• Nem Talált Eredményt

A gyógykezelés gyakorlata

In document DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS (Pldal 64-69)

3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.3. A vizsgálatok módszere

3.3.4. A gyógykezelés gyakorlata

A KAEG Zrt. a lehetséges védekezési módok közül 1996-tól 2001-ig a Rafendazol-premix (Bioferm, Praha) etetése mellett döntött. A szlovák vadgazdálkodókkal, valamint a környezı magyar vadgazdálkodási egységekkel úm. Szigetközi Vt., Dunaközi Vt. együttmőködve kezdıdött meg a gyógykezelés. A premix elınye a szakirodalom és a szlovák tapasztalatok (Csallóköz) szerint az volt, hogy a F. magna-val szemben nagy hatékonysággal bírt úgy, hogy a túletetés veszélyével sem kellett számolni és viszonylag olcsón volt beszerezhetı. A szer 1000 g-ja 10 g rafoxanidot, 8 g mebendazolt, 15 g „íz”- csalétket és vivıanyagot tartalmazott. S mivel a premixet 1: 9 arányban kellett dercés jellegő takarmánnyal kijuttatni, ezért a letális dózis (30kg Rafendazol-premix / 100kg testtömeg) felvétele gyakorlatilag lehetetlen volt. A bekeverést a Pannon Gabona Rt. gyıri üzemében végezték el. A szermaradványoknak a vad ehetı szöveteibıl való kiürülésére 28 nap állt rendelkezésre. 1kg gyógyszer 5 szarvasra, illetve élısúlyban ennek megfelelı ıznek volt elegendı. A Rafendazol-premixes takarmány biztos felvétele érdekében kerülni kellett, hogy az állatok nagy csapatokba verıdjenek, ezért fokozott nyugalmat kellett teremteni az etetıhelyek környékén, még az erdészeti idénymunkák vonatkozásában is. A gyógyszeres takarmány kijuttatását az etetıhelyhez szoktatás elızte meg. Az etetett takarmányok között az erdıgazdaság dolgozói fokozatosan egyre nagyobb arányban helyezték ki a premix hordozó anyagát képezı kukoricadarát. Azokon az etetıhelyeken, ahol Rafendazolos etetést nem terveztek, megszüntették az etetést. A kukoricadarát, majd a gyógytakarmányt olyan etetıládákba helyezték ki, amelyek egyszerre maximum 2-3 szarvas táplálékfelvételére voltak alkalmasak. Ezeket az etetıládákat a korábbi nagyvadetetık környékén helyezték ki úgy, hogy egy etetıhelyen a 2-3 ládát egymástól kb. 3-4 m-es távolságra rakták le. A Szigetközben kb.

350 db ilyen ládát telepítettek. A ládákat olyan magasra szerelték, hogy az ız és a szarvas elérje, de a vaddisznó ne. A tapasztalatok alapján a levágott fatuskókra szegelt és hevederekkel ahhoz rögzített ládák feleltek meg leginkább a kitőzött célnak. Ezeket a vaddisznók nem tudták kitúrni, lefeszíteni. A kukoricadarához fokozatosan keverték csak az illatosító anyagot, hogy az állatok megszokják és a késıbbiekben a premixes keveréket is felvegyék. A gyógyszeres takarmányt évente egy alkalommal jutatták ki. Az erdıgazdaság a közel 15000 ha-ra 400 kg

Rafendazolt a 9-szeres higításnak megfelelı 3600 kg kukoricadarával juttatta ki. Egy ládába kb. 10 kg gyógyszeres takarmányt adagoltak.

2001-ben már a rafoxanid mellett a legfertızöttebb területeken albendazol, valamint triklabendazol és levamizol tartalmú kísérleti granulátumot is kihelyeztünk.

A kihelyezések helyszínei 2001-ben a következık voltak:

Felsı-Szigetköz (Tározó-tó és környéke): Vermitan (albendazol)

Középsı-Szigetköz (Dunaremete vonaláig): Rafendazol-premix (rafoxanid és mebendazol)

Alsó-Szigetköz (Dunaremetétıl-Nagybajcs-Patkányospusztáig): SBH-Exwormer (triklabendazol és levamizol)

Az albendazol tartalmú Vermitan 10%-os granulátum (Chinoin) felhasznált dózisa 20 mg /ttkg volt.

Az SBH-Exwormer kísérleti granulátum 100 g-ja 10 g triklabendazolt, 7,5 g levamizolt, valamint vivıanyagot tartalmazott. Adagolás: 1g granulátum / 10 ttkg. A szarvasok durva és vegyesre darált kukoricát kaptak etetıasztalról, silózott takarmánnyal rétegesen adagolva. A hozzászoktatás idıszaka után a granulátummal kiegészített darát úgy adagolták az állatoknak, hogy 500 kg élısúlyra számítva 1 rész granulátum és 2 rész dara keverékébıl 150 g-ot szórtak a szilázsra azért, hogy a savas takarmánnyal a gyógyszer kevésbé érintkezhessen. A rudli nagysága határozta meg, hogy az egyes etetıhelyeken mennyi szilázzsal rakták le a darát úgy, hogy egy állat maximum 2 kg mennyiségő táplálékot vehessen fel. 2002-ben és 2003-ban kizárólag az SBH-Exwormer kihelyezése történt évi egy alkalommal, vadászidényen kívül.

2004-ben a Dewormer (United A.H.) vizsgálati készítmény kipróbálására került sor (12. ábra). A kísérleti készítmények kipróbálása minden esetben a FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Fıosztály endedélyével történt. A készítmény triklabendazol 10 % + levamizol 7,5

% hatóanyagtartalmú. Adagolása: 50 g Dewormer + 100 g kukoricadara silózott takarmányra kiszórva / 500 ttkg-ra. Két alkalommal február végén és március elején helyeztünk ki összesen 15 kg gyógypremixet a Felsı-Szigetközben, mely 750 db szarvas gyógykezelésére elegengı (13.-16. ábra). A Gyıri Erdészet 2004-ben az alsó-szigetközi vadászterületein (Dunaremetétıl a 14-es útig) a gyógyszeres kezelés során 4 kg koncentrátumot használt fel. Ebbıl 1 kg-ot Ásványráró térségében és 3 kg-ot Patkányos térségében. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idı itt nem volt releváns, mert az állatok kezelése a vadászati tilalom alatt történt. A kipróbálást a 36/ 2002 (IV.29) FVM rendelet idevonatkozó

elıírásainak megfelelıen végeztük. Magyarországon jelenleg nincs törzskönyvezve triklabendazol tartalmú anthelmintikum.

2005-ben az Alsó-Ausztriai Vadászszövetség segítségével sikerült kedvezményesen Tribex (Chanelle) 10%-os szuszpenziót beszereznünk.

A készítmény a triklabendazolon kívül 2 mg E218 ÉS 0,2 mg E216 tartósítószert is tartalmazott. A kijuttatás módja: 1 t kukorica darához 10 liter Tribexet kell keverni, a keveréket szoktató etetéssel, a vad által megszokott etetıasztalokon szilázsra kihelyezve 10 napon belüli 2-3 etetéssel juttatjuk az állománynak. A szuszpezió használatát a következı indokokkal engedélyezte a FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Fıosztálya: „Magyarországon nem áll rendelkezésre törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény szarvasok részére Fascioloides magna ellen, a védekezés ugyanakkor nélkülözhetetlen az osztrák-szlovák-magyar együttmőködés keretében a határ közeli vadászterületeken. A fenti készítmény Ausztriában törzskönyvezve van, így felhasználása állategészségügyi és állatjóléti szempontokból indokolt”.

A Felsı-Szigetközben 660 szarvasra és 200 ızre számítottuk a triklabendazol hatóanyagot , amelyet 20 mg / ttkg dózisban juttattuk ki, 66 000 kg + 3600 kg élısúlyt feltételezve. Február végén, a kihelyezés elıtt 1:20 arányú higítással „szoktató folyadékot” készítettünk, mellyel fokozatos mértékben bepermeteztük a még nem gyógyszerezett takarmányt, hogy a vad a szagot megszokja. Március elején két alkalommal (3-3 napos idıközben) helyeztük ki a gyógyszeres takarmányt. Alkalmanként 17 flakon Tribexet (1 flakon 800 ml) juttattunk ki 700 kg kukoricadarával keverve Lóvár, Derékerdı, Bezenye, Tározó-tó, Tejfalu, Dunakiliti, Dunasziget, Püski és Dunaremete térségében. 2005 júniusában a Tározó-tó és környékén 3. alkalommal is gyógykezeltünk, mivel itt nyaranta általában 150-200 szarvas győlik össze. A Gyıri Erdészetben Ásványráró és Patkányospuszta térségében 80 szarvasnak elegendı gyógytakarmányt helyeztünk ki. 8000 kg élısúlyra 0,16 kg triklabendazol hatóanyag szükséges, ami 2db 800 ml-es Tribex 10 %-os szuszpenzió hatóanyagával egyenértékő. Ezért 2 x 3 napig 4 flakon Tribexet juttattunk ki február végén és március elején (11.

ábra).

A hatóanyag várakozási idejét meghaladó vadászati tilalom lépett életbe.

A kezelés módját a GY-M-S megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Állomás felügyelte. A helyi lapok révén tájékoztattuk a lakosságot a gyógykezelésrıl és az élelmiszer- egészségügyi várakozási

idırıl. A lehetıségekhez mérten, Szlovákiával egyeztetve helyeztük ki a gyógyszeres takarmányt, így lehetıség volt a kezelések szinkronizálására is. Szlovákiában 2005-ben a magyar határhoz közeli területeken február végén, március és április közepén és július elején kezelték a vadállományt Rafendazollal.

Hazánkban, 2006-ban financiális okok miatt nem végeztünk gyógykezelést a Szigetközben.

2007-ben a Kisalföldi Erdıgazdaság Zrt. a felsı-szigetközi vadászterületén a vadászati jogot elveszítette, így ez évben sem történt semmilyen intézkedés a Fascioloides magna fertızöttség csökkentésére a Szigetközben.

11. ábra: Tribex szuszpenzió 12. ábra: Dewormer kísérleti ké-

(Forrás: Saját) szítmény (Forrás:Saját)

13-14. ábra: A gyógyszerezett takarmány kihelyezésének elıkészítése (Forrás: Saját)

15.ábra: A kísérleti készítmény az etetıasztalon (Forrás: Saját)

16. ábra: A gyógyszerezett takarmány kihelyezésére a legmegfelelıbb a fedett etetıasztal (Forrás: Saját)

A Gemenci Erdı- és Vadgazdaság Zrt. Szekszárdi Erdészeténél 1999 óta gyógykezelnek 10 %-os Vermitan (albendazol) felhasználásával. 1:9 arányban nyalósóba keverve juttatják ki a készítményt, melyet korábban saját kezőleg állítottak elı Pörbölyön 5 kg-os tömbök formájában. 2002-tıl Záhonyban préselik a nyalósóba a 10 %-os Vermitant. A nyalósót márc.1- tıl júl. 30-ig hagyják a sózókon. A szoktatási idı 2-4 hét és a fogyasztás függvényében töltik fel újra az edényeket. Fedett sózókat használnak, hogy az esı ne tudja kiáztatni a hatóanyagot. Az egészségügyi várakozási idı 2 hét, így a vadászati idényre biztonsággal kiürül a szarvasok szervezetébıl. Azért döntöttek a nyalósó mellett, hogy lehetıleg csak a szarvasok jussanak hozzá az albendazol hatóanyagú anthelmintikumhoz. A sózóban maradt nyalósót nem használják fel újra.

Veszélyes hulladékként a központi hulladékgyőjtıben elkülönítve

tárolják, majd megsemmisítik. A Pandúri Erdészetnél csak a Pandúr-szigeten történik gyógykezelés, az általunk vizsgált Karapancsa kezeletlen terület maradt.

In document DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS (Pldal 64-69)