A Pénztárak Garancia Alapja közleményei
DÍJAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA
III. A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK FAJTÁI
a) ötMillió ForiNt összegHatár Feletti beszerzÉsek
az 5, azaz ötmillió forint összeghatár feletti beszerzéseknél alkalmazandó eljárás lehet nyílt vagy meghívásos.
a Pga mindkét eljárásban ajánlati felhívásban határozza meg az ajánlattétel tárgyát, az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és határidejét.
Nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. a meghívásos eljárásban csak a Pga által meghívottak tehetnek ajánlatot.
1. A nyílt eljárás
a nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, melyet a Pga köteles hirdetmény útján (egy országos napilapban) és honlapján közzétenni.
az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
a Pga az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
az ajánlattevő tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.
az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
a zárt iratokat egy, az igazgatóság által kinevezett, háromtagú bizottság bontja fel.
a bizottság az ajánlatok felbontásakor megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Érvénytelen az ajánlat, ha – azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
– az nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek.
az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről jegyzőkönyvet kell készíteni. a kizárás szabályait az ajánlati felhívásban kell meghatározni.
az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc napon belül írásban közölni kell az ajánlattevőkkel.
az ajánlatok bírálatára a Pga igazgatósága háromtagú bíráló bizottságot hoz létre.
a bírálóbizottság az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. az az ajánlat a legelőnyösebb, amelynek az összes pontszáma a legnagyobb.
eredménytelen az eljárás, ha – nem érkezett ajánlat;
– kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett;
– az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból.
a bíráló bizottság az ajánlatok elbírálását követően írásbeli összegzést készít az igazgatóság számára.
az összegzésnek tartalmaznia kell az ajánlattevők megnevezését, az egyes részszempontokra adott pontszámot és végül az ajánlattevőként elért összes pontszámot. ez az írásbeli összegzés adja a pontszámok alapján kialakult értékelési sorrendet.
az igazgatóság az írásbeli összegzés alapján dönt a végleges sorrendről, meghatározva a pályázat nyertesét, illetve a következő legkedvezőbb ajánlattevőt, aki a pályázat nyertesévé válik az első helyen sorolt pályázó esetleges visszalépése esetén.
2. A meghívásos eljárás
Meghívásos eljárást akkor alkalmazhat a Pga, ha csak korlátozott számú ajánlattevő alkalmas a szerződés teljesítésére, továbbá ha egy korábbi nyílt pályázaton már értékelt ajánlattevők adatai rendelkezésre állnak, vagy ha gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve az igazgatóság egyedi ügyben így dönt.
az így elfogadott potenciális ajánlattevőket a Pga egyszerre, közvetlenül, írásban kéri fel az ajánlattételre.
az ajánlatok bontására, kiértékelésére és az ajánlattevők értesítésére a nyílt eljárásban alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.
b) egyMillió ForiNt És ötMillió ForiNt közötti beszerzÉsek
Ha a beszerzés értéke 1, azaz egymillió és 5, azaz ötmillió forint között van, pályáztatási kötelezettség nem merül fel.
ebben az esetben azonban köteles a Pga legalább három szállítótól ajánlatot kérni.
egymillió forint és ötmillió forint közötti beszerzéseknél az ajánlatok között az igazgatóság dönt az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján.
C) egyMillió ForiNt alatti beszerzÉsek
az 1, azaz egymillió forint alatti beszerzéseket a Pga apparátusa az igazgatóság által elfogadott éves költségvetésben szereplő keretek között (anyagjellegű költségek, karbantartás- és javítási költségek, posta- és telefonköltségek;
szakértői díjak stb.) a szervezeti és Működési szabályzatnak megfelelő engedélyezési és utalványozási előírások betartásával pályáztatás és ajánlatkérés mellőzésével bonyolítja le.
IV. HATÁLYBALÉPÉS
ez a szabályzat a Magyar Nemzeti bank jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba azzal, hogy a korábbi beszerzési szabályzat egyidejűleg hatályát veszti.
budapest, 2019. szeptember 25.
Kozek András s. k.,
a Pénztárak garancia alapja igazgatóságának elnöke
elfogadta az igazgatóság a 2019. szeptember 25-i ülésén.
a szabályzatot jóváhagyom.
budapest, 2020. április 30.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti bank elnöke
A Pénztárak Garancia Alapja igazgatóságának ügyrendje ÁLTALÁNOS RÉSZ
az igazgatóság a Pénztárak garancia alapja (a továbbiakban: alap) legfőbb irányító és képviseleti szerve, amely a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi lXXXii. törvény (a továbbiakban: Mpt.), a Pénztárak garancia alapjának szervezeti és működési szabályairól szóló 169/1997. (X. 6.) korm. rendelet [a továbbiakban:
169/1997. (X. 6.) korm. rendelet], a Pénztárak garancia alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 217/2000. (Xii. 11.) korm. rendelet, valamint az alap szabályzatainak keretei között és az egyéb irányadó jogszabályok alapján irányítja az alap tevékenységét.
1. az igazgatóság elNöke És tagJai
az igazgatóság tagja csak olyan személy lehet, akivel szemben nem áll fenn az Mpt. 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok. az igazgatósági tagsági kinevezés vagy jelölés 3 évre szól.
az igazgatóság tagjai:
– az alap tagjaitól független szakemberek közül a Magyar Nemzeti bank (a továbbiakban: Felügyelet) javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett elnök és egy személy;
– a Pénztárak szövetsége által delegált két fő, vagy ha több szövetség működik, általuk közösen delegált két fő;
– az alap ügyvezető igazgatója.
2. az igazgatósági tagság MegszűNÉse a) a kinevezés, kijelölés 3 éves időtartamának elteltével, b) a kijelölés visszavonásával vagy visszahívással,
c) felmentéssel, d) a tag halálával,
e) a tisztségről történő lemondással.
3. az igazgatóság Jogköre És FelaDatai a) elfogadja az alap szabályzatait,
b) irányítja az alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, c) meghatározza az alap munkaszervezetének feladatait,
d) kinevezi és felmenti az alap ügyvezető igazgatóját, valamint – az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján – főkönyvelőjét és vezető matematikusát (aktuárius), meghatározza feladataikat, díjazásukat, gyakorolja az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat,
e) meghatározza az igazgatóság üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,
f) meghatározza az alaptagok számára az alap által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmát, gyakoriságát, g) meghatározza az alap éves költségvetését, és megállapítja az alap éves beszámolóját,
h) meghatározza az alap által az Mpt. 89. §-a szerint teljesítendő kifizetések rendjét, i) átmeneti vagy tartós hiány esetén szükség szerint dönt a hitelfelvételről,
j) negyedévente jelentést küld a Felügyeletnek és az alap tagjainak az alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról,
k) éves tevékenységéről a tárgyévet követő év június 30. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit és felhasználását, és a jelentést megküldi a Felügyeletnek, az alaptagoknak és az állami számvevőszéknek,
l) dönt a tag kizárásáról,
m) dönt egyes feladatainak és jogosítványainak az igazgatóság elnökére, illetve az ügyvezető igazgatóra átruházásáról, n) egyetértési jogot gyakorol az alap egyes feladatainak ellátására vonatkozó munkaviszonyon kívüli megbízás
tekintetében,
o) egyetértési jogot gyakorol az alap által kötendő együttműködési megállapodások tekintetében,
p) meghatározza azon tevékenységek körét, amelyekre vonatkozó jogviszonynak az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezető általi létesítése összeférhetetlen az érintett személy alappal fennálló jogviszonyával,
q) dönt a képviseleti jog gyakorlásáról, megállapítja az alap nevében cégjegyzésre jogosultak körét, r) megállapítja éves munkatervét,
s) megbízza az alap könyvvizsgálóját,
t) az elnök tartós akadályoztatása esetén dönt a helyettesítéséről, u) ellátja a törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
4. az igazgatóság által kötelezőeN MegalkotaNDó szabályzatok
a) a tagok által fizetendő éves díj, a rendkívüli befizetés mértéke, a díjfizetés megállapításának eljárási szabályai, b) az alap kezelésének szabályai,
c) az alapból történő kifizetés rendje, és a kártalanításként nyújtott összeg megtérítésének szabályai, d) az igazgatóság ügyrendje,
e) szervezeti és működési szabályzat, f) befektetési és letétkezelési szabályzat, g) munkaügyi szabályzat.
5. az igazgatóság elNökÉNek Jogköre És FelaDatai a) összehívja és vezeti az igazgatóság üléseit,
b) képviseli az alapot bíróság és hatóság előtt az igazgatóság döntése alapján,
c) két igazgatósági ülés között dönt azokban a sürgős ügyekben, amikor az igazgatóság összehívására nincs lehetőség; az e jogköre gyakorlásával folytatott tevékenységéről a soron következő igazgatósági ülésen beszámol az igazgatóságnak; az igazgatóság az elnök feladatkörét ügycsoportokra korlátozhatja; az elnök hatásköre nem terjed ki az alábbi ügyekben való döntéshozatalra:
– szabályzatok elfogadása,
– az Mpt. alapján teljesítendő kifizetés elrendelése,
– az alap ügyvezető igazgatójának, főkönyvelőjének, vezető matematikusának (aktuáriusának) kinevezése és felmentése, valamint feladataik és díjazásuk megállapítása,
– az alaptagok által nyújtandó jelentések, tájékoztatók tartalmának, gyakoriságának alaptagok számára történő meghatározása,
– az alap éves költségvetésének meghatározása, az alap éves beszámolójának megállapítása, – az alap által az Mpt. szerint teljesítendő kifizetések rendjének meghatározása,
– az Mpt. 95. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott, az alap éves tevékenységét, vagyoni helyzetét, pénzeszközeit és azok felhasználását bemutató jelentés összeállítása és elküldése,
– tag kizárása,
d) felel az Mpt.-ben és a 169/1997. (X. 6.) korm. rendeletben meghatározott határidők megtartásáért, e) igazgatósági tag esetében fennálló összeférhetetlenség során eljár a jelen ügyrendben foglaltak szerint,
f) önálló cégjegyzési joggal rendelkezik, kivéve az alapra nézve kötelezettségvállalást tartalmazó azon iratot, amelyhez az igazgatóság döntése szükséges.
6. összeFÉrHetetleNsÉg
6.1. az igazgatóság tagjai nem lehetnek alkalmazásban pénztári vagyonkezeléssel, illetve letétkezeléssel foglalkozó más szervezetnél, illetve nem lehetnek ezen társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai vagy ezek közeli hozzátartozói. közeli hozzátartozónak minősülnek a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi v. törvény 8:1. § (1) bekezdésében meghatározott személyek, valamint az élettárs.
6.2. az igazgatóság tagja nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.
6.3. az összeférhetetlenségi ok bekövetkeztét az érintett köteles haladéktalanul az igazgatóság elnökének bejelenteni.
az igazgatósági tag az összeférhetetlenség fennállása alatt az igazgatósági tagságából eredő jogait nem gyakorolhatja.
amennyiben az összeférhetetlenség nem szüntethető meg, akkor az igazgatóság elnöke eljár az érintett tag tagságának megszüntetése érdekében és kezdeményezi az érintett igazgatósági hely betöltésére jogosultnál új igazgatósági tag delegálását. a következő igazgatósági ülésen az igazgatóság elnöke tájékoztatja az igazgatóságot az általa tett intézkedésekről.