A befektetett eszközök értékesítésének eredménye

A 4. korrekciós pont a (Befektetett eszközök értékesítésének eredménye soron történő) tárgyi eszközök és immateriális javak eladásából, illetve a befektetett eszközök közötti értékpapírok eladásából származó nyereségek és veszteségek korrigálását szabályozza. Ezen tranzakciók eredményhatását a befektetési cash flow részeként kell bemutatni.

Tekintsünk át egy egyszerű tárgyi eszköz értékesítéssel összefüggő szituációt, melynek során az értékesítésből keletkező eredményhatást a működésben már könyvelte a vállalkozás (egyéb bevétel az eladási ár, egyéb ráfordítás a könyvszerinti érték), azaz benne van az adózás előtti eredményben, ugyanakkor a befektetési cash flow-t is érinti, mert az eladásból befolyó pénzt itt kellene szerepeltetni. Egyszerre két területen (működés és befektetés) nem mutatható ki a hatás, mert számszaki egyezőségi problémák lesznek, ezért korrekcióra szorul a működési cash flow. Ezt szemlélteti a következő feladat „A” változat szerinti megoldása. Ha a tárgyi eszközök értékesítését szokásos (normál működési) tevékenységnek tekintjük, akkor az értékesítés eredménye a működési cash flow része, és nincs korrekció, a befektetési cash flow-t csak az eladott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke növeli, és az eredményhatás a helyén van (a működési cash flow-ban). Ezt a megoldást a ”B” változat melletti kidolgozás tartalmazza.

Példa a tárgyi eszközök értékesítésére

Készítsünk részleges cash flow-kimutatást, ha az Adózott eredmény nyereséges értékesítés esetén 5 000 eFt, veszteséges értékesítés esetén pedig csak az eladási árak különbségével változik. (A társasági adó hatásától most eltekintünk.)

Értékesítettünk egy tárgyi eszközt, amelynek könyv szerinti értéke 2 000 eFt, 1) Eset: eladási ára 2 600 eFt.

2) Eset: eladási ára 1 500 eFt.

4. Táblázat Befektetett eszközök értékesítésének levezetése a cash flow-kimutatásban NYERESÉGGEL (1) VESZTESÉGGEL (2)

A B A B

MEGNEVEZÉS

Változatok

Adózott eredmény 5 000 5 000 3 900 3 900

…..

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye

– 600 0 + 500 0

…..

Működési cash flow 4 400 5 000 4 400 3 900

…..

Befektetett eszközök eladása 2 600 2 000 1 500 2 000

Befektetési cash flow 2 600 2 000 1 500 2 000

…..

Pénzeszközök változása 7 000 7 000 5 900 5 900

Az „A” változatokból látszik, hogy az értékesítésen elért eredményhatásokat ki kell szűrni a működési cash flow-ból és át kell helyezni a befektetési cash flow részbe. Így a befektetési rész jellemzően a könyv szerinti értéket ± az értékesítés eredményét tartalmazza. Az „A” és a „B”

változatok közötti lényegi eltérés tehát abban van, hogy hol mutatjuk ki az értékesítésen elért realizált eredményt, a működés, vagy a befektetés területén. Azért is felvetődhet ez a kérdés, mert ezeknek a befektetett eszközöknek az amortizációja például a működési cash flow részben található. Nem biztos, hogy egy „hétköznapi” tárgyi eszköz eladása indokolja a befektetési cash flow változását. Az azonban tény, hogy nehéz lenne meghúzni a határokat a befektetett eszközökben bekövetkezett mozgások cash flow-bani levezetésekor, azaz mit és hová helyezzünk el a struktúrában. A „B” változatokban levezetett megoldások nem felelnek meg a hatályos számviteli törvényi előírásoknak.

A folytatásban vizsgáljuk meg az előbbi értékesítési szituációt akkor, ha a vevő nem fizette ki az értékesítés teljes összegét.

A/1. eset:

Értékesítettünk tárgyi eszközt 2 600 eFt-ért, amelyből 1 800 eFt került kifizetésre. Az eszköz könyv szerinti értéke 2 000 eFt volt.

Könyvelési tételek:

a) T 3.Vevők - K 9.Egyéb bevételek 2 600

b) T 8.Egyéb ráfordítások - K 1.Tárgyi eszközök 2 000

c) T 3.Pénzeszközök - K 3.Vevők 1 800

5. Táblázat A befektetett eszközök értékesítésének hatása a cash flow-ra NYERESÉGGEL (1)

Megnevezés

A A/1

Adózott eredmény 5 000 5 000

…..

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye – 600 – 600

Vevők állományváltozása – 800

Korrekció a pénzmozgás hiánya miatt 800

…..

Működési cash flow 4 400 4 400

…..

Befektetett eszközök eladása 2 600 1 800

Befektetési cash flow 2 600 1 800

…..

Pénzeszközök változása 7 000 6 200

A levezetésből kitűnik, hogy 800 eFt értékű tárgyi eszköz eladás bevétele nem folyt be, ezért úgy viselkedik ez a rész a levezetésben, mintha nem történt volna értékesítés. Korrigáljuk a tárgyi eszköz csökkenést, és ezzel egyidejűleg a vevőket is. Ezért igaz az az állításunk is, hogy a tárgyi eszköz pénzmozgással együtt járó állományváltozása 1 200 eFt (1 800 – 600) vagy (2 000 – 800 = 1 200), amelyből 600 eredményhatás áthelyezésre került a befektetési cash flow-ba, így ott 1 800 eFt hatás került bemutatásra, ami nem más, mint a ténylegesen befolyt ellenérték adott időszaki összege.

Az értékpapíroknál sajátosságnak tekinthető a kamattartalom, amelyet mindig a működési részben kell bemutatni és nem lehet kiemelni a befektetési cash flow-ba, sem pedig a finanszírozásiba. Ez nincs teljesen összhangban az IAS 7 standard előírásaival, mert a standard tartalomtól függően, bármelyik részbe megengedi besorolni a kamatokat. Ez részben leegyszerűsíti a problémákat, részben torzítja a végeredményeket. A leegyszerűsítés azt jelenti, hogy minden kamattartalom a működési cash flow-ban található, ott fejti ki hatását és csak a tőkemozgásokkal kell foglalkozni a befektetési és finanszírozási részek levezetésekor. Az esetlegesen keletkező árfolyam-különbözeteket pedig az értékesítés nyeresége és vesztesége témához hasonlóan kell kezelni.

Az eltérés pontosan a vevők által ki nem fizetett 800 eFt.

Összevontan nulla, mintha nem is lenne vevőnk!

Példa a befektetett eszközök között lévő kamatozó értékpapírok értékesítésére

Értékesítettük egyik befektetési célú, kamatozó értékpapírunkat a tárgyévben.

„A” eset: Eladási ára 1 200 eFt, könyv szerinti értéke 800 eFt, névértéke 1 000 eFt. Az értékesítéskor elszámolt, realizált kamattartalom 100 eFt volt.

„B” eset: Eladási ár 700 eFt.

6. Táblázat Részleges cash flow-kimutatás az értékpapír eladásról Értékesítés MEGNEVEZÉS

A B

Adózás előtti eredmény 400 – 100

…..

Befektetett eszközök értékesítésének eredménye – 300 200

…..

Működési cash flow 100 100

…..

Befektetett eszközök eladása 1 100 600

Befektetési cash flow 1 100 600

…..

Pénzeszközök változása 1 200 700

Az adózás előtti eredmény mindkét esetben az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete.

Mindkét megoldásban jól látszik, hogy a működés cash flow-ja korrigálásra került a realizált árfolyam-különbözetekkel. Az „A esetben ez 300 eFt nyereség, a „B” változatban pedig 200 eFt veszteség. Ezek a hatások átkerültek a befektetési cash flow-ba, de a kamattartalom, amit szerződés szerint mindig ismernie kell a vállalkozásoknak, az a működési részben maradt. Általánosságban is megállapíthatjuk, hogy bármilyen tranzakció kamattartalmát kell elhelyezni a számviteli törvény szerinti cash flow-kimutatásban, az mindig a működés területét érinti.