A hegység és környékének települései 1. Budaörs

Budaörs a Budai-hegység déli peremén elterülő 23,6 km² területű és 28894 lélekszámú városka, mely a település nevét viselő medencében helyezkedik el. A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-(Kő-hegy, Út-hegy), valamint a Csiki-hegyek és a Törökugrató.

Budaörs múltja a vaskorra tekint vissza, de megtalálhatóak itt egy római kori település maradványai is, sőt a régészek honfoglalás kori emlékeket is feltártak. Budaörs (Örs) nevét valószínűleg egy kabar törzsről kapta.

1236-ban kelt oklevél említette először Ewrs, majd Kechkevvrs néven. A török hódoltság után a Svábföldről, Bajorországból, és a Fekete erdő vidékéről származó németeket gróf Zichy Péter telepítette le 1718-21 között. Az 1946-47. évi kitelepítés következtében az itt élők 92 %-a kényszerült elhagyni lakóhelyét. A Budai-hegyek dél-nyugati lejtőjén fekvő Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra vezető út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt. Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét. A település nevezetességei:

Római katolikus templom

Árpád-kori királyi kápolna helyén építették fel a német telepesek első templomukat 1752-ben. A jelenlegi templom 1810-ben épült,

védőszentje Nepomuki Szent János, a barokkos részletei ellenére klasszicizáló stílusú. A klasszicista főoltár Krisztus golgotai kínhalálát ábrázolja.

Barokk stílusú a szépen megmunkált szószék, oldalán lángoló szívet és horgonyt tartó angyalokkal, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szentély barokk keresztelő kútja XVIII. századi munka. A hajó bal oldali falán áll a Szent József oltár, két mellékalak, az egyházatya és a szerzetesnő stilizált szobrával. XIX. századi a hajó

bal oldali Szent Sebestyén oltára, a két mellékalak, Szent Vendel és Szent Rókus. A budaörsiek szentjei Vendel, a gazdák, a juhpásztorok védőszentje, és Rókus a pestises betegek partónusa. Klasszicizáló alakja az 1739-es járványra emlékeztet. A jobb oldali oltár képe a bűnbánó Magdolnát, mellette Szent Erzsébetet és a Magyarországon született skóciai Szent Margitot ábrázolja, mindkét szent a szegények oltalmazója. A mennyezet négy freskómezőjében Nepomuki Szent János, Szent Domonkos, Krisztus mennybemenetele és Mózes a kígyóval látható. A templomkertben álló „Krisztus karjába hanyatló katona” szobor Pásztor János műve, melyet 1925-ben készített. Továbbá egy Szent Vendel szobor is található itt.

Ótemető és Csulits-kápolna

Valóságos kis templom a Csulits kápolna, mely 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.

Starentanz-kápolna

Az épület a Farkasréti út 87. számú ház előtt áll, melyet 1808-ban Hely József épített. A kápolna bal oldalán üveg mögött található egy 1912-ben készült, félkörben végződő festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!)

Bleyer Jakab Helytörténeti gyűjtemény

A 19. században épült tornácos Weber házban (Budapesti u. 45-47.) öt, eredeti bútorokkal berendezett helységben tekinthetjük meg egy jómódú gazdálkodó család hétköznapi életének néhány részletét. A ruhákkal, képekkel, kerámia és egyéb használati tárgyakkal gazdagított kiállítás élményteli látogatást ígér minden korosztály számára. A lakószobában és a konyhában sok-sok olyan tárgyat fedezhetünk fel, amelyeknek ma már nemcsak a nevét, de a rendeltetését sem ismerjük. A helyi ünnepi és hétköznapi viseletbe öltöztetett figurák egészen élettel telivé teszik a házat. Az épület tornácán régi mezőgazdasági eszközöket és egy szekeret is közelről megtekinthetünk. Öt egymáshoz fűződő kisebb-nagyobb szobájában hajdan jómódú

gazdapolgár-család lakott. A kiállítás az 1946-os elűzetéssel szétvert gazdapolgári életmódot kívánja bemutatni. A szabad kéményes szoba is bemutatásra kerül, a háziasszony büszkeségével a virágos mázas szilke gyűjteménnyel. A következő két terem használati tárgyakkal és eredeti iratokkal mutatja be a német gazdapolgár hétköznapjait. Fényképek is tanúskodnak a családok életéről, mindennapjairól. A kiállítást a budaörsi németség elkergettetésének dokumentumai zárják.

A kiállítás hétfő kivételével minden nap délután 14-18 óráig megtekinthető Vicus Teuto római kori romkert - Hosszúréti-patak völgye

Kamaraerdőben, a Vasút utca - Temető utca felől közelíthetjük meg az egykori ásatási területet, ahol a római kori település "Vicus Teuto" virágzott a Kr.u. I-IV. században. Az előkerült gazdag leletanyagot a Városi Régészeti Kiállítás bemutatásában tekinthetik meg az érdeklődők. Az eredeti helyszínen nem volt mód a közel 14 hektáron feltárt teljes település rekonstruálására, ám az egyik legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt lakóépület bemutatása, és környezetének a parkosítása megvalósult. A szomszédos Szarvas-mezőn még megfigyelhetjük a hagyományos gazdálkodás nyomait, a szabadban legelő szarvasmarhákat és lovakat, a kis parcellákban ültetett gabonanövényeket és a mára már nagyrészt kivágott gyümölcsösök maradványait. A Hosszúréti-patak hídján átkelve megpihenhetünk az itt kellemes életfeltételeket talált fűzfák árnyékában. Ez a patak gyűjti össze a Budaörsi-medence csapadékvizét, melynek partján náddal, gyékénnyel, sással, fekete nadálytővel, sárga nőszirommal és gazdag állatvilággal találkozhatunk.

Városi régészeti kiállítás - Kő-hegy - Kálvária

Budaörs több ezer éves múltját egy önálló kiállítás mutatja be, a Károly Király u. 2. szám alatt álló épületben. Az „Élő Múzeum" program részeként minden szombaton 10-13 óráig a történelmi játszóház foglalkozásai igyekeznek a múltba varázsolni a betérő gyermekeket és szüleiket. A kiállítás megtekintése után a Kárpát utcán elindulva kényelmesen felsétálhatunk a 235 méter magas Kő-hegyre, a kiépített lépcsősor egészen a kápolnáig vezet. A Szeplőtelen Fogantatás Kápolnát 1855-ben Franz Wendler (1815-1897) építette, aki később remeteként az általa kivájt szomszédos barlangban élte le élete utolsó 19 esztendejét. A remete Andreas nevű fia is felköltözött a hegyre és egészen az első világháború kitöréséig ott lakott. 1933-ig a kápolna a család tulajdonában volt. Az egyre jelentősebb zarándokhely a második világháborúban pusztult el, régi fotók és rajzok alapján 2003-ban adományokból építették fel újra. A Szentháromság szobrot, Rákos Péter szobrászművész alkotását 2004. szeptember 12-én avatták fel a szintén adományokból öntetett két kis haranggal együtt. A kápolna melletti hegytető adott otthont az 1933-1939 között előadott passiójátékoknak, melyeket Bató Géza tanító állított színre, magyar és német nyelven. Ezt a szép hagyományt 2000-óta újra, felelevenítik a Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. A Kő-hegyen tett sétánkat érdemes a szomszédos Kálvária-dombra folytatni, ahová a Kőszikla és Kőláb utcán végigsétálva juthatunk el. Az igen érdekes, szabályos kúp alakú, 173 méter magas hegy formáját a valaha itt működő gejzír alakította ki. Az 1817-ben Kreis Jakab által építtetett kis barokk kápolnától indul a stációkkal szegélyezett út a dombtetőn lévő keresztig. A Budaörs fölé magasodó dolomit szikla tetején álló fémkeresztet 1895-ben állították fel. Sajnos ez az 1950-es évek elején szervezett vasgyűjtés áldozata lett. Helyi összefogással egy négy és fél méter magas újabb kereszt készült, melynek elhelyezésére és felszentelésére 1995-ben került

sor. Az eredeti stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. A majdnem teljesen elpusztult egyházi építményt a "Budaörsért alapítvány" kezdeményezésére 2002-ben felújították.

Nap-hegy - Tűzkő-hegy

A Mátyás király, majd Liliom utca útvonalon juthatunk fel egy kényelmes, harminc perces sétával a 253 méter magas Nap-hegyre. A telepített fekete fenyvesek a hegy déli oldalán sajnos már pusztulófélben vannak. Számos védett, különleges növényfajt találhatunk az utak mentén: a kékszínű pusztai meténget, a fehérvirágú magyar kutyatejet, a sárga virágú enyves zsályát, a barnásvörös vajvirágot. Érdemes felmászni az északi oldalon lévő vöröses dolomitsziklákra is. A Nap-hegyet megismerő utunkat folytatva, a hétvégi házak között haladó Ringló, majd Merengő utcán végigsétálva jutunk el egy másik telepített fenyvesbe, a Tűzkő-hegyre. Ennek érdekessége, hogy itt találták meg azt az egyedülállóan gazdag honfoglalás-kori sírt, amelyet a Városi Régészeti Kiállításon tekinthetünk meg.