlan-finanszírozássorban kell kimutatni a köve-telések közül a lakosság számára ingatlan-finanszírozás címén folyósított összeget. A 1213 Egyéb sorban kell kimutatni a követelések közül a lakosság számára egyéb jogcímen folyósított összeget. A többi, nem kiemelt ügy-felet (pl. önkormányzat, járulékos vállalkozás) az egyéb sorban (23AA13) kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem sze-repelhet.

A 2. összegzõ sorban az ügyfelekkel szembeni követe-lések közül ki kell emelni, és az elõzõekhez hasonló szek-tor szerinti részletezésben kimutatni a pénzügyi szolgálta-tásokból (21A41 sorkód) származó követeléseket. A „nem pénzügyi vállalkozások” sort a járulékos vállalkozások adatai nélkül kell kitölteni. Azoknál a pénzügyi vállal-kozásoknál, amelyeknél nincs befektetési szolgáltatásból eredõ ügyfelekkel szembeni követelés, azoknál az 1. és 2. összegzõ sorok megegyeznek.

A 3. sor alatt összesített és a felügyeleti mérleg eszközei között kimutatott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok (21A51 sorkód), a részvények és más változó hozamú értékpapírok (21A52 sorkód), valamint a részvények, külön sorban lejárat szerint is meg kell jelentetni. Az ügy-felekkel szembeni kötelezettségeket – a követelésekhez elõ-ször a finanszírozás célja szerint, az egyes célokon belül ügyfélszektor szerinti bontásban kell bemutatni, kivéve az egyéb célú kihelyezéseket. Az ügyfélszektor szerinti kihe-lyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és

„Hitel” kategóriák szerint. Az ügyfelekkel szembeni

köve-telésekre vonatkozó oszlopait – az elõzõ 23AA jelentéshez hasonlóan – kell kitölteni. A tábla b) és c) jelû oszlopa együtt tartalmazza a devizatételeket. Ab)oszlopba kerül-nek azok a devizában nyilvántartott állománytételek, ame-lyekhez kötõdõ tranzakciók is devizában történnek, a c)oszlopba pedig azok a tételek kerülnek, amelyek ugyan devizában vannak nyilvántartva, de a hozzájuk kapcsoló-dó alaptranzakciók (pl. törlesztés, kamatfizetés) ténylege-sen forintban történnek. Ad)oszlop az összes megfelelõ forint és deviza tétel összegét tartalmazza, oszlopértékek tartal-maznia. A követeléseket szektorok szerint a „nem pénz-ügyi vállalkozások”, a „háztartások”, s ezen belül a „lakos-ság” és az „egyéni vállalkozások” sorokban kell alábonta-ni. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani „Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriák szerint.

A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szem-beni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet

A követeléseket szektorok szerint a „nem pénzügyi vállal-kozások”, a „háztartások”, s ezen belül a „lakosság” és az

„egyéni vállalkozások” sorokban kell alábontani. Az ügy-félszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani

„Pénzügyi lízing” és „Hitel” kategóriák szerint. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet.

13 Egyéb célú kihelyezéseksorban kell feltüntetni min-den olyan ügyfélkövetelést, melyet a pénzügyi vállalkozás nem ingatlan, vagy gépjármû tulajdonjogának megszer-zése céljából nyújtott ügyfelének. Itt kell feltüntetni az ingatlan, vagy gépjármû fedezete mellett nyújtott szabad összhang-ban kell kitölteni. Az eszközök és források részletezése a felügyeleti mérleg fõbb csoportosítása szerint történik.

Az eszközök és a források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámo-lások állományát egy sorban kell szerepeltetni. A Saját eszközök eszközcsoportban a pénzügyi vállalkozás saját eszközeinek tekintendõ tételek szerepelnek. Itt az eszkö-zök közül a visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföl-dön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya,

a készleteket, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét kell feltüntetni. A bevételek, illetve ráfordítások között az aktív, vagy passzív idõbeli elhatáro-lásként már egyszer feltüntetetteket nem szabad kimutatni, kivéve azokat, amelyek a kamat függõvé tételi szabály miatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban van-nak nyilvántartva, és várhatóan pénzmozgásként meg-jelenhetnek. Aza) Lejártoszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. Ab)–g)oszlopokban a lejá-rattal rendelkezõ tételeket a hátralévõ esedékesség (futam-idõ) szerint kell kimutatni. A vonatkozási (beszámolási) napon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tõketörlesztõ, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat – a kitöltés idõpontjában ismert (szerzõdés szerinti) kondí-ciókkal és lejáratokkal – a hátralévõ futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelõ idõ-kategória oszlopban az ismert cash-flow értéken a meg-felelõ eszköz, illetve forrás sorokban jelenteni. Azh) osz-lopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötõdõ tételeket kell feltüntetni. Figyelembe véve a jövõbeni kamat, jutalék és egyéb cash-flow mozgásokhoz kap-csolódó bizonytalansági tényezõket, az elõre kalkulálást a 0–90 napig várható esedékességre kell elvégezni. Az i) oszlopban a várható céltartalék összegét kell beírni.

A j) Összesenoszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett,

A j) Összesenoszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett,

In document tör vény (Pldal 104-114)