A beszédfeldolgozási és olvasási folyamatok közti összefüggések

191

kapcsolatos hibát is dokumentáltam (lásd 26. ÁBRA). A hangcseréken belül a tanulók legtöbbször olyan változtatásokat végeztek, amelyek során az olvasott szavak kiejtett formáját más angol hangokra cserélték (vö. 31. TÁBLÁZAT a) pontjában szereplő példák).

Mindez arra utalhat, hogy az idegen nyelvi graféma-fonéma megfeleltetési szabályok alkalmazási képessége a vizsgált 10 és 12 éves tanulók esetében sem a nyelvtanulás második, sem a negyedik vagy hatodik évében sem működött rutinszerűen. Ezek még hatékonyabb elsajátításához és automatizált működéséhez még több célzott gyakorlás szükséges, amelyre lehetséges, hogy a tankönyv és a munkafüzet (s egyéb oktatási segédletek) adta lehetőségek nem elégségesek. A kutatási eredmények értelmében úgy vélem, hogy e téren további átgondolást igénylő még hatékonyabb módszertani fejlesztésre lenne szükség.

Az emlékezeti folyamatok a tanulók olvasott szövegmegértésére gyakorolt hatásával kapcsolatban az összes adattal végzett korrelációanalízis eredményeként azt kaptam, hogy a gyermekek rövid idejű vizuális memóriakapacitása egyáltalán nem, a verbális munkamemória pedig csak nagyon kis mértékben mutatott összefüggést mind az anyanyelvi, mind pedig az idegen nyelvi szövegértési teljesítménnyel. Az eredmények ismeretében tehát a (15.) hipotézisem, mely szerint a rövid idejű emlékezeti folyamatok működése az olvasott szövegértés minőségére közvetlen hatást gyakorolt, csak részben igazolódott.

192

anyanyelv esetében gyengébb, az idegen nyelvi felmérés során azonban szorosabb összefüggést mutatott.

A statisztikai analízis segítségével ezen összefüggések feltárása mellett elsőként arra kerestem a választ, hogy melyek azok a változók, amelyek alapvetően hatással voltak a beszédfeldolgozási folyamatokra, a hangos olvasás sebességére és a szövegértési teljesítményekre. Ehhez arra volt szükség, hogy az összes független változót összevessem az összes függő változóval. A statisztikai elemzés (MANOVA többtényezős varianciaanalízis) során a három független változónak az életkort (4. vagy 6. osztály), a nyelvtanulásra fordított időt (második, negyedik vagy hatodik év), és magát a nyelvet (anyanyelv vagy idegen nyelv) tekintettem, a függő változók pedig az összes anyanyelvi és idegen nyelvi GMP tesztfeladat, az olvasott szövegértési teljesítmények és az olvasási sebesség vizsgálati adatai voltak. Az eredményekből az látszik, hogy az osztály, mint független változó csak két tesztfeladat esetében – a vizuális észlelés (L1_GMP7 és L2_P11: F(2, 224)=6,064; p=0,014) és a hallott szövegértési teljesítmény (L1_GMP12 és L2_GMP8: F(2, 224)=4,349; p=0,038) – mért értékeket befolyásolta szignifikánsan. A vizsgált tanulók esetében az előbbi adatok alapján tehát mind anyanyelven, mind pedig idegen nyelven meghatározó volt az, hogy a gyermekek hányadik osztályba jártak. A többi feladatot illetően azonban nem volt szignifikáns kapcsolat az egyes életkorokban mért beszédfeldolgozási eredmények között.

Az idegennyelv-tanulásra fordított évek száma, mint független változó, a statisztikai analízis alapján valamennyi függő változóra hatással volt, más szóval a nyelvtanulásra fordított évek száma (második, negyedik vagy hatodik) az anyanyelvi és az idegen nyelvi beszédészlelési és beszédmegértési feladatok (például mondatazonosítás zajban: F(2, 224)=18,871; p<0,001; η²=0,78; szóazonosítás zajban: F(2, 224)=17,361; p<0,001;

η²=0,072; szűrt mondatok azonosítása (F(2, 224)=19,736; p<0,001; η²=0,081), valamint az olvasott szövegértés során mért teljesítményt (F(2, 224)=24,785; p<0,001; η²=0,1) és az olvasási sebesség értékeit is (F(2, 224)=18,871; p<0,001; η²=0,078) szignifikánsan befolyásolta.

Az egyes tanulócsoportok közti szignifikáns különbségeket számba véve, attól függően, hogy a gyermekek második, negyedik vagy hatodik éve tanulták az idegen nyelvet, a Tuky-féle Post hoc teszt adatai alapján azt láthatjuk, hogy a teljesítmények között a legtöbb kimutatható szignifikáns különbséget a 4/2-es tanulócsoport és a 4/4-es (6 vizsgált feladat esetén), valamint 6/6-os csoport (8 vizsgált feladatának) eredménye között találtam (lásd

193

35. TÁBLÁZAT első és harmadik oszlopának sárga mezővel jelölt p értékei). A negyedik, illetőleg a hatodik éve idegen nyelvi tanulmányokat folytató tanulócsoportok eredményeinek összevetésekor ennél jóval kevesebb feladat esetében lehetett szignifikáns eltérést kimutatni.

35. TÁBLÁZAT |Az egyes tanulócsoportok anyanyelvi és idegen nyelvi azonos folyamat-működéseit vizsgáló tesztfeladatok eredménye közti szignifikáns és nem szignifikáns

eltérések (p értékek)

tanulócso- portok L1-L2

4/2 4/4 ^6/4

4/4 6/4 6/6 6/6 6/6 6/6

GMP2-GMP1 =0,692 =0,933 =0,008 =0,982 =0,074 =0,091 GMP3-GMP2 =0,019 =0,034 <0,001 =0,995 =0,046 =0,251 GMP4-GMP3 =0,689 =0,978 =0,057 =0,934 =0,363 =0,220 GMP10-GMP4 =0,018 =0,083 <0,001 =0,999 =0,110 =0,202 GMP5-GMP5 =0,925 =0,818 =0,101 =0,981 =0,219 =0,649 GMP7-P11 =0,007 =0,938 <0,001 =0,076 =0,876 =0,012 GMP16-GMP7 =0,342 =0,525 <0,001 =1,000 =0,025 =0,089 GMP12-GMP8 =0,012 =0,807 =0,004 =0,232 =0,989 =0,127 GMP11- GMP6 <0,001 <0,001 <0,001 =0,573 =0,715 =0,967 olv. szövegértés <0,001 <0,001 <0,001 =1,000 =0,003 =0,031

* összesen ^{6 esetben 3 esetben 8 esetben 0 esetben 3 esetben 2 esetben}

* szignifikáns különbségek (p értékek) száma

Az azonos ideje (negyedik éve) idegen nyelvet tanuló 10 és 12 éves gyermekek (4/4-es és 6/4-es tanulócsoport) anyanyelvi és idegen nyelvi GMP eredményei, valamint szövegértési teljesítményei között egy feladat esetében sem mutatkozott statisztikailag szignifikáns eltérés, tehát a két csoporttal anyanyelven és idegen nyelven elvégzett – akár a percepciós, akár az olvasási folyamatokat mérő – feladatok eredményét nem befolyásolta az a tényező, hogy mely életkorban kezdték meg a vizsgált gyermekek idegen nyelvi tanulmányaikat. A nyelvtanulásra fordított évek száma tehát csak a második és a hatodik éve angolul tanuló gyermekek teljesítménye kapcsán volt meghatározó tényező, amely előre jósolható volt.

Az adott nyelv (vagyis anyanyelv/idegen nyelv), mint független változó szintén majdnem minden esetben hatást gyakorolt a függő változókra, kivéve a szókincsaktivizálás (L1_GMP11 és L2_GMP6: p=0,076) tesztfeladat eredményét, mert erre a függő változóra nem volt befolyással az, hogy anyanyelven vagy idegen nyelven történt a feladatvégzés.

A nyelv és a nyelvtanulásra fordított évek száma, mint együttes független változó azonban nyolc feladat esetében volt hatással a függő változókra. Eszerint az összes tanuló

194

teljesítményére vonatkozóan az alábbi anyanyelvi és idegen nyelvi tesztfeladatok eredménye között lehetett szignifikáns különbséget kimutatni:

1) mondatazonosítás zajban (L1_GMP2 és L2_GMP1: p<0,001), 2) szóazonosítás zajban (L1_GMP3 és L2_GMP2: p<0,001), 3) szűrt mondatok azonosítása (L1_GMP4 és L2_GMP3: p<0,001), 4) gyorsított mondatok azonosítása (L1_GMP5 és L2_GMP5: p=0,012), 5) hallás utáni mondatértés (L1_GMP16 és L2_GMP7: p=0,003), 6) hallás utáni szövegértés (L1_GMP12 és L2_GMP8: p<0,001), 7) olvasott szövegértés (L1_L2: p<0,001),

8) olvasási sebesség (L1_L2: p=0,034).

A függő és független változók egymásra hatásának vizsgálata mellett a kutatás során az összes tanulóra vonatkozó adatokat oly módon is összevetettem, hogy a köztük lévő szignifikáns összefüggéseket, mint nyelvtől független jelenségeket szemléltem. Más szóval az egyes folyamatműködések közti kapcsolatok feltárására törekedtem, függetlenül attól, hogy anyanyelvi vagy idegen nyelvi tesztfeladatokról volt szó, s azt vizsgáltam, hogy a korábbi eredményekhez képest milyen egyéb összefüggések, illetőleg eltérések adódtak. A Pearson-féle korrelációanalízis az előző statisztikai eredményekhez képest lényeges eltéréseket tárt fel⁸. Az egyik ilyen jellegű kapcsolatot a mentális lexikon aktivizálása (L1_GMP11 és L2_GMP6) és a többi vizsgált folyamatműködés között találtam. Eszerint a gyermekek mentális lexikonból történő szókincsaktivizálásának gyorsasága és pontos működése (nyelvtől függetlenül szemlélve) hatással volt a beszédfeldolgozás alsóbb és felsőbb folyamatainak működésére (lásd 37. ÁBRA mérsékelten erős függvénykapcsolatai), annak ellenére, hogy az egyes nyelvek esetében az adatok nem mutattak szignifikáns összefüggést e feladattal kapcsolatban. A szófelidézés során – nem kizárt, hogy az írásbeliség következtében – az adatok szerint a szeriális észlelésnek is nagy szerepe volt.

Az eredmények alapján továbbá kismértékű összefüggést találtam a mentális előhívás és a vizuális észlelés, valamint az olvasott szövegértési teljesítmények között is.

A nyelvtől független folyamatok közti kapcsolatok esetén az olvasott szöveg megértése egyáltalán nem mutatott összefüggést a fonetikai és fonológiai szinteket, a szeriális és vizuális észlelést, valamint a beszédmegértés kapcsán a mondatmegértést vizsgáló tesztfeladatok eredményével. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vizsgált tanulók esetében az írott nyelvi üzenet megértését támogató dekódolási folyamatok viszonylag önálló működést mutattak (kivéve az akusztikai, a szintaktikai, szemantikai és asszociációs

8 A vizsgálat során csak azok a feladatok szerepeltek, amelyeket a tanulók mindkét nyelven elvégeztek

195

szintek esetében). Az olvasott szöveg megértését eszerint alapvetően a mentális előhívás hatékonysága, valamint a hallás utáni információ felidézési képessége (szövegértés) határozta meg. A pedagógiai folyamat során tehát ezen területek célzott fejlesztésével a tanulók valószínűleg jobb eredményeket érhetnek el.

hallott szöveg megértése

o l v a s o t t s z ö v e g é r t é s hallás utáni

mondatértés vizuális

észlelés szeriális

észlelés fonológiai

szint szókincs

aktivi-zálás

fonetikai szint akusztikai

szint

37. ÁBRA | A beszédfeldolgozás alsóbb és felsőbb szintjei, a feldolgozást segítő részfolyamatok és az olvasott szövegértés közti nyelvtől független szignifikáns

összefüggések

Jelmagyarázat: nagyon erős, mérsékelten erős, gyenge, szignifikáns függvénykapcsolatok

További – az idegen nyelvi vizsgálathoz hasonlatos – eredmény még a beszédfeldolgozási folyamatok alsóbb szintjei között (az esetek 66,67%-ban) kimutatható nagyon erős szignifikáns összefüggések. Ez azt jelenti, hogy nyelvtől független összevetésben a vizsgált változók (a zajban történő mondatazonosítás, a zajban való szóazonosítás, a szűrt mondatok azonosítása, a szeriális észlelés, valamint a gyorsított mondatok azonosítása) függetlensége 99%-os megbízhatósági szinten elvethető volt. Más szóval e feladatok eredménye a vizsgált tanulók esetében közvetlen hatással volt egymásra (lásd 38. ÁBRA

példái).

zajban való és szűrt mondatok azonosítása (r=0,937; p<0,001)

zajban való és gyorsított mondatok azonosítása (r=0,921; p<0,001)

zajban való szóazonosítás és szűrt mondatok azonosítása (r=0,812; p<0,001)

zajban való szóazonosítás és gyorsított mondatok azonosítása (r=0,807; p<0,001)

szűrt és gyorsított mondatok azonosítása (r=940; p<0,001)

szeriális észlelés és gyorsított mondatok azonosítása (r=718; p<0,001)

38. ÁBRA | A beszédészlelési szintek közti nyelvtől függetlenül vizsgált legerősebb szignifikáns összefüggések

A szeriális észlelés pedig nemcsak az észlelési folyamatok minőségét illetően, hanem a megértésért felelős feldolgozási szintek kapcsán is meghatározónak bizonyult, igaz nem olyan jelentősen, mint az alsóbb szintek esetén. Ennek pedagógiai jelentősége abban áll, hogy bármely beszédészlelési szint fejlesztése hatékonyabb működést eredményezhet a másik két észlelési szint, valamint a beszédfeldolgozás felsőbb szintjei esetében is.

A beszédészlelés és a beszédmegértés egyes szintjei között (az összes tanuló adatára vonatkozó) nyelvtől független kapcsolatok feltárásakor szintén nagyon erős együttfutó kapcsolat mutatkozott (vö. 37. ÁBRA). Az eredmények ismeretében tehát azt lehet elmondani, hogy a nem megfelelőképp funkcionáló nyelvtől független akusztikai, fonetikai és fonológiai szintek működése a vizsgált tanulók esetében hatást gyakorolt a

197

beszédfeldolgozási folyamatok felsőbb szintjeinek működésére. Azonban nemcsak a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatai befolyásolhatták egymást, hanem az is, amit a hallott mondatértés és a hallott szövegértés mért (r=0,742; p<0,001), annak ellenére, hogy az anyanyelvi feladatok esetében nem volt ilyen jellegű kimutatható kapcsolat (vö.

39. ÁBRA).

39. ÁBRA | A beszédmegértési szintek közti nyelvtől függetlenül vizsgált szignifikáns összefüggés

A beszédfeldolgozási és az olvasási folyamatok nyelvtől független összevetésekor csupán két feladat kapcsán (szóazonosítás zajban és hallás utáni szövegértés) mutatkozott gyenge szignifikáns összefüggés, vagyis a két mechanizmus működése nem volt jelentős hatással egymásra. Az idegen nyelvi vizsgálati adatok azonban e két folyamat szorosabb egymásrautaltságát jelezték (lásd VI.2.2 vonatkozó része).

198