Az egyes országok fahasznosításának fejletségét – némi leegyszerősítéssel - jellemezni lehet a nettó fakitermelés ipari célú és tüzelési célú hasznosításának arányával, és jellemezni lehet a
„sarangolt” fafajválasztékok ipari célú hasznosítási arányával. A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nettó fakitermelésbıl az ipari célra való hasznosítást leginkább az befolyásolja, hogy a „sarangolt” választékokból milyen mennyiség kerül ipari hasznosításra (farost-, faforgács és cellulózipari, fakémiai) és milyen mennyiség kerül eltüzelésre.
A XX. század utolsó éveiben Nyugat-Európában a nettó fakitermelés 87 % -a hasznosult ipari alapanyagként, Magyarországon mintegy 60 %. A nagymérvő eltérést két tényezı okozza, egyrészt Ny-Európában a rönk választékok aránya a fafaj-összetételbıl adódóan kedvezıbb, másrészt a sarangolt választékok ipari hasznosításában elıbbre tartanak, mint Magyarország (3. táblázat).
Jellemzı Ny-Európa Magyarország
Rönkválasztékok aránya [%] 55 30
Sarangolt választékok aránya [%] 45 70
Ipari hasznosítás aránya [%] 87 60
Tüzelési hasznosítás aránya [%] 13 40
A színfurnérok és a furnéralapú rétegelt termékek gyártási alapanyaga a magas minıségi követelményeket kielégítı furnér-rönk. Ezen választék az összes nettó fakitermelésnek 1,5 – 3
% -ra tehetı (Jelenlegi erdımővelési és fakitermelési technológiák mellett!).
Az Erdészeti Szolgálat adatai alapján készített táblázati értékek mutatják a fafaj szerinti bruttó erdıtervi fakitermelési lehetıségeket 1999 – 2008 között.
(4. táblázat)
3. táblázat – Faalapanyag ipari hasznosítása Nyugat-Európában és Magyarországon
1999-2008 2009-2018 2019-2028
Összesen 1741,03 1787,03 1790,50
19 Eg. rt. 714,29 717,19 690,40
Többi 346,21 363,74 349,47
Cser
Összesen 1060,50 1080,93 1039,87
19 Eg. rt. 537,74 554,21 538,80
Összesen 2149,08 2115,97 2058,97
19 Eg. rt. 199,39 204,72 187,72
Összesen 1595,23 1576,13 1332,52
19 Eg. rt. 174,85 187,17 180,25
Összesen 1144,78 1422,20 1709,76
Összesen: 9706,81 9988,76 9899,45
20 % apadékkal számolva, 1999 – 2008 között a felhasználható furnér rönk mennyisége 115 – 155 ezer m3 /év.
Ez a mennyiség lényegesen nem változik 2008 –ig.
A hazai furnéripar és furnéralapú rétegelt termékeket gyártó ipar bıvülı alapanyagforrással három esetben számolhat:
- kedvezıen változik, vagyis több furnérrönk kinyerését teszi lehetıvé a jelenlegi erdımővelési és fakitermelési gyakorlat,
- jelentısen bıvől a hazai erdısültség, ezáltal a fakitermelési lehetıség, - furnér-rönk import révén.
Nyilvánvaló, hogy nemzetgazdasági szempontból az elsı két tényezıcsoport érvényesülése kedvezıbb.
4. táblázat - bruttó erdıtervi fakitermelési lehetıségeket 1999 – 2008
6.2. A furnéripari alapanyag hasznosítása, a hazai gyártó m ő vek bemutatása.
A gazdasági rendszerváltás negatív hatása (spontán privatizáció, helytelenül levezényelt késıbbi privatizációk) a hazai furnér és furnéralapú rétegelt termékgyártó ipart alaposan átrendezte.
Megszőntek sok évtizedes múlttal rendelkezı gyártók (FURLEM, Szegedi Falemezgyár, Ceglédi hajlított idomgyár) és több új vállalkozás jött létre.
Bebizonyosodott – ezen területen is – hogy csak a szakmai befektetık (OWI-Zala, Elefánt, Újkígyós stb.) éltek a fejlesztés lehetıségével.
A jelenlegi helyzetet országos szinten a 5. táblázat érzékelteti.
Termékfajta Mennyiség Kapacitás Termelés
Színfurnér millió m2 10,0 8,0
Mőszaki furnér (összesen) 1000 m3 85,0 60,0
ebbıl árufurnér 1000 m3 20,0 16,5
Rétegelt falemez 1000 m3 27,0 22,0
Rétegelt idom 1000 m3 10,0 4,1
A gyártási profil, az erıforrások, a gyártási és értékesítési jellemzık alapján a 2001 év furnér és furnéralapú rétegelt termékeket elıállító reprezentáns gyártó mővek adatait a 6.
táblázat foglalja össze. (FVM Eredészeti Hivatal 1999-2003)
5. táblázat - Furnér és furnéralapú termékek hazai összefoglaló adatai 2001 évben
Gyártó mő:
Jellemzıje: Budapest Furnér
Mővek Kft. Franciavágás OWI Zala Újkígyós Derula Kft.
Szolnok Norba Licit
I. Gyártási profil Színfurnér
mőszaki furnér
rétegelt lemez idomok idomok
1. Mőködési terület (m2) 165 000 140 000 58 000 115 000 12 000 40 000 12 000
2. Foglalkoztatottak száma
(fı) 200 105 230 300 100 24 50
3. Energiaellátás biztosított biztosított biztosított biztosított biztosított biztosított biztosított
B 75-80 B 60 B 100 B 70 Ny 85 B 93 B 100
III. Technológia jellemzık
1. Gyártási mód folyamatos folyamatos folyamatos szakaszos folyamatos szakaszos szakaszos
2. Géppark korszerő felújított korszerő felújított új felújított használt
IV. Értékesítési jellemzık 1. Kapacitás/év
Ezen gyártó mővek használják fel a furnérgyártási alapanyag mintegy 70 %- át, 10 % -ra tehetı a kisebb gyártók felhasználása és pontosabb adatok híján 20 %- ra becsülhetı a furnér rönk export.
6.3. A furnér és furnéralapú rétegelt termékeket gyártó ipar jelenlegi helyzete
A magyar tulajdonban lévı és Magyarországon mőködı külföldi érdekeltségő furnér és furnéralapú termékeket gyártók jelenlegi helyzete a következıkben jellemezhetı:
Gyártási profil
A 90-es évek kezdetétıl – a tulajdonváltozással párhuzamosan – a hazai faiparban jelentıs változás következett be a gyártási profilt illetıen,
- csökkent a továbbfeldolgozási fok, jó minıségő mőszaki furnérok tömege került és kerül exportálásra,
- nagymértékben megnıtt a bükkbázisú idompréselt termékek gyártása, - a gyártmányfejlesztés külföldi tulajdonlás esetén nem a hazai
gyártómőben történik.
Erıforrások
- a mőködési terület és az energianyerési lehetıség biztosított, és további fejlesztést is lehetıvé tesz,
- az emberi erıforrások szakmakultúrája magas szintő, minden képzettségi szinten biztosított és bıvíthetı jellegő,
- a fa alapanyag biztosítása konfliktusokkal terhelt (alapanyag export), mennyisége nagyobb léptékő fejlesztésnél korlátozó tényezı
Technológiai jellemzık
- a külföldi tulajdonban lévı gyártómőveknél, pl. Budapest Furnér Mővek Kft, OWI-Zala Bt. a jelentıs tıke befektetések következtében Ny-Európai színvonalú technológiák kialakítására került sor,
- hazai tulajdonlás esetén a nagyobb gyárak esetében, pl. Franciavágás, Újkígyós, a tıkehiány miatt nem került sor technológiai változásra, a technológiai hátrányt a tulajdonosok piaci rugalmassággal és fokozott munkaszervezéssel igyekeznek ellensúlyozni,
- kisebb gyártó mővek, pl. NORBA, LICIT bizonyították, hogy esélyesek a fenntartható fejlıdésre.
Gyártási jellemzık
- a gyártási volumen a belföldi kereslet növekedése és az export lehetıségek bıvítése esetén valamennyi gyártó mőben növelhetı, ezen a területen az élımunka biztosítása nem jelent problémát, az alapanyag-ellátottság (rönk) azonban igen,
- a gyártott termékek minısége általában jó, az export minıség kiváló, a hazai értékesítés területén az igényesség növekszik,
- az értékesítési árak tekintetében a külföldi tulajdonú cégeknél (Budapest Furnér Mővek, OWI-Zala, Derula) az anyavállalkozás értékesítési politikája miatt nehéz megítélni az árjellemzıket, hazai tulajdonlású cégeknél a jelenlegi árszint csak az alacsonyabb bérköltségek esetén biztosít elfogadható fedezetet, a prognosztizálható bérköltség esetén az áremelés elkerülhetetlen.
Értékesítési jellemzık
- az ezredforduló idıszakában a hazai furnér és furnéralapú termékeket gyártó ipar exportorientált, a belföldi keresetben még nem érzékelhetık a nemzetgazdaság fejlıdésébıl adódó kedvezı változások,
- a megindult nagymértékő lakásépítési és ingatlanstruktúra változások várhatóan kedvezı hatást gyakorolnak a belföldi piacokra is,
- a várhatóan kedvezıen változó belföldi értékesítési lehetıség gyártási bıvítésre adhat alapot, ebben azonban az exportteljesítést is fenn kell tartani, különben csak pótlásról lehet szó,
- a hazai tulajdonú cégeknél az általánosnak mondható tıkehiány, - a nem kellı mennyiségő alapanyag,
- az elmaradó gyártmányfejlesztési tevékenység és
- a fanyersanyag és a fából készült termékek nem kellı mértékő igények szerint állandóan növelni szükséges. A hazai furnéripari termékek fejlesztésének egyik legfontosabb irányvonala az elızıek szellemében a rétegelt furnérfa (LVL) hazai alapanyagbázison (elsısorban ültetvényszerő nyár) és hazai technológiai lehetıségek között történı gyártásának megvalósítása.