4. Anyag és módszer
5.9. Új tudományos eredmények
1. Hazai viszonylatban elsőként végeztem, illetve értékeltem különböző léptékű (nagylaboratóriumi - kisparcellás - tábla - kisvízgyűjtő és részvízgyűjtő szintű) eróziós vizsgálatokat a Balaton vízgyűjtőn és az összefüggések vizsgálatával felvázoltam egy komplex eróziós és vízvédelmi monitoring rendszer alapelemeit.
2. Nagylaboratóriumi mérésekkel megállapítottam három, a Balaton vízgyűjtőjén reprezentatívnak tekinthető talaj relatív erodálhatóságát (a tagyoni, nagyhorváti és somogybabodi talajok esetében rendre 8,7 – 19,1 és 25,5 g/m2/perc). A kidolgozott nagylaboratóriumi módszer jellemezi a szántott réteg talajtulajdonságaiból adódó eróziós variabilitást.
3. Terepi kisparcellás kísérletekben kimutattam ugyanennek a három talajnak a természetes vízháztartási körülmények esetén érvényesülő eróziós érzékenységét (a tagyoni, nagyhorváti és somogybabodi talajok esetében rendre 3,6 – 12,1 és 72,0 g/m2/perc).
4. A terepi kisparcellás mérések és a nagylaboratóriumi mérések eróziós adatai között szoros lineáris összefüggést állapítottam meg, és együttes értékelésük révén bizonyítottam, hogy a talajok egyensúlyi vízvezető képessége és egyensúlyi eróziója között lineáris összefüggés van. Az egyenletek meredekségét a talajok erodálhatósága objektív mérőszámának tekinthetjük (a tagyoni, nagyhorváti és somogybabodi talajok esetében előjel nélkül rendre 0,42 – 1,06 és 3,85).
5. Kisvízgyűjtő szintű mérésekkel, táblaszintű számításokkal és a léptékek összehasonlításával megállapítottam, hogy a tábla és a kisvízgyűjtő lépték között az elsődlegesen erodálódott talajmennyiség mintegy háromnegyede leülepedhet.
Összetett lejtővel jellemezhető táblák esetében ehhez a táblán belüli szedimentáció is hozzájárul. Ezek a hatások előre nem számíthatók ki, ezért a kisvízgyűjtő szintű monitoring az eróziós monitoring elengedhetetlen eleme.
6. Megállapítottam, hogy az általános talajveszteségi egyenlettel az erózió mértékét a kisebb csapadékú években inkább túlbecsüljük, mint a nagyobb csapadékú években a hordalék visszatartás különbségei miatt.
7. Összehasonlítottam egy hazai és egy osztrák tervezésű esőszimulátor működését és eróziós vizsgálatokra való alkalmasságát. Megállapítottam, hogy a két esőszimulátor mérési eredményei közötti különbségeket a berendezések cseppképzése és a cseppek eltérő energiája magyarázza.
5.10. Javaslatok
Az eredményeimet az irodalom feldolgozása során felvetődő kérdésekkel összevetve, továbbgondolva több ponton is gyakorlati következetésekre juthatunk, javaslatokat fogalmazhatunk meg. Ezek röviden, pontokba szedve a következők:
- Vizsgálati szabványt kellene készíteni az eső-szimulátorok egyöntetű alkalmazásának érdekében.
- A dombvidéki talajok vízbefogadó képességének növelésére irányuló művelési, talajjavítási és talajhasználati eljárásokat általánossá kellene tenni, mert elsősorban az erodált lösz területeken ez önmagában nagy előrelépés lenne az erózió elleni védekezésben.
- A vízgyűjtők lefolyási és eróziós viszonyainak a modellezése igényelné a területre vonatkozó esőintenzitás adatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat automata mérőállomásai által és a csapadék-radarok által mért adatokból ezeket az információkat elő kellene állítani.
- Az Európai Unióval kötött társulási szerződésben foglalt agrár-környezetvédelmi feladatok teljesítése, valamint a víz keretirányelv célkitűzéseinek való megfelelés szükségessé teszi a talajok minőségét és mennyiségét leginkább fenyegető talajdegradációs folyamatnak, az eróziónak a monitorozását és az ezen alapuló, az egész országra kiterjeszthető eróziós becslések pontosítását.
- A monitoring rendszer elemi: talajok erodálhatóságát nagylaboratóriumi mérésekkel lehet legpontosabban összehasonlítani. A teljes szelvény vízgazdálkodásának hatását az erózióra terepi kisparcellás mérésekkel lehet leginkább becsülni, amely eredmények az egyenes lejtőjű táblákra is jól extrapolálhatók. A tábla és a kisvízgyűjtő lépték között nagyon jelentős a szedimentáció, ami kisvízgyűjtőnként is változhat, ezért kisvízgyűjtő szintű monitoringot is elengedhetetlen.
- A Balaton vízminőség védelme érdekében született kormányhatározatokra is tekintettel az eróziós monitoringot a Balaton vízgyűjtőjére célszerű koncentrálni.
- Az eróziós folyamatok összetettsége miatt többféle módszert kell használni (pl. Cs137 izotópos mérést is).
- Az erózió jelentőségét tudatosítani kell ahhoz, hogy az ellene való védekezés beépülhessen a termelők gyakorlatában (ismeretterjesztés, előadássorozatok, a média hatékonyabb bevonása).
5.11. Irodalomjegyzék
Amore, E., C. Modic, M. A. Nearing, V. C. Santoro (2004): Scale effect in USLE and WEPP application for soil erosion computation from three Sicilian basins. Journal of Hydrology 293. 100–114.
E. Azazoglu, P. Strauss, I. Sisák, W.E.H. Blum (2002): Einfluss der Wasserqualität auf Oberflächenabfluss, Bodenabtrag und Infiltration - ein Beregnungsversuch in Ungarn.
Mitteilungen der Österreichischen Bodenkundlichen Gesellschaft. 65. 25-33.
Bacsó N. (1968): A talajvédelem agrometeorológiai alapjai. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. 83. p.
Bagarello, V., Ferro, V., (2004): Plot-scale measurement of soil erosion at the experimental area of Sparacia (southern Italy). Hydrological Processes 18, 141–157.
Barthès B., E. Roose (2001): La stabilité de l'agrégation, un indicateur de la sensibilité des sols au ruissellement et à l'érosion : validation à plusieurs échelles. Agricultures. Vol. 10, No.
3, Mai - Juin 2001 p. 185-193
Bartholy, J., Pongrácz, R. (2007): Regional analysis of extreme temperature and precipitation indices for the Carpathian Basin from 1946 to 2001. Global and Planetary Change, 57, 83-95
Berger, C., M. Schulze, D. Rieke-Zapp, F. Schlunegger (2010): Rill development and soil erosion: a laboratory study of slope and rainfall intensity. Earth Surf. Process. Landforms 35.
1456–1467.
Bergkamp, G. (1998): A hierarchical view of the interactions of runoff and infiltration with vegetation and micro topography in semiarid scrublands. Catena 33, 201–220.
Blöschl, G., Sivapalan, M. (1995): Scale issues in hydrological modeling: a review, in J.D.
Kalma and M. Sivapalan (eds) Scale Issues in Hydrological Modelling, John Wiley & Sons, Chichester, 9–48.
Boardman, J., Favis-Mortlock, D.T. (1993): Simple methods of characterizing erosive rainfall with reference to the South Downs, southern England. In: Wicherek, S., (Ed.), Farm Land Erosion in Temperate Plains Environment and Hills, Elsevier, Amsterdam, pp. 17–29.
Boardman, J., J. Poesen (2006): Soil Erosion in Europe. Wiley. Chichester. pp 25 and 855.
Boix-Fayos, C., M. Martínez-Mena, E. Arnau-Rosalén, A. Calvo-Cases, V. Castillo, J.
Albaladejo (2006): Measuring soil erosion by field plots: Understanding the sources of variation. Earth-Science Reviews 78. 267–285.
Boix-Fayos, C., Martínez-Mena, M., Calvo-Cases, A., Arnau-Rosalén, E., Albaladejo, J.
and Castillo, V. (2007): Causes and underlying processes of measurement variability in field erosion plots in Mediterranean conditions. Earth Surf. Process. Landforms, 32: 85–101.
Boros L. (1977): A tokaji Nagy-hegy lösztakarójának pusztulása. Doktori disszertáció, Debrecen, 134. p.
Bryan (1968): The development, use and efficiency of indices of soil erodibility. Geoderma 1968 ; 2 : 5-26.
Cammeraat, L.H. (2002): A review of two strongly contrasting geomorphological systems within the context of scale. Earth Surface Processes and Landforms 27, 1201–1222.
Cammeraat, L.H. (2004): Scale dependent thresholds in hydrological and erosion response of a semi-arid catchment in Southeast Spain. Agriculture, Ecosystems and Environment 104, 317–332.
Centeri Cs. (2002a): Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. PhD értekezés. Szent István Egyetem. Gödöllő
Centeri Cs. (2002b): A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés. 51. 2. p 211-222.
Chaplot, V., Le Bissonais, Y. (2000): Field measurements of interrill erosion under different slopes and plot sizes. Earth Surface Processes and Landforms 25, 145–153.
Curran, P.J., Atkinson, P.M. (1999): Issues of scale and optimal pixel size, in A. Stain, F.
van der Meer and B. Gorte (eds) Spatial Statistics for Remote Sensing, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 115–133.
Csepinszky B. (1998): A Balaton három vízgyűjtő-területén domináns talajok erodálhatóságának vizsgálata eső-szimulátorral. Zárójelentés, Keszthely, 17-20. p.
Csepinszky B., Jakab G. (1999): Pannon R-02 Esőszimulátor a Talajerózió Vizsgálatára.
XLI. Georgikon Napok, Keszthely; 294-298.
Csepinszky B. (2003): A légkörből kihullott radioaktív anyagok követésén alapuló új erózió-kutatási módszer alkalmazhatóságának vizsgálata a Balaton vízgyűjtő területén. Jelentés FVM KF 289/1.
de Vente, J., Poesen, J (2005): Predicting soil erosion and sediment yield at the basin scale:
Scale issues and semi-quantitative models Earth Science Reviews, Volume 71, Issue 1-2, 1 June 2005, p. 95-125.
de Vente, J., J. Poesen, P. Bazzoffi, A. Van Rompaey, G. Verstraeten (2006): Predicting catchment sediment yield in Mediterranean environments: the importance of sediment sources and connectivity in Italian drainage basins. Earth Surf. Process. Landforms 31. 1017–1034.
Dabroux, F., Ph. Davy, C. Gascuel-Odoux, C. Huang (2001): Evolution of soil surface roughness and flow path connectivity in overland flow experiments. Catena 46. 125–139.
Dezsény Z. (1982): A Balaton részvízgyűjtőinek összehasonlító vizsgálata az erózióveszélyeztetettség alapján. Agrokémia és Talajtan 31. 3-4. pp. 405-421.
Dezső Z., Csepinszky B., Józsa S., Szűcs P., Jakab G. (2003): Antropogén cézium migrációja Balaton környéki talajokban – Alapfelmérés eróziós vizsgálatokhoz. Előadás:
Veszprém, 2003. szept. 3-5. Sugárzástechnika a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és ökológiában. (VII. szimpózium)
Dodds, P.S., Rothman, D.H. (2000): Scaling, university, and geomorphology, Annual Review of Earth and Planetary Sciences 28, 571–610.
Duck T., Erődi B. (1968): Talajpusztulás és talajvédelem. (Témadokumentáció) Agroinform, Budapest. 38-42 pp.
EEA (2003): Assessment and reporting on soil erosion. European Environment Agency.
Technical report 94. 101 p. Copenhagen, Denmark
EEA (2005): Corine land cover 2000 seamless vector database CLC2000. European Environment Agency. Copenhagen
ESRI (2003): ArcMap
Evans, R. (1993): Extent, frequency, and rates of rilling of arable land in localities in England and Wales. In: Wicherek, S., (Ed.), Farm Land Erosion in Temperate Plains Environment and Hills, Elsevier, Amsterdam, pp. 177–190.
Evans R. (2002): An alternative way to assess water erosion of cultivated land – field based measurements: and analysis of some results. Applied Geography 22: 187-208.
Farsang A., Barta K. (2004): A talajerózió hatása a feltalaj makro- és mikroelem tartalmára.
Talajvédelem különszám. p 268-276.
Fisher, P. (1997): The pixel: a snare and a delusion, International Journal of Remote Sensing 18 (3), 679–685.
Favis-Mortlock D., J. Boardman, V. MacMillan (2001): The limits of erosion modeling In:
Russell S. Harmon, William W. Doe III (Eds): Landscape erosion and evolution modeling.
Kluwer. New York. p. 477-516.
Flanagan D.C., J.C. Ascough II, M. A. Nearing, J.M. Laflen (2001): The water erosion prediction project (WEPP) model In: Russell S. Harmon, William W. Doe III (Eds):
Landscape erosion and evolution modeling. Kluwer. New York. p. 145-199.
Govers, G., Gimenez, R., Van Oost, K. (2007): Rill erosion: Exploring the relationship between experiments, modeling and field observation Earth-Science Reviews 84. 87-102.
Góczán L. (1974): Vízáteresztő képesség – esőáteresztő képesség. Földrajzi Értesítő, 23. 401-404. p.
Harvey, L.D.D. (2000): Up scaling in global change research, Climatic Change 44, 225–263.
Hasholt B. (1988): On identification of sources of suspended sediment transport in small basins with special references to particulate phosphorus. In: Sediment Budgets, Bordas MP, Walling DE. Proceedings, Symposium, 11-15 dec. 1988, Porto Alegre, Brazil. IAHS Publication No. 174. IAHS Press, Wallingford; 241-250.
Hasholt B., Breuning-Madsen H. (1989): On evaluation of soil erosion risk and sources of suspended load in Denmark, In: International Symposium on Erosion and Volcanic Debris Flow Technology, Yogyakarta, Indonesia, 1989
Herodek, S., Lackó, L., Virág, Á. (1988): Lake Balaton research and management. ILEC-Ministry for Environment and Water Management. Budapest p.110
Heuvelink, G.B.M. (1998): Uncertainty analysis in environmental modeling under a change of spatial scale, Nutrient Cycling in Agro ecosystems 50 (1–3), 255–264.
Horton R. E. (1933): The role of infiltration in the hydrological cycle – Transactions of the American Geophysical Union 14, pp. 446-460.
Hudson, N.W. (1993): Field measurement of soil erosion and runoff. FAO Soils Bulletins, vol. 68. Silsoe Associates, Amptill, Bedford UK.
Jakab G., Kertész Á., Dezső Z., Madarász B., Szalai Z. (2006): The role of gully erosion in total soil loss at catchment scale. 14th International Poster Day. Transport of Water, Chemicals and Energy in the Soil-Crop Canopy-Atmosphere System Bratislava, 9.11.2006 Proceedings CD, ISBN 80-85754-15-0
Jakab G., Szalai Z. (2005): Barnaföld erózióérzékenységének vizsgálata esőztetéssel a tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 3 (1): 177-189.
Kainz M.; Auerswald K.; Vohringer R. (1992): Comparison of German and Swiss rainfall simulators – utility, labor demands and costs. Zeitschrift-für-Pflanzenernahrung-und-Bodenkunde. 14 ref., 155: 1, 7-11. p.
Kazó B. (1966): A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak meghatározása mesterséges esőztető Készülékkel – Agrokémia és talajtan Tom. 15. (2.) pp. 329-252.
Kerényi A. (1977): Különböző reliefenergia-ábrázolások és az erózió kapcsolata a tokaji Kopasz-hegy példáján. Földrajzi Közlemények, 26. 210-236 p.
Kertész Á., Richter G. (1997): Results. Soil loss in the Örvényesi watershed In: The Balaton project. ESSC Newsletter 1997. 2-3. Bedford. European Society for Soil Conservation. p 22-26.
Kertész, Á., Tóth, A., Jakab G., Szalai, Z. (2001): Soil erosion measurements in the Tetves Catchment, Hungary. In: Helming, K. (ed.) Multidisciplinary Approaches to Soil Conservation Strategies. Proceedings, International Symposium, ESSC, DBG, ZALF, May 11-13, 2001. Müncheberg, Germany. ZALF-BERICHT Nr. 47. pp. 47-52.
Kertész, Á., Bádonyi, K., Madarász, B., Csepinszky, B., Benke, Sz. (2005): Conventional and conservation tillage from pedological and ecological aspects, The SOWAP project. – In:
Book of abstracts of the COST 634 On- and off-site Environmental Impacts of Runoff and Erosion, 5-7 June 2005, Mont Saint Aignan, France
Kimoto, A., Nearing, M. A., Shipitalo, M. J., and Polyakov, V. O. (2006): Multi-year tracking of sediment sources in a small agricultural watershed using rare earth elements, Earth Surf. Proc. Land., 31, 1763–1774.
Kinnell, P. I. A. (2009): The impact of slope length on the discharge of sediment by rain impact induced saltation and suspension. Earth Surf. Process. Landforms 34. 1393–1407.
Kirkby, M.J., Imeson, A.C., Bergkamp, G., Cammeraat, L.H. (1996): Scaling up process and models from the field plot to the watershed and regional areas. J. Soil Water Conserv. 5, 391–396.
Kirkby M. (2001): From plot to continent: reconciling fine and coarse scale erosion models.
860-870 pgs. In: D.E. Stott, R.H. Mohtar, and G.C. Steinhardt (eds). Sustaining the Global Farm – Selected papers from the 10th International Soil Conservation Organization Meeting, May 24-29, 1999, West Lafayette, IN. International Soil Conservation Organization in cooperation with the USDA and Purdue University, West Lafayette, IN. CD-ROM available from the USDA-ARS National Soil Erosion Laboratory, West Lafayette
Kirkby, M. J. (2010): Distance, time and scale in soil erosion processes. Earth Surf. Process.
Landforms 35. 1621–1623.
Lal, R. (1998): Agronomic consequences of soil erosion. In.: Penning deVries, F. W. T., F.
Agus, J. Kerr (Eds) Soil erosion at multiple scales. Cab International. P. 149-160.
Lam, N., Quattrochi, D.A. (1992): On the issue of scale, resolution, and fractal analysis in the mapping sciences, Professional Geographer 44, 88–98.
Laubel AR, Kronvang B, Larsen SE, Pedersen ML, Svendsen LM. (2000): Bank erosion as a source of sediment and phosphorus delivery to small Danish streams. In: The role of Erosion and Sediment Transport in Nutrient and Contaminant Transfer. IAHS Publication number 263. Proceeding, Waterloo, Canada, july 2000. IAHS Press, Wallingford; 75-82.
Le Bissonais, Y., Benkhadra, H., Chaplot, V., Fox, D., King, D., Daroussin, J. (1998):
Crusting, runoff and sheet erosion on silty loamy soils at various scales and up scaling from m2 to small catchments. Soil and Tillage Research 46, 69–80.
Leser, H., Meier-Zielinski, S., Prasuhn, V., Seiberth, C. (2002): Soil erosion in catchment areas of Northwestern Switzerland. Methodological conclusions from a 25-year research program. Zeitschrift fur Geomorphologie 46, 35–60.
Levert C. (1962): Praxis und Theorie der Messung schrägen Regenmessern. Archiv für Meteor., Geophis. u. Bioklimat Ser. B, 11. 447
Lundekvam H. (2002): ERONOR/USLENO – Empirical Erosion Models for Norwegian Conditions. Report No. 6/2002. Agricultural University of Norway, As.
Mattyasovszky J. (1956): A talajtípus, az alapkőzet és a lejtőviszonyok hatása a talajeróziós folyamatok kialakulására. Földrajzi Közlemények, 4. 355-365. p.
McCool D. K., G.R. Foster, G.A. Weesies (1997): Slope length and steepness factor (LS).
In: Renard, K.G., G.R Foster, G.A Weesies, D.K. McCool, D.C.Yoder (Coords): Predicting Soil Erosion by Water: A Guide to Conservation Planning with the Revised Universal Soil Loss Equation (RUSLE). U.S. Department of Agriculture, Agricultural Handbook No. 703, p.101-141.
McHugh M., Harrod T., Morgan R. (2002): The extent of soil erosion in upland England and Wales. Earth Surface Pocesses and Landforms 27: 99-107.
Meyer, L.D., Foster, G.R., Römkens, M.J.M. (1975): Source of soil eroded by water from upland slopes. In Present and prospective technology for predicting sediment yields and sources. USDA-ARS Publication ARSS 40: 177–189.
Morgan R.P.C., J.N. Quinton, R.E. Smith, G. Govers, J. W. A. Poesen, K. Auerswald, G. Chisci, D. Torri, M. E. Styczen, A. J. V. Folly (1998): The European soil erosion model (EUROSEM): documentation and user guide. Silsoe College, Cranfield University
Morgan R.P.C. (2005): Soil Erosion and Conservation. National Soil Resources Institute, Cranfield University. pp. 66.
Morgan, R.P.C (2005): Soil erosion and conservation. Blackwell Publishing, Oxford
Neitsch S.L., J.G. Arnold, J.R. Williams (2001): Soil and water assessment tool.
Theoretical Documentation. Grassland, Soil and Water Research Laboratory, Agricultural Research Service. 808 East Blackland Road, Temple, Texas 76502
Neitsch S.L., J.G. Arnold, J.R. Kiniry, J.R. Williams (2001): Soil and water assessment tool. Theoretical documentation. USDA ARS Grassland, Soil and Water Research Laboratory. Temple, TX
Németh T., Stefanovits P., Várallyay Gy. (2005): Talajvédelem. Országos talajvédelmi stratégia tudományos háttere. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest. pp. 76.
Novotny V., H. Olem (1994): Water quality: prevention, identification and management of diffuse pollution. Van Nostrand Reinhold. New York
NyKVI (2009): Kis-Balaton. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Szombathely, http://www.kisbalaton.hu
OMSZ (1993): Beszámolók a 1990-ben végzett tudományos kutatásokról. Budapest.
Oygarden L. (2000): Soil erosion in small agricultural catchments, south-eastern Norway.
Doctor Scientiarium Thesis. Agricultural University of Norway, As.
Parsons AJ, Wainwright J, Powell DM, Kaduk J, Brazier RE. (2004): A conceptual model for determining soil erosion by water. Earth Surface Processes and Landforms 29:
1293–1302.
Parsons, A. J., R. E. Brazier, J. Wainwright, D. M. Powell (2006): Scale relationships in hill slope runoff and erosion. Earth Surf. Process. Landforms 31. 1384–1393.
Peterson, G.D. (2000): Scaling ecological dynamics: self organization, hierarchical structure, and ecological resilience, Climatic Change 44, 291–309.
Péczely Gy. (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 336. p.
Pinczés Z., Kerényi A., Martonné Erdős K. (1978): A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Közlemények, 26. 210-236. p.
J. Poesen, H. Lavee (1994): Rock fragments in top soils: significance and processes, Copyright © 1994 Published by Elsevier B.V.
Poesen, J. W., K. Vandaele, B. Van Wesemael (1996): Contribution of gully erosion to sediment production on cultivated lands and rangelands. Erosion and Sediment Yield: Global
and Regional Perspectives (Proceedings of the Exeter Symposium July 1996). IAHS Publ. no.
236, p. 251-266
Poesen, J.W.A., J.M. Hooke (2000): Erosion, flooding and channel management in Mediterranean environments of southern Europe. Fluvial geomorphology Progress in Physical Geography, 24. 385-406.
Poesen, J., Nachtergaele, J., Verstraeten, G., Valentin, C. (2003): Gully erosion and environmental change: importance and research needs. Catena 50, 91–133.
Pőcze, T., Sisák, I. (2009): Spatial and temporal distribution of highly erosive rainfalls in the watershed of Lake Balaton, Hungary. European Geosciences Union, General Assembly 2009, Vienna, Austria, 19 – 24 April 2009. Abstracts. Elektronikus kiadvány
Puustinen M. (1994): Effect of soil tillage on erosion and nutrient transport in plough layer runoff. Publications of the Water and Environment Research Institute 17: 71-90.
Rejman, J., R. Brodowski (2005): Rill characteristics and sediment transport as a function of slope length during a storm event on loess soil. Earth Surface Processes and Landforms
30(2). 231–239.
Renard, K.G., G.R. Foster, G.A. Weesies, D.A. McCool, D.C. Yoder (1997): Predicting soil erosion by water: A guide to conservation planning with the Revised Universal Soil Loss Equation (RUSLE). Agric. Handb 703. US Gov. Print Office, Washington, D.C.
Römkens M.J.M, R.A Young, J.W.A POesen, D.K. McCool, S.A. El-Swaify, J.M.
Bradford (1997): Soil Erodibility factor (K). In: Renard, K.G., G.R Foster, G.A Weesies, D.K. McCool, D.C.Yoder (Coords): Predicting Soil Erosion by Water: A Guide to Conservation Planning with the Revised Universal Soil Loss Equation (RUSLE). U.S.
Department of Agriculture, Agricultural Handbook No. 703, pp. 65-99.
Schmidt, R.-G. (1979): Probleme der Erfassung und Quantifizierung von Ausmass und Prozessen der aktuellen Bodenerosion (Abspülung) auf Ackerflächen. Basel, 240.p.
Schwertmann, U., Vogl., V., Kainz, M., (1987): Bodenerosion durch Wasser: Vorhersage des Abtrags und Bewertung von Gegenmassnahmen. 2. Aufl. Stuttgart. Ulmer pp. 64.
Settle J.J., Drake N.A. (1993): Linear mixing and the estimation of ground cover proportions, International Journal of Remote Sensing 14 (6), 1159–1177.
Sharpley A.N., McDowell, R.W., Weld J.L., Kleinman P.J.A. (2001): Assessing Site Vulnerability to Phosphorus Loss in an Agricultural Watershed. Journal of Environmental Quality 30, 2026-2036
Sisák I., Máté F., (2003): Lake Balaton and its catchment: Soils. COST Action 623 „Soil Erosion and Global Change” Final Meeting and Conference. Book of Abstracts and Field Guide. pp. 19-22.
Sisák I., P. Strauss, E. Azazoglu, P. Szűcs (2002): Rainfall simulation experiments to develop an environmental soil P test. 17th World Congress of Soil Science. Transactions.
Paper no 1691. pp. 7. 14-21 August 2002, Bangkok, Thailand
Somlyódy, L. (1983): A Balaton eutrofizálódása. VITUKI Közlemények. Budapest. p. 63
Somlyódy, L., Clement, A., Istvánovics, V., G.Tóth, L., Jolánkai. G., Sisák. I., Padisák,J., Specziár, A. (2003): A Balaton vízminőségi állapotának értékelése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest,
Souza, V.P.C.D., Morgan, R.P.C. (1976): A Laboratory Study of the Effect of Slope Steepness and Curvature on Soil Erosion. Journ. of Agricult. Engineering Research, 21. 21-31. pp.
Stefanovits P. (1966): Talajvédelmi tervek talajtani megalapozása. Agrokémia és Talajtan, 15. 215-228. pp.
Stefanovits P. (1992): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 268-270. pp.
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest Stroosnijder, L., 2005. Measurement of erosion. Is it possible? Catena 64, 162–173.
Strauss, P., J. Pitty, M. Pfeffer, A. Mentler (2000): Rainfall simulation for outdoor experiments. in: P. Jamet, J. Cornejo (Eds.): Current research methods to assess the environmental fate of pesticides. pp. 329-333, INRA Editions
Szabó L. (2006): A termőföld védelme. Agroinform Kiadó, Budapest. 24. p.
Szűcs P. (2000): Különböző módon művelt barna erdőtalajok erodálhatóságának vizsgálata esőszimulátorral, Diplomadolgozat
Szűcs P. (2003): Bázis talajminták Cs137 izotóp terhelésének értékelése talajerózió vizsgálata céljából. IX. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely 2003. márc. 20. Előadás és konferencia kiadvány CD-n.
Szűcs P., Csepinszky B., Sisák I., Jakab G. (2006): Rainfall simulation in wheat culture at harvest. Cereal Research Communications. 34. 1. 81-84. Proceedings of the 5th Alps-Adria Scientific Workshop, 6-11 March 2006, Opatija, Croatia
Szűcs P., Sisák I., Máté F., Jakab G. (2007): Az erózió lépték függése. Erdei Ferenc IV.
Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2007. augusztus 27-28. II. kötet 889-892.
Thyll Sz. (1992): Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
11, 12, 36, 38, 46. pp.
Tisdall, J.M., J.M. Oades (1982): "Organic matter and water-stable aggregates in soils." J.
Soil. Sci., 33: 141-163.
Torri, D., Regues Munoz, D., Pellegrini, S., Bazzoffi, P., (1999): Within-Storm Soil Surface Dynamics and Erosive Effects of Rainstorms, Catena, 32(8), 131-150.
TóthA. (2004): Egy dél-balatoni vízgyűjtő (Tetves-patak) környezetállapotának vizsgálata a természeti erőforrások védelmének céljából, Doktori értekezés, ELTE
Vandekerckhove, L., Arnoldussen, A., Bazzoffi, P., Böken, H., Castillo, V., Crescimanno, G., Düwel, O., Esteve, J.F., Imeson, A., Jarman, R., Jones, R., Kobza, J., Lane, M., Le Bissonnais, Y., Loj, G., PhN. Owens, Øygarden, L., Mollenhauer, K., Prasuhn, V.,
Vandekerckhove, L., Arnoldussen, A., Bazzoffi, P., Böken, H., Castillo, V., Crescimanno, G., Düwel, O., Esteve, J.F., Imeson, A., Jarman, R., Jones, R., Kobza, J., Lane, M., Le Bissonnais, Y., Loj, G., PhN. Owens, Øygarden, L., Mollenhauer, K., Prasuhn, V.,