követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló
393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása
16. § A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 29. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
[A kormányhivatal az Fktv. 20. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az Fktv. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany]
„18. nem végeztette el tevékenységének kétévente kötelező külső értékelését.”
17. § Hatályát veszti az R3.
a) 11. § (1a) bekezdése,
b) 11. § (2) bekezdésében az „és az (1a)” szövegrész, c) 25. § (2) bekezdése.
5. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása 18. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R4.) 5. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal)
„27. a képző és pihenő központon keresztül biztosítja a miniszter által vezetett minisztérium szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységei, valamint a Hivatal és a szakképzési centrumok számára képzések, továbbképzések, szakmai fórumok lebonyolítását,”
19. § (1) Az R4. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a szakképzési centrum tekintetében középirányító szervként gyakorolja – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § b), valamint e)–i) pontja szerinti hatáskörök keretein belül – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és szakképzésről szóló törvényben a fenntartó számára meghatározott hatásköröket és a szakképzési centrum tevékenységének pénzügyi ellenőrzését.”
(2) Az R4. 5/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során a Hivatal
1. javaslatot tesz a miniszter részére szakképzési centrum létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, alapfeladatának módosítására, nevének megállapítására irányuló döntés meghozatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joggal rendelkezők véleményét, egyetértését,
2. a miniszter részére felterjeszti a szakképzési centrum alapító okiratát, annak módosító vagy megszüntető okiratát, 3. jóváhagyja a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzatát, illetve éves munkatervét,
4. a szakképzési centrumok javaslata alapján átfogó beruházási tervet készít, valamint összegzi a szakképzési centrumok fejlesztési terveit, majd gondoskodik ezeknek a miniszter felé történő továbbításáról,
5. értékeli a szakképzési centrum szakmai feladatai végrehajtásához szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azok megteremtését,
6. szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakképzési centrumok gazdálkodását, és ennek keretében ellátja az irányító szerv hatáskörébe sorolt előirányzat- és vagyongazdálkodási feladatokat is,
7. meghatározza a szakképzési centrumok előirányzatainak felhasználására vonatkozó irányelveket, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, illetve az ellátandó feladatok teljesülését,
8. érvényesíti, illetve – módszertani segítséget is nyújtva – érvényesítteti a szakképzési centrumok tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen a szakképzési centrum költségvetési előirányzatával, létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, valamint ellenőrzi és számon kéri azok megvalósulását, 9. ellátja a szakképzési centrumok költségvetés tervezéssel összefüggő feladatait, és előterjeszti azokat a miniszternek,
10. ellátja a szakképzési centrumok éves és évközi költségvetési beszámolási tevékenységével kapcsolatos irányító szervi feladatokat, és gondoskodik azok határidőre történő benyújtásáról, felülvizsgálatáról, majd a miniszter felé történő továbbításáról,
11. szükség esetén javaslatot tesz a miniszter felé az erőforrások szakképzési centrumok közötti átcsoportosítására, illetve egyéb intézkedésre,
12. folyamatos nyilvántartást vezet a szakképzési centrumok gazdálkodásáról, így különösen az előirányzatokkal és létszámmal való gazdálkodásról, valamint összegyűjti és ellenőrzi a kötelező, rendszeres és eseti jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a miniszter felé,
13. kizárólagos joggal ellátja a szakképzési centrumok által használt egységes informatikai rendszerek, elektronikus adatbázisok és alkalmazások üzemeltetésével és informatikai fejlesztésével kapcsolatos, valamint az adatkezeléshez kapcsolódó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatfeldolgozói feladatokat,
14. ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 37. § (3) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat,
15. végrehajtja a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat.
(1b) A Hivatal (1a) bekezdés 13. pontjában meghatározott kizárólagos üzemeltetési, fejlesztési és adatfeldolgozási kötelezettsége azon adatbázisokra és alkalmazásokra terjed ki, amelyeket ő maga hozott létre, vagy amelyek tekintetében a szoftverhez, mint szerzői műhöz kapcsolódó felhasználási jogokat megszerezte.”
20. § Az R4.
a) 2. § (1) bekezdésében
aa) a „főigazgató” szövegrész helyébe az „elnök” szöveg,
ab) a „főigazgató-helyettesek” szöveg helyébe az „elnökhelyettesek” szöveg, b) 2. § (2) bekezdésében
ba) az „A főigazgató-helyetteseket” szöveg helyébe az „Az elnökhelyetteseket” szöveg, bb) a „főigazgatója” szövegrész helyébe az „elnöke” szöveg,
c) 5/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal főigazgatója” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke” szöveg lép.
21. § Hatályát veszti az R4.
a) 5. § (1) bekezdés 25. pontja,
b) 5. § (6) bekezdésében a „valamint a Nemzeti Képesítési Bizottság” szövegrész.
6. A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő pedagógusok pótlékáról szóló 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet módosítása
22. § A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő pedagógusok pótlékáról szóló 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
a) 2. mellékletében foglalt
aa) 12. Pedagógusok pótlékának igénylése megnevezésű táblázat 12.3. sorában az „f=e*0,27” szövegrész helyébe az „f=e* a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértéke” szöveg,
ab) 13. Pedagógusok pótlékának pótigénylése (az első évfolyam első félévében) megnevezésű táblázat 13.3. sorában az „f=e*0,27” szövegrész helyébe az „f=e* a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértéke” szöveg,
b) 3. mellékletében foglalt 11. Pedagógusok pótlékának elszámolása megnevezésű táblázat 11.3. sorában a „h=g*0,27” szövegrész helyébe a „h=g* a mindenkori szociális hozzájárulási adó mértéke” szöveg
lép.
7. A szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról szóló 483/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
23. § Hatályát veszti a szakképzési feladatot ellátó hatóság kijelöléséről és a szakképzési hatósági feladatok ellátásáról szóló 483/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § c) pontja.
8. Záró rendelkezések
24. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 307/2018. (XII. 27.) Korm. rendelethez
Az R2. 3. melléklete a következő 9–16. ponttal egészül ki:
(ZÁRADÉKOK)
„„9. a) „A vizsgán a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ... részszakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványa az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki.”
9. b) „A vizsgán a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ... szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványa az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki.”
10. a) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa alapján a részszakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványa ... dátummal kiadásra került.”
10. b) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa alapján a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványa ... dátummal kiadásra került.”
11. „A vizsgán a(z) ... vizsgafeladato(ka)t eredményesen teljesítette, vizsgaeredménye a szakmai érettségi vizsgatárgy eredményes teljesítését követően kerül megállapításra.”
12. a) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa vagy a(z) ... számú érettségi törzslapkivonata alapján a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ... dátummal ... részszakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kapott.”
12. b) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa vagy a(z)…….. számú érettségi törzslapkivonata alapján a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ...
... dátummal ... szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kapott.”
13. a) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa alapján a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ... dátummal ...
részszakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kapott.”
13. b) „A ... dátummal kiállított, ... számú érettségi bizonyítványa alapján a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ... dátummal ...
szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kapott.”
14. „A ... megnevezésű vizsgafeladat(ok) esetében a felmentés alapjául szolgáló dokumentumokat határidőig nem mutatta be, a vizsga eredménytelen.”
15. „A mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló vizsga vizsgaszervezője a bizonyítvány kiállítása és kiadása előtt jogutód nélkül megszűnt, ezért a bizonyítványt az állami szakképzési és felnőttképzési szerv állította ki.”
16. „A fenti képesítés
Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje:
Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje:”“
A Kormány 308/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete
egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány
a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (2) bekezdés b), c), e) és f) pontjában, a 2. alcím tekintetében az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 8. §-ában,
a 3. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés r) és s) pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása
1. § A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
R.) 6. § (2) bekezdése a következő g) és h) pontokkal egészül ki:
(A tankönyvellátási szerződésnek tartalmaznia kell:)
„g) a megrendelt tankönyvek iskola részére történő átadásának helyét és időpontját,
h) a tankerületi központ és az iskola kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy az iskolai tankönyvrendeléssel érintett tankönyvek vonatkozásában mennyiségi vagy minőségi kifogásait haladéktalanul jelzi a Könyvtárellátó részére.”
2. § Az R. a 4. alcímet követően következő 4/A–4/F. alcímekkel egészül ki:
„4/A. A tankönyvvé nyilvánítás szabályai
9/A. § (1) Ahol e rendelet 4/A. alcíme tankönyvet említ, azon a rendelet eltérő rendelkezése hiányában pedagógus-kézikönyvet is kell érteni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet
a) – a b) pontban meghatározott eltéréssel – az Ntt. 3. § (3) bekezdésében meghatározottak (a továbbiakban:
kérelmező) nyújthatják be, szakképzési tankönyv esetén az Ntt. 3. § (7) bekezdésében meghatározott szervhez, b) a könyvkiadást folytató jogi személy – ide nem értve az EKE-t – az Ntt. 7. § (2) bekezdése szerinti nyilvános felhívás esetén nyújthat be.
(4) A kérelmet írásban, papír alapon és a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) részeként működtetett tankönyvi adatbázis kezelő rendszer alkalmazásával lehet benyújtani.
(5) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez – a 9/S. § szerinti eljárás kivételével – csatolni kell:
a) azt a dokumentumot, amely tartalmazza
aa) közismereti nyomtatott könyv esetén a kiadó adatait, a könyv adatait és jellemzőit, a nevelés-oktatás típusát, ab) szakképzési nyomtatott könyv esetén, kiadó adatait, a könyv adatait és jellemzőit, az oktatás típusát,
ac) digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv esetén a felhasználási jog jogosultjának adatát, a digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv adatait, jellemzőit, az oktatás típusát, b) – a 9/D. §-ban szabályozott eljárások kivételével – a kiadói-szerkesztői jelentést, amely a tankönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv vonatkozásában a könyv tartalmi vonatkozásait meghatározó kerettanterv tankönyvvel lefedett tananyagának tanévhez igazodó felosztását is tartalmazza,
c) azt a könyvet, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik,
d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv teljes körű felhasználási jogaival,
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és ha igen, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kérelmező a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
(6) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott mellékleteit kettő példányban kell benyújtani.
(7) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet – az eljárás során a szakértők által feltárt hibák javításának kivételével – a kérelmező sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg.
(8) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a miniszter választott ki.
(9) Az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tankönyvek esetén a pályázat elbírálása során kell az e rendeletben foglalt, a tankönyvvé nyilvánítási szakmai követelmények teljesítéséről meggyőződni.
(10) Ezen alcímben foglaltakat nem kell alkalmazni – a 9/E. §-ban, a 9/F. § és 9/G. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – abban az esetben, ha a tankönyvet a miniszter kezdeményezésére az Ntt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján fejlesztették ki.
9/B. § A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. Kérelmet kell benyújtani abban az esetben is, ha a könyv borítója, impresszuma változik.
9/C. § (1) Ha a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet, valamint a 9/D. § (6) bekezdése szerint egybeszerkesztett könyveket – a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni.
(2) Nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibáknak, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás eljárásának ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain történő javítása, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket a kérelmező – saját költségén – megküldi a hivatalnak, a Könyvtárellátónak és a Könyvtárellátón keresztül azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek.
(3) Javítási kérelmet kell benyújtani akkor, ha a hivatal által jóváhagyott tankönyvben helyesírási- és nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják, amennyiben azok nem haladják meg a tankönyv terjedelmének 10%-át, továbbá ha a tartós tankönyvvé nyilvánított tankönyv tartós jellegének megszüntetését kezdeményezik. Javítási kérelmet a tankönyvvé nyilvánítás időbeli hatálya alatt egy alkalommal lehet benyújtani. A kérelemhez – a hibák jellegétől, mennyiségétől függően – csatolni kell:
a) a jóváhagyott, javítandó könyvet egy példányban,
b) a könyv javított oldalait, részeit vagy a javított könyvet kettő példányban, c) a javítások tételes felsorolását, továbbá
d) nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a javításokon túl – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg.
(4) A javítás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni.
9/D. § (1) Ha a jogosult – a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt – a könyv felhasználási jogait másnak átengedi, erről a hivatalt harminc napon belül értesíti.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás folyamatossága érdekében az új jogosultnak a jogok átengedésétől számított harminc napon belül kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az új jogosult kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a) a tankönyvet – ide nem értve a tankönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a megváltoztatását – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg,
b) a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult kérelmező rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival,
c) a tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult kérelmező folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival.
(3) Kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek a hivatalhoz a jóváhagyott tankönyv megváltozó borítójára, impresszumára, kötésmódjára tekintettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell
a) a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott borítót PDF formátumban elkészítve, kinyomtatva papír alapon egy példányban, a megváltoztatott kötésmódú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott könyvet egy példányban, valamint a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg; a változtatás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni,
b) amennyiben a tankönyv borítója, impresszuma, kötésmódja kizárólag a (2) bekezdésben foglaltak miatt változott meg:
ba) a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében az eredeti tankönyvet, bb) kizárólag PDF formátumban a tankönyvet, továbbá
bc) az új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet – a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatta meg.
(5) A tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt a felhasználási jog 9/A. § (3) bekezdése szerinti tulajdonos jogosult a tulajdonában álló egyes tankönyvek egy tankönyvvé történő egybeszerkesztésére.
(6) Ha az egybeszerkesztés során az annak alapjául szolgáló – külön-külön tankönyvvé nyilvánított – tankönyvek tartalmához képest az új tankönyv
a) tartalma nem módosult, továbbá
b) ára nem haladja meg az e rendeletben meghatározott legmagasabb iskolai terjesztési árat (a továbbiakban:
árkorlát),
a jogosult erre irányuló kérelmére a hivatal – külön tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül – a tankönyvet a tankönyvjegyzékre felveszi.
(7) A (6) bekezdés alapján egybeszerkesztett új tankönyv tankönyvvé nyilvánításának időtartama nem haladhatja meg az alapul szolgáló tankönyvek közül a legkorábban lejáró tankönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyében meghatározott időpontot.
9/E. § (1) Ha a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során szakértő bevonása szükséges, az pedagógiai szakértő, technológiai szakértő vagy bírálati szakértő lehet.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen, hogy
a) a könyv alkalmas-e a Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek megfelelően az adott műveltségi terület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, szakképzési tankönyv esetén megfelel-e a szakképzési kerettantervek rendelkezéseinek, alkalmas-e az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében meghatározott szakmai tantárgyak, szakmai követelménymodulok, témakörök oktatására,
b) a könyv biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását,
c) a könyv biztosítja-e az ismereteknek, fejlesztési feladatoknak az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel és nyelvezettel történő közvetítését, tartalmaz-e részletes bibliográfiai hivatkozást, d) a könyv technológiai kivitelezése megfelel-e a könyvészeti, egészségügyi követelményeknek, továbbá alkalmas-e a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő felhasználásra,
e) a könyv alkalmas-e
ea) a tankönyv előállításának alapjául szolgáló, kerettantervek tananyagtartalmának a kerettantervben meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha kiadásra vagy jóváhagyásra került kerettanterv az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra,
eb) a tantárgyi, műveltségi területi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon,
ec) középiskolai tankönyv esetén az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményekre való felkészítésre,
f) a könyv
fa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyamon vagy évfolyamokon a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e,
fb) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását, valamint
fc) a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1–8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül mellékletként.
(3) A tankönyvvé nyilvánítás részletes bírálati szempontjait a hivatal a honlapján közzéteszi.
(4) Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt bírálati szempontoknak.
(5) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során pedagógiai szakértői véleményt olyan szakértőtől lehet kérni,
a) akit akkreditáció szakterület tantervi szakértői szakirány és tankönyv, taneszköz szakértői tevékenység szakirány szakértőjeként tartanak nyilván,
b) aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy
c) aki az adott szakterületen, a felsőoktatásban, a szakképzés tankönyvei esetén a középfokú oktatásban szerzett 10 év oktatói, pedagógus gyakorlati idő meglétét igazolja.
(6) Ha nincs olyan szakértő, aki megfelel az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy a szakértő az eljárásban nem működhet közre vagy a közreműködést nem vállalja, a hivatal
a) a Tanács,
b) szakképzési tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács
javaslata alapján megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértő véleményét szerezheti be.
(7) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi Tanács által javasolt szakértő véleménye is beszerezhető.
(8) Nem várható tárgyilagos szakértői vélemény attól,
a) aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyvnek volt aa) szerzője,
ab) szerkesztője, ac) kiadója, vagy ad) forgalmazója,
b) akinek a neve alatt az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyv szerepelt a tankönyvjegyzéken,
c) akinek a neve alatt szereplő könyvet az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak, vagy
d) aki olyan könyv szerzője, amelynek tankönyvvé nyilvánítási kérelmét az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül elutasították.
(9) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében – különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában – részt vett, vagy a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt.
(10) A szakértő kirendelése előtt ötnapos határidő kitűzésével be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.
(10) A szakértő kirendelése előtt ötnapos határidő kitűzésével be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.