A hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás eredetvizsgálata

Jelen alfejezetben bemutatott alapkutatásom újdonságát az adja, hogy a hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás történetének feltárása eddig még nem történt meg.

Az elmúlt évtizedekben megjelent, a hazai foglalkozás-egészségügy történetét bemutató munkák többsége inkább csak a foglalkozás-orvostan kialakulása szempontjából meghatározónak tekinthető mérföldkövekről, intézményekről, személyekről ad áttekintést, de ezek nem törekedtek az orvos tevékenységét segítő személyzet részletes ismertetésére. (Béleczki 2000, Cseh és Felszeghi 2012, Ungváry 2010)

A foglalkozás-egészségügyi területen alkalmazott ápolók tevékenységét ismertető publikációimban többször tettem utalást arra vonatkozóan, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakápolás gyökerei feltételezhetően korábbra nyúlhatnak vissza, mint az 1953-ban elindított „okleveles üzemi ápoló” szakképzés. Úgy véltem, a hazai foglalkozás-egészségügy történetében megjelenő kiemelkedő eredményt elért orvosok munkáját bizonyosan segítette ápolószemélyzet. Ezt az elképzelést erősítette meg bennem Téglásyné Bácsi Mária előadása is, aki rövid utalást tett arra, hogy a szervezett üzemegészségügyi ellátás kialakulása (1951) előtt már körülbelül 70 gyárorvos dolgozott az üzemekben. Mellettük jelentek meg a gyárgondozónők, akiket az előadás szerint az egészségügyi munkára legalkalmasabb üzemi dolgozók közül választottak ki.

E feltételezés szerint a gyárgondozónők tekinthetők az üzemi ápolónők, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakápolók elődjeinek. (Béleczki 1978, Téglásyné és Grónai 2010, Téglásyné 2013)

Tekintettel arra, hogy a jelen képzési rendszerben rendelkezésre álló szakirodalom és tankönyvek nem tesznek említést sem a gyárgondozónőkről, sem pedig a foglalkozás-egészségügyi szakápolás történetéről, a fenti utalásból arra következtettem, hogy ennek a területnek a feltárása számos értékes új információt adhat a foglalkozás-egészségügyi ápolás eredetének megismeréséhez. (Béleczki 2000)

Jelen dolgozatban ismertetett alapkutatásom hátteréül a Nővér folyóiratban

„Magyarország a foglalkozás-egészségügyi szakápoló képzés bölcsője” címmel

- 65 -

megjelent publikációm szolgált. Dolgozatomban e cikkemben megfogalmazottakat egészítettem ki annak megjelenése óta feltárt új információkkal. (Hirdi 2013)

3.2.1.Alkalmazott kutatási módszer

Tekintettel arra, hogy a foglalkozás-egészségügy hazai történetét ismertető munkákból hiányoznak a gyárgondozónői intézményt bemutató írások, arra törekedtem, hogy az üzemegészségügyi ellátás létrejöttét megelőző időszakból fennmaradt hazai nyomtatott, illetőleg online fellelhető levéltári, szakirodalmi, jogszabályi források és sajtóanyagok feltárását elvégezzem. A kutatási módszer a teljességre törekvő adatgyűjtés volt.

Álláspontom szerint a gyárgondozónői intézményrendszer épp a források hozzáférhetőségének nehézségei miatt eddig nem volt kutatott téma.

Az adatgyűjtés lépései a következők voltak:

1. Könyvtárakban található szakirodalom felkutatása, áttanulmányozása 2. Jogszabályok keresése online adatbázisokban

3. Webes keresőrendszerek alkalmazása 4. Sajtóanyagok felkutatása, áttanulmányozása 5. Levéltári kutatás

A meglehetősen aprólékos kutatómunka során négy kérdéskörre kívántam választ találni:

1. Milyen szempontrendszer szerint választották ki az üzemi dolgozók közül a leendő gyárgondozónőket?

2. Részesültek-e valamilyen képzésben a gyárgondozónők?

3. Milyen feladatai voltak a gyárgondozónőnek?

4. Milyen anyagi, szakmai és társadalmi megbecsüléssel járt a gyárgondozónői feladatkör betöltése?

Első lépésként a foglalkozás-egészségügy és ápolóképzés történetét ismertető szakirodalom felkutatása és áttanulmányozása céljából különböző könyvtári adatbázisokban, katalógusokban (MOB, MATARKA, MOKKA) egyszerű és összetett

- 66 -

kereséseket végeztem. A megtalált könyveket és folyóiratokat az Országos Széchényi Könyvtárban, a GYEMSZI IRF Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtárában és a GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság Egészségtudományi Szakkönyvtárában tanulmányoztam át. A foglalkozás-egészségügy történetét ismertető szakirodalom áttekintése után egyértelművé vált számomra, hogy a gyárgondozónői intézményrendszer bemutatásához kizárólag elsődleges forrásokat tudok majd felhasználni, mivel a másodlagos források többségében még csak utalást sem találtam az általam vizsgálni kívánt kérdésekre. Az online adatbázisokban, katalógusokban a kutatást ezt követően a következő kifejezésekkel végeztem:

- gyárgondozó(nő), - gyári gondozó(nő), - üzemi gondozó(nő), - ipari gondozó(nő) - gyári gondozás.

A vonatkozó jogszabályok kereséséhez a CompLex Kiadó Kft. 1000 év törvényei internetes adatbázist használtam, mely Szent István korától kezdődően meghozott törvényeket tartalmazza egészen 2003-ig. Tekintettel arra, hogy az adatbázisban nincs keresési index, az 1840-1950 közötti időszakban megjelent törvénycikkeket tételesen tanulmányoztam át.

A webes keresőrendszerek közül a Google keresőt alkalmaztam a legeredményesebben, elsősorban az előbbiekben már ismertetett kifejezések felhasználásával. Természetesen kutatásom előrehaladásával az alkalmazott kereső-kifejezések is egyre bővültek felhasználva a megtalált akkoriban használt kifejezéseket (pl.: „munkásjóléti intézmény”), illetve az azonosított intézmények (pl. Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága), vagy személyek neveit (pl. Dr. Baloghy Mária).

A webes keresés segítségével jutott tudomásomra, hogy kizárólag az Országos Egészségfejlesztési Intézetnél tekinthetőek meg – Dr. Fodor József által szerkesztett –

„Egészség” folyóirat 1887-1942 között megjelentetett példányai. Az „Egészség”

folyóiratban megjelent publikációk szerepe igen jelentős volt a kutatás további folytatásában. Ezen kívül a webes keresés módszerét a különböző antikváriumokban

- 67 -

fellelhető 1945 előtti könyvek, folyóiratok és sajtóanyagok felkutatásában is sikeresen használtam.

A levéltári kutatást a nyomtatott források áttanulmányozását követően kezdtem meg.

Elsődlegesen a levéltárak fond- és állagjegyzékéből, valamint a „Levéltárak Közös Keresője” elektronikus adatbázisból tájékozódtam arról, hogy az általam kutatni kívánt téma iratanyagait melyik levéltárban őrzik. A levéltári kutatáshoz szükséges támogató nyilatkozatok birtokában a Magyar Országos Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában elsősorban az államosítás előtt működött gyárak, vállalatok, illetve az ezidőtájt működött leányiskolák, népművelési bizottságok levelezéseinek, beszámolóinak vizsgálatára helyeztem a hangsúlyt. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a legtöbb vállalati dokumentáció meglehetősen hiányos, ezért csak kevés esetben sikerült gyárgondozónői feladatkört betöltő munkavállaló iratanyagára bukkannom.

Kutatásomat nehezítette az a tény is, hogy a gyárgondozónői intézményrendszer kialakulásával szoros kapcsolatban álló Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága iratainak egy része megsemmisült, a fennmaradó rész kb. 20%-a pedig 1952-ben került kiselejtezésre. (Ort 1952)

A gyárgondozónői intézményrendszer eredetének és gyakorlatának feltárásához szükséges adatokhoz összességében az 1840 és 1950 között keletkezett dokumentumok, joganyagok szisztematikus kigyűjtésével és feldolgozásával jutottam. Ezen ismeretek birtokában próbáltam rekonstruálni a gyárgondozónői intézményrendszer kialakulásának történetét.

Figyelemmel az összegyűjtött adatok töredékes voltára nem tudtam a gyárgondozónői intézményrendszer dinamikáját bemutató statisztikai adatsorokat összeállítani. Az összegyűjtött adatok, információk elemzése leíró statisztikai módszerrel történt.

- 68 -

3.3. A foglalkozás-egészségügyi szakterületen dolgozó ápolók körében készült