Ugyanakkor a folyamat koordinátorainak hatalumkban áll Müresíteni a hívott teret, és több szövegrész szerint erre is vannak motivációik. M inthogy a részvétel egyik olvasta
4.5. A helyi fejlesztési folyamatok alakításának korlátái
A részvétel tereinek elemzése megmutatta, hogy a szereplők döntő többsége korlátokkal szembesül azzal kapcsolatban, hogy a helyi fejlesztési folyamatok aktív alakítója (ágense) lehessen. Ez még a zárt tér szereplőinek jelentős részére is igaz, nem beszélve a hívott terek szereplőiről és az onnan is kimaradókról.
Jelen alfejezet a helyi fejlesztés érintettjeinek tényleges részvétele előtt álló korláto
kat leltárszerűen kívánja számba venni. N em csupán a jogi értelemben vett korlátozáso
kat18, hanem valamennyi olyan
átváltási tényezőt
, amely akadályozhatja azt, hogy a szereplők a részvétellel, mint szabadsággal valóban élhessenek, azaz saját és a közösség ügye
inek tevékeny előmozdítói legyenek.
Ezen alfejezetnek ilyen módon közvetlen (szak)politikai üzenete van: a részvétel fo
lyamataspektusával kapcsolatban a fejezetben felsorolt korlátok közvetlen beavatkozási
pon-18 E le m z é sü n k te rm é sz e te se n ily e n k la ssz ik u s k o rlá to k a t is fe lsz ín re h o z o tt. P é ld á u l a h ely i k é p v is e lő te s tü le t e g y e s sz e re p lő k e t n e m n e v e s ít p a r tn e rk é n t a P E T -b e n , és n e m te sz i le h e tő v é , h o g y k é s ő b b e s e t
le g „ b e je le n tk e z z e n e k ” a fo ly am atb a .
124 Bajmócy Zoltán és szerzőtársai tokát jelenthetnek. Éppen ezért is alapvetően a hívott tér működésére koncentrálunk, hiszen ennek alakításában van a legnagyobb szerepe a helyi fejlesztés döntéshozóinak.
Nincs helyben valódi döntéshozatali hatalom, valójában n o n helyi szinten dőlnek el a lényeges kérdések.
A folyamat kívülről adott keretei elterelik a hangsúlyt a részvételiségről, pl: beszűkítik a rendelkezésre álló időt, nem adnak teret a megvitatásnak.
A folyamat kívülről adott keretei inadekvátak az adott kontextusban, pl. a kijelölt témák az adott helyen nem relevánsak.
A folyamat kívülről adott keretei bizonytalanságot szülnek, pl. folyton változnak, a helyi folyamatgazdák számára értelmezhetetlenek, vagy ellenkezik az ő szakmai elképzeléseikkel.
A helyi fejlesztéssel kapcsolatban bizonyos témák, elképzelések eleve nem képzik a diskurzus részét, fel sem vetődhetnek kérdés formájában (pL EU-s alapelvek, bizonyos kormányzati irányvonalak).
A helyi döntéshozók, az apparátus, illetve a tervezők (részint a kívülről adott keretekkel takarózva) n o n érdekeltek abban, hogy a hívott tér tartalommal teljen meg.
A részvétel és megvitatás alulról szerveződő tereit és érdemi formáit kooptálja és kiüresíti a helyi döntéshozói / tervezői oldal.
A helyi fejlesztési dokumenumoknak nincs hatása a valós fejlesztési folyamatok alakulására.
A lényeges kérdések n o n a nyilvános fórumokon, nem átlátható módon dőlnek eL
A szereplők úgy vélik, hogy a hívott térben is főleg a rejtett hatalomgyakorlási formák lehetnek célravezetőek.
A helyi fejlesztési folyamat csak a kívülről jövő fejlesztési források elköltésének tervezéséről szól.
E szűkítéssel apotendális érintettek jelentős része számára a diskurzus irrelevánssá válik.
Azt fejlesztik, amire pénzt lehet nyerni.
A tervezői oldal (illetve a felettük álló helyi döntéshozók) nem hisznek a részvétel fontosságában.
A részvétel nem irányul a szereplők kezében meglevő tudás szintetizálására.
A részvételi folyamatba történő meghívás kegynek tűnik és nem alapvetésnek.
A helyi fejlesztési folyamat olyan értékekre épít, olyan értékeket tükröz, amely az érintett számára n o n vállalható (pl. jelenorientált, nem lényeges a fenntarlhatóság, a társadalmi igazságosság, vagy az emberközpontúság). így inkább nem akar a folyamat részese lenni.
Az érintett számára fontos értékek csak retorikájukban jelennek meg de valójában n o n (pl. a fenntarlhatóság). így inkább nem akar a folyamat részese lenni.
A fejlesztést olyan eszközök / irányok dominálják, amelyekkel az érintett n o n tud azonosulni (pl.
nagy megoldások, „betonozás”, külső erőforrásokra építés). így inkább nem válik a folyamat részévé.
A partnerség csupán egy kötelezően kipipálandó jogszabályi kötelezettség.
A hívott térben tárgyalható témák az érintettek számára irrelevánsak, vagy kisjelentőségűek.
Az érintettek számára igazán lényeges témák kapcsán nincs részvételi folyamat
A részvétel csak a helyi fejlesztési dokumentumok tervezéséhéz kötődik, a megvalósítás fázisaihoz már nem.
A részvétel nem deliberatív (nem irányul a szempontok megvitatására).
A részvétel nem jár együtt a döntéshozatal, vagy az ellenőrzés befolyásolási lehetőségével.
A szereplőket előre csoportokra bontják és csak bizonyos területeken várnak tűlük hozzájárulást A potenciál san konfliktusos szempontokat eleve elkülönített munkacsoportokban tárgyalják, így ezek nem tudnak egymással ütközni
A megvitatásra kerülő témák túl absztraktak, messze állnak a szereplők realitásától
Forrás: sa já t sz erk esz tés
Eredményeinket két táblázatban foglaljuk össze. A
3. táblázat
a részvétel keretfeltételei, míg a4.
táblázat
a részvételi folyamat menete kapcsán rendszerezi a koriatokat A felsorolás megmutatja, hogy számtalan olyan okot említettek az integualanyaink, amely azt eredményezheti, hogy számukra a részvételi keretek, illetve a kialakított folyamat nem megfelelő. A leltár nem azt jelenti, hogy valamennyi város esetái valamennyi korlátozó tényező egyszerre jelen volt A lista inkább arra mutet га, hogy a részvétekéi kapcsolatos
átváltási tényezők
igái sokfelék lehetnek. Helytől, időtől, témától, szereplőktől függően a tényezők egyedi kornbinááqjajetáiftezhet, amely potenciálisan újabb átváltási tényezőkkel is kiegészülhet
4. táblázat
K orlátok a részvételi folyam at kapcsánTémakörök A részvétel korlátái
- A szereplők egy része úgy véli nem érdemes részt vennie a folyamatban, mert:
1. negatív élmények fogják érni;
2. utólag felesleges (értelmetlen / nevetséges) erőfeszítésnek fog tűnni;
3. nincs elég önbizalma, vagy vélt szakértelme;
- A folyamat n o n éri el még a szimbolikus részvétel szintjét sem: terápia, vagy manipulativ jellegű.
- A folyamat megmarad a szimbolikus részvétel szintén:
1. Nincs biztosíték a javaslatok elfogadására;
2. A szereplők nem kapnak visszajelzést arról, hogy mi leszjavaslataik sorsa;
3. A hatásgyakorlás esetleges (a szereplők számára so n világos, hogy mitől függ a hatásgyakorlás sikeressége, vagy sikertelensége).
- A folyamat során alkalmazott eszközök a részvétel alacsony szintjeit és a deliberádó teljes hiányát vonják magukkal.
- A szakértelem hiányára való hivatkozás: a laikus szempontjai eleve illegitimnek tűnhetnek.
- Egy adott téma kapcsán nem az adott szereplőt tekintik „hitelesnek” (pl. két diabéteszeseket képviselő egyesület közül mindig az egyik kap meghívást).
- A folyamatgazdák számára az adott téma láthatatlan, így az azt képviselő szereplő is az marad (pl.
már van a folyamatban fogyatékosokat képviselő szervezet - a fogyatékosság különböző fajtáira már nem fogékonyak a tervezők; avagy akadálymentesítés alatt csak fizikai akadálymentesítést értenek, stb.).
126 Bajmócy Zoltán és szerzőtársai
4. táblázat
K orlátok a részvételi folyam at kapcsán (folytatás)Tém akörök A részvétel korlátái
- A szereplőkkel kapcsolatos elvárások tévesek (pl. a civil szervezetektől, vagy a lakosoktól is olyan jellegű hozzászólásokat várnak, mint a szakértőktől).
- A folyamat nem ad teret a megvitatásra, egyirányú kommunikációs fonnák uralják.
- A szereplők kényelmetlenül érzik magukat a folyamat során, pl: átpolitizált diskurzussal, rövid távú politikai előnyszerzés motivációjával, lakosok (laikusok) lenézésével, korrupcióval találkoznak.
- A szakértői hatalom könnyen átmenthető a részvételi térbe, pl: ők fogják dominálni a diskurzust a „laikus” szempontokat ezzel hiteltelenítve.
- A részvéteh folyamatok mendzselésével kapcsolatos tudás és tapasztalat hiánya.
Időkorlát /
időzítés
- A véleményezési folyamat összességében túl rövid.
- A folyamat egyes állomásain túlságosan kevés idő áll rendelkezésre a véleményalkotásra.
- A megbeszélések, fórumok alkalmatlan időben vannak (jellemzően munkaidőben, miközben a meghívottak többsége társadalmi munkában fő munkaidején túl tudna ezzel foglalkozni).
- A folyamatba túlságosan későn lehet csak bekapcsolódni (amikor számos érdemi kérdés m ár eldőlt).
R eflexió hiánya - A folyamat koordinátorainak észlelése a folyamat megfelelőségével kapcsolatban eltér az érintettek észlelésétől.
- A folyamat koordinátorainak részvétellel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalai befolyást gyakorolnak később. Ugyanakkor a felgyűlt tapasztalatok olyan folyamatok kapcsán keletkeztek, amikor:
1. A folyam at n em érte el a valódi részvétel szintjeit;
2. A z alkalm azott eszközök inadekvátak voltak;
3. A részvételi eszközök alkalm azásával kapcsolatban alig állt rendelkezésre korábbi tapasztalat;
- Egyes szereplők egzisztenciálisan függnek a folyamat koordinálóitól (vagy a felettük álló politikai döntéshozóktól).
- A z (erőforrás hiányos) szereplőktől a részvétel túlzott / nem elvárható mértékű erőfeszítést igényelne.