вып) Rńsz.
ANYAGI VALTÓJ() G ').
A VÁLTÓVAL FOGLALKODÁSRÓL.
74. S.
Ezen résznek rövid átnézete.
Mi az anyagi váltójog, ниши az alaptanban, (72. S.) Ш lássuk, micsoda kisebb részeket foglal az magában.
Az anyagi váltójog tárgya, mint az épen most idé zett helyböl tudjuk: általában а váltóval foglalkodás sza
bàlyai. Ezen foglalkodás pedig kétféle, u. m. l. vàltóüzlet (vagyis a váltó adásavevése), 2. a. váltó beváltása. S innen — mindenek elölt a váltónak fogalma а törvény értelmében adatváu elô — két szakasz ered:
Elsôben a váltó adásvevésérôli Ч szakaszt illetölcg szükséges tudni: kik képesek váltót adni és venni? aztán:
д) A mngyarhoní ‘Шифер; cgyszerre rendszerœcn dolgoztatván ki , töt vénykönyvünkbe az 1840-diki XV. czikkely alatt гашиша; а midôn cgyszersmind az austriai váltólörvényszékeknek az 1792: 17~ben meg
határozott ideigleni hatósága is honunkban eltörlcsztetik. - S valahol csak е munkában а vállótörvénykönyvre lcend hivatkozás, az alatl.
mindenkor a mondott XV. czikkely értessék. Az ezt módositó 1844: Vl.
tczikk mindig különöscn fog - a mennyiben a гей hivatkozás szük séges leszen — megemlittetni. Ezen канаты járulnak még alkalmazás lekintetében a k- k- utasílás (nyomtatásban Май!“ Császár Ferencz és Нашу Pál) és fòlôrvényszéki határozatok (folyvást nyomalnak).
2) Adásvevés дяди itt nemcsak vásárlásl. (emtiœvonditiótértihlk , hancm közönségcsen mindenfélc adàsvevésl, шип ingyenit is.
S6
mik magának а váltónak, továbbá а hátiratnak, végre az elfogadásnak és váltókezességnek kivántatóságai?
A második vagyis beváltàsról szóló szakaszt pedig teszik I. rendesen: а lizetés ideje , továbbá а iizelésnek, ezutàn (elfogadás és fîzetés hiányában) az ovásnak, mint a mely а viszkeresetnek fog alapúl szolgálni, végre ma gának a viszkeresetnek szabályai.
Ezen músodik szakaszba jönek П. rendkivül: némely különösb esetek, u. m. а Vá.llÓb8ll szabálytalanságok, a váltóhitelezöknek némely különös kiváltságaí, (t. i. zůlog-, és megtartási jog), s végül tétetik а vàltójog megszíínte.
Ezen rend, mint Штат, természetes, de а törvénykönyv is esekély kivêtellel szinte ezt követi: Ehöz tartván tehát minden tekintetból magunkat, ezen föresz, u. m. az anyagi váltòjogi kisebb részei- vagyis szakaszaival és fejezeteivel ily össze
fúggésben Анапа:
ANYAGÍ VÁLTÓJOG.
A vúltóval foglalkodásról.
I. Fejezet: A váltò fogalmäuúl általában, (ebböl folyó) lényeges felosztásáról, és а vál
. tótörvényeknek reá alkalmazásáról.
Ё Ё П. —- А vítltóképességrôl.
œ 'g Ш. — A váltòk kellekeiröl.
Ё’ Ё lV. — А hátiratról. (Ide járulz)
Ё A kezességröl.
V. »_ Az elfogadásròl àltalában, és а név-'
becsülésröl kiilönösen.
87
Músodik szakasz.
ll.
Nemely rendkivüli l.Avaltorendes
esetekröl.
beváltásárol Vl. Fejezet; A lejaratròl, ага: lizetes idejeról.
У". — А flzetèsröl.
Vlll. — Az ovàsról.
IX. — А viszkeresetról.
Х. Fejezet: A váltóbeli szabalytalnnsagokrul alta láhan, és az elveszett valtókrul kü lönösen.
A zàlogi es megtartàsi jogrul.
A váltojog megsziinteról altalàban, es az elèviilesröl kiilönösen.
..__.a..\¢l~'~.\. „III .J Ju.- O
88
ELSÓ SZAKASZ.
A váltó adásvevéséròl.
ELS() FEJEZET.
A válló fogalmáròl általában, a váltónak lényeges felosztásáról és a váltòtörvényeknek гей alkalmazásáròl.
75. S.
Mi а 1111116 törvényi értelemben?
„A váltó oly oklevél, mely által kibocsátója ma gàt а köztörvényieknel szigorúbb feltételek а1а11 kötelezi, hogy vaiamely meghatározott summa pénzt, bizonyos helyen és idöben vagy maga Íîzetend, ‘аду annak más àltali ki iizetését eszközli.“ ‘)
Láthatni
I. hogy 111 а váltó fogalma közelebbról oklevéli minöség i\ hritároztatik meg (73. §.).
2. hogy а törvény által adott ezen fogalornhan csak az egyik fél, 1.1. а kibocsátó igéretéröl van szò, а másikéról leg kisebb emlités sem tétetik, bizonyságúl агга, hogy а. 111116, 1111111 váltó, egyoldalù kötésnek tekintetik (37. 38. §§.). A 11111 а törvény alább z) igenleg is kifejez, mint látni fogjuk. Innen a másik szerzödö fél Иду tekinthetö, mint а ki csupán elfogad ja a kötést viszonti terhes igúret nélkiil, de természet szerénl
1) \’altótöi'\'énykönyv. Elsó rósz, 1. §. — Nom árt megtarlani, hogy az idézô jelek („—“) közti minden szavak czen egész munkálnn magának a iörvénynek szavni.
з) Vtk. Elsö rész. 16 б.
S9
шага! а vallo larlalmához (ñzelés idejehez, helyéllez, a vál tòsummához st.) alkalmazni köteles, mert а kötés törvényt szab а kötöfelelmek. lgy más kötésekben is, p. o. а kinek, bár ajàndékban ezer то: igértek s 6 elfogadta., késóbb nem követelhet két ezeret; és ha Pesten igérlék fizetni s ô elfogad
la, késöbb nem kivánhatja hogy Béosben lìzessék stb.
3. позу а vano troll kötés, mert levélnek, oklevélnek mondatik. Men azonkivül, hogy a то papirpénz (35. §.), he a birótul megkivánjuk, hogy szigorûan és gyorsan szol- а gáltasson jogosságot, ez leglökélyesebben csak шт bizonyit
ványokkal eszközölhetö.
4. позу а törvény osak pénzról szòl, «та: а vano tárgya osupán pênz (35. §.).
5. hogy а köztörvényieknél nagyobb szigorúság állapl шик meg a váltòadós ellen, гена: tenneszet szerént а köve teló javára., és lgy ezen törvény kiváltságnak tekinlhetó (32.§.).
6. [ходу а kibocsátó таза! а más àltali kilìzetésre is azonegy szigorúság ада“ kötelezi (36. §.).
7. hogy kiìlörxlisi-‘,{,>J nem теми: а Iìzetési hely akár egy а kiboosátásival, akár nem (22. §.).
76. §.
A vàltónak lényeges felosztàsàról.
A ‘МЮ fónlebbi fogalmàban annak lényeges felosz шва is benne foglaltatik, а midön az mondatik „vagy maga lîzetend , ‘газу annak más általi kifizetését eszközli.“
Innen а váltó kélféle:
1. „idegen (fremder, fórmlicher, gezogener, tras sirter Wechsel“, egy szóval „Tratta“,magyarul: intézvény vagy tukvàny), „midön t. i. а kiboesátó á lizetést valamely màs, ‘(Не jogszerüleg külöubözö, és egyéb
ként nem az 6 nevében oselekvö személy ál
tal igéri leljesíteni ; _ „
2. sa М! (eigener, unl'órmliohei', trockener), mldon а Мьосзаи‘) агга kötelezi ‘пазы, hogy a lizotést б maga
90
teljeslti, vagy valamely tôle jogszerüleg nem különbözö, s egyébként is az Ö nevében ese lekvö személy àltal Гоша teljeslttetni.“ I)
A mondottakban két dolog vonja kiilönösehben magára figyel miinket. Elsôhen, Ногу а. magyar törvény szerént ezek: for maszerénti vagy valósítgos "МЮ, ezzel: idegen váltó; ezek рейд: száraz váltó, nemvalóságos ММ, ezzel: ваш vàltò, еще! jelentenek; vagyis a magyar törvènyben ezen czéltalan felosztásnak: formaszerénti es nem formaszerénti (‘аду szà raz) váltò, ninesen helye. S ez, mint föntebh láttuk (22. §) nem esekély fontosságû.
Továbbá: sajàt váltonàl а kibocsátòval azon еду sze mélynek штык más „tôle jogszerůleg nem kiìlönbözô (ага: е végre meghatalmazott) és egyébként is (azaz egy szersmind) az ö neveben eselekvô szemèly“ is. (70. §.).
ldegen мышцы pedig megkivàntatik, hogy azen más személy, ki (та! а kiboesátò a. fizetés teljesitését igéri „tôle jogsze
růleg kiilönbözö es egyéhként (azaz, ha jogszerůleg nem különbözó volna.is)nem az ó nevében eselekvö szemely“
legyen. Például: valamely beest kereskedö, pesti raktàrának ligyelöjére еду váltót boesát ki ezen szókkal: ,Fizessen ön,‘
- kérdés, sajítt váltó-e az, ‘газу idegen? —- А magyar tör veny szerént, ha a kiboesátó a váltóba szinte bele та ,az en nevemben‘ ‘аду ,mint meghatalrnaz0ttarn‘ st. ’) akkor saját, ha pedig nem та Ье|е, ldegen. Men a magyar törveny szerént saját váltóra nem elég, ‘ходу azon más szemely а kiboesátótul jogszerûleg kiilönbözö ne legyen, hanem az is kivántatik7 hogy egyebkent is ennek nevében esele kedjék з). Megfordítva ha az iigyelô "аду akàrmely megha
I) Vtk. Elsôrész 2. б.
‘-') lla igy irta „п“: ,Fizetek Pesten NN. ügyel6mnél‘ akkor semmi két мед пет lehetne arról, hogy зари а váltó, тем hisz tizetônek épen
«sali magát nevezi mcg (,Fizetek‘) s ez ,Pesten NN. ügyelômnél‘ на!‘
ниш hclyc, а mit ily csetben [Марией llivunk (28. §.).
3) Az austriai váltórendszabásban nem levéu cz ily pontosan mcglialározva (Art. 3. ,Da etwa der eigene Wechselbrief — entveder an sich selbst,
91
talmazott [г váltòt fönökére, ‘аду meghatalxnazòjára, szinte meg kell jegyeznie, hogy ó csak meghalalmazott; a mit leg inkább az aláirásban szoktak kifejezni, p. o.
Nagy Imre meghatalmazásából Kiss ваш.
(Per Procura des Herm E. Nagy
’ Blasius Kiss.)
77. §.
A törvényeknek а váltóra alkalmazàsáról àltalában.
A törvénynek minden polgári тенге alkalmazásánàl kettô jö tekintetbe, u. m. 1. ki, 2. mi; amaz személy
nek (alanynak-subjectum -), emez tàgynak (objectum) is neveztetik. .
Kileg, ага: а személyt vagy alanyt illetöleg, arról van általában а kérdés: tehete, képese tenni чаши va lamit? — M Не; ‘аду tárgyilag рейд; magáról а tettröl vagy cselekményröl, hogy t. i. megàlle ez, és mennyiben?
lgy а vàltókuál is.
Hogy а magyarhoni polgároknak mind képességei I) mind cselekményei Magyarországon belöl egyedül csak a honi törvények szerént itéltctnek meg, természetes, тег!
épen ezeket foglalja magában а honi törvény, s ezek vé gett hozatolt az föképßn. Hanem azon nevezetes kérdés marad hátra: mimódon itéltessenek meg mind magyar polgároknak külfóldön véghez ‘Ш cselekményei s ezekre képességei, mind а külfóldiekéi akárhol vitettek véghez?
felvévén, liogy mind ezek honi törvényszékeink elébe kerültek.
A személyi képességre nézve váltójogunk azon elv nel fogva: tiszteld а személyt s a személyben
oder an seinen Factor, oder viceversa —— gestelll‘ vt«'.),`i|1ncn slar маю", hogy jogludósnik а lörvényt kiilöiibözöleg nlpgyarázzák. Zim merl. Anleitung. 6. 17. Wagner. 5- 39.
1) A këpességrôl részlelcsen вы)!’ lccnd szń.
92
azen országnak törvény ét, melynek ö polgá ra, (mert minden orszàg leobban ösmeri saját polgà rainak képességeit), ezen szabályt adja: „а vàltóképessé get mind magyarországiakra, mind idegenekre nézve min denkor saját honi törvényeik szerént kell elhatàroznì.“ ')
P. o. magyar fóldmivelô роща!‘ Beesben kötelezte таза! saját váltóban, s arról van törvényszékünk elôtt kérdes, volte ша gat képes váltójogilag lekötelezni? Austnai törvény szerént (ha egyébként szerzódéseket tehet, például nem-kiskorû, st.) valósàgos váltóban ’) kötelezhetné magát, de váltójogunk azt paranesolja: ваш honi törvénye, гены а magyar törvény sze rent kell a váltóképességet elhatá.rozni; e szerént pedig fóld mivelônek ваш váltora nézve teljességgel nincs kèpessege теща! vállójogilag legkötelezni.
Ellenhen austriaj fóldnńvelö, vagy bécsi házbirtokos (bàr különben nem ipar-iìzö) Pesten kötelezte шага‘ váltóilag, Воду Debreezenben iìzetend, bá.r saját váltòban: ha а рег magyar birák elébe keriìl, ezek az austriai törveny szerént fognak itéletet hozni s а mondott váltóadúst elmarasztalni.
78. S.
Folytatàs.
A cselekményt illetöleg pedig ezen elv Ш: а cse lekményt a hely hatàrozza meg, (mert minden emberröl azt kell elövélni, hogy cselekvését azon hely
I) Vtk. I. rész 3. § A törvényben a magyarországi alattvalókrul ez is mondatik:„még akkor is, ha általuka váltók kiìlföldön adattak ki,“
ebböl „наш ш következtethetné , hogy itt csak kiadásról (vagy kìbo csátásról) levén szó, a többi köteleztetósek, u. m. forgatás, elfogadás, kezesség nem tartoznak aszabályhoz; de ez nem áll, mert a törvény világosanmondja: „а vál tóképesség m indenkor ezen törvények szerént lesz elitélendö,“ úgy de forgatáskor s egyebekben is van váltó képesség, s а „mindenkor“ kiilfóldre is kiterjeszletik. Тем! ezzel „adal tak ki,“ а törvény сих!‘ ily értelemben últ: (шаман el, ‘аду adattak àl.
2) Melyben 1. i. az ottani törvénynél fogva а l£ll.)0C5álá.Sl hely канаты;
а lizetésìtöl (Мак! fönivbb 22. §.).
93
törvényéhez es szokásàhoz kivánja alkalmazni, а hol va lamely eselekményt végrehajt); tehàt „minden váltói kér (Швей, melyek a ‘МЮ formàját, tartalmát, és jogbeli kö vetkezéseit tárgyazzàk, a kötelezö eselekmény helyén fennálló váltótörvények szerént itélendök,“ ezen különösb szabàlyoknál fogva:
1. „а külfóidi iörvényre hfvatkozó fël köieles im igazolni“ (тег! а magyar biró a külfóldi Itörvényt tudni nem tartozik), még pedig „az illetö kiilföldi váltó
törvényszéknek hiteles bizonyitványa мы igazolni, különben az itteni törvények szerént nyerend itéletet.“ I)
2. „ha a eselekmény helyén vàltótörvény nincsen (p. 0. jelenleg Erdélyben), a rnagyarhoni törvényszék el jàrâsának esak úgy leend helye, ha а kérdéses cselekmény az itteni törvények határozatitól legalàbb lényegesen el nem ter“ ’), p. о. erdélyi polgár adna ki vàltót, melyben a а fizetés helye ninos kitéve, ezt а magyarországi vàltó szék el nem itélheti, тег! oselekménye lényegesen eltér az itteni törvények határozatitól, тег: а fizetés helye vál tóinkban lényeges kellék.
3. cselekmény helyének gedig az tartatik, hol a vál tóbeli kötelezés tökéletességre ment, 3) azaz a чёт‘) àl taladatott. ‘)
I) Vtk l. r. h. б. Tehát másunnani igazolás vagy bizonyitás, p. o. kiil fóldi tudós munkákból, vagy törvénykönyvekböl el nem fogadtatik. De
а mondott szabály csupán a cselekményròl szólván, a személyi képes ségre nézve, (иду vélem, oly szigorú igazolás, vagyis a kůlfóldi váltó szék bizonyitványa talán nem kivántatik. Egy különös esetben mög a eselekményre nézve is a kül1'óldi ügyvédek véleményét, az ottani törvé nyekkel támogatva és az illetö törvényszék elnöke àltal aláirva elfogad и; a.A Váltófeltörvényszék 1843. november 10 kén 1328-dik szám.
2) Vtk. I. r. 5. 5.
a) Vtk. l. r. 6. б.
4\) Vtk. l. r. 20- 6
94
Ez utolsó pontra példa:
A pesti kereskedő gyapjút ad el B bécsi kereskedő ügyvivőjé- ч nek vagy megbízottjának, oly megegyezéssel, hogy B a gyap даем csak váltóval tlzet A-nak. A tehát egy saját rendeletre
szóló váltót Bécsbe küld, B az elfogadást rákja, s A meg bízottjának Bécsben által is adja. Azonban a váltóban a sum ma. csak általában van kitéve, t. i. a pénznemről, ha ezüst-e az vagy nem, nincs emlékezet. A magyar törvényben ugyan, ha a pénznem iránt említés nincsen, conventiós pénzláb érte tik, de az austriaiban rendszerem úgy nevezett bécsi becs, vagy papíros pénz. A per magyar bíró elébe kerül, kérdés, hogyan ítélje el a dolgot? Felelet: a cselekmény tökéletes ségre Bécsben ment, tehát az ottani törvény s pénzbecs sze rent.
Más példa. Maradjunk az iménti esetnél. A B-re közön ges tukványt intézvényez, még pedig C rendeletére, s azt en nek még itthon Pesten által is adja, Citt tovább forgatja, mig a váltó N kezébe jut, ki is azt B-nél Bécsben bemutatja s általa elfogadtatja; a pénzneme most sem tétetvén ki, a dolog perre s magyar biró elébe kerül, ki a mondottak sze rént B-t a váltósummának csak bécsi érték fizetésére szorít hatja. De itt újabb kérdés jön elő: lesz-e N-nek, a ki Pes ten vette a váltót, előzóin viszkeresete, hogy t. i. ezek neki
ezüstben pótolják ki a váltó summát, melyet az elfogadó csak bécsi becsben tartozott killzetni?- Véleményem szerént (ha jogát ovással st. fentartotta), lesz, mert a forgatási cselekmény és kötés, külön cselekmény és kötés, ez pedig tökéletesség re Pesten hajtatott. lgy lesz C-nek is mint rendelőnek a ki bocsátón viszkeresete, mert a kibocsátás és illetőleg általadás
C részére, szinte Pesten történt.
95
MÁSODIK FEJEZET.
A váltóképességrôl.
79. §.
Mi és hányféle a váltóképesség?
A váltóképesség, képesség arra, hogy valaki váltó adós és váltóhitelező lehessen.
Innen az kétféle u. m. l. képesség „magát (mint adós) váltóilag másnak lekötelezni“ (u. m. váltót kibo csátani, forgatni, elfogadni s azért kezeskedni) és ez „s z e n vedő képesség“ l)
2. Képesség „magának váltóbeli jogokat szerezni,“
(azaz rendelő, forgatmányos, bemutató lenni) s ez „cse lekvő képesség.“ 2)
80. s.
Váltóképességgel kik bírnak, és kik nem bírnak?
Mindkét váltóképességre megkívántatik általában:
hogy valamely személy polgári cselekményt gyakorolhas son, különösen pedig hogy szerződéseket tehessen;
a melly tehetőséggel nem bírnak az esztelenek, őrjültek, és nemtörvényes korú (I2 ével alul lévő) gyermekek i), tehát ezeknek semmiféle váltóképességök sem" lehet.
Különösen
1. „cselekvő (vagy hitelezői) váltóképességgel min denki bír, ki a köztörvény szerént j 0 g ok at s z e rez he t“ t)
l) ИК. I. r. s. 5.
2) Vtk. I. r. 7.
3) Austriában csak a hét éven alól levő gyermekek nem képesek valamely ígéret tevésére vagy elfogadására, egy szóval szerződésre. Allgemeines híìrgerliches Gf\s<\t1.hmh § 865. ~
0) “К. |. r. 7
96
tehat mára törvényes, bàr nemteljeskorù (ага: 12 evet meghaladott) gyermekek is, kik а köztörvény szerént oly szerzödésre, mely kárukra nincsen, mar léphetnek,') an nyival inkàbb э. teljeskorù személyek, akár féríi, akàr nö nembeliek s akàrmely állapotúak.
2. „Szenvedö képességgel“ a gyàmság ‘вы gondviselöség alatt lenni szokott kiskorúakon kivül „sem mi tekintetben nem bírnak:
а.) bàrmely vallásu papiszemélyek;
b) szerzetesek;
c) valóságos szolgàlatban levö katonàk;“ a nyug
díjazottak (nemzanyugalmazottak) is ide értetvén 2);
d) „társasàgok, kivévén ha bejegyeztetvék“ ß) е) zàr és esödület alatt levök, ‘) kivévén ha a csöd alatti vàltói kötelezés valamennyi hitelezökkeli meg egyezés következtében történt, bär а csödper biróilag késôbb szíintettetett meg и‘)
f ) а esödületi birósàg àltal vétkes bukàsban ma rasztaltak ; °)
g) kik irást nem tudnak (làsd a 92. §.).
I) Azt lehetne ugyan mondani, hogy aváltót nem adják ingyen (bar ez sem lehetlen) tehát még kérdés alá jöhet, javukra vagy kárukra van-e nekik а váltó~szerzödés‘? _ De én úgy vélem, liogy miután a váltó kezökben van, ezt bcváltathatják, hogy beváltását perrel kivánhatják, elôzöik ellen viszkeresetet indithatnak, mert ezekból káruk sommi esot re nem lehet, mert mint váltóhitelezök ellen, ezen kifogás, hogy az ér мы а vételkor le nem tették, a magyar váltòperben úgy sem fogad tatìk el soha. Hogyan jutottak ök a váltóhoz, kárral-e “аду sem? ez magános érdekjöket illetô kérdés, a váltó hitelére, és így a váltójogba kiilönben sem tartozik.
2) Hétszemélyestáblán 1845. február 3-kán 49. \'á1tófeltörvénysz. 1845
junus 7-kén ssa. szám.
I) Vtk. 1. г. 11, 12. 5. Mindazonáltal, ha társasági egyes személy által a kötelezés nem társaság nevében történt, ez б reá magára nézve érvé
nyes. Váltófeltörvényszék 1841. augustus 23-kán 327-dik szám.
4) Vtk. 1. r. 176- б. lovábbá. 1840: 16: 57- б. 1840: 22: 32. б.
з) Váltófeltörvényszék 1843. november 19-kén 1325. szám.
1’) 1840: 22: 128. §. st.
97
A többi hnzai polgárokra nézve а szenvedö képes ség az idegen és sajàt vàltók szerént különbözö:
a) idegen váltók àltal magát minden teljes korú,
ki terhes szerzödést tehet, mindenkép kötelezheti, de az usszonyok és lmjadonok csak úgy, ha mint valóságos ‘) kereskedök (vagy gyárosok 2) bejegyezve vannak. 3)
Orökösök, bár külöuben szenvedö váltóképességgel nem birnának, lizetni vàltójog szerént köteleztetnek, de csak uz örökség erejéig. (Làsd aláhb a 140. §.).
h) sa ját váltókat csak vállótörvényszéknél be jegyzelt iìzérck vagyis ipnrüzök (t. i. bejegyzett kereske dök, gyúrosok és kézmivesek) adhatuak ki, mások (u.
m. fóldmivelök, tudósok, müvészek st.) nem ‘).
I) Ílétszemélycslábláii 1844. julius 9-kén 24-dik száin.
q) 1840: 17. tcz.
3) Vlk. l. r. 9. ß.- Nálunk tcljcskorú a féríi 24dik, а nöszemély 16-dik é\'(~iiek elteliévcl. Azonbmi az 1840: 16: 2. б. és 1840: 17: 1. §-ában, kik 20-dik évöket elért ék és magukat bejegyeztették , rondes keres kcdöknek s gyárosokunk ösmcrtetvén, véleményem szerint 112 ily 161111111 а 20-dik év ellellével teljcskorúaknak tekintlietök, s cz az 1844: VI.
1. cz. 1. §áb.'m ki is moudntott.„Másñszemélyek is nyerhetnek még 24 évök elôtt is a közlmtóságtól korcngedelmet, melynél fogva úgy nézct~
пс11, mintha ieljcskorúzik volnáuak. A hajadonok még 16-dik évököu 1111 is rendszcrént gyńmság alntt vagpiak. Oly kiskorùnak, ki 111111 ар111 hata~
lom s gyámi gondviselct nlait uincsen és iulajdon vngyonnal bir, több feltörvényszéki halározatokhan szenvedô váltòképesség tulnjdonitatolt például 1842: auguslus 9-én 696. szám.1844 oct. 23'-kán 1326. sz. st 4) Vtk. I. r. 10. §. A váltók S váltótörvények leginkább kcrcskedökérl vagy
nak, mcrl készpénzre vngy képviselôjérc szükségök lcginkább nckik van (11. §.). Ez okból nekik tóblmyire minden vagyonuk pénzböl, ‘аду pénzzé könynyen tehetô dolgokbul áll, ós sokszor kevés idô alatta kcrcskedésben mindcn értékök mcgfordúl. Innen а váltók, mint hi|lele|1él)cn llaszuálhatò s rövid idôre szolgáló pénzhelyetlesck (58. 5.), vnlamiut egy részröl а kereskcdôk teremtményei, úgy más részrôl igazi szolgálntol csnk nekik lchclnck. Avállóknak, melyckben mint fóntebb látluk , rcndszerint ka~
mnlimk sincs hclyc, élelök csak rövid ideig tnrtó s tartlmtó, és igy azok oly kczoklien, melyckbc a vńrt nyeroség és jövedclcm bár biziosan, de lnssúdan foly, alig használhalók. ‘cgyük például a fólilmivclôt. Pálnak van ogy gazflnságn, mely jelenleg 6 ezerel jôwdl-Imaz, de szorosan kisui milhntó, liogy 1111 11111111011 з21111$63е$ gazdasági készülolckkcl rlláthnllui,
7
98
Kiilfóldi törvények, midön váltòkêpességröl szólnak, az alatt min dig csak szenvedót èrtenek. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy а váltók s váltòtölvények kiilönösebhen а kereskedôkért
‘аду legalább kereskedést is iìzökért vagynak. Innen azon sze
116101 1161 annyit jövedelmezne, pedig töbhre mint 50--60ezerre 11 ke születck vógett szüksége allg volna, 65 igy 1111 jó móddal nnnyi summát szerezhetne, a megszaporodott évenkénti 5-6 ezcr jövedelemból ennek kamatját is fìzcthetné, s 11 161161161 is vnlamit leróhatna, 65 így 15-20 évek alatt jòszága adómgtól 115211111 állana s 1161 :innylt jövedelniezne, a nélkiìl, hogy mostani jövedellnéböl еду fìllert is felziltlozna. De vajjon eszközöll1etö«e váltóval а mondott summához juthatás? Én 1121 mondom teljessóggel nem. Tegyük fel, hogy valamely pénzes ember neki váltó, mcllett ad 50 ezeret. Hogy fogia az adós a vailtót mcgími? Ö más kópen teljességgel nem Iìzethet, mint rëszenként, tehát 11 1111116 ily for п11111 111110611: Iizetem minden evben 50 ezernek a kamatját, es mög valamit, mig a tôke le nem rovatik; ‘аду: 11201011 15 esztendeig min
den év1.en bizonyos sunnnát , p. о. 4 ezeret. — К6гс10111, micsoda váltó volna ez? Iînnek bizonyosnn 051111 а neve volna váltó, de valóhan kötelezô levél volna, 65 а furgatásról, a mely 10521 112 ignzi vállót , szó
sem 101101110. Vagy talán, mint más váltóban ö is 161111 határidöt szah a Íìzetésre, p. о. egy évet ‘I De miben 1112111? A jövedelemben ‘д Ebbôl
еду év 1111111 le nem teszi az 50 ezeret. - Új nddósságot 05111111? A ki
nek már 6 ezer évi jövedelem mellett — mert meg egy 1161 év mulva 11 11010 1011 köllsegck után is bnjosnn lesz 501111111 16111) -— ötven е20г zidóssága van, nem fog 112 jó móddal több pónzhez juthatni, 1011111 binii foglalás jön ellene, s meg roszabl) állnpotba juthat, mint volt a valt() kiallása elótt. Egy szóval, 611 50шш1 1011016 lnódjzit nem látom, hogy fóldmivelö a váltók által mngiin tetemesen segíthessen. На 11111111 1161111 esekelysógre van ssiìksege, p. o. egy evi gyapjújn, buzája 111111 111111110 elôlegezni (11 mit jó gazdn nem könn_ven lesz), 1111 váltú 116111111 15 te heti~ Innen váltójogunk igen liölrsen, nzoknt, kik nem iizérek , a \'áltó
küpessëgre nezve amlyiban korliitoljn, hogy sajál váltókzlt semmi esel ben nem cnged kiboesátniok. L.'is(l 111111111 (11 81. 5-t) is. A mondottnk hoz járul a többek közt fôkepen nlég 111, hogy ha а törvény minden emhernek megcngedné 11 sajál váltó kibocsátaisát, 11 közölisúges ndósság Ievelek, melyckhez 11 saját váltó leginkább közelit , 112 országból rövìd idôn eltůnnének, mert az ìllelö felek 1121 hiven, liogy 11 vaìllólmn áll 112 igazì biztosság, mind azokat váltóY fornlában ímák. A miliôl az а bnj következnék, hogy 11165 1126г1 nemfìzetô 6р0п annyi, sôt 11111111 161111 le endene, 11 01111602611011 zi pert nem gyôznök s а váltóknak ignzi ruîlja semmiv( 161010611. Az 111611111 orszńggxyüleseken alkotott adóssági 16116